fejlec_okt.18

2018.06.05

Már csak egy nap, és kezdődik a Margó Irodalmi Fesztivál! Milyen programokkal várnak minket június 6-ától? Kik mutatják be új könyveiket? Többek között erről és a Margó eddigi történetéről mesélt nekünk Valuska László, a fesztivál igazgatója, aki elárulta: „minden Margó ideális esetben pillanatfelvétel arról, mi történik itt és most a magyar irodalomban és könyvkiadásban”.

33690380_2166223526739564_1157599235093299200_n
Valuska László
Fotó: Valuska Gábor


Először 2011-ben rendezték meg a Margó Irodalmi Fesztivált az Ünnepi Könyvhét alternatív programsorozataként. Miért éppen a könyvhéthez kapcsolták a programot, és miben nyújt mást, többet a Margó Fesztivál a könyvhétnél?

A Margó, a nevéből is adódóan, a Könyvhét margóján kezdte el működését, idén a 89. Ünnepi Könyvhetet egészíti ki színes, kulturális programsorozattal és fesztiválhangulattal. A Könyvhét minden olvasni szerető ember fontos eseménye, mi sem hagynánk ki soha, ráadásul a Könyvhét és a Margó is a magyar irodalom ünnepléséről szól, az elmúlt években sikerült a két eseményt összehangolni: a Könyvhétre megjelenő könyveket a Margón mutatják be a kiadók. Többek között Babiczky Tibor, Bán Zsófia, Bartók Imre, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Terezia Mora, Romsics Ignác, Szilasi László és Térey János könyveinek is a Margón lesz a premierje, a teljes programkínálatot a Facebookon vagy a honlapunkon lehet bogarászni. Hatvanöt programot valósítunk meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol igyekszünk mindenki számára izgalmas és élménygazdag irodalmi fesztiválhangulatot teremteni különleges produkciókkal, mint például a Kedvencek temetője sorozatunk, amely Rejtő Jenő legismertebb karaktereit hívja játékba (Cserna-Szabó András, Németh Gábor, Kukorelly Endre, Péterfy Gergely és Szécsi Noémi főszereplésével), vagy az Éjszaka a múzeumban című, a József Attila Körrel közös eseményünk, amely az idén 200 éves Frankenstein-szörnyet kelti életre.

 

A Margót 2015 óta már ősszel is megrendezik. Miért döntöttek évi két fesztivál mellett?

Az áprilisi Könyvfesztivál és júniusi Könyvhét közötti hosszú időben nincs nagy könyves-irodalmi esemény, vagyis szerettük volna az üres helyet megtölteni tartalommal a karácsonyi nagy könyves időszak előtt. Számunka fontos volt, hogy amíg a júniusi Margó hangsúlyosan a kortárs magyar irodalomról és a programokról szól, addig az idén október 18-21. között a Várkert Bazárban megrendezendő eseményen a könyvvásár a hangsúlyos: két éve kezdtük el, jól sikerült a kísérlet, idén ezért lesz az őszi Margó új, nagyobb helyszínen. A két fesztivált igyekszünk megkülönböztetni, ősszel sok külföldi írót is vendégül tudunk látni, illetve ekkor adjuk át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy van helye és szerepe egy őszi eseménynek a hazai könyv- és fesztiválpiacon.

 

M_2017-9520_foto_Valuska_Gabor_
Fotó: Valuska Gábor


Először 2015-ben hirdették meg a Margó Irodalmi Fesztivál és a Könyvesblog szakmai együttműködésével a Margó-díjat, melyet eddig három író vehetett át. Mi a szerepe és jelentősége a díjnak?

A Margó egy fiatal fesztivál, amelynek elsődleges célkitűzése az irodalom- és olvasás népszerűsítése, és amely az elmúlt években sok figyelmet és szeretetet kapott az íróktól, kiadóktól, támogatóktól is, de elsősorban a látogatóktól. Mi ebből a sok figyelemből és szeretetből szeretnénk visszafordítani minél többet az első prózakötetes írók számára. Elsőkönyvesnek lenni nem könnyű, jobban meg kell harcolni a láthatóságért, mi ebben szeretnénk minél többet segíteni. A díjat eddig három alkalommal adta át a szakmai zsűri, első alkalommal Totth Benedek (Holtverseny), majd Milbacher Róbert (Szűz Mária jegyese), tavaly pedig Szöllősi Mátyás (Váltóáram) nyerte meg. A díjra bárki jelentkezhet június 30-ig, akinek az elmúlt egy évben jelent meg az első prózakötete. A díjjal félmillió forint, kereskedelmi- és médiatámogatás, valamint próbafordítás is jár, vagyis egy komplex csomagot igyekszünk a nyertesnek adni. A Margó-díj mellett a Fővárosi Önkormányzat és a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. együttműködő támogatásában a Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját is átadják: olyan 35 év alatti írónak, aki kreatív gondolkodásával és egyedi hangvételével jelenik meg Budapest kulturális életében. Ezt megkapta már Tóth Kinga, Papp-Zakor Ilka és Morsányi Bernadett is.

 

Az idei már a 11. Margó Irodalmi Fesztivál. Miben változott az évek során a rendezvény? Átalakult-e a célkitűzése, a programjai?

A célkitűzés nem alakult át, az első pillanattól az olvasást és az irodalmat szeretnénk ünnepelni, népszerűsíteni. A legelső őszi Margó kis kávézókban és a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében zajlott, azóta igen nagyra nőtt, a fesztiválokon egy év alatt 20 ezren fordulnak meg. Az évek során egyre többet dolgozunk, egyre vakmerőbb célokat tűzünk ki, mint például a Margó-díj mellett az ingyenes mobilalkalmazásunk, a Margó.fm, vagy a két éve elindított őszi könyvvásár.

 

M_2017-0154_
Fotó: Valuska Gábor


Eddig milyen visszajelzések érkeztek a Margóról az írók, a könyvkiadók és az olvasók részéről?

A legfontosabb visszajelzésünk a rengeteg telt házas program, illetve a június 6-án induló fesztiválunkat megelőző hatalmas érdeklődés. A legfontosabb talán az, hogy az évek folyamán közös üggyé vált a Margó: az írók és a kiadók terveznek velünk, segítenek elérni a legőrültebb ötletünk megvalósítását is, állandó támogatóink, a Bookline, a Főváros, az Aegon, a Balassi Intézet és a Café Összművészeti Fesztivál egyszerre teremtenek a fesztivál számára biztonságot és szabadságot. A Margót el sem tudnánk képzelni a Petőfi Irodalmi Múzeum csapata és a fantasztikus helyszín, illetve a Várkert partneri együttműködése nélkül.

 

Az idei fesztiválon is sok-sok íróval találkozhatunk, de a könyvbemutatók, beszélgetések mellett lesznek előadások, gyerekprogramok, koncertek is. Mire figyeltek az idei programok összeállítása során?

Minden Margó ideális esetben egy pillanatfelvétel arról, hogy mi történik itt és most a magyar irodalomban és könyvkiadásban, csak ez a pillanatkép öt napig készül és egy sor társművészet is bekapcsolódik a csoportképbe. Az idén először teszünk kísérletet arra, hogy színházi produkciókat is befogadjunk, ezért vendégül látjuk a Radnóti Miklós Színház Esterházy-előadását, ami Az olvasó országa című publicisztikai kötet alapján készült, valamint a Nyáry Krisztián történetei alapján készült Így viszik át című előadást is. Rendhagyó koncertjével fellép a Jónás Vera Experiment, akusztikus verzióban az Esti Kornél, június 9-én pedig Rutkai Bori-koncerttel és sok-sok gyerekprogrammal várjuk a kisebb-nagyobb korosztályt is.


A 11. Margó Irodalmi Fesztivál öt napon keresztül várja az érdeklődőket a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Időpont: 2018. június 6. és 10. között

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1053 Károlyi utca 16.



Wéber Anikó

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma