NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.06.06

Ma délelőtt jelentették be, hogy a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza a PIM kezelésébe kerül, az épületet pedig felújítják és átalakítják. A Magyar Írószövetség elnökével, Szentmártoni Jánossal a sajtótájékoztató után beszélgettünk a részletekről.

szj001__2__600x399
Szentmártoni János
Fotó: Czimbal Gyula

 

Nemrég nyilvánosságra hozták, hogy a PIM átveszi a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházát. Pontosan mit jelent, mivel jár ez az átvétel?

A műemléképület általunk használt része, amely a terézvárosi önkormányzattól 2014-ben került át a magyar állam tulajdonába és az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá, egy 2015 novemberi kormányhatározatnak köszönhetően pedig az írószövetség ingyenes használatába – 2019-től a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésébe kerül, tulajdonosa továbbra is a magyar állam. Ez történelmi pillanat lesz, hiába akarják majd sokan az ellenkezőjét bizonygatni, mert rendeződik végre a székház sorsa több szempontból is. Egyrészt felújítják, amely régóta égetően esedékes. Másrészt számos kihasználatlan helyisége is benépesül, így nem csupán irodalmi emlékhelyként, hanem pezsgő irodaházként is működni fog. Harmadrészt innentől nem a civil nonprofit egyesületként működő Magyar Írószövetség fogja állni a maga szerény évi 30 M Ft-os működési támogatásából az ingatlan tetemes rezsi- és közös költségét, karbantartási kiadásait. Rendkívül értékes könyvtárállományunk pedig reményeim szerint állami védettség alá kerül.


Mi az oka annak, hogy nem az Írószövetség tulajdonába kerül a székház? Úgy tudom, korábban ez a lehetőség is felmerült.

A székház tulajdonjoga mellé olyan fajsúlyos költségvetés is kellett volna, amely nem csupán a felújítását, de utána a hosszú távú fenntartását és állagmegóvását is biztosítja. Mindehhez egy állami intézmény sokkal jobb gazda, mint egy civil egyesület.


Iroszovetseg2
A Magyar Írószövetség székháza


Korábban az Írószövetségnek is komoly tervei voltak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a székházat még jobban kihasználni. Ezek az elképzelések most mennyire valósulhatnak meg?

Székház-átalakítási tervekre nem emlékszem, viszont újra akartam benne indítani az éttermet irodalmi kávéház formájában, mihelyst rendeződnek a jogviszonyok. Most irodalmi intézmények költöznek majd ide, így a sokáig halott terek is megtelnek élettel.


Pontosan hogyan milyen ütemben fog zajlani a felújítás, az átalakítás, és hogyan fogja ez érinteni az épületben működő szervezetek mindennapjait?

Idén csupán – bár már ez is nagy előrelépés – a legsürgetőbb felújítási munkálatok lesznek elvégezve (pl. elektromos vezetékrendszer cseréje), és 2020-tól várható egy átfogóbb, hosszabb ideig tartó munkálat. Mindkét esetben ideiglenesen ki kell költözniük a szervezeteknek, tárgyalunk arról, hol kapjanak majd helyet ezekre az átmeneti időszakokra.


Mely szervezetek kapnak majd itt helyet, változik esetleg valamennyire az épület funkciója, az irodalmi életben betöltött szerepe?

Ami már biztos, hogy itt lesznek az irodái a nemsokára felálló Petőfi Irodalmi Ügynökségnek, amelynek lesz kárpát-medencei, nemzetközi és kiadói részlege is. Ezen felül meg kell majd vizsgálni, hány irodalmi intézmény és szerkesztőség fér még el, s hogy azoknak milyen igényeik lesznek szakmai feladataik ellátásához. Mind a PIM, mind pedig a Magyar Írószövetség vezetősége azt szeretné, hogy ez a történelmi épület továbbra is a magyar írók háza legyen.


szj002__2_2_600x402
Fotó: Czimbal Gyula


Ezek az új funkciók és az épület átalakítása milyen hatást gyakorol az Írószövetség működésére, vannak ezzel kapcsolatos jövőbeni tervek, stratégiák?

A Magyar Írószövetség irodái továbbra is ott fognak működni a második emeleten, ahogy eddig, s a könyvtárállományunk is egyben marad. Stratégiai partnere lesz a Petőfi Irodalmi Ügynökségnek, és szorosabbra fűzheti szakmai kapcsolatát más irodalmi szervezetekkel is. Szövetségünk 2010-től zajló szakmai és strukturális megújításában ez egy újabb fontos állomás lesz.


A Magyar Írószövetség történelmi értékű dokumentumtára a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum gondozásába kerül. Mi az oka az áthelyezésnek, biztonságosabb itt tárolni, esetleg jobban kutatható így az anyag?

Ha ironizálni szeretnék, azt mondanám, hogy ezzel a lépésünkkel is történelmet írunk, de történelmet majd a RETÖRKI tudományos munkatársai fognak írni belőlünk. A jövőre 75 éves intézményünk irat- és dokumentumtára jelenleg felbecsülhetetlen értékkel bír az elmúlt több mint fél évszázad kultúr- és politikatörténeti feldolgozása szempontjából. Az írószövetség mindenkori vezetése igyekezte ezt az archívumot egyben tartani, azonban sajnos vannak benne hiányosságok, egyrészt mert az 1956-os forradalom leverését követően számos dokumentumot eltüntetett a hatalom (ezek jó része elvileg különböző levéltárakban fellelhető), másrészt maguk a kutatók is több iratot elsajátítottak, főleg az 1980-as évek anyagából. A szakszerű tárolás és állagmegóvás is folyamatos problémát jelentett, nem beszélve a tartalom tudományos feldolgozásáról. Ezért a Magyar Írószövetség elnöksége úgy határozott, hogy a kezdetektől 2008-ig terjedő időszak teljes irat- és dokumentumtárát a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumnak adományozza, cserében a RETÖRKI biztosítja korszerű tárolását és történeti feldolgozását, valamint publikálását (az anyag katalogizálását és kutatását egyébként a RETÖRKI munkatársai már korábban megkezdték, több dokumentumértékű könyv publikálva is lett belőle, többek közt a Magyar Írószövetség emlékezetes 1986-os közgyűléséről).

 

Mik lesznek ennek az egész átalakításnak a legnagyobb előnyei?

Mindkét döntésünk azt a célt szolgálja, hogy hosszú távon biztosítsuk egyrészt a székház épületének rendeltetésszerű használatát, másrészt a Magyar Írószövetség sokszor történelmi léptékű tevékenységének emlékezetét.


Izsó Zita

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma