2017.02.18

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

Idén, február 18-án már több mint háromszáz éve annak – pontosabban 314 –, hogy Zrínyi Ilona meghalt. Horvát családból származott, Törökországban halt meg, de magyar nagyasszonyként tartjuk számon. Ő maga – és a Zrínyi-család egésze is – elsősorban magyarnak tekintette magát, a magyar nyelv megőrzése, a haza szeretete mindennél fontosabb volt számára. A felszabadító háború alatt a Habsburg katonákkal szemben hónapokig tartotta Munkács várát, mely tette már akkor, a koraújkori Európában is elhíresült. Rendkívül művelt nő volt, tekintélyes, igazi nagyasszony. Hedry Mária írónő keltette ismét életre Zrínyi Ilona alakját egy monodráma keretein belül. A nagyasszony szerepében Juhász Rózát láthatjuk, aki arról mesélt nekünk, számára mit jelentett Zrínyi Ilona, az ő megformálása és az általa képviselt értékek megőrzése.

 

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o


Zrínyi Ilona alakjával kapcsolatban ma is számos kérdés felmerül, regények születnek róla, jelen esetben pedig egy monodráma örökítette meg az életét. Mit gondolsz, miért lehet, hogy még mindig foglalkoztatja a közvéleményt a személyisége?

Mert példaértékű az a helytállás, amely az ő – egy nő – részéről történt Munkács védelme alatt. Csodálta őt az egész világ akkor is, és csodálhatjuk érte ma is. Persze, nagyon sok romantikus szál kötődik alakjához, és ez még izgalmasabbá teszi a személyiségét. Azt azonban valószínűleg kevesen tudják róla, hogy korának egyik legműveltebb asszonya volt. Uralkodónak nevelték, így az ehhez szükséges összes tudást birtokolta. Ráadásul szépségével még a korabeli sajtót is meghódította.

 

Mennyire volt nehéz megformálni Zrínyi Ilonát?

Szeretem azokat a történelmi alakokat, akiktől érdemes tanulni. Persze, ezek a karakterek összetett személyiségek, ezért különösen nehéz őket megformálni, de ha lehetőségem van erre, azt érzem, hogy nem hiába lettem színész. Bizonyos értelemben a közvetítő szerepét játszom el, a valós történelmi személyt jelenítem meg a mai kor embere számára. Igen, Zrínyi Ilona esetében ez az én feladatom.

 

14425350_723828497767742_6692690136952502413_o


Monodrámáról beszélünk, de veled együtt nagyon sokan dolgoztak azon, hogy ez az előadás megszülethessen.

Mindenekelőtt nagy köszönet illeti Dolhai István igazgató urat, aki lehetővé tette, hogy a Klebelsberg Kultúrkúriában létrejöjjön az előadás, a szerzőt, Hedry Máriát, aki megírta a monodrámát. Árkosi Árpádot, aki megrendezte az előadást. Libor Katalint, aki a remek díszletet és a gyönyörű ruhákat a színpadra varázsolta. Rendkívül hálás vagyok az intézménynek, hiszen mindent elkövettek annak érdekében, hogy a játékhoz szükséges feltételeket megteremtsék. Egy művelődési intézmény feladata szerteágazó, egészen másként működik, mint egy színház. Ott egy teljes apparátus dolgozik azon, hogy minőségi munka születhessék a színpadon. Minden okom megvan tehát a köszönetre, mert ebben az esetben sikerült színházat létrehozni.

 

A monodráma mint műfaj mennyire áll közel a személyiségedhez?

Ez ugyanúgy játék, színjáték. Igaz, könnyebb, ha partnerekkel játszhat az ember, de az is előfordulhat, hogy monológot kell mondania a színésznek. Sok munka szükségeltetik ahhoz, hogy az ember végül jól érezze magát egy monológ elmondása közben. Valószínűsítem, hogy ez minden kollégámnak megnehezíti az életét.

 

Zrínyi Ilona karakterével, az ő példáján keresztül, mit lehet átadni, megmutatni a mai fiatal generációnak?

A neveltetéséből adódóan erős tartás és hit jellemezte, melyekre szerintem ma is szükség van. Nemcsak az istenhitre tanították, hanem a hazában való hitre is, a haza iránti feltétlen hűségre nevelte az édesapja. Tette ezt annak ellenére, hogy a Zrínyi-család rendkívül sok veszteséget szenvedett el éppen emiatt. Nevelhették volna arra is, hogy csak a maga érdekeit nézze, ne foglalkozzon a közügyekkel, ne törődjék a haza sorsával, de nem ez történt. Rendkívül érzékeny, intelligens és vonzó személyiség rajzolódik ki a darabban. Valóban ilyen volt, tárgyalópartnereit levette a lábáról. Némelyek szerelemre is gyúltak iránta, ami diplomáciai szempontból igen előnyös pozíciót teremtett neki. Rendkívül izgalmas személyisége volt a magyar történelemnek.

 

14435401_723828387767753_6987320636683848250_o


Nagyon karakteres személyiség volt, a családon belül is kitűnik az alakja. Mégis kissé háttérbe szorul, mondjuk a két Zrínyi Miklóshoz képest. Kevesebbet foglalkoznak az alakjával és kevésbé ismert. Ez miért lehet?

Mert a történelemkönyveket férfiak írják! De a viccet félretéve, valóban úgy van, ahogy mondod, a nők kissé háttérbe szorultak. Ez sajnálatra méltó, de remélem, hogy változtatni tudunk legalább az arányokon, akár e monodráma segítségével is. Ezzel az előadással Zrínyi Ilona emléke előtt tisztlegünk úgy, hogy hitelesen kívánjuk visszaadni az életét.

 

Hol fogjátok még előadni a darabot?

Folyamatosan zajlanak a tárgyalások különböző helyszínekkel. Szeretnénk azokba a városokba elvinni, ahol megfordult. Voltunk már Kassán, de megyünk vele Munkácsra, Ungvárra, Beregszászra, Zágrábba, két előadás lesz belőle Szolnokon, ezen kívül bemutatjuk még Kisvárdán, a Dunapalotában, a Marczibányi téren és a Klebelsberg Kultúrkúriában is.

 

Mi az, amit Zrínyi Ilona adott neked a megformálása közben?

Engem megerősített abban, hogy érdemes volt a színészi pályát választanom. Ez olyan lehetőség, melyet a legfelső polcra kell helyeznem magamban. Mindig is nagy történelmi alakokat szerettem volna megformálni, akik adtak valamit a világnak. Akik értékek mentén élték az életüket, közvetítettek valami pluszt az emberek számára. Nekem pedig az a dolgom, hogy a saját eszközeimmel, a színpad adta lehetőség segítségével belesüssem az emberek lelkébe a hagyatékukat.



Fischer Viktória

Fotók: Csákvári Zsigmond

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma