IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.04.24
Szíjjártó Anita

Europe’s Capital is Culture – European Capitals of Culture and Hungary 2023 címmel rendeznek nemzetközi konferenciát Pécsett május 19-én és 20-án. A tanácskozás célja, hogy a külföldi és a magyar szakemberek segítséget nyújtsanak a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címre pályázó magyar városoknak. Erről Hoppál Péter államtitkár, Páva Zsolt polgármester és Méhes Márton, a konferencia szakmai vezetője beszélt április 22-én Pécsen, mely 2010-ben viselte a címet.

IMG_1925


Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár elmondta: januárban jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hogy 2023-ban – az Egyesült Királyság egy városa mellett – újabb magyar város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. A győztes várost 2018-ban hirdetik majd ki, ennek érdekében már 2016 decemberében elindul a pályáztatás. „Pécs 2010-ben volt Európa Kulturális Fővárosa – most pedig arra készül a baranyai megyeszékhely vezetése összefogva a kulturális tárcával, hogy megosszák tapasztalataikat azon városokkal, amelyek gondolkodnak a pályázaton való induláson – fejtette ki az államtitkár. Ezért fogják megrendezni május 19-én és 20-án a tizenöt ország EKF-szakembereinek részvételével zajló, Europe’s Capital is Culture – European Capitals of Culture and Hungary 2023 című nemzetközi konferenciát Pécsett, a Kodály Központban.

Azon városok közül, amelyek megcéloznák a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címet, már 11-en regisztráltak a konferenciára: Budapest, Eger, Debrecen, Szentendre, Szigetvár, Hódmezővásárhely, Szolnok, Veszprém, Tokaj, Miskolc és Győr – jelentette be Hoppál Péter.


IMG_1949


Páva Zsolt, Pécs polgármestere a sajtótájékoztatón kiemelte: a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa cím okán létrejött intézmények többségét magában foglaló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. a „kezdeti nehézségek után most jutott el odáig, hogy kilépve a helyi kötöttségekből képes a határon túl is kulturális missziót teljesíteni”. Hangsúlyozta: bárki pályázik a címre és bárki lesz birtokosa annak, nem csak arra kell figyelnie, hogy 2023-ban milyen évet hoz létre. Azt is számba kell vennie, hogy azon túl mit tud elérni vele. „Ebben kell megtartani az egyensúlyt, a folyamathoz pedig Pécs minden támogatást meg fog adni” – jegyezte meg Páva Zsolt.


IMG_1956


Dr. Méhes Márton nemzetközi kulturális menedzser, a megrendezendő konferencia szakmai vezetője a program kapcsán elárulta: két szakmai napból fog állni az esemény, melyből az első nemzetközi lesz, ahol pódiumbeszélgetések, felszólalások formájában cserélnek véleményt, tapasztalatokat a résztvevők. Az első blokk Pécsre fókuszál majd (hol tart ma a város) Vissza a jövőbe 2010–2023, avagy az EKF hatása a városra és a régióra címmel, majd ezt követően két nemzetközi blokkot fognak szervezni, melyeken a volt és a leendő/pályázó EKF-városok képviselői lesznek jelen. A tanácskozásra ellátogat többek között Rolf Rolf Norås, a norvégiai Stavanger város kulturális igazgatója, Ivan Šarar, a horvátországi Rijeka város kulturális igazgatója, a Rijeka 2020 program vezetője, valamint Krzysztof Maj, a lengyel Wroclaw 2016 program főigazgatója. A második napon, május 20-án konkrét tanácsokkal szolgálnak a pályázást illetően, illetve sor kerül egy rendhagyó programra, a walking workshopra is, amely keretében négyszemközt tudnak konzultálni a pályázó városok a magyar és a külföldi szakemberekkel. „Ez lesz az első olyan rendezvény, melyen első kézből értesülhetnek a pályázó városok arról, mit is jelent az Európa Kulturális Fővárosa címet birtokolni” – mutatott rá Méhes Márton.


IMG_1952


A programról és a jelentkezésről EZEN A LINKEN lehet tájékozódni.



Szíjjártó Anita

Fotó: Kőmives András

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma