2010.02.25
Kovács Bálint
Sas Tamás 2010-es mérlege: egy kamaradráma (Szélcsend), egy dramédia (Presszó 10 év) és egy akció-vígjáték (Szinglik éjszakája). Ezzel idén alighanem ő lesz a legnézettebb magyar rendező - ez pedig még a Szinglik éjszakája színvonalánál is elkeserítőbb. KRITIKA
Sas Tamás idei kasszarobbantója, ahogy azt mondani szokás, közönségfilm. De egy közönségfilmnek nyilván az lenne a célja, hogy az átlagosnak tekintett közönség átlagosnak tekintett elvárásait minél jobban kielégítse, és ha emellett belefér még más is, annál jobb. A meghatározás így már nem illik a Szinglik éjszakájára; elsősorban azért nem, mert ezt a filmet még az alkotók és a színészek sem vették egy percig sem komolyan, másodsorban pedig azért, mert nincs meg benne semmi, amiért bárkinek is érdemes lenne mozijegyet venni (és nem a jellemrajzokra, eredetiségre, jó színészi játékra, életszerű helyzetekre és egyéb úri huncutságokra gondolok - pusztán a műfaj legalapvetőbb hármasára: a poénokra, az izgalomra és az akcióra).
 

 Egy gyűrű mindenek felett

 
A film sztorija szerint négy, dúsgazdag és persze fenékig (és azon túl is) tökéletes barátnő valaha megfogadta, hogy egyikük sem megy férjhez, mert minden férfi disznó, ám ennek ellenére Juli (Hámori Gabriella) egy napon mégis bejelenti, hogy este a többiek szíveskedjenek koszorúslánynak öltözni az esküvőjén. A frigyet az ifjú férj - meglehetősen tisztázatlan okokból - egy eljegyzési gyűrű átadásával tenné különlegessé. A párszáz éves családi kincset viszont Zsé (Seress Zoltán), a helyi "maffiózó" elraboltatja enyhén retardált csicskájával (Karácsonyi Zoltán), hogy eljegyezze vele ex-barátnőjét - akit másik két, valamivel még visszamaradottabb beosztottja próbál elrabolni minduntalan, sikertelenül.
 
 
A filmidő jelentős részében a három barátnő a gyűrűtolvajt üldözi nevetgélve, egy percig sem tartva attól, hogy az ékszer netán nem kerül vissza jogos tulajdonosához, vagy hogy ne adj isten bárki bármiféle akciófilmhez illő helyzetbe találna keveredni - igaz, joggal: a Tom és Jerry szintjét alig megütő csatározások során nagyjából ötpercenként változik, hogy kinél van épp a gyűrű. Feszültségnek olyannyira nincs nyoma ebben az akciónak nevezett vígjátékban, hogy csak csodálkozni tudunk, hogyhogy nem alszanak ki még a lámpák is: a tolvajt egy másodpercig sem lehet komolyan venni, na meg az egyébként akár ijesztőnek is ábrázolható helyzetekben is legfeljebb annyi izgalom jut a soha el nem halkuló vihogás közben, hogy kinek hol szakad el vagy koszolódik össze az estélyije, horribile dictu a dekoltázsa (utóbbira szerencsére csak a koszolódás érvényes).
 
 
Vihogni viszont csak a szinglik vihognak szakadatlan, a film gondtalanabbik felében ráadásul teli szájjal kivitelezett sikongatások mellett - a poénok valahogy kimaradtak a filmből. Egyrészt - és ez egy, mondjuk mégis úgy, közönségfilmnél kifejezetten meglepő - a forgatókönyvírók (Kovács M. András, Szajki Péter és Zsigmond Nóra) nem is igazán próbálkoztak a szövegkönyv poentírozásával, másrészt ahol mégis látszik az ilyesfajta igyekezet, ott sem jártak sikerrel; már amennyiben azt, hogy Scherer Péter éhes taxisofőrje mindig akkor kezdene enni, amikor fuvarja lenne, vagy hogy a tolvaj és üldözői egyszer csak egy színház előadásának kellős közepén találják magukat, így ha már a színpadon vannak, elénekelnek egy dalt, nem tartjuk mégiscsak a humor csimborasszójának. Nevetni (ha más indíttatásból is) legfeljebb a sztori iszonyatos sutaságán lehet: például azon, hogy a gyűrűt végül úgy szerzik vissza a csajszik, hogy a maffiózó frissen megkért ex-nője ráparancsol Zsére, hogy adja vissza a kisasszonyoknak a gyűrűt, majd kérjen hangosan és főképp illedelmesen bocsánatot, hiszen lopni és e cselekedettel fájdalomkönnyeket fakasztani igen csúf szokás. Vagy azon, hogy a történet - félve használom a szót - csattanója az, hogy a család, amelynek kedvéért a gyűrűt üldözték, igazából nem is szereti túlzottan az ékszert, mert az a mondával ellentétben nem is szerencsét, csak bajt hoz.
 

 Hámori Gabriella és Vári-Kovács Péter

Hogy Sas Tamásnak minden akció nélküli akciófilm és nem csak a jól sikerült, hanem mindennemű poénokat nélkülöző vígjáték elegyét volt kedve leforgatni félmilliárd forintból, voltaképpen magánügy, noha a nézőket ilyeténképp lesajnálni persze nem kedves dolog, de nagyobb bajunk sose legyen. Azt azonban, hogy a harmincnál is több, magát nem csak a plakáton, de a filmben is folyvást leleplező cég támogatása mellett miért volt szükség arra, hogy Sas a Magyar Mozgókép Közalapítványtól és az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól is elkérjen még annyi pénzt, amennyit lehetett (még akkor is, ha az összköltségvetéshez képest ez nem is túlontúl számottevő összeg) - már nehezebb magánügynek tekinteni, s a kérdésre adható magyarázatok egyike sem túl meggyőző.
2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma