IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.08.02

Az Ördögkatlan Fesztiválon augusztus 2-án, majd a Kultkikötőben 4-én, a szabadtéri színpadi premieren látható először John Patrick Shanley Pulitzer-díjas, Kétely című drámája Udvaros Dorottya, Fekete Ernő, Kéry Kitti és Simkó Katalin szereplésével. Az előadással 2017. szeptember 11-étől a Belvárosi Színházban találkozhatnak a nézők. A színdarab rendezője, Pelsőczy Réka mesélt a darabról.

Hogyan került kapcsolatba először a történettel? A filmről vagy a színdarabról hallott előbb?

Láttam a filmet, amikor ment a mozikban. A darabváltozatot valamiért csak tavaly augusztusban olvastam, pedig régóta Orlai Tibornál vannak a jogok.

 

Az ön által rendezett darab inkább a film forgatókönyvét vagy az eredeti színdarabot követi?

A színdarabbal dolgozunk, igazából nem tudom, mekkora a különbség a forgatókönyv és a színdarab között, hisz a filmet maga a szerző rendezte. Minimális változtatásokat biztos eszközölt, de emlékeim szerint a filmre adaptálás nem sikerült elég jól. Számomra az is színdarabnak tűnt, amelyet mozivászonra vittek.


Pelsoczy_Reka_OK

 

A történet 1964-ben játszódik egy elzárt mikroközösségben, miközben a „külvilágban” fontos társadalmi változások és egyenjogúsági küzdelmek zajlanak. Miért lehet érdekes ez a darab napjainkban?

A szerző 2003-ban írta a sztorit, de az eseményeket ‘64-be helyezte nyilván azért, hogy érzékletesebbé tegye a konfliktust a konzervatív eszméket valló igazgatónő és a liberális szellemet pártoló tanár között. Nevetséges, hogy olyan dolgokhoz tudunk ragaszkodni, amelyeken a világ magától túlhalad, ugyanakkor azt is látjuk, hogy a korlátok nélküli szabadság hova vezet.

 

A darab erősen az érzelmeinkre, ösztönös reakcióinkra épít: egy pap gyanúba keveredik, azzal vádolják, hogy molesztálta egyik tanítványát. Ez megbocsáthatatlan, már ha így volt. De így volt? Biztos ez?

A darab aktuálisabb, mint valaha: a szélsőségek erősödnek a politikában és a közbeszédben, népvándorlások folynak, és előítéleteinkre építő, majd azokat saját gazdasági érdekeit szem előtt tartva kihasználó, aktuális hatalmak uralkodnak. A hétköznapi ember tele van kételyekkel azzal kapcsolatban, ami a feje fölött zajlik akár a hazájában, akár azon kívül. Mi az igazság? Tudjuk-e a tényeket, vagy csak saját meggyőződéseinkre, „hitünkre” támaszkodunk akkor, mikor ellenzünk vagy éppen támogatunk valamit? Biztos, hogy jól látjuk a dolgokat, vagy ítélőképességünket elhomályosítják a felénk áramló, felemás információk? Múzeum Negyed, migránsozás, melegek, cigánykérdés… Kinek van igaza?

 

A történet főszereplői ellentétes figurák, a darab esszenciáját az ő szellemi összecsapásaik és a köztük lévő feszültség adják. A kiváló színészválasztáson sok múlik. Evidens volt, hogy Udvaros Dorottyát és Fekete Ernőt választja ki a két főszerepre?

A darab a fent említett problémákra épülő példázat. Ezt nem én mondom, hanem maga a szerző. Két érvrendszer, két gondolkodás csap össze, melyek kiegészülnek egy kisebbséget jelképező nőalakkal (Kéry Kitti) és a minket, nézőket jelképező fiatal apácával (Simkó Katalin), aki a két világ között csapódik ide meg oda. Fontos volt, hogy olyan színészekkel dolgozzam, akik ezt a példázatot szívvel és lélekkel töltik meg, valós indulatokkal és szenvedéllyel, mert a történet így tud csak igazán hatni és igazzá válni. Remélem, nem kiabálok el semmit, ha azt mondom, a színészek nagyon a helyükön vannak a készülő előadásban.

 

Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy „nem tud dolgozni színészi ötletek nélkül”. A Kétely esetében mennyire alakították a darabot a szereplők?

A mű tiszta helyzetekből, páros jelenetekből épül fel, amelyeket én rakok és kötök össze, miközben figyelem a színészt, merre viszik a gondolatai a szereppel kapcsolatban. Sokat beszélgetünk, hisz ez még színészspecifikusabb darab, mint azok, melyeken eddig dolgoztam. Megint megerősítést nyert bennem az, hogy mennyi minden múlik a színészen, azon, hogy mit akar, miről akar beszélni, miért éri meg neki kimenni a színpadra.

 

A filmben az operatőrnek hála sokszor egyedi szögből láthatjuk az eseményeket. A színpadon is kitaláltak valami különlegeset? Képileg hogy fog kinézni a pódium?

Kálmán Eszter díszlettervezőnek és Ignatovic Krisztina jelmeztervezőnek köszönhetően esztétikus, letisztult látvány lesz a színpadon. Az egyenruha, az apáca, és a papi öltözet önmagában nagyon expresszív, jó kompozíciókra ad lehetőséget.

 

A darab 2005-ben megnyerte a Pulitzer-díj drámai kategóriáját, a filmet pedig alaposan megszórták Oscar-jelölésekkel. Mennyire nagy a nyomás egy ilyen sikeres darab esetében?

Nem érzem a nyomást. Azt érzem, hogy egy jól felépített darab, sőt néha már túlságosan is jó. Ilyenkor figyelmeztetem magam, hogy ez egy példázat, egy tanmese.

 

Mit gondol, miért lehet ennyire sikeres a Kétely?

Már a téma, a felvetés nagyon izgalmas, ahogy az egész harc is, amely végigkíséri a történetet. Ennél már csak az az érdekesebb, hogy a színészek ezt hogyan adják elő. Ha jól, akkor a néző élvezni fogja a humoros részeket, de dühös lesz akkor, amikor teljesen tehetetlen, mert maga sem tudja eldönteni, hogy a megvádolt pap vétkes-e vagy sem abban, amivel vádolják.

 

Ez egy lélektani dráma, amelyben nemcsak a szereplők, de mi, nézők is folyamatosan őrlődünk, vajon kinek van igaza: annak, aki kételkedik a másikban, vagy annak, aki egyre kétségbeesettebben igyekszik bizonygatni a saját igazát. Ön személy szerint tudott dönteni: Aloysius nővér vagy Flynn atya az őszinte?

Nem!


ketely

 

KÉTELY

1964-et írunk. A bronxi St. Nicholas Egyházi Iskola igazgatónője, Aloysius nővér kemény kézzel és alapvető gyanakvással kezeli a gondjaira bízott gyerekeket. Az iskola azonban új tanítót kap Flynn atya személyében, aki modern gondolkodást és személyes odafigyelést hoz a szigorú intézménybe. Hamarosan összetűzésre kerül sor kettejük között, és amikor egy fiatal nővér elárulja, hogy a férfi különös figyelemmel viseltet az egyik diák iránt, az események váratlan fordulatot vesznek. A Pulitzer- és Tony-díjas dráma több mint ötszázszor ment a Broadwayn, filmváltozatában, melyet maga a szerző rendezett, Meryl Streep és Philip Seymour Hoffman játszotta a főszerepeket.


További előadások:

2017. szeptember 11., 12., 24., október 9., 10., 20. Belvárosi Színház



Az interjút készítette: Melis Dóra

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma