2017.09.13

A Budapesti Francia Intézet Az érzékelés birodalma címmel folytatja rendszeres filmvetítéseit. Az október végéig tartó válogatás az érzékekre és az emlékekre alapoz: családi traumák kezelése az emlékezés eszközével, bőrátültetés 1959-ből, a tökéletes illat története, a siketség és a zene kapcsolata, a művészetek mindent magával ragadó ereje. Ez mind várja a nézőket!

A színes program tervezett vendége Jacques Doillon rendező, a mai francia filmművészet egyik megkerülhetetlen alakja, aki legújabb filmjében Auguste Rodin életét mutatja be Vincent Lindon főszereplésével. A Rodin című cannes-i versenyfilm tiszteletadás egy hatalmas szobrásznak, aki tapintásával formálta az anyagot érzéki, bámulatos műalkotásokká. A válogatás másik életrajzi mozija, a Django című francia film lesz, mely le is zárja a sorozatot. A Palya Bea szereplésével készült film október 24-ei vetítése előtt az énekesnő koncertet ad a Francia Intézetben. Mindkét film premier előtt látható.


francia_articleHeaderVersionB
Django

 

Az érzékelés régóta fontos motívum a filmművészetben. Léa Mysius Cannes-ban az SACD díjával kitüntetett, Ava című alkotása egy fiatal lány történetét meséli el – hatásosan, érzékien, sablonoktól mentesen –, aki megtudja, hogy hamarosan elveszíti a látását. Georges Franju korai (1959) sci-fi-horrorja, a Szemek arc nélkül pedig Almodóvart előlegezi, nem mellesleg Pierre Brasseur fantasztikus alakításával. Csakhogy a tapintás sem adott mindenkinek: A levágott kezű lány meséjének költői feldolgozása az annecyi animációs filmfesztivál egyik díjnyertes alkotása. A Grimm fivérek hősnője ugyan megmenekül, de ezért a kezével fizet. Bergson szerint a látással vagy a tapintással a tér három dimenziója megragadható – de van egy negyedik is, az idő, ezt nyithatja meg előttünk az emlékezet. Jean-Paul Rouve édes-bús, Emlékek című filmje Michel Blanc-nal a főszerepben arra igyekszik rávezetni mindannyiunkat, milyen hasznos érzékszervünk is az emlékezet. Ezt támasztja alá Sylvain Chaumet fordulatos vígjátéka, az Attila Marcel is, amelyben az ifjú Paul tudata mélyéről egy különleges teafőzet és némi sütemény, vagyis az ízlelés segítségével bukkannak elő végül a gyermekkor képei.


francia_articleHeaderVersionB1
Dupla szerető

 

Az idei cannes-i versenyprogram egy másik darabját, François Ozon legújabb, műfajilag ismét besorolhatatlan filmjét szintén premier előtt vetítik. A Dupla szerető sztorija a kétértelműségre, a látásmódok különbözőségére épül, a rendezőtől már megszokott fekete humorral. Tom Tykwer koprodukcióban készült filmje, a Parfüm: egy gyilkos története csupán csak a ráhangolódás lesz, mivel utána Zólyomi Zsolt parfümőr vezeti be a közönséget az illatok világába. A XVIII. században játszódó történetet mégsem érdemes kihagyni, egyrészt a hátborzongató bűntettek, másrészt Dustin Hoffman játéka miatt. A Bélier család, amely az utóbbi évek legkedvesebb francia vígjátéka, komoly emberi dilemmát vet fel. Paula boldogan él siketnéma szüleivel és szintén siketnéma öccsével, de velük ellentétben ő tökéletesen hall és beszél, sőt csodálatosan énekel. A filmben nyújtott alakításáért Louane Emera 2015-ben megkapta a legjobb pályakezdő színésznőnek járó César-díjat. A hét héten át zajló programból ezúttal sem maradhat ki a tematikus rövidfilm-összeállítás. A tizenegy alkotásból álló blokkra október 5-én kerül sor.

 

A Francia Intézet a filmeket eredeti nyelven, angol vagy magyar felirattal mutatja be. A vetítések többsége ingyenes.

 

Fotó: franciaintezet.hu

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma