Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.04

A KönyvTÁRlat rendezvénysorozat nyolcadik évada Emlékfolyamok címmel a magyar kultúra és irodalom kiemeltebb régióinak irodalmát ismerteti egy-egy kortárs szerző életművén, alkotásain keresztül. Március 28-án a sorozat két vendége, Ladik Katalin és Tolnai Ottó költő különleges fellépéssel lepte meg a hagyományos irodalmi rendezvényekhez hozzászokott közönséget az Országos Széchényi Könyvtárban.

Tolnai_Otto_dedikal
Tolnai Ottó dedikál
Forrás: Alföld


Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus, az esemény moderátora nagyvonalakban próbálta kijelölni, milyen irányba terelődjön a beszélgetés, de a Tolnai Ottóra jellemző túláradó mesélőkedvet és szabad asszociációt így sem mindig sikerült mederben tartania. Ez azonban rendkívül izgalmas színt adott a beszélgetésnek.


Tolnai felidézte, milyen érzés fogta el, amikor az óceánnál járt. „Olyan szép, mint gyerekkoromban a Tisza” – mondta, majd kitért rá, hogy általában a Tiszához hasonlítja a vizeket. „Illyés Gyula nyilatkozta valahol, hogy a magyar költő abban különbözik más költőktől, hogy neki még vízügyei is vannak, a vizekkel is kell törődnie. Rájöttem, nekem is vannak vízügyeim” – tette hozzá. Tolnai egyik, az Egyesült Államokban rendezett költői esten, ahol rajta kívül minden költő Budapestről érkezett, azzal a kérdéssel találta magát szembe, hogy mitől is különbözik ő a többi költőtől, és azt találta mondani, hogy neki van tengere.


tolnai_otto_est
Tonai Ottó-est a New York Művész Páholyban márciusban
Forrás: New York Művész Páholy facebook


A beszélgetés rövidesen a háború és Jugoszlávia szétesése felé terelődött. „A háború kitörésekor éreztem, távolodik tőlem a tenger. Ötvenévesen majdnem besoroztak, ezért kértem a kettős állampolgárságot, és miután megkaptam, onnantól megint kapcsolatban lehettem a tengerrel, és ez a jó viszony a mai napig nem szakadt meg. Megkaptam az Adriát” – fejtegette. A költő megemlítette, hogy viszonylag korán, az ötvenes évek elején kezdett irodalommal foglalkozni. „Emlékszem, az első, Magyarországon kiadott könyvet egy menekült fiú kezében láttam, elkértem tőle, vizsgálgattam, tapogattam” – idézte fel.


Visy Beatrix rákérdezett az 1992-ben megjelent, a monarchiabeli időket nyomokban felidéző árvacsáth című kötetre, de ha valaki attól tartott, hogy most valami unalmas irodalomelméleti vizsgálódás következik, kételyeit a szerző hamar eloszlatta.


csath
Csáth Géza és Kosztolányi Dezső
Forrás: PIM

Válaszában Tolnai kiemelte, annak idején milyen komoly polgári élet határozta meg Palicsot, majd Brenner Józsefre és unokatestvérére, Kosztolányi Dezsőre terelődött a szó. „Az apró, semmis dolgokban próbáltam Csáthot utolérni” – mondta, hozzátéve, hogy azokat a pontokat kereste, amiket gyermekkorában is megtalált. „Számomra az is fontos volt, hogy kisebbségi íróként ilyen nagy írókra (Csáth Géza, Kosztolányi Dezső) hivatkozhassam” – jegyezte meg, és azzal egészítette ki a sajátos okfejtést, hogy Kosztolányi Dezső, Csáth Géza és Sinkó Ervin hármasával képzeli el a vajdasági irodalmat.


„Szinte naponta olvasok Kosztolányit, az Ottlik Géza válogatta, 1983-ban megjelent, Boldogság címmel ellátott kiadványt. Elég csak három-négy mondatot elolvasnom a tiszta, pulzáló írásaiból, hogy örömet szerezzek magamnak” – tudtuk meg.


Ladik Katalin a hosszúra nyúlt, határon innen és túl csapongó, a líraiságot sem nélkülöző bevezető után verseiből olvasott fel, s aki azt hitte, közönséges, minden eszközt figyelmen kívül hagyó felolvasáson vesz részt, tévedett: Ladik a hangköltészet terén tett kalandozásainak is hangot és képet adott, sajátos, egyedülálló, és valljuk be, tőle megkövetelt stílusban.


Ayhan Gökhan

Roma_nok_kultura_banner_002

_D0A2911_Copy

2019.06.24

A Fausttól a Szívlapátig című irodalmi segédkönyv azoknak a középiskolai tanároknak készült, akik szeretnének kicsit kiszakadni a kerettanterv merevségéből és friss, élő irodalmi szövegeken keresztül akarják közel hozni a nagy klasszikusokat a diákjaik számára. A kötet elemzései az irodalom jelenvalósága, életszerűsége mellett teszik le a voksukat.

Dobokay_werk_2

2019.06.24

Az előző századokban sokat kísérleteztek a látható világ fotografikus leképezésével. Az ezüst-halogenidek fényérzékenységének felismerése vezetett idővel a fényképezés létrejöttéhez. Ag, az ezüst vegyjele a címe Dobokay Máté Capa Központban látható kiállításának, amely a művész vegyészi és filozófusi kísérletezését mutatja be.

Kahlo_7

2019.06.23

Frida országa – Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái címmel nyílt kiállítás június 22-én a Műcsarnokban. A 20. század első három évtizedében a Magyarországhoz hasonló gazdasági fellendülést megélt Mexikó épületeit dokumentáló fotós öröksége lánya, Frida Kahlo világhírű festőművész életművét is meghatározta.

Az együttműködés részeként megvalósult egy, a Budapesti Wagner-napok díjnyertes, új arculatát visszatükröző installáció.A Wagner nevének betűit formázó installáció az eseménysorozat végéig, június 23-ig tekintető meg a Müpa főbejárata előtti téren.

A Hal négyesben című, kétfelvonásos, zenés krimivígjáték lesz az idei Székesfehérvári Nyári Színház műsorán, amelyet ezúttal is a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Központban tartanak. Az előadások július 11. és 14. között lesznek láthatók. Főszereplők: Závodszky Noémi, Tűzkő Sándor, Varga Lili és Ballér Bianka játszik, a rendező: Kozáry Ferenc színművész.

A Megszálottak az elmúlt időszakban két nemzetközi fesztiválon is díjakat nyert. Májusban a Keresztény Filmek Világfesztiválján, Orlandóban nyerte el Fésűs Nelly a legjobb női alakítás díját. Most a film az Alaska Film Awards nemzetközi fesztivál fődíját, az Északi Fény Kirobbanó Tehetség Díja elismerést nyerte el, a jakartai világfesztiválon pedig a legjobb európai film Arany Díjat, Pozsgai Zsolt pedig a legjobb rendezői díjat is megkapta három másik kollégája mellett. A jakartai verseny díjait augusztusban az indonéziai császári városban, Dzsogdzsakartában, több napos ünnepség keretében veheti át a rendező a császári család meghívására.

A Római Magyar Akadémia június 25-én 19.00 órakor Zsigmond Dezső: A Sátán fattya című nagyjátékfilmjével emlékezik meg a 40-es évek egyik legnagyobb magyar tragédiájáról, a Kárpátalján élő magyarság vészkorszakáról, amelyről évtizedekig beszélni sem volt szabad. A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült film, Kárpátalja úgynevezett felszabadulás utáni periódusát (1944-45) tárja a néző elé, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül láttatja a málenykij robot, valamint a szovjet megszállás borzalmait.

Huszonöt helyszínen 80 programmal, 400 fellépővel és kiállítóval várják a vendégeket az ormánsági Bőköz fesztiválon augusztus 22. és 25. között. Fellép mások mellett a Ghymes, Karácsony János, a Talamba Ütőegyüttes, a Hot Jazz Band, a Tárkány Művek vagy a Rudan Joe Akusztik Band, a bőközi helyi jellegzetességeket a települések tájházaiban lehet megismerni. Részletek itt.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

teraszlive_bujdosotrio_WEB

A Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivál (ZA-KO) előadásával június végén megkezdődik a szabadtéri színházi rendezvénysorozat, a nyár utolsó hónapjaiban pedig zenés produkciókat mutatnak be Kvártélyház udvarán.

Fényfestéseket, fényinstallációkat, utcaművészeti produkciókat tartanak a 4. Zsolnay Fényfesztiválon június 27. és 30. között Pécsett.

Egyebek mellett a III. Richárdot, a Vihart és a Szentivánéji álmot láthatja a közönség a hatodik Nemzetközi Shakespeare Fesztiválon, amelyet június 27. és július 3. között szerveznek meg a vajdasági Cortanovcin.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma