IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.04

A KönyvTÁRlat rendezvénysorozat nyolcadik évada Emlékfolyamok címmel a magyar kultúra és irodalom kiemeltebb régióinak irodalmát ismerteti egy-egy kortárs szerző életművén, alkotásain keresztül. Március 28-án a sorozat két vendége, Ladik Katalin és Tolnai Ottó költő különleges fellépéssel lepte meg a hagyományos irodalmi rendezvényekhez hozzászokott közönséget az Országos Széchényi Könyvtárban.

Tolnai_Otto_dedikal
Tolnai Ottó dedikál
Forrás: Alföld


Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus, az esemény moderátora nagyvonalakban próbálta kijelölni, milyen irányba terelődjön a beszélgetés, de a Tolnai Ottóra jellemző túláradó mesélőkedvet és szabad asszociációt így sem mindig sikerült mederben tartania. Ez azonban rendkívül izgalmas színt adott a beszélgetésnek.


Tolnai felidézte, milyen érzés fogta el, amikor az óceánnál járt. „Olyan szép, mint gyerekkoromban a Tisza” – mondta, majd kitért rá, hogy általában a Tiszához hasonlítja a vizeket. „Illyés Gyula nyilatkozta valahol, hogy a magyar költő abban különbözik más költőktől, hogy neki még vízügyei is vannak, a vizekkel is kell törődnie. Rájöttem, nekem is vannak vízügyeim” – tette hozzá. Tolnai egyik, az Egyesült Államokban rendezett költői esten, ahol rajta kívül minden költő Budapestről érkezett, azzal a kérdéssel találta magát szembe, hogy mitől is különbözik ő a többi költőtől, és azt találta mondani, hogy neki van tengere.


tolnai_otto_est
Tonai Ottó-est a New York Művész Páholyban márciusban
Forrás: New York Művész Páholy facebook


A beszélgetés rövidesen a háború és Jugoszlávia szétesése felé terelődött. „A háború kitörésekor éreztem, távolodik tőlem a tenger. Ötvenévesen majdnem besoroztak, ezért kértem a kettős állampolgárságot, és miután megkaptam, onnantól megint kapcsolatban lehettem a tengerrel, és ez a jó viszony a mai napig nem szakadt meg. Megkaptam az Adriát” – fejtegette. A költő megemlítette, hogy viszonylag korán, az ötvenes évek elején kezdett irodalommal foglalkozni. „Emlékszem, az első, Magyarországon kiadott könyvet egy menekült fiú kezében láttam, elkértem tőle, vizsgálgattam, tapogattam” – idézte fel.


Visy Beatrix rákérdezett az 1992-ben megjelent, a monarchiabeli időket nyomokban felidéző árvacsáth című kötetre, de ha valaki attól tartott, hogy most valami unalmas irodalomelméleti vizsgálódás következik, kételyeit a szerző hamar eloszlatta.


csath
Csáth Géza és Kosztolányi Dezső
Forrás: PIM

Válaszában Tolnai kiemelte, annak idején milyen komoly polgári élet határozta meg Palicsot, majd Brenner Józsefre és unokatestvérére, Kosztolányi Dezsőre terelődött a szó. „Az apró, semmis dolgokban próbáltam Csáthot utolérni” – mondta, hozzátéve, hogy azokat a pontokat kereste, amiket gyermekkorában is megtalált. „Számomra az is fontos volt, hogy kisebbségi íróként ilyen nagy írókra (Csáth Géza, Kosztolányi Dezső) hivatkozhassam” – jegyezte meg, és azzal egészítette ki a sajátos okfejtést, hogy Kosztolányi Dezső, Csáth Géza és Sinkó Ervin hármasával képzeli el a vajdasági irodalmat.


„Szinte naponta olvasok Kosztolányit, az Ottlik Géza válogatta, 1983-ban megjelent, Boldogság címmel ellátott kiadványt. Elég csak három-négy mondatot elolvasnom a tiszta, pulzáló írásaiból, hogy örömet szerezzek magamnak” – tudtuk meg.


Ladik Katalin a hosszúra nyúlt, határon innen és túl csapongó, a líraiságot sem nélkülöző bevezető után verseiből olvasott fel, s aki azt hitte, közönséges, minden eszközt figyelmen kívül hagyó felolvasáson vesz részt, tévedett: Ladik a hangköltészet terén tett kalandozásainak is hangot és képet adott, sajátos, egyedülálló, és valljuk be, tőle megkövetelt stílusban.


Ayhan Gökhan

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma