782x90_karacsony_banner_2_ok
2016.03.20
Takács Erzsébet

A fehérvári Vörösmarty Színházban vitte színpadra A velencei kalmárt Bagó Bertalan, aki szerint erős jellemeket követel meg egy shakespeare-i darab. A februárban bemutatott rendezés az eredeti elgondolások mentén foglalkozik a társadalom problémáival, olyan konfliktusokkal, melyek máig megfigyelhetők.

bago_bertalan
A rendező, Bagó Bertalan


Shakespeare több száz évet átívelő műve a mai napig fennálló társadalmi konfliktusokat dolgoz fel. „Fő témája nem az antiszemitizmus, mint ahogy nem is az antifeminizmus – írja Géher István kritikus a színház oldalán a darabról –, de motívumként mindkettő megtalálható benne, együtt napjaink jó néhány vitakérdésével. Hogy mit kezdhetünk azzal, aki másmilyen, mint mi; hogy megbízhatunk-e a törvényekben, hogy félnünk kell-e a nőktől; hogy miből lesz, és mire való a pénz… Mindez egymásba gabalyítva és belégyömöszölve egy szokványos-romantikus komédiába.”


Értékelték a darabot a fiatalok is, pedig Bagó Bertalan tartott attól, hogy a mély tartalmak nem jutnak el a közönség ezen részéhez. Amikor azonban egy fiatal kommentben írt arról az egyik közösségi oldalon, hogy milyen nagy hatást gyakorolt rá és társaságára a darab, rájött, a fiatalok is néma csendben nézik végig előadását. „Hatalmas élmény ez, hogy az a generáció, amely tagjainak fontos színházat csinálni, de mégis ritkábban érhetőek el, mennyire értették a darabot. A humorát, az öniróniáját és a nem túl egyszerű tartalmát. Rendkívül bonyolult drámai szövetű, többféle asszociációs mező nyílik ki ugyanis abban” – mesélt a fogadtatásról a rendező.


12745753_1288923021121689_8730240681165729562_n


A darabban fontos szerepet kapnak olyan, máig ható problémák, mint a kisebbség-többség konfliktusa, a fiatalság problémái és a pénztelenség. Éppen ezért gondolta úgy Bagó Bertalan, hogy szükségtelen direkt módon aktualizálni a darabot, melynek mondandója az eredeti környezetben is érvényesül. „Tudom, hogy nagy divatját éli ez most Magyarországon, de nem hiszem, hogy a színpadnak kellene megtestesítenie a parlamentet, és ezzel teret adni a pártok csatáinak. Nagyon elegem van ebből, irtózom tőle. Persze éppen ezért többen azt kérik számon tőlem, miért nem foglalok állást a darabbal. Én meg közben azt gondolom: eleve állást foglalok azzal, hogy előhúztam ezt a művet, és beszélek a benne rejlő, mélyebb problémákról. Szerintem Shakespeare A velencei kalmárja sokkal mélyebb és nagyobb mű, minthogy lerántsuk a hétköznapok porába és primitív magyarországi helyzetekre, regnáló politikai erők színvonalára húzzuk le az előadást. Ez ennél értelmesebb, önmagában is érvényes történet.”


A Shakespeare-művek pedig éppen erre adnak lehetőséget, hogy évszázadok óta fennálló problémákkal foglalkozzunk. „Persze a rétegek miatt az egészet úgysem lehet átölelni, az még senkinek nem sikerült, de fontos, hogy elinduljunk egy logika mentén. Éppen ezért többféle úton juthatunk fel a csúcsra. Én arra voltam kíváncsi, hogy ez a mű, amelyet vígjátékként szokás aposztrofálni, de szerintem nem az, mindenféle átírás nélkül hogyan szólal meg ma Magyarországon. Azt gondolom – és ez a döbbenetes benne, mert ettől még erőteljesebbé tud válni –, hogy az, amit 400 évvel ezelőtt írtak, ma is aktuális. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a világban nem változtak meg az alapvető jellemek, az alapproblémák ugyanazok.”


12670200_1288120941201897_4772994052553393938_n


Emberi problémák feszítik a darabot: „Shylock Antonióba akarja vágni a kését, holott soha nem szeretett volna gyilkolni. Antonio szerelmi bánatában hőssé, áldozattá akar válni, és ezáltal felmagasztosulni” – számolt be a rendező. „Két egymással ellentétes emberi viselkedés áll összeütközésben. Közben szól az akkori fiatalságról is, akinek nincsen se vagyona, se lehetősége a munkára. Főként azonban az a problémájuk, hogy nem akarnak dolgozni. Generációjuk, amely sok szempontból hajaz a maira, úgy gondolja, nekik is kijár elődeik színvonala, de dolgozni ezért nem szeretnének, szóba sem kerül a teremtő alkotás a jövőképükben. Éppen ezért hitelekből élnek. Bassanio sodródik ide-oda, és csak látszólag irányítja az eseményeket. Alapvetően nem tesz semmit azért, hogy hőssé váljon, de azért se, hogy alattomos féregnek minősítsük. Keresi, hol a legkönnyebb az élet” – magyarázta a rendező.


Bár a darabban egy zsidó és egy keresztény férfi kerül összetűzésbe, nem egyszerűsíthető le a színmű vallásvitára. „Amikor Shakespeare megírta a darabot, Angliában egyáltalán nem éltek zsidók, éppen ezért nem is a keresztény és a zsidó vallás szembenállását írja le a darab, sokkal inkább a kisebbség és a többség viszonyát elemzi” – szögezi le a rendező. Persze nehéz erről beszélni a második világháborúban történtek után, hiszen nyilván érzékelhető a darabban a vallási feszültség, de nem szabad csak erre kihegyezni a színművet. A darab arra világít rá, hogyan kezeljük a saját hiányosságainkat, például miként cselekszünk akkor, ha elfogy a pénzünk. „Mást kezdünk el okolni, és a könnyebb utat választjuk: például egy másik népcsoportban találjuk meg az ellenségképet. Éppen Shakespeare idején születik meg a kapitalizmus csírája, Shylock is a kölcsönei után járó kamatokból él” – mondta el Bagó Bertalan.


12688281_1288119634535361_565759316893389146_n


A fehérvári darab a shakespeare-i elgondolások mentén foglalkozik a társadalom problémáival, ami erős absztrakciós térben testesül meg. A történet ugyanis egy hatalmas ládában játszódik, szimbólumaként annak a három ládának, amelyek közül Bassaniónak kell a megfelelőt kiválasztania ahhoz, hogy hozományáért elvehesse Portiát. „Úgy kell elképzelni, mint a Schrödinger macskája nevű gondolatkísérletet: akkor dől csak el, hogy működőképes-e ez a társadalom vagy sem, ha kinyitjuk az azt rejtő dobozt. Éppen ezért minden azon belül történik, oda lépnek be a szereplők” – mutatott rá a rendező, miként láthatunk bele a szereplők konfliktusaiba a doboz segítségével.


Ugyan fontos eleme a darabnak a lánykérés, szerelemről szó sem esik a darabban. Érdekkapcsolatokról viszont annál inkább. Jövendőbelijét Bassanio a pénze miatt szeretné elvenni, hogy ezzel rendezze anyagi helyzetét, törlessze adósságait. Amikor pedig végre találkozik a kérő Portiával, a szereplőket elragadja Velence, és mindaz, ami ott történik. A jövendőbeli álruhában teszi próbára a férfit, aki elbukik a vizsgán. „A történet vége félig komikus, félig drámai, de én próbáltam a szomorú irányba elvinni azt, hiszen a történések után nem folytatható minden ott, ahol abbamaradt. Boldogtalan boldog lett a vége” – jegyezte meg Bagó Bertalan.


12705299_1288122541201737_327510781686222269_n


A rendező kérésére Nádasdy Ádám fordította újra a darabot, hogy mai nyelven szólaljon meg a történet. „Olyan szavakat szerettünk volna kiküszöbölni, amelyek ma már nem érthetőek. Ettől még a szöveg formaisága, költői nyelve megmaradt, de az újrafordításnak köszönhetően még közelebb került ahhoz a világhoz, amelyben ma élünk. Szerintem ehhez nem kell primitív eszközöket használni, például öltönybe öltöztetni a szereplőket. Ha egyenes, szűk mezsgyéjű, napi aktualitásokra koncentráló darabot szeretnénk színpadra vinni, akkor egy mai író mai darabját kell feldolgozni” – mondta.


A shakespeare-i darabok nagyon sűrű nyelvezetűek, a játéktechnika esetükben egyáltalán nem kézenfekvő, és a szituációk sincsenek részletesen kibontva, sőt bizonyos elemeket nem is mutat meg, csak elrejt a szöveg mélyében. „Éppen ezért darabjaihoz erős színészi nyelvezetre van szükség, amelyhez formátum, jelenlét kell. Emiatt dolgozott kevés díszlettel a drámaíró, és én is szeretem az üres teret, amely a színész erős pszichofizikai jelenlétét követelte meg.”



Takács Erzsébet

Fotók: Horváth Gábor/Vörösmarty Színház

AViszkis_jelenetfoto_11_masolata

2017.11.23

„Nemcsak bemutat egy emberi történetet, hanem figyelmeztet is minket arra, hogy legyünk nyitottak” – mondta el A Viszkis című filmről Móga Piroska színésznő, aki a női főszereplőt, Ambrus Attila szerelmét alakítja Antal Nimród mozijában. A fiatal tehetséggel a szerepről, A Viszkis jelentőségéről, valamint arról beszélgettünk, mit tesz annak érdekében, hogy legyőzze izgalmát.

DMARC20171123017_kis
2017.11.23

A 250 éves európai cirkuszművészet előtt tiszteleg az a több mint 600 négyzetméter alapterületű falfestmény, amelyet a budapesti Almássy tér egyik tűzfalára festettek fel és adtak át november 23-án. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere elmondta: Erzsébetváros 2013 óta eddig 21 elhanyagolt falfelületet hozott rendbe és festett ki a TűzfalRehab elnevezésű program keretében.

quimby4

2017.11.23

Mindenki életében vannak nagy pillanatok – írtam egy korábbi cikkemben. Akkor éppen a kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval készült interjú kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Most azonban megint felötlött bennem, hiszen egy újabb nagy pillanatot élhettem át. Hogy mi volt ez? Az alábbi beszámolóból kiderül.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma