PFZ728x90

2016. július 1.
Célzó

dsc_1612_600x399

Két oszmán hercegnő látogat Magyarországra jövő héten a Zrínyi-emlékév keretében, egyikük a Franciaországban élő írónő, Kenizé Mourad – mondta dr. Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke. Hozzátette: az Oszmán-háznak több száz tagja él szerte a világban. A két hercegnőt a Magyarországhoz fűződő különleges kapcsolataik hozzák hazánkba.

2016.03.20
Takács Erzsébet

A fehérvári Vörösmarty Színházban vitte színpadra A velencei kalmárt Bagó Bertalan, aki szerint erős jellemeket követel meg egy shakespeare-i darab. A februárban bemutatott rendezés az eredeti elgondolások mentén foglalkozik a társadalom problémáival, olyan konfliktusokkal, melyek máig megfigyelhetők.

bago_bertalan
A rendező, Bagó Bertalan


Shakespeare több száz évet átívelő műve a mai napig fennálló társadalmi konfliktusokat dolgoz fel. „Fő témája nem az antiszemitizmus, mint ahogy nem is az antifeminizmus – írja Géher István kritikus a színház oldalán a darabról –, de motívumként mindkettő megtalálható benne, együtt napjaink jó néhány vitakérdésével. Hogy mit kezdhetünk azzal, aki másmilyen, mint mi; hogy megbízhatunk-e a törvényekben, hogy félnünk kell-e a nőktől; hogy miből lesz, és mire való a pénz… Mindez egymásba gabalyítva és belégyömöszölve egy szokványos-romantikus komédiába.”


Értékelték a darabot a fiatalok is, pedig Bagó Bertalan tartott attól, hogy a mély tartalmak nem jutnak el a közönség ezen részéhez. Amikor azonban egy fiatal kommentben írt arról az egyik közösségi oldalon, hogy milyen nagy hatást gyakorolt rá és társaságára a darab, rájött, a fiatalok is néma csendben nézik végig előadását. „Hatalmas élmény ez, hogy az a generáció, amely tagjainak fontos színházat csinálni, de mégis ritkábban érhetőek el, mennyire értették a darabot. A humorát, az öniróniáját és a nem túl egyszerű tartalmát. Rendkívül bonyolult drámai szövetű, többféle asszociációs mező nyílik ki ugyanis abban” – mesélt a fogadtatásról a rendező.


12745753_1288923021121689_8730240681165729562_n


A darabban fontos szerepet kapnak olyan, máig ható problémák, mint a kisebbség-többség konfliktusa, a fiatalság problémái és a pénztelenség. Éppen ezért gondolta úgy Bagó Bertalan, hogy szükségtelen direkt módon aktualizálni a darabot, melynek mondandója az eredeti környezetben is érvényesül. „Tudom, hogy nagy divatját éli ez most Magyarországon, de nem hiszem, hogy a színpadnak kellene megtestesítenie a parlamentet, és ezzel teret adni a pártok csatáinak. Nagyon elegem van ebből, irtózom tőle. Persze éppen ezért többen azt kérik számon tőlem, miért nem foglalok állást a darabbal. Én meg közben azt gondolom: eleve állást foglalok azzal, hogy előhúztam ezt a művet, és beszélek a benne rejlő, mélyebb problémákról. Szerintem Shakespeare A velencei kalmárja sokkal mélyebb és nagyobb mű, minthogy lerántsuk a hétköznapok porába és primitív magyarországi helyzetekre, regnáló politikai erők színvonalára húzzuk le az előadást. Ez ennél értelmesebb, önmagában is érvényes történet.”


A Shakespeare-művek pedig éppen erre adnak lehetőséget, hogy évszázadok óta fennálló problémákkal foglalkozzunk. „Persze a rétegek miatt az egészet úgysem lehet átölelni, az még senkinek nem sikerült, de fontos, hogy elinduljunk egy logika mentén. Éppen ezért többféle úton juthatunk fel a csúcsra. Én arra voltam kíváncsi, hogy ez a mű, amelyet vígjátékként szokás aposztrofálni, de szerintem nem az, mindenféle átírás nélkül hogyan szólal meg ma Magyarországon. Azt gondolom – és ez a döbbenetes benne, mert ettől még erőteljesebbé tud válni –, hogy az, amit 400 évvel ezelőtt írtak, ma is aktuális. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a világban nem változtak meg az alapvető jellemek, az alapproblémák ugyanazok.”


12670200_1288120941201897_4772994052553393938_n


Emberi problémák feszítik a darabot: „Shylock Antonióba akarja vágni a kését, holott soha nem szeretett volna gyilkolni. Antonio szerelmi bánatában hőssé, áldozattá akar válni, és ezáltal felmagasztosulni” – számolt be a rendező. „Két egymással ellentétes emberi viselkedés áll összeütközésben. Közben szól az akkori fiatalságról is, akinek nincsen se vagyona, se lehetősége a munkára. Főként azonban az a problémájuk, hogy nem akarnak dolgozni. Generációjuk, amely sok szempontból hajaz a maira, úgy gondolja, nekik is kijár elődeik színvonala, de dolgozni ezért nem szeretnének, szóba sem kerül a teremtő alkotás a jövőképükben. Éppen ezért hitelekből élnek. Bassanio sodródik ide-oda, és csak látszólag irányítja az eseményeket. Alapvetően nem tesz semmit azért, hogy hőssé váljon, de azért se, hogy alattomos féregnek minősítsük. Keresi, hol a legkönnyebb az élet” – magyarázta a rendező.


Bár a darabban egy zsidó és egy keresztény férfi kerül összetűzésbe, nem egyszerűsíthető le a színmű vallásvitára. „Amikor Shakespeare megírta a darabot, Angliában egyáltalán nem éltek zsidók, éppen ezért nem is a keresztény és a zsidó vallás szembenállását írja le a darab, sokkal inkább a kisebbség és a többség viszonyát elemzi” – szögezi le a rendező. Persze nehéz erről beszélni a második világháborúban történtek után, hiszen nyilván érzékelhető a darabban a vallási feszültség, de nem szabad csak erre kihegyezni a színművet. A darab arra világít rá, hogyan kezeljük a saját hiányosságainkat, például miként cselekszünk akkor, ha elfogy a pénzünk. „Mást kezdünk el okolni, és a könnyebb utat választjuk: például egy másik népcsoportban találjuk meg az ellenségképet. Éppen Shakespeare idején születik meg a kapitalizmus csírája, Shylock is a kölcsönei után járó kamatokból él” – mondta el Bagó Bertalan.


12688281_1288119634535361_565759316893389146_n


A fehérvári darab a shakespeare-i elgondolások mentén foglalkozik a társadalom problémáival, ami erős absztrakciós térben testesül meg. A történet ugyanis egy hatalmas ládában játszódik, szimbólumaként annak a három ládának, amelyek közül Bassaniónak kell a megfelelőt kiválasztania ahhoz, hogy hozományáért elvehesse Portiát. „Úgy kell elképzelni, mint a Schrödinger macskája nevű gondolatkísérletet: akkor dől csak el, hogy működőképes-e ez a társadalom vagy sem, ha kinyitjuk az azt rejtő dobozt. Éppen ezért minden azon belül történik, oda lépnek be a szereplők” – mutatott rá a rendező, miként láthatunk bele a szereplők konfliktusaiba a doboz segítségével.


Ugyan fontos eleme a darabnak a lánykérés, szerelemről szó sem esik a darabban. Érdekkapcsolatokról viszont annál inkább. Jövendőbelijét Bassanio a pénze miatt szeretné elvenni, hogy ezzel rendezze anyagi helyzetét, törlessze adósságait. Amikor pedig végre találkozik a kérő Portiával, a szereplőket elragadja Velence, és mindaz, ami ott történik. A jövendőbeli álruhában teszi próbára a férfit, aki elbukik a vizsgán. „A történet vége félig komikus, félig drámai, de én próbáltam a szomorú irányba elvinni azt, hiszen a történések után nem folytatható minden ott, ahol abbamaradt. Boldogtalan boldog lett a vége” – jegyezte meg Bagó Bertalan.


12705299_1288122541201737_327510781686222269_n


A rendező kérésére Nádasdy Ádám fordította újra a darabot, hogy mai nyelven szólaljon meg a történet. „Olyan szavakat szerettünk volna kiküszöbölni, amelyek ma már nem érthetőek. Ettől még a szöveg formaisága, költői nyelve megmaradt, de az újrafordításnak köszönhetően még közelebb került ahhoz a világhoz, amelyben ma élünk. Szerintem ehhez nem kell primitív eszközöket használni, például öltönybe öltöztetni a szereplőket. Ha egyenes, szűk mezsgyéjű, napi aktualitásokra koncentráló darabot szeretnénk színpadra vinni, akkor egy mai író mai darabját kell feldolgozni” – mondta.


A shakespeare-i darabok nagyon sűrű nyelvezetűek, a játéktechnika esetükben egyáltalán nem kézenfekvő, és a szituációk sincsenek részletesen kibontva, sőt bizonyos elemeket nem is mutat meg, csak elrejt a szöveg mélyében. „Éppen ezért darabjaihoz erős színészi nyelvezetre van szükség, amelyhez formátum, jelenlét kell. Emiatt dolgozott kevés díszlettel a drámaíró, és én is szeretem az üres teret, amely a színész erős pszichofizikai jelenlétét követelte meg.”



Takács Erzsébet

Fotók: Horváth Gábor/Vörösmarty Színház

IMG_7342

2016.06.30

Záborszky Kálmán vezényli a Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekart a július 4-én kezdődő, idén negyedszázados Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál nyitóhangversenyén. A jubileumi fesztiválról, zenei nevelésről és a következő évad hangversenyeiről kérdeztük a Liszt-díjas, Érdemes Művész karmestert, a zenekar művészeti vezetőjét.

Download.aspxka

2016.06.30

Szőke András kapta az idei Karinthy-gyűrűt. A Rádiókabaré kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotóit és előadóit elismerő díjat június 29-én adták át a Magyar Rádió Márványtermében. Az 1975-ben alapított Karinthy-gyűrűt Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, valamint Vaszily Miklós, az MTVA megbízott vezérigazgatója nyújtotta át Szőke Andrásnak.

zsolnaylightart_promo_DOM

2016.06.30

Három nap alatt százötven ingyenes programmal – köztük Natalie Imbruglia és Buika koncertjével – várja július 1-től a közönséget a Zsolnay Fényfesztivál, amelyet első alkalommal rendeznek meg Pécsett. A fesztivál idején a belváros huszonnégy helyszínét médiaművészek szemkápráztató alkotásai díszítik majd. Éjjelente „felragyog” a Barbakán, a Sétatér, a Janus Pannonius utca, a Széchenyi tér, a Színház tér, a Jókai tér és a Király utca több pontja is.

A becsült ár több mint kétszereséért, 11 250 fontért (4,3 millió forint) keltek el egy londoni aukción Audrey Hepburn személyes hangvételű levelei, amelyeket soha nem láthatott még a nagyközönség. Az iratok részletes betekintést nyújtanak Hepburn életének egy kalandos évtizedébe, amikor ismeretlen balerinából hollywoodi csillaggá vált.

Kiírta a pályázatot a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház ügyvezetői igazgatói posztjára a megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése. A pályázatokat a felhívás megjelentetését követő harminc napon belül lehet benyújtani a nyíregyházi polgármesteri hivatalban. A felhívás az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján jelenik meg.

A Közlekedési Múzeum bontása és rekonstrukciója nyomán nőni fog az épület körüli zöldterület – közölték a Városliget Zrt. vezetői június 30-án budapesti sajtóbeszélgetésen. A Közlekedési Múzeum szintterülete nő, a térszint alatti bővítésnek köszönhetően azonban a felszíni területe csökken, így mintegy 1000 négyzetméterrel nagyobb lesz a parkfelület.

Élő klasszikus lép fel július 3-án a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Keith Jarrett korunk egyik legkreatívabb, megalkuvást nem ismerő dzsesszmuzsikusa, akinek szólókoncertjei újraértelmezték a zongora szerepét a műfajban. Az amerikai művész csaknem tíz év után lép ismét magyar közönség elé.

Úgy tűnik, az idei Szigeten újabb látogatórekordra készülhetünk, mivel majdnem másfél hónappal a kezdés előtt elkelt az összes bérlet a fesztiválra. Idén június 30-tól már csak napijegyet lehet kapni, de azt is korlátozott számban.

Egyedi dalsorral készül a Halott Pénz Siófok legmenőbb strandjára. A zenekar nemrég jelentette meg Ülni. Örülni. Megőrülni. című lemezét, amellyel szinte megállás nélkül koncerteznek az ország minden szegletében. A Balaton-partra július 2-án érkeznek, hogy a PLÁZS vízparti színpadán kiáltsák azt: „Hello, lányok”.

index

A Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg június 26-án a drogellenes világnapi koncertet, amelyen a hazai zenei élet olyan kiváló előadói lépnek fel, mint Snétberger Ferenc, Szirtes Edina Mókus, Jammal, Szőke Nikoletta, Boggie, az InFusion Trio, a WindSingers és a Kállay-Saunders Band. A jelképes árú jeggyel látogatható koncertet idén is egész napos családi program előzi meg.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is csatlakozott a Múzeumok Éjszakájához a Zwack Unicum Múzeum és Látogatóközpont, ahol ismét rendhagyó programokkal várják az érdeklődőket. Az állandó kiállítás mellett a helyszínen megtekinthető a Puskás-kiállítás, italszakértők kurzusain tanulhatnak az érdeklődők, a szórakozásról pedig a Momentán Társulat, Zséda és a Belau zenekar gondoskodik majd.

Volt egyszer egy szemétdomb a Vajdaságban, Kishegyesen, egy löszfal tövében… és volt vízió, akarat, hogy a szemétdomb helyén művészeti fesztivál szülessen. Rengeteg munkával, civil összefogással, 16 évvel ezelőtt életre hívták a Dombos Festet, amely azóta is a térség legjelentősebb és legkedveltebb művészeti fesztiválja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma