image001

2016. szeptember 30.

banner_MMT

Célzó

image002

Hedry Mária írónő Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be szeptember 25-én a Klebelsberg Kultúrkúria színháztermében. A mű hitelesen tárja fel Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján és drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszakát.

2016.03.20
Takács Erzsébet

A fehérvári Vörösmarty Színházban vitte színpadra A velencei kalmárt Bagó Bertalan, aki szerint erős jellemeket követel meg egy shakespeare-i darab. A februárban bemutatott rendezés az eredeti elgondolások mentén foglalkozik a társadalom problémáival, olyan konfliktusokkal, melyek máig megfigyelhetők.

bago_bertalan
A rendező, Bagó Bertalan


Shakespeare több száz évet átívelő műve a mai napig fennálló társadalmi konfliktusokat dolgoz fel. „Fő témája nem az antiszemitizmus, mint ahogy nem is az antifeminizmus – írja Géher István kritikus a színház oldalán a darabról –, de motívumként mindkettő megtalálható benne, együtt napjaink jó néhány vitakérdésével. Hogy mit kezdhetünk azzal, aki másmilyen, mint mi; hogy megbízhatunk-e a törvényekben, hogy félnünk kell-e a nőktől; hogy miből lesz, és mire való a pénz… Mindez egymásba gabalyítva és belégyömöszölve egy szokványos-romantikus komédiába.”


Értékelték a darabot a fiatalok is, pedig Bagó Bertalan tartott attól, hogy a mély tartalmak nem jutnak el a közönség ezen részéhez. Amikor azonban egy fiatal kommentben írt arról az egyik közösségi oldalon, hogy milyen nagy hatást gyakorolt rá és társaságára a darab, rájött, a fiatalok is néma csendben nézik végig előadását. „Hatalmas élmény ez, hogy az a generáció, amely tagjainak fontos színházat csinálni, de mégis ritkábban érhetőek el, mennyire értették a darabot. A humorát, az öniróniáját és a nem túl egyszerű tartalmát. Rendkívül bonyolult drámai szövetű, többféle asszociációs mező nyílik ki ugyanis abban” – mesélt a fogadtatásról a rendező.


12745753_1288923021121689_8730240681165729562_n


A darabban fontos szerepet kapnak olyan, máig ható problémák, mint a kisebbség-többség konfliktusa, a fiatalság problémái és a pénztelenség. Éppen ezért gondolta úgy Bagó Bertalan, hogy szükségtelen direkt módon aktualizálni a darabot, melynek mondandója az eredeti környezetben is érvényesül. „Tudom, hogy nagy divatját éli ez most Magyarországon, de nem hiszem, hogy a színpadnak kellene megtestesítenie a parlamentet, és ezzel teret adni a pártok csatáinak. Nagyon elegem van ebből, irtózom tőle. Persze éppen ezért többen azt kérik számon tőlem, miért nem foglalok állást a darabbal. Én meg közben azt gondolom: eleve állást foglalok azzal, hogy előhúztam ezt a művet, és beszélek a benne rejlő, mélyebb problémákról. Szerintem Shakespeare A velencei kalmárja sokkal mélyebb és nagyobb mű, minthogy lerántsuk a hétköznapok porába és primitív magyarországi helyzetekre, regnáló politikai erők színvonalára húzzuk le az előadást. Ez ennél értelmesebb, önmagában is érvényes történet.”


A Shakespeare-művek pedig éppen erre adnak lehetőséget, hogy évszázadok óta fennálló problémákkal foglalkozzunk. „Persze a rétegek miatt az egészet úgysem lehet átölelni, az még senkinek nem sikerült, de fontos, hogy elinduljunk egy logika mentén. Éppen ezért többféle úton juthatunk fel a csúcsra. Én arra voltam kíváncsi, hogy ez a mű, amelyet vígjátékként szokás aposztrofálni, de szerintem nem az, mindenféle átírás nélkül hogyan szólal meg ma Magyarországon. Azt gondolom – és ez a döbbenetes benne, mert ettől még erőteljesebbé tud válni –, hogy az, amit 400 évvel ezelőtt írtak, ma is aktuális. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a világban nem változtak meg az alapvető jellemek, az alapproblémák ugyanazok.”


12670200_1288120941201897_4772994052553393938_n


Emberi problémák feszítik a darabot: „Shylock Antonióba akarja vágni a kését, holott soha nem szeretett volna gyilkolni. Antonio szerelmi bánatában hőssé, áldozattá akar válni, és ezáltal felmagasztosulni” – számolt be a rendező. „Két egymással ellentétes emberi viselkedés áll összeütközésben. Közben szól az akkori fiatalságról is, akinek nincsen se vagyona, se lehetősége a munkára. Főként azonban az a problémájuk, hogy nem akarnak dolgozni. Generációjuk, amely sok szempontból hajaz a maira, úgy gondolja, nekik is kijár elődeik színvonala, de dolgozni ezért nem szeretnének, szóba sem kerül a teremtő alkotás a jövőképükben. Éppen ezért hitelekből élnek. Bassanio sodródik ide-oda, és csak látszólag irányítja az eseményeket. Alapvetően nem tesz semmit azért, hogy hőssé váljon, de azért se, hogy alattomos féregnek minősítsük. Keresi, hol a legkönnyebb az élet” – magyarázta a rendező.


Bár a darabban egy zsidó és egy keresztény férfi kerül összetűzésbe, nem egyszerűsíthető le a színmű vallásvitára. „Amikor Shakespeare megírta a darabot, Angliában egyáltalán nem éltek zsidók, éppen ezért nem is a keresztény és a zsidó vallás szembenállását írja le a darab, sokkal inkább a kisebbség és a többség viszonyát elemzi” – szögezi le a rendező. Persze nehéz erről beszélni a második világháborúban történtek után, hiszen nyilván érzékelhető a darabban a vallási feszültség, de nem szabad csak erre kihegyezni a színművet. A darab arra világít rá, hogyan kezeljük a saját hiányosságainkat, például miként cselekszünk akkor, ha elfogy a pénzünk. „Mást kezdünk el okolni, és a könnyebb utat választjuk: például egy másik népcsoportban találjuk meg az ellenségképet. Éppen Shakespeare idején születik meg a kapitalizmus csírája, Shylock is a kölcsönei után járó kamatokból él” – mondta el Bagó Bertalan.


12688281_1288119634535361_565759316893389146_n


A fehérvári darab a shakespeare-i elgondolások mentén foglalkozik a társadalom problémáival, ami erős absztrakciós térben testesül meg. A történet ugyanis egy hatalmas ládában játszódik, szimbólumaként annak a három ládának, amelyek közül Bassaniónak kell a megfelelőt kiválasztania ahhoz, hogy hozományáért elvehesse Portiát. „Úgy kell elképzelni, mint a Schrödinger macskája nevű gondolatkísérletet: akkor dől csak el, hogy működőképes-e ez a társadalom vagy sem, ha kinyitjuk az azt rejtő dobozt. Éppen ezért minden azon belül történik, oda lépnek be a szereplők” – mutatott rá a rendező, miként láthatunk bele a szereplők konfliktusaiba a doboz segítségével.


Ugyan fontos eleme a darabnak a lánykérés, szerelemről szó sem esik a darabban. Érdekkapcsolatokról viszont annál inkább. Jövendőbelijét Bassanio a pénze miatt szeretné elvenni, hogy ezzel rendezze anyagi helyzetét, törlessze adósságait. Amikor pedig végre találkozik a kérő Portiával, a szereplőket elragadja Velence, és mindaz, ami ott történik. A jövendőbeli álruhában teszi próbára a férfit, aki elbukik a vizsgán. „A történet vége félig komikus, félig drámai, de én próbáltam a szomorú irányba elvinni azt, hiszen a történések után nem folytatható minden ott, ahol abbamaradt. Boldogtalan boldog lett a vége” – jegyezte meg Bagó Bertalan.


12705299_1288122541201737_327510781686222269_n


A rendező kérésére Nádasdy Ádám fordította újra a darabot, hogy mai nyelven szólaljon meg a történet. „Olyan szavakat szerettünk volna kiküszöbölni, amelyek ma már nem érthetőek. Ettől még a szöveg formaisága, költői nyelve megmaradt, de az újrafordításnak köszönhetően még közelebb került ahhoz a világhoz, amelyben ma élünk. Szerintem ehhez nem kell primitív eszközöket használni, például öltönybe öltöztetni a szereplőket. Ha egyenes, szűk mezsgyéjű, napi aktualitásokra koncentráló darabot szeretnénk színpadra vinni, akkor egy mai író mai darabját kell feldolgozni” – mondta.


A shakespeare-i darabok nagyon sűrű nyelvezetűek, a játéktechnika esetükben egyáltalán nem kézenfekvő, és a szituációk sincsenek részletesen kibontva, sőt bizonyos elemeket nem is mutat meg, csak elrejt a szöveg mélyében. „Éppen ezért darabjaihoz erős színészi nyelvezetre van szükség, amelyhez formátum, jelenlét kell. Emiatt dolgozott kevés díszlettel a drámaíró, és én is szeretem az üres teret, amely a színész erős pszichofizikai jelenlétét követelte meg.”



Takács Erzsébet

Fotók: Horváth Gábor/Vörösmarty Színház

Zrinyi_banner59090_2

14457331_1733300330266419_7050796392142606049_n

2016.09.30

Az idén harmadik évadát elindító Cseh Tamás Program szeptember utolsó napjaiban az Akvárium Klubban hallgatta meg azt az 54 tehetséges fiatal formációt, akiket előzetesen 274 pályázó közül válogattak ki. A műfajok idén is változatosnak ígérkeznek, a hörgős metáltól kezdve a ska-ig mindenféle stílussal lehetett találkozni.

lib

2016.09.30

Száz évvel ezelőtt, 1916-ban jött létre a debreceni egyetemi könyvtár, amely 1997-től nemzeti gyűjtőkörű könyvtárként, az országrész szellemi központjaként működik – hangzott el a jubileum alkalmából szeptember 30-án rendezett ünnepi ülésen a Debreceni Egyetemen (DE).

DSC_0660_Copy

2016.09.30

A történelem az élet tanítómestere. Ha a múltunkat nem ismerjük, nem tudjuk a jövőnket alakítani. Ezért fontos és hiánypótló könyv Bernhard Vogel: Légy bátor, polgár! című könyve – mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 30-án a kötet bemutatóján. Az eseményre a szerző és egyben volt miniszterelnök is ellátogatott a Terror Házában.

A magyar kisebbség értékeinek és hagyományainak megismertetését tűzte ki célul a szeptember 30-án kezdődő Temesvári Magyar Napok, a rendezvény a magyar kormány támogatásával valósul meg.

Modern és kortárs művészeti múzeumot nyit 2020-ban a párizsi Pompidou Központ a brüsszeli regionális kormánnyal közösen Brüsszelben.

Többek között Arnold Schwarzenegger és Bruce Lee akciófilmjeinek, Bunuel, Almodóvar és Woody Allen művészfilmjeinek, valamint Charlie Chaplin vígjátékainak plakátjaira is licitálhatnak az érdeklődők 150 tételben a BÁV 3. Plakátaukcióján, amelyet október 13-án tartanak Budapesten.

Várjátékokat és kulturális bemutatókat tartanak október 1-jén a Zrínyiek tiszteletére a Somogy megyei Őrtiloson.

Ismét kiadta kislemezgyűjteményét a New Order. Az elektro-rock 1980 óta működő, azóta több perióduson átesett meghatározó formációjának Singles című kollekciója most két CD-n és négy bakeliten is elérhető.

Szerelem, vonzódás, vallomás, közelség, cselszövés, sorsok. A Szenvedély fülledt szerelmi játék Ingmar Bergman filmje alapján Kiss Csaba rendezésében a Gobbi Hilda Színpadon.

image003

Négy fal között – avagy zárt ajtók tárt lábak címmel debütál szeptember 30-án a Tünet Együttes új darabja, Ördög Tamás (Dollár Papa Gyermekei) rendezésében.

Ismét a Nemzeti Színházban látható az antropológiai színház legjelentősebb képviselője, Eugenio Barba, aki legendás társulatával égetően aktuális témát érint a The Tree című produkciójában. A szeptember 30-ai ősbemutatót követően a darabot négy alkalommal: október 1-jén, 2-án, 4-én és 5-én láthatják azok, akik az európai színházművészet kultikus rendezőjének egyedi, szenvedélyes formanyelvére kíváncsiak.

Gergye Krisztián Társulata a tavalyi nagysikerű Kokoscka babája után ismét a Bridging Europe Fesztivál keretében tart bemutatót. A Lautrec táncolni fog című, cabaret grotesque műfajú előadás, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel, szeptember 23-án lesz látható a Művészetek Palotájában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma