julius_msz_728_90

2016. július 25.
Célzó

2016.07._9-10._Zrinyi_emlekev__iroszovetseg_tagjai_Szigetvaron_774

Irodalmi konferenciának adott helyet a történelmi város, Szigetvár 2016. július 9–10-én, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév keretében. Több mint húsz író, költő gyűlt össze a vár Dzsámi termében, hogy a Zrínyi-hagyományok fontosságáról, 21. századi értelmezéséről cseréljék ki gondolataikat.

2016.03.20
Takács Erzsébet

A fehérvári Vörösmarty Színházban vitte színpadra A velencei kalmárt Bagó Bertalan, aki szerint erős jellemeket követel meg egy shakespeare-i darab. A februárban bemutatott rendezés az eredeti elgondolások mentén foglalkozik a társadalom problémáival, olyan konfliktusokkal, melyek máig megfigyelhetők.

bago_bertalan
A rendező, Bagó Bertalan


Shakespeare több száz évet átívelő műve a mai napig fennálló társadalmi konfliktusokat dolgoz fel. „Fő témája nem az antiszemitizmus, mint ahogy nem is az antifeminizmus – írja Géher István kritikus a színház oldalán a darabról –, de motívumként mindkettő megtalálható benne, együtt napjaink jó néhány vitakérdésével. Hogy mit kezdhetünk azzal, aki másmilyen, mint mi; hogy megbízhatunk-e a törvényekben, hogy félnünk kell-e a nőktől; hogy miből lesz, és mire való a pénz… Mindez egymásba gabalyítva és belégyömöszölve egy szokványos-romantikus komédiába.”


Értékelték a darabot a fiatalok is, pedig Bagó Bertalan tartott attól, hogy a mély tartalmak nem jutnak el a közönség ezen részéhez. Amikor azonban egy fiatal kommentben írt arról az egyik közösségi oldalon, hogy milyen nagy hatást gyakorolt rá és társaságára a darab, rájött, a fiatalok is néma csendben nézik végig előadását. „Hatalmas élmény ez, hogy az a generáció, amely tagjainak fontos színházat csinálni, de mégis ritkábban érhetőek el, mennyire értették a darabot. A humorát, az öniróniáját és a nem túl egyszerű tartalmát. Rendkívül bonyolult drámai szövetű, többféle asszociációs mező nyílik ki ugyanis abban” – mesélt a fogadtatásról a rendező.


12745753_1288923021121689_8730240681165729562_n


A darabban fontos szerepet kapnak olyan, máig ható problémák, mint a kisebbség-többség konfliktusa, a fiatalság problémái és a pénztelenség. Éppen ezért gondolta úgy Bagó Bertalan, hogy szükségtelen direkt módon aktualizálni a darabot, melynek mondandója az eredeti környezetben is érvényesül. „Tudom, hogy nagy divatját éli ez most Magyarországon, de nem hiszem, hogy a színpadnak kellene megtestesítenie a parlamentet, és ezzel teret adni a pártok csatáinak. Nagyon elegem van ebből, irtózom tőle. Persze éppen ezért többen azt kérik számon tőlem, miért nem foglalok állást a darabbal. Én meg közben azt gondolom: eleve állást foglalok azzal, hogy előhúztam ezt a művet, és beszélek a benne rejlő, mélyebb problémákról. Szerintem Shakespeare A velencei kalmárja sokkal mélyebb és nagyobb mű, minthogy lerántsuk a hétköznapok porába és primitív magyarországi helyzetekre, regnáló politikai erők színvonalára húzzuk le az előadást. Ez ennél értelmesebb, önmagában is érvényes történet.”


A Shakespeare-művek pedig éppen erre adnak lehetőséget, hogy évszázadok óta fennálló problémákkal foglalkozzunk. „Persze a rétegek miatt az egészet úgysem lehet átölelni, az még senkinek nem sikerült, de fontos, hogy elinduljunk egy logika mentén. Éppen ezért többféle úton juthatunk fel a csúcsra. Én arra voltam kíváncsi, hogy ez a mű, amelyet vígjátékként szokás aposztrofálni, de szerintem nem az, mindenféle átírás nélkül hogyan szólal meg ma Magyarországon. Azt gondolom – és ez a döbbenetes benne, mert ettől még erőteljesebbé tud válni –, hogy az, amit 400 évvel ezelőtt írtak, ma is aktuális. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a világban nem változtak meg az alapvető jellemek, az alapproblémák ugyanazok.”


12670200_1288120941201897_4772994052553393938_n


Emberi problémák feszítik a darabot: „Shylock Antonióba akarja vágni a kését, holott soha nem szeretett volna gyilkolni. Antonio szerelmi bánatában hőssé, áldozattá akar válni, és ezáltal felmagasztosulni” – számolt be a rendező. „Két egymással ellentétes emberi viselkedés áll összeütközésben. Közben szól az akkori fiatalságról is, akinek nincsen se vagyona, se lehetősége a munkára. Főként azonban az a problémájuk, hogy nem akarnak dolgozni. Generációjuk, amely sok szempontból hajaz a maira, úgy gondolja, nekik is kijár elődeik színvonala, de dolgozni ezért nem szeretnének, szóba sem kerül a teremtő alkotás a jövőképükben. Éppen ezért hitelekből élnek. Bassanio sodródik ide-oda, és csak látszólag irányítja az eseményeket. Alapvetően nem tesz semmit azért, hogy hőssé váljon, de azért se, hogy alattomos féregnek minősítsük. Keresi, hol a legkönnyebb az élet” – magyarázta a rendező.


Bár a darabban egy zsidó és egy keresztény férfi kerül összetűzésbe, nem egyszerűsíthető le a színmű vallásvitára. „Amikor Shakespeare megírta a darabot, Angliában egyáltalán nem éltek zsidók, éppen ezért nem is a keresztény és a zsidó vallás szembenállását írja le a darab, sokkal inkább a kisebbség és a többség viszonyát elemzi” – szögezi le a rendező. Persze nehéz erről beszélni a második világháborúban történtek után, hiszen nyilván érzékelhető a darabban a vallási feszültség, de nem szabad csak erre kihegyezni a színművet. A darab arra világít rá, hogyan kezeljük a saját hiányosságainkat, például miként cselekszünk akkor, ha elfogy a pénzünk. „Mást kezdünk el okolni, és a könnyebb utat választjuk: például egy másik népcsoportban találjuk meg az ellenségképet. Éppen Shakespeare idején születik meg a kapitalizmus csírája, Shylock is a kölcsönei után járó kamatokból él” – mondta el Bagó Bertalan.


12688281_1288119634535361_565759316893389146_n


A fehérvári darab a shakespeare-i elgondolások mentén foglalkozik a társadalom problémáival, ami erős absztrakciós térben testesül meg. A történet ugyanis egy hatalmas ládában játszódik, szimbólumaként annak a három ládának, amelyek közül Bassaniónak kell a megfelelőt kiválasztania ahhoz, hogy hozományáért elvehesse Portiát. „Úgy kell elképzelni, mint a Schrödinger macskája nevű gondolatkísérletet: akkor dől csak el, hogy működőképes-e ez a társadalom vagy sem, ha kinyitjuk az azt rejtő dobozt. Éppen ezért minden azon belül történik, oda lépnek be a szereplők” – mutatott rá a rendező, miként láthatunk bele a szereplők konfliktusaiba a doboz segítségével.


Ugyan fontos eleme a darabnak a lánykérés, szerelemről szó sem esik a darabban. Érdekkapcsolatokról viszont annál inkább. Jövendőbelijét Bassanio a pénze miatt szeretné elvenni, hogy ezzel rendezze anyagi helyzetét, törlessze adósságait. Amikor pedig végre találkozik a kérő Portiával, a szereplőket elragadja Velence, és mindaz, ami ott történik. A jövendőbeli álruhában teszi próbára a férfit, aki elbukik a vizsgán. „A történet vége félig komikus, félig drámai, de én próbáltam a szomorú irányba elvinni azt, hiszen a történések után nem folytatható minden ott, ahol abbamaradt. Boldogtalan boldog lett a vége” – jegyezte meg Bagó Bertalan.


12705299_1288122541201737_327510781686222269_n


A rendező kérésére Nádasdy Ádám fordította újra a darabot, hogy mai nyelven szólaljon meg a történet. „Olyan szavakat szerettünk volna kiküszöbölni, amelyek ma már nem érthetőek. Ettől még a szöveg formaisága, költői nyelve megmaradt, de az újrafordításnak köszönhetően még közelebb került ahhoz a világhoz, amelyben ma élünk. Szerintem ehhez nem kell primitív eszközöket használni, például öltönybe öltöztetni a szereplőket. Ha egyenes, szűk mezsgyéjű, napi aktualitásokra koncentráló darabot szeretnénk színpadra vinni, akkor egy mai író mai darabját kell feldolgozni” – mondta.


A shakespeare-i darabok nagyon sűrű nyelvezetűek, a játéktechnika esetükben egyáltalán nem kézenfekvő, és a szituációk sincsenek részletesen kibontva, sőt bizonyos elemeket nem is mutat meg, csak elrejt a szöveg mélyében. „Éppen ezért darabjaihoz erős színészi nyelvezetre van szükség, amelyhez formátum, jelenlét kell. Emiatt dolgozott kevés díszlettel a drámaíró, és én is szeretem az üres teret, amely a színész erős pszichofizikai jelenlétét követelte meg.”



Takács Erzsébet

Fotók: Horváth Gábor/Vörösmarty Színház

edit.elte.hu_masolata_masolata

2016.07.25

Dugonics András író, tanár, az Etelka című korai magyar regény szerzője 198 éve ezen a napon hunyt el. Szerzetesi életet élt, költészetet és szónoklattant tanított, ugyanakkor az írás is foglalkoztatta. Életművét regények és színművek alkotják, legismertebb műve az 1788-ban megjelent Etelka, mely a regény és a történelmi tanulmány különös elegye.

herczku

2016.07.25

A folkzene mindig kiemelt szerepet kapott a Művészetek Völgyében, idén az Ősök Házába, Taliándörögdre költözött a Fonó Udvar, amely a tavalyi Klastromnál szervezett fonós programsorozatot idézi. A nép- és világzenei stílusokat felsorakoztató, főként esti koncerthelyszín bővelkedik a talpalávalókban.

kvartett-07

2016.07.25

A hazai színházak és színtársulatok tizenhat produkcióját láthatja a közönség az augusztus 26-tól szeptember 3-ig tartó Vidor Fesztivál színházi versenyprogramjában. Kirják Róbert, az előadásokat szervező és azoknak helyet adó Móricz Zsigmond Színház ügyvezetője július 22-én nyíregyházi sajtótájékoztatóján bejelentette: a fesztivál teljes programja elkészült.

A Nógrád megyei Balassagyarmaton első alkalommal rendezik meg a Palóc Hagyományéltető Napokat július 28. és 31. között. A rendezvénysorozat része a Szent Anna-napi Palóc Búcsú is, amelyet a palóc vidék egyik legnagyobb vallásos népművészeti eseményeként tartanak számon.

David Bowie Lazarus című musicaljét Londonban is bemutatják ősszel. A darab premierje tavaly novemberben volt a New York-i Broadwayn, néhány héttel a brit rocksztár januári halála előtt. A Földre pottyant férfi című film inspirálta musicalt Bowie Enda Walsh ír drámaíróval együtt készítette: Londonban a Kings Cross színház tűzi műsorára október 25-től.

A szakma szerint a WatchMe volt a legjobb, a közönség pedig a Lóci játszik zenekart választotta kedvencének az OTP Bank Veszprémi Utcazene Fesztiválon. A WatchMe – a pénzdíjon túl – hatalmas lehetőséget is kapott: egyedüliként képviselve Magyarországot jövőre Európa legnagyobb utcazenei fesztiválján, a Ferrara Buskersen koncertezhet.

Székely Gábor rendező kapja idén a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. Az elismerést szeptember 21-én a Budapest Bábszínházban adják át a Színikritikusok Díjának gálaestjén. Az életműdíjat olyan 65 év feletti művésznek ítélik oda, aki sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, és hozzájárult a magyar színházművészet jövőjének alakításához.

Hangszert emelt ki egy, az esőzések miatt felduzzadt patakból a közép-kínai Hunan tartományban egy rizsföldjén munkálkodó gazda. Szakértők megállapították, hogy a bronz tárgy rendkívüli hasonlóságot mutat egy, a Hszianghszi Múzeum gyűjteményében található, harangjátékhoz tartozó hangszerrel. Mindkettő eredetét a Kr. előtti 447–221 közötti időszakra tették.

Rendhagyó, rendkívüli és egyedülálló – ez lesz idén a 6. Jazzy Fesztivál, amely szeptember 15. és 18. között olyan nevekkel várja közönségét, mint Candy Dulfer, Geszti Péter és a Jazz+Az, a Random Trip szuperválogatottja, valamint St. Martin. A koncerteknek a MoM Sport és a MoM Kulturális Központ ad helyet.

jazzy2

Három napig tartó vigadalom várja a nagyvázsonyi Kinizsi Várban azokat, akik szeretnének elmerülni a középkori gasztronómia, a zene és a mese világában. Mátyás király legerősebb hadvezérének, Kinizsi Pálnak vára kellemes időutazásra invitál mindenkit július 29. és 31. között.

A ’80-as évek nagy amerikai gitáros generációjának tagja, a különleges „tapping” technikájáról híres jazzgitáros, Stanley Jordan (USA) először látogat Magyarországra, és július 3-án a Margitszigeten ad nagyszabású koncertet hazai és külföldi zenészekkel.

Egyedi dalsorral készül a Halott Pénz Siófok legmenőbb strandjára. A zenekar nemrég jelentette meg Ülni. Örülni. Megőrülni. című lemezét, amellyel szinte megállás nélkül koncerteznek az ország minden szegletében. A Balaton-partra július 2-án érkeznek, hogy a PLÁZS vízparti színpadán kiáltsák azt: „Hello, lányok”.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma