2017. szeptember 20.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2016.03.20
Takács Erzsébet

A fehérvári Vörösmarty Színházban vitte színpadra A velencei kalmárt Bagó Bertalan, aki szerint erős jellemeket követel meg egy shakespeare-i darab. A februárban bemutatott rendezés az eredeti elgondolások mentén foglalkozik a társadalom problémáival, olyan konfliktusokkal, melyek máig megfigyelhetők.

bago_bertalan
A rendező, Bagó Bertalan


Shakespeare több száz évet átívelő műve a mai napig fennálló társadalmi konfliktusokat dolgoz fel. „Fő témája nem az antiszemitizmus, mint ahogy nem is az antifeminizmus – írja Géher István kritikus a színház oldalán a darabról –, de motívumként mindkettő megtalálható benne, együtt napjaink jó néhány vitakérdésével. Hogy mit kezdhetünk azzal, aki másmilyen, mint mi; hogy megbízhatunk-e a törvényekben, hogy félnünk kell-e a nőktől; hogy miből lesz, és mire való a pénz… Mindez egymásba gabalyítva és belégyömöszölve egy szokványos-romantikus komédiába.”


Értékelték a darabot a fiatalok is, pedig Bagó Bertalan tartott attól, hogy a mély tartalmak nem jutnak el a közönség ezen részéhez. Amikor azonban egy fiatal kommentben írt arról az egyik közösségi oldalon, hogy milyen nagy hatást gyakorolt rá és társaságára a darab, rájött, a fiatalok is néma csendben nézik végig előadását. „Hatalmas élmény ez, hogy az a generáció, amely tagjainak fontos színházat csinálni, de mégis ritkábban érhetőek el, mennyire értették a darabot. A humorát, az öniróniáját és a nem túl egyszerű tartalmát. Rendkívül bonyolult drámai szövetű, többféle asszociációs mező nyílik ki ugyanis abban” – mesélt a fogadtatásról a rendező.


12745753_1288923021121689_8730240681165729562_n


A darabban fontos szerepet kapnak olyan, máig ható problémák, mint a kisebbség-többség konfliktusa, a fiatalság problémái és a pénztelenség. Éppen ezért gondolta úgy Bagó Bertalan, hogy szükségtelen direkt módon aktualizálni a darabot, melynek mondandója az eredeti környezetben is érvényesül. „Tudom, hogy nagy divatját éli ez most Magyarországon, de nem hiszem, hogy a színpadnak kellene megtestesítenie a parlamentet, és ezzel teret adni a pártok csatáinak. Nagyon elegem van ebből, irtózom tőle. Persze éppen ezért többen azt kérik számon tőlem, miért nem foglalok állást a darabbal. Én meg közben azt gondolom: eleve állást foglalok azzal, hogy előhúztam ezt a művet, és beszélek a benne rejlő, mélyebb problémákról. Szerintem Shakespeare A velencei kalmárja sokkal mélyebb és nagyobb mű, minthogy lerántsuk a hétköznapok porába és primitív magyarországi helyzetekre, regnáló politikai erők színvonalára húzzuk le az előadást. Ez ennél értelmesebb, önmagában is érvényes történet.”


A Shakespeare-művek pedig éppen erre adnak lehetőséget, hogy évszázadok óta fennálló problémákkal foglalkozzunk. „Persze a rétegek miatt az egészet úgysem lehet átölelni, az még senkinek nem sikerült, de fontos, hogy elinduljunk egy logika mentén. Éppen ezért többféle úton juthatunk fel a csúcsra. Én arra voltam kíváncsi, hogy ez a mű, amelyet vígjátékként szokás aposztrofálni, de szerintem nem az, mindenféle átírás nélkül hogyan szólal meg ma Magyarországon. Azt gondolom – és ez a döbbenetes benne, mert ettől még erőteljesebbé tud válni –, hogy az, amit 400 évvel ezelőtt írtak, ma is aktuális. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a világban nem változtak meg az alapvető jellemek, az alapproblémák ugyanazok.”


12670200_1288120941201897_4772994052553393938_n


Emberi problémák feszítik a darabot: „Shylock Antonióba akarja vágni a kését, holott soha nem szeretett volna gyilkolni. Antonio szerelmi bánatában hőssé, áldozattá akar válni, és ezáltal felmagasztosulni” – számolt be a rendező. „Két egymással ellentétes emberi viselkedés áll összeütközésben. Közben szól az akkori fiatalságról is, akinek nincsen se vagyona, se lehetősége a munkára. Főként azonban az a problémájuk, hogy nem akarnak dolgozni. Generációjuk, amely sok szempontból hajaz a maira, úgy gondolja, nekik is kijár elődeik színvonala, de dolgozni ezért nem szeretnének, szóba sem kerül a teremtő alkotás a jövőképükben. Éppen ezért hitelekből élnek. Bassanio sodródik ide-oda, és csak látszólag irányítja az eseményeket. Alapvetően nem tesz semmit azért, hogy hőssé váljon, de azért se, hogy alattomos féregnek minősítsük. Keresi, hol a legkönnyebb az élet” – magyarázta a rendező.


Bár a darabban egy zsidó és egy keresztény férfi kerül összetűzésbe, nem egyszerűsíthető le a színmű vallásvitára. „Amikor Shakespeare megírta a darabot, Angliában egyáltalán nem éltek zsidók, éppen ezért nem is a keresztény és a zsidó vallás szembenállását írja le a darab, sokkal inkább a kisebbség és a többség viszonyát elemzi” – szögezi le a rendező. Persze nehéz erről beszélni a második világháborúban történtek után, hiszen nyilván érzékelhető a darabban a vallási feszültség, de nem szabad csak erre kihegyezni a színművet. A darab arra világít rá, hogyan kezeljük a saját hiányosságainkat, például miként cselekszünk akkor, ha elfogy a pénzünk. „Mást kezdünk el okolni, és a könnyebb utat választjuk: például egy másik népcsoportban találjuk meg az ellenségképet. Éppen Shakespeare idején születik meg a kapitalizmus csírája, Shylock is a kölcsönei után járó kamatokból él” – mondta el Bagó Bertalan.


12688281_1288119634535361_565759316893389146_n


A fehérvári darab a shakespeare-i elgondolások mentén foglalkozik a társadalom problémáival, ami erős absztrakciós térben testesül meg. A történet ugyanis egy hatalmas ládában játszódik, szimbólumaként annak a három ládának, amelyek közül Bassaniónak kell a megfelelőt kiválasztania ahhoz, hogy hozományáért elvehesse Portiát. „Úgy kell elképzelni, mint a Schrödinger macskája nevű gondolatkísérletet: akkor dől csak el, hogy működőképes-e ez a társadalom vagy sem, ha kinyitjuk az azt rejtő dobozt. Éppen ezért minden azon belül történik, oda lépnek be a szereplők” – mutatott rá a rendező, miként láthatunk bele a szereplők konfliktusaiba a doboz segítségével.


Ugyan fontos eleme a darabnak a lánykérés, szerelemről szó sem esik a darabban. Érdekkapcsolatokról viszont annál inkább. Jövendőbelijét Bassanio a pénze miatt szeretné elvenni, hogy ezzel rendezze anyagi helyzetét, törlessze adósságait. Amikor pedig végre találkozik a kérő Portiával, a szereplőket elragadja Velence, és mindaz, ami ott történik. A jövendőbeli álruhában teszi próbára a férfit, aki elbukik a vizsgán. „A történet vége félig komikus, félig drámai, de én próbáltam a szomorú irányba elvinni azt, hiszen a történések után nem folytatható minden ott, ahol abbamaradt. Boldogtalan boldog lett a vége” – jegyezte meg Bagó Bertalan.


12705299_1288122541201737_327510781686222269_n


A rendező kérésére Nádasdy Ádám fordította újra a darabot, hogy mai nyelven szólaljon meg a történet. „Olyan szavakat szerettünk volna kiküszöbölni, amelyek ma már nem érthetőek. Ettől még a szöveg formaisága, költői nyelve megmaradt, de az újrafordításnak köszönhetően még közelebb került ahhoz a világhoz, amelyben ma élünk. Szerintem ehhez nem kell primitív eszközöket használni, például öltönybe öltöztetni a szereplőket. Ha egyenes, szűk mezsgyéjű, napi aktualitásokra koncentráló darabot szeretnénk színpadra vinni, akkor egy mai író mai darabját kell feldolgozni” – mondta.


A shakespeare-i darabok nagyon sűrű nyelvezetűek, a játéktechnika esetükben egyáltalán nem kézenfekvő, és a szituációk sincsenek részletesen kibontva, sőt bizonyos elemeket nem is mutat meg, csak elrejt a szöveg mélyében. „Éppen ezért darabjaihoz erős színészi nyelvezetre van szükség, amelyhez formátum, jelenlét kell. Emiatt dolgozott kevés díszlettel a drámaíró, és én is szeretem az üres teret, amely a színész erős pszichofizikai jelenlétét követelte meg.”



Takács Erzsébet

Fotók: Horváth Gábor/Vörösmarty Színház

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

anne-frank---legacy_masolata

2017.09.20

Először készült képregény-adaptáció Anne Frank naplójából. A holokausztáldozat kislány emlékét őrző svájci alapítvány kezdeményezésére született mű ötven országban jelenik meg októbertől kezdve – hangzott el Párizsban a francia változat bemutatóján. A magyar fordítás 2018 második felében jelenik meg a Park Könyvkiadó gondozásában.

1453992928

2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

17_10_12_Avital_meets_Avital_c_Christie_Goodwin

2017.09.19

„Alig várom, hogy elkezdődjön!” – mondta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, a CAFe Budapestet szervező Operatív Testület tagja a kortárs összművészeti fesztivál szeptember 19-ei, budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „a fesztivál küldetése, hogy teret adjon mindehhez, és Budapest egyre nagyszerűbb tér”. A közönség soraiban ülve pedig – bizonyára – mindenki úgy érezte, teljes mértékben egyetért.

A budapesti Szent István Bazilika hatalmas tere a mennyei hosszúságú visszhang révén válik igazán érzékivé. A nyolc másodpercnyi lecsengés egy hang életében már-már örökkévalóságnak tűnhet. A zeneszerzők többnyire nem is kalkulálnak ennyire intenzív hangzó környezettel. A közelmúltban alakult, fiatal zeneszerzőkből álló csoport, a Studio5 viszont október 21-én este olyan darabokkal áll a közönség elé a CAFe Budapest keretében, melyek nagyon is építenek a Bazilika zenei adottságaira.

Az eső ellenére mintegy 10 ezer karszalagvásárló volt kíváncsi 35 színház több száz programjára a hatodik alkalommal megszervezett Színházak éjszakáján Budapesten. A Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával szombaton megrendezett eseményen először szerveztek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködve színháztörténeti sétákat.

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása. A rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett.

Kiemelt szerepet szentel Magyarország zeneművészetének a szeptember 20-án kezdődő dél-írországi New Ross Piano Festival. A zongorafesztiválon Bartók Béla, Kurtág György, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán műveit is megismerheti a közönség. New Ross városában fellép Würtz Klára és Fejérvári Zoltán zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Váradi István csellóművész.

A zongorista-zeneszerző Jáger Bandit bő tíz éve hívta életre Jazzrael nevű formációját, mely a szefárd dallamokat közel-keleti, az izraeli dalokat a jazz harmóniáival ötvözi. A Híres zsidó dallamok a világ körül című jubileumi koncertsorozatuk egyszerű, mégis szokatlan koncepcióra épül: egy estén át a zsidó zenekultúra legkülönbözőbb személyiségei előtt tisztelegnek. És ennek mi is részesei lehetünk október 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma