IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.06.21

Erkel Ferenc halálának 125. évfordulója alkalmából számos megemlékezés zajlott az elmúlt hétvégén a Fiumei úti Sírkertben, Budakeszin és a Mátyás-templomban az Erkel Társaság szervezésében. Ezzel egy időben az Erkel Színházban élő koncertfelvétel keretében elhangzott a Bánk bán részben olasz nyelvű változata, a Müpában pedig a Káel Csaba által rendezett Bánk bán című operafilmet vetítették. Somogyváry Ákossal, az Erkel Ferenc Társaság elnökével, a zeneszerző szépunokájával beszélgettünk a Mátyás-templomban tartott, június 15-ei emlékmise előtt.

Mester volt Erkel?

Mindenképpen. Ha tréfásan akarnék válaszolni, akkor azt felelném, hogy sakknagymester – is. Komolyra fordítva a szót: azt gondolom, hogy amit zeneszerzőként, karmesterként és intézményszervezőként létrehozott, az kimagasló teljesítmény a magyar művelődéstörténetben.


Erkel_Ferenc
Erkel Ferenc (Györgyi Giergl Alajos festménye az 1850-es évekből)
Fotó: wikipedia.hu

 

Tényleg szükséges a 2010-es Erkel-emlékév után nyolc esztendővel egy újabb?

Ahogy az előbb is említettem, hatalmas, szinte emberfeletti eredményre tekinthetünk vissza, így nem látom okát, hogy kerek évfordulók esetén ne emlékezzünk meg az életművéről. Sajnálatos, hogy Németh Amadé és Bónis Ferenc korszakos jelentőségű kutatásai után hosszú ideig nem születtek róla monográfiák. Kivételként említhetem, hogy Szacsvai Kim Katalin 2013-ban fejezte be a középső alkotói korszakról szóló doktori értekezését, illetve 2017-ben hangzott el Tallián Tibor akadémiai székfoglalója a Dózsa György-operáról, de egyik sem kapható könyv alakban. Rajtuk kívül pedig nem születtek újabb és újabb, korszerű, adott esetben provokatív hangú monográfiák az életműről.

 

Mégis kihez hasonlítaná?

Hasonlítani azokat lehet, akiket egyformán ismerünk. Ön ismeri Erkel életművét, Bevallom, én vagy negyed százada foglalkozom vele, mégsem mondhatnám, hogy átlátom az egészet. Az operáiból a Hunyadi és a Bánk bán rendelkezik történeti és kortárs felvétellel, de a Báthori Mária és a Brankovics György csupán a kolozsváriak hősies erőfeszítéssel lemezre vett változatában kapható. Az István királyból két felvétel is elérhető, amelyek egyikében magam is részt vettem. De hol van az idén évfordulós Névtelen hősök és a Dózsa vagy az Erzsébet kereskedelmi forgalomban kapható felvétele?

 

Úgy tudom, a Magyar Rádiónak van ezekből felvétele, például a Kórodi András vezényletével rögzített Névtelent adta is a Bartók Rádió március 15-én.

És önnek például az megvan otthon? Ki tudná írni hangfájlba, hogy tudja tanítás során használni? Elnézését az indulatért, de amikor a művelődési élet másfél évszázados adósságáról beszélünk, akkor a rádióban olykor elhangzó, de közforgalomba nem kerülő felvétel nem megoldás. Hogy folytassam a sort: mikor kerül egyáltalán a felveendők listájára számos népszínmű kísérőzenéje? A két pisztoly, a Kegyenc vagy az Egy szekrény rejtelme saját korában népszerű betéteket tartalmaz. Vagy: vajon mikor tudunk már egy Erkel-zenekari lemezt kiadni?


Ezekre tényleg szükség van?

Ha meg akarjuk érteni a magyar romantikus zene folyamatait, akkor igen. Erkel gyújtópontja volt a hazai zenei történéseknek. Olyannyira, hogy például Liszt az István király összes előadását látta 1885-ben. A kérdésére visszatérve: a zenekari album és a népszínművekből összeállítandó lemez feltárná azokat a zenei finomságokat, amelyeket a német, a cseh vagy éppen a finn zeneértők saját zenetörténetükből ismerhetnek. És akkor nem is beszéltünk a fiainak kedvelt darabjairól. Vagy hogy a művelt zeneértők számára kiadott kották hiányát ne is említsem. Hol van az operák népszerű partitúra- és zongorakivonat-kiadása, hol az Erkel-áriák hangfajonkénti albuma? Sajnos még a tudományos összkiadás is lelassult, nemhogy a népszerűsítő változatoké.


Matyas_templom
Mátyás-templom
Fotó: mma.hu

 

Összefügghet ez Erkel jelenkori – társadalmi, művelődési és közéleti – megítélésével?

A jelen megemlékezéssorozatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia, Gyula és Budakeszi Város Önkormányzata, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Mondhatnánk, hogy jelentős tehát az elismerése. Ha viszont azt nézem, hogy kik vesznek részt az egyes rendezvényeken, akkor már korántsem olyan rózsás a helyzet. Sem a minisztérium, sem az akadémiák, sem a zenetörténészek, sem a muzsikusok, sem a művelődéspolitikai vezetők nem jelentek meg egyik alkalommal sem. Erkel szerencsére nem politikai ügy, de közügy.

 

Jelenleg elég feszültek a közművelődés ügyei…

Igen, csakhogy Erkel géniusz volt. Ha nem tudjuk méltóképpen az emlékét megőrizni, akkor a magyar zenetörténet és jelenlegi zenei kultúra kulcspillérét engedjük elenyészni. Erkel zenéje él, mert értette a mesterségét és nem írt feleslegeset, banálisat vagy közhelyeset. Az általa is létrehozott intézmények még működnek, közéleti harciasságát azonban már kevesen értik. Ő ugyanis keményen politizált, intézményvezetőként és zeneszerzőként egyaránt.


Azért alkukra is kényszerült: 1867-ben megírta a Magyar Cantate-ot, később pedig két Királyhimnuszt is komponált.

Bár Erkelt életében is többször vádolták azzal, hogy behódolt az uralkodóháznak, aki tud olvasni a sorok között és érti a zenei motívumokba rejtett utalásokat, az pontosan az ellenkezőjét hallhatja ki a Magyar Cantate-ból: „Legyen hatalmas ’s boldog a király, (azért) hogy boldogítsa a magyar hazát…” – énekli a kórus egyértelművé téve, hogy mi a jó uralkodó feladata. Az Erkel számára legfontosabb dologról a harmadik, 64 ütemes „Hymnus”-rész Szigligeti szövegét saját szavaival kiegészítő kezdősorai tanúskodnak: „Ó, áldd meg, Isten a magyar királyt, Ó, áldd meg, Isten a magyar hazát!” Különösen ez utóbbit, a magyarság boldogabb jövőjébe vetett hitét tekinthetjük egész élete ars poeticájának. De hadd meséljek el egy anekdotát! Történt ugyanis, hogy egy alkalommal a zeneszerző briliánsokkal díszített aranygyűrűt kapott Ferenc Józseftől, ám sosem hordta.


A gyűrű, úgy tudom, elveszett. Az utazgatások során?

Nem. A család volt kénytelen értékesíteni a II. világháború utáni ínséges időkben. Amikor sikerült talpra állniuk, akkor már nem tudták visszaszerezni, mára pedig nyoma veszett. Egyébként Erkel nem utazgatott olyan sokat.


Négy városhoz kötődött erősen: Pozsonyhoz, Gyulához, Kolozsvárhoz és Budakeszihez, hogy legfőbb tartózkodási helyét, Pest-Budát ne említsük. Melyik volt a kedvenc városa?

Bónis tanár úr azt írta egyszer, hogy Erkel, míg élt, többet kapott Budakeszitől, mint amennyit adott. Itt heverte ki a fővárosi élet hajszáját: sétált, vadászott, élvezte a jó levegőt és a társaságot. Gyulára egy idő után nem mehetett, hiszen felesége odaköltözött különválásuk után. Kolozsvár és Pozsony pedig inkább indulásának helyszínei voltak maradandó emlékeket adva.


somogyvari_akos
Somogyváry Ákos
Fotó: erkeltarsasag.hu

 

Ön több nyilatkozatot is adott, amelyek alapján az a kép alakult ki bennem, hogy mi, laikus, kívülállók csak a Himnusz emlékeivel rendelkezünk, az igazit nem ismerjük. Az emlékmisén az eredeti változat hangzik el, amely azonban a riói olimpia kapcsán kritikát is kapott.

A Himnusz Erkel-féle változatát kevesen ismerik, ugyanis Dohnányi 1938-ban helyenként kisimította a verbunkos ritmust és több olyan hangszert is hozzátett, amely az eredetiben nem volt. Így a romantikus nagyzenekar, a cintányér, a kis- és nagydob nem Erkeltől származik, az 1844-es eredeti változatban például csak üstdob volt. Dohnányi egy helyen még a harmóniamenetet is megváltoztatta és a másodfokú szeptimet tercállású akkordra módosította. A pártállam számára mind az ősváltozat, mind az ünnepélyes Himnusz veszélyesnek bizonyult, ezért olyan felvételt terjesztettek el országszerte, amelyben a dallam magas női kari hangzásban szólalt meg. Azt pedig csak kevesen tudták kiénekelni, így sikerült évtizedek alatt leszoktatni az embereket a Himnusz énekléséről. Mi a Mátyás-templomban az eredeti változatot adjuk elő zenekarral és vegyeskarral, és így bárki tud hozzá csatlakozni. Ez a változat jól képviseli a mű verbunkos karakterét, frissességét és lendületét.

 

B-dúrban?

Az ismert probléma éppen az, hogy Erkel Esz-dúrban írta meg a maga változatát, de a nem énekes képzettségű emberek számára az túl magas, ezért terjedt el – sajnos későn és kis mértékben, főként templomi környezetben – az énekelhető magasságú B-dúros verzió. Azt is kevesen tudják, hogy eredetileg a Himnusz két utolsó sora megismétlődik. Ezt a részt szintén Dohnányi húzta ki az ismert változatból.

 

És kétszer nyolc harangütés is elhangzik…

Igen, kevés fúvóst tartalmazott az eredeti partitúra, de harangütést viszont tizenhatot. A kutatás során azt találtam a harangok magyarázataként, hogy a nándorfehérvári diadalra utalnak vagy hogy a pozsonyi harangocskákat idézik.


Így már egész derűlátó lesz az alapvetően szomorú nemzeti ima…

A szövegből kell kiindulni, hiszen az született előbb. Van a Kölcsey-versben reménysugár, ráadásul ez egy Istenhez szóló fohász, és nem baj, ha eltér más himnuszoktól. A nemzeti összetartozás egyik jelképe, és mint ilyen, tökéletesen betölti funkcióját. Ami miatt pedig szomorúnak érezzük, hogy jelentősen lassabban játsszák és éneklik az emberek, mint azt száz évvel korábban, főként, ahogy azt Erkel korában előadták. A közösségi éneklés hanyatlása miatt is lassulhatott a tempó.


himnusz
Himnusz
Fotó: himnusz.hu

 

A műsorfüzetben szerepel Erkel Szózata is.

Egyfelől Erkel, mivel annak idején benn ült a bírálóbizottságban, nem pályázhatott. Másfelől, mint korának neves komponistája, miért is ne írhatta volna meg a saját változatát, főként, hogy tudta: a barátja, Egressy Béni is ír egyet, amelynek a hangszerelését – ezt is kevesen tudják – utóbb ő készítette el. Erkel Szózata nyugodtabb, kimértebb, békésebb zene, mint Egressyé, ám ezt Erkel olyannyira elismerte, hogy utolsó nagyszabású művében, az Ünnepi nyitányban szakrális magaslatokba emelte annak idézeteit.

 

Ha már idézetekről és átiratokról van szó. Elhangzik a Gyulai Erkel Ferenc Kórus előadásában a „Hazám, hazám” – kórusváltozatban.

Perlaki Attila, a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar karnagya készítette, több helyen is előadták már sikerrel. A h-moll szvit Badinerie-tételét basszusgitártól citeráig mindenhogyan hallottam, mert az átiratokat az hitelesíti, ha a közönség elfogadja. Szintén tetszést szokott aratni a Buzgó kebellel… kezdetű kardal, amelyet most is hallhat majd az emlékező közösség. Ismert lesz majd a Harangkar az Erzsébet című opera II. felvonásából és az Isten, a várunk, oltalmunk… kezdetű kórus a Névtelen hősökből.

 

Az emlékmise ordinárium-tételeit azonban az egykori vasúti főmérnök, Beliczay Gyula F-dúr miséjéből szólaltatják meg…

Beliczay, aki ugyancsak 125 éve hunyt el, Európa-szerte ismert zeneszerző volt. Egy időben kapott nyugat-európai ösztöndíjat a zeneszerzői tanulmányaira és a vasúti rendszerek tanulmányozására.

 

Akkor némileg kockás, elméleti zenére számítsunk?

Semmiképpen sem. Az 1890-ben komponált miséje nagyszerűen ötvözi a misekompozíciók évszázados hagyományait a romantika kivételesen expresszív hangzásvilágával, mértéktartóan, ugyanakkor fölényes mesterségbeli tudásról tanúságot téve. Beliczay miséje úgy viszonyul Liszt miséihez, mint Gabrielle Fauré Requiemje Giuseppe Verdiéhez. Mindkettőnek helye van a palettán.

 

Visszatértünk a kezdeti témánkhoz. Ön szerint Erkelt (és Beliczayt, Aggházyt stb.) kellene játszani ének-, zenekari és operaesteken, gálákon és fesztiválokon. Ki helyett?

Nézze, a magyar hangversenyélet nem kiütéses játszma. Nem kiszórni kell belőle valakit, hanem életben hagyni és táplálni azt a zenei örökséget, amely megalapozta a jelen gazdagságát.

 


Windhager Ákos

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma