Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.06.21

Erkel Ferenc halálának 125. évfordulója alkalmából számos megemlékezés zajlott az elmúlt hétvégén a Fiumei úti Sírkertben, Budakeszin és a Mátyás-templomban az Erkel Társaság szervezésében. Ezzel egy időben az Erkel Színházban élő koncertfelvétel keretében elhangzott a Bánk bán részben olasz nyelvű változata, a Müpában pedig a Káel Csaba által rendezett Bánk bán című operafilmet vetítették. Somogyváry Ákossal, az Erkel Ferenc Társaság elnökével, a zeneszerző szépunokájával beszélgettünk a Mátyás-templomban tartott, június 15-ei emlékmise előtt.

Mester volt Erkel?

Mindenképpen. Ha tréfásan akarnék válaszolni, akkor azt felelném, hogy sakknagymester – is. Komolyra fordítva a szót: azt gondolom, hogy amit zeneszerzőként, karmesterként és intézményszervezőként létrehozott, az kimagasló teljesítmény a magyar művelődéstörténetben.


Erkel_Ferenc
Erkel Ferenc (Györgyi Giergl Alajos festménye az 1850-es évekből)
Fotó: wikipedia.hu

 

Tényleg szükséges a 2010-es Erkel-emlékév után nyolc esztendővel egy újabb?

Ahogy az előbb is említettem, hatalmas, szinte emberfeletti eredményre tekinthetünk vissza, így nem látom okát, hogy kerek évfordulók esetén ne emlékezzünk meg az életművéről. Sajnálatos, hogy Németh Amadé és Bónis Ferenc korszakos jelentőségű kutatásai után hosszú ideig nem születtek róla monográfiák. Kivételként említhetem, hogy Szacsvai Kim Katalin 2013-ban fejezte be a középső alkotói korszakról szóló doktori értekezését, illetve 2017-ben hangzott el Tallián Tibor akadémiai székfoglalója a Dózsa György-operáról, de egyik sem kapható könyv alakban. Rajtuk kívül pedig nem születtek újabb és újabb, korszerű, adott esetben provokatív hangú monográfiák az életműről.

 

Mégis kihez hasonlítaná?

Hasonlítani azokat lehet, akiket egyformán ismerünk. Ön ismeri Erkel életművét, Bevallom, én vagy negyed százada foglalkozom vele, mégsem mondhatnám, hogy átlátom az egészet. Az operáiból a Hunyadi és a Bánk bán rendelkezik történeti és kortárs felvétellel, de a Báthori Mária és a Brankovics György csupán a kolozsváriak hősies erőfeszítéssel lemezre vett változatában kapható. Az István királyból két felvétel is elérhető, amelyek egyikében magam is részt vettem. De hol van az idén évfordulós Névtelen hősök és a Dózsa vagy az Erzsébet kereskedelmi forgalomban kapható felvétele?

 

Úgy tudom, a Magyar Rádiónak van ezekből felvétele, például a Kórodi András vezényletével rögzített Névtelent adta is a Bartók Rádió március 15-én.

És önnek például az megvan otthon? Ki tudná írni hangfájlba, hogy tudja tanítás során használni? Elnézését az indulatért, de amikor a művelődési élet másfél évszázados adósságáról beszélünk, akkor a rádióban olykor elhangzó, de közforgalomba nem kerülő felvétel nem megoldás. Hogy folytassam a sort: mikor kerül egyáltalán a felveendők listájára számos népszínmű kísérőzenéje? A két pisztoly, a Kegyenc vagy az Egy szekrény rejtelme saját korában népszerű betéteket tartalmaz. Vagy: vajon mikor tudunk már egy Erkel-zenekari lemezt kiadni?


Ezekre tényleg szükség van?

Ha meg akarjuk érteni a magyar romantikus zene folyamatait, akkor igen. Erkel gyújtópontja volt a hazai zenei történéseknek. Olyannyira, hogy például Liszt az István király összes előadását látta 1885-ben. A kérdésére visszatérve: a zenekari album és a népszínművekből összeállítandó lemez feltárná azokat a zenei finomságokat, amelyeket a német, a cseh vagy éppen a finn zeneértők saját zenetörténetükből ismerhetnek. És akkor nem is beszéltünk a fiainak kedvelt darabjairól. Vagy hogy a művelt zeneértők számára kiadott kották hiányát ne is említsem. Hol van az operák népszerű partitúra- és zongorakivonat-kiadása, hol az Erkel-áriák hangfajonkénti albuma? Sajnos még a tudományos összkiadás is lelassult, nemhogy a népszerűsítő változatoké.


Matyas_templom
Mátyás-templom
Fotó: mma.hu

 

Összefügghet ez Erkel jelenkori – társadalmi, művelődési és közéleti – megítélésével?

A jelen megemlékezéssorozatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia, Gyula és Budakeszi Város Önkormányzata, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Mondhatnánk, hogy jelentős tehát az elismerése. Ha viszont azt nézem, hogy kik vesznek részt az egyes rendezvényeken, akkor már korántsem olyan rózsás a helyzet. Sem a minisztérium, sem az akadémiák, sem a zenetörténészek, sem a muzsikusok, sem a művelődéspolitikai vezetők nem jelentek meg egyik alkalommal sem. Erkel szerencsére nem politikai ügy, de közügy.

 

Jelenleg elég feszültek a közművelődés ügyei…

Igen, csakhogy Erkel géniusz volt. Ha nem tudjuk méltóképpen az emlékét megőrizni, akkor a magyar zenetörténet és jelenlegi zenei kultúra kulcspillérét engedjük elenyészni. Erkel zenéje él, mert értette a mesterségét és nem írt feleslegeset, banálisat vagy közhelyeset. Az általa is létrehozott intézmények még működnek, közéleti harciasságát azonban már kevesen értik. Ő ugyanis keményen politizált, intézményvezetőként és zeneszerzőként egyaránt.


Azért alkukra is kényszerült: 1867-ben megírta a Magyar Cantate-ot, később pedig két Királyhimnuszt is komponált.

Bár Erkelt életében is többször vádolták azzal, hogy behódolt az uralkodóháznak, aki tud olvasni a sorok között és érti a zenei motívumokba rejtett utalásokat, az pontosan az ellenkezőjét hallhatja ki a Magyar Cantate-ból: „Legyen hatalmas ’s boldog a király, (azért) hogy boldogítsa a magyar hazát…” – énekli a kórus egyértelművé téve, hogy mi a jó uralkodó feladata. Az Erkel számára legfontosabb dologról a harmadik, 64 ütemes „Hymnus”-rész Szigligeti szövegét saját szavaival kiegészítő kezdősorai tanúskodnak: „Ó, áldd meg, Isten a magyar királyt, Ó, áldd meg, Isten a magyar hazát!” Különösen ez utóbbit, a magyarság boldogabb jövőjébe vetett hitét tekinthetjük egész élete ars poeticájának. De hadd meséljek el egy anekdotát! Történt ugyanis, hogy egy alkalommal a zeneszerző briliánsokkal díszített aranygyűrűt kapott Ferenc Józseftől, ám sosem hordta.


A gyűrű, úgy tudom, elveszett. Az utazgatások során?

Nem. A család volt kénytelen értékesíteni a II. világháború utáni ínséges időkben. Amikor sikerült talpra állniuk, akkor már nem tudták visszaszerezni, mára pedig nyoma veszett. Egyébként Erkel nem utazgatott olyan sokat.


Négy városhoz kötődött erősen: Pozsonyhoz, Gyulához, Kolozsvárhoz és Budakeszihez, hogy legfőbb tartózkodási helyét, Pest-Budát ne említsük. Melyik volt a kedvenc városa?

Bónis tanár úr azt írta egyszer, hogy Erkel, míg élt, többet kapott Budakeszitől, mint amennyit adott. Itt heverte ki a fővárosi élet hajszáját: sétált, vadászott, élvezte a jó levegőt és a társaságot. Gyulára egy idő után nem mehetett, hiszen felesége odaköltözött különválásuk után. Kolozsvár és Pozsony pedig inkább indulásának helyszínei voltak maradandó emlékeket adva.


somogyvari_akos
Somogyváry Ákos
Fotó: erkeltarsasag.hu

 

Ön több nyilatkozatot is adott, amelyek alapján az a kép alakult ki bennem, hogy mi, laikus, kívülállók csak a Himnusz emlékeivel rendelkezünk, az igazit nem ismerjük. Az emlékmisén az eredeti változat hangzik el, amely azonban a riói olimpia kapcsán kritikát is kapott.

A Himnusz Erkel-féle változatát kevesen ismerik, ugyanis Dohnányi 1938-ban helyenként kisimította a verbunkos ritmust és több olyan hangszert is hozzátett, amely az eredetiben nem volt. Így a romantikus nagyzenekar, a cintányér, a kis- és nagydob nem Erkeltől származik, az 1844-es eredeti változatban például csak üstdob volt. Dohnányi egy helyen még a harmóniamenetet is megváltoztatta és a másodfokú szeptimet tercállású akkordra módosította. A pártállam számára mind az ősváltozat, mind az ünnepélyes Himnusz veszélyesnek bizonyult, ezért olyan felvételt terjesztettek el országszerte, amelyben a dallam magas női kari hangzásban szólalt meg. Azt pedig csak kevesen tudták kiénekelni, így sikerült évtizedek alatt leszoktatni az embereket a Himnusz énekléséről. Mi a Mátyás-templomban az eredeti változatot adjuk elő zenekarral és vegyeskarral, és így bárki tud hozzá csatlakozni. Ez a változat jól képviseli a mű verbunkos karakterét, frissességét és lendületét.

 

B-dúrban?

Az ismert probléma éppen az, hogy Erkel Esz-dúrban írta meg a maga változatát, de a nem énekes képzettségű emberek számára az túl magas, ezért terjedt el – sajnos későn és kis mértékben, főként templomi környezetben – az énekelhető magasságú B-dúros verzió. Azt is kevesen tudják, hogy eredetileg a Himnusz két utolsó sora megismétlődik. Ezt a részt szintén Dohnányi húzta ki az ismert változatból.

 

És kétszer nyolc harangütés is elhangzik…

Igen, kevés fúvóst tartalmazott az eredeti partitúra, de harangütést viszont tizenhatot. A kutatás során azt találtam a harangok magyarázataként, hogy a nándorfehérvári diadalra utalnak vagy hogy a pozsonyi harangocskákat idézik.


Így már egész derűlátó lesz az alapvetően szomorú nemzeti ima…

A szövegből kell kiindulni, hiszen az született előbb. Van a Kölcsey-versben reménysugár, ráadásul ez egy Istenhez szóló fohász, és nem baj, ha eltér más himnuszoktól. A nemzeti összetartozás egyik jelképe, és mint ilyen, tökéletesen betölti funkcióját. Ami miatt pedig szomorúnak érezzük, hogy jelentősen lassabban játsszák és éneklik az emberek, mint azt száz évvel korábban, főként, ahogy azt Erkel korában előadták. A közösségi éneklés hanyatlása miatt is lassulhatott a tempó.


himnusz
Himnusz
Fotó: himnusz.hu

 

A műsorfüzetben szerepel Erkel Szózata is.

Egyfelől Erkel, mivel annak idején benn ült a bírálóbizottságban, nem pályázhatott. Másfelől, mint korának neves komponistája, miért is ne írhatta volna meg a saját változatát, főként, hogy tudta: a barátja, Egressy Béni is ír egyet, amelynek a hangszerelését – ezt is kevesen tudják – utóbb ő készítette el. Erkel Szózata nyugodtabb, kimértebb, békésebb zene, mint Egressyé, ám ezt Erkel olyannyira elismerte, hogy utolsó nagyszabású művében, az Ünnepi nyitányban szakrális magaslatokba emelte annak idézeteit.

 

Ha már idézetekről és átiratokról van szó. Elhangzik a Gyulai Erkel Ferenc Kórus előadásában a „Hazám, hazám” – kórusváltozatban.

Perlaki Attila, a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar karnagya készítette, több helyen is előadták már sikerrel. A h-moll szvit Badinerie-tételét basszusgitártól citeráig mindenhogyan hallottam, mert az átiratokat az hitelesíti, ha a közönség elfogadja. Szintén tetszést szokott aratni a Buzgó kebellel… kezdetű kardal, amelyet most is hallhat majd az emlékező közösség. Ismert lesz majd a Harangkar az Erzsébet című opera II. felvonásából és az Isten, a várunk, oltalmunk… kezdetű kórus a Névtelen hősökből.

 

Az emlékmise ordinárium-tételeit azonban az egykori vasúti főmérnök, Beliczay Gyula F-dúr miséjéből szólaltatják meg…

Beliczay, aki ugyancsak 125 éve hunyt el, Európa-szerte ismert zeneszerző volt. Egy időben kapott nyugat-európai ösztöndíjat a zeneszerzői tanulmányaira és a vasúti rendszerek tanulmányozására.

 

Akkor némileg kockás, elméleti zenére számítsunk?

Semmiképpen sem. Az 1890-ben komponált miséje nagyszerűen ötvözi a misekompozíciók évszázados hagyományait a romantika kivételesen expresszív hangzásvilágával, mértéktartóan, ugyanakkor fölényes mesterségbeli tudásról tanúságot téve. Beliczay miséje úgy viszonyul Liszt miséihez, mint Gabrielle Fauré Requiemje Giuseppe Verdiéhez. Mindkettőnek helye van a palettán.

 

Visszatértünk a kezdeti témánkhoz. Ön szerint Erkelt (és Beliczayt, Aggházyt stb.) kellene játszani ének-, zenekari és operaesteken, gálákon és fesztiválokon. Ki helyett?

Nézze, a magyar hangversenyélet nem kiütéses játszma. Nem kiszórni kell belőle valakit, hanem életben hagyni és táplálni azt a zenei örökséget, amely megalapozta a jelen gazdagságát.

 


Windhager Ákos

Roma_nok_kultura_banner_002

_D0A2911_Copy

2019.06.24

A Fausttól a Szívlapátig című irodalmi segédkönyv azoknak a középiskolai tanároknak készült, akik szeretnének kicsit kiszakadni a kerettanterv merevségéből és friss, élő irodalmi szövegeken keresztül akarják közel hozni a nagy klasszikusokat a diákjaik számára. A kötet elemzései az irodalom jelenvalósága, életszerűsége mellett teszik le a voksukat.

Dobokay_werk_2

2019.06.24

Az előző századokban sokat kísérleteztek a látható világ fotografikus leképezésével. Az ezüst-halogenidek fényérzékenységének felismerése vezetett idővel a fényképezés létrejöttéhez. Ag, az ezüst vegyjele a címe Dobokay Máté Capa Központban látható kiállításának, amely a művész vegyészi és filozófusi kísérletezését mutatja be.

Kahlo_7

2019.06.23

Frida országa – Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái címmel nyílt kiállítás június 22-én a Műcsarnokban. A 20. század első három évtizedében a Magyarországhoz hasonló gazdasági fellendülést megélt Mexikó épületeit dokumentáló fotós öröksége lánya, Frida Kahlo világhírű festőművész életművét is meghatározta.

Az együttműködés részeként megvalósult egy, a Budapesti Wagner-napok díjnyertes, új arculatát visszatükröző installáció.A Wagner nevének betűit formázó installáció az eseménysorozat végéig, június 23-ig tekintető meg a Müpa főbejárata előtti téren.

A Hal négyesben című, kétfelvonásos, zenés krimivígjáték lesz az idei Székesfehérvári Nyári Színház műsorán, amelyet ezúttal is a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Központban tartanak. Az előadások július 11. és 14. között lesznek láthatók. Főszereplők: Závodszky Noémi, Tűzkő Sándor, Varga Lili és Ballér Bianka játszik, a rendező: Kozáry Ferenc színművész.

A Megszálottak az elmúlt időszakban két nemzetközi fesztiválon is díjakat nyert. Májusban a Keresztény Filmek Világfesztiválján, Orlandóban nyerte el Fésűs Nelly a legjobb női alakítás díját. Most a film az Alaska Film Awards nemzetközi fesztivál fődíját, az Északi Fény Kirobbanó Tehetség Díja elismerést nyerte el, a jakartai világfesztiválon pedig a legjobb európai film Arany Díjat, Pozsgai Zsolt pedig a legjobb rendezői díjat is megkapta három másik kollégája mellett. A jakartai verseny díjait augusztusban az indonéziai császári városban, Dzsogdzsakartában, több napos ünnepség keretében veheti át a rendező a császári család meghívására.

A Római Magyar Akadémia június 25-én 19.00 órakor Zsigmond Dezső: A Sátán fattya című nagyjátékfilmjével emlékezik meg a 40-es évek egyik legnagyobb magyar tragédiájáról, a Kárpátalján élő magyarság vészkorszakáról, amelyről évtizedekig beszélni sem volt szabad. A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült film, Kárpátalja úgynevezett felszabadulás utáni periódusát (1944-45) tárja a néző elé, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül láttatja a málenykij robot, valamint a szovjet megszállás borzalmait.

Huszonöt helyszínen 80 programmal, 400 fellépővel és kiállítóval várják a vendégeket az ormánsági Bőköz fesztiválon augusztus 22. és 25. között. Fellép mások mellett a Ghymes, Karácsony János, a Talamba Ütőegyüttes, a Hot Jazz Band, a Tárkány Művek vagy a Rudan Joe Akusztik Band, a bőközi helyi jellegzetességeket a települések tájházaiban lehet megismerni. Részletek itt.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

teraszlive_bujdosotrio_WEB

A Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivál (ZA-KO) előadásával június végén megkezdődik a szabadtéri színházi rendezvénysorozat, a nyár utolsó hónapjaiban pedig zenés produkciókat mutatnak be Kvártélyház udvarán.

Fényfestéseket, fényinstallációkat, utcaművészeti produkciókat tartanak a 4. Zsolnay Fényfesztiválon június 27. és 30. között Pécsett.

Egyebek mellett a III. Richárdot, a Vihart és a Szentivánéji álmot láthatja a közönség a hatodik Nemzetközi Shakespeare Fesztiválon, amelyet június 27. és július 3. között szerveznek meg a vajdasági Cortanovcin.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma