NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.05.11

A 9. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be A kolozsvári Bánffy-palota. Múlt és jelen című kötetet. Bordás Beáta muzeológus, művészettörténész először teszi közzé az „erdélyi napkirály” egykori rezidenciája 19. század eleji berendezésének korabeli leltárát, a fennmaradt képanyagot, sőt a Bánffy családban őrzött, 19. századi alaprajzokat, amelyekről az is kiderült, hogy az emeleten berendezett reprezentatív terek között billiárdszoba is volt. A maszol.ro írása.

Fo_ter_a_Szentegyhaz_utca_torkolata_fele_nezve_balra_a_Banffy_palota.
A Bánffy palota (balra) 1940-ben


A Bánffy-palota a 18. század végén a 19. század elején Kolozsvár legfontosabb társadalmi helyszíne volt. A gróf 1790-ben költözött be a palotába feleségével, az osztrák Palm Jozefával és haláláig, 1822-ig itt lakott. A házaspár nagy hatással volt Kolozsvárra, amely ekkor vált az erdélyi kormányzóság székhelyévé: példájukat követve más főurak is igyekeztek a városban építkezni, a palota szobrászati díszítésén dolgozó Anton Schuchbauer olyan jelentős megrendeléseket kapott, mint a Szent Mihály templom oltárszobrai vagy a Mária-oszlop, de Bánffyék nem hanyagolták el a kulturális élet támogatását sem, amihez bizonyára érzékük is volt, Palm Jozefát például maga Mozart tanította.

 

szobordiszek
Perszeusz, Apollón, Árész, Pallasz Athéné, Artemisz és Héraklész a palota főtéri homlokzatán,
Anton Schuchbauer szobrai


Az „erdélyi kis napkirály”, ahogy Jósika Miklós nevezte Bánffy Györgyöt, gubernátorként Erdély leggazdagabb főura volt. Háztartásáról tanúskodik a kötetben teljes egészében közzétett, 1822-es leltár, amely nem csak a történészeknek, hanem a régi, ízes magyar nyelv iránt érdeklődőknek is kincsesbánya, annál is inkább, hogy ebből az időszakból nem maradt fenn hasonló. A lista alapján Bordás Beáta szerint egy bútortörténész deríthetne ki pontosabb részleteket. „Ezek nagyon értékes és díszes bútorok voltak, és nagyjából el lehet képzelni, hogy egy szoba mennyire zsúfoltan volt berendezve.”

 

A család életviteléről még többet árulhat el az az 1810-es évekből származó költséglista, amelyről szintén részletesen olvashatunk a kötetben. Kiderül belőle, hogy a grófi család, a tisztek és a konyhai személyzet külön-külön étkezett, de az is, hogy a szolgálók milyen ruhát viseltek.


achiv
Az 1920-as években készült felvétel az erkélyes díszteremben készült. Az asztalon vélhetően Bánffy Sarolta egyik pincsije pózol.

 

Bánffy György 1822-ben bekövetkezett halála után a palota veszített a fényéből, bár a Kolozsvárra érkező császári vendégeket később is itt fogják elszállásolni. Az örökösök csak úgy tudták fenntartani, hogy a tartalmát elárverezték – fennmaradt egy feljegyzés a több napon át tartó árverésről – a termek egy részét pedig kiadták.

 

A régi berendezésből csak néhány festményt tudtak azonosítani a Művészeti Múzeum gyűjteményében, de elképzelhető, hogy ezek másolatok, hiszen Bonchidára, Válaszútra is készültek változatok ugyanabból a képből. Megmaradtak viszont a díszteremben a korabeli, számtalanszor átfestett ablakkeretek.

 

Különösen értékes a kutatóknak Maetz Frigyes most először közölt négy, 1886-os felmérési rajza, ezek szintenként mutatják be a palota 19. századi állapotát.

 

A Bánffy-palotát az 1850-es évekig használta a család grófi ága, majd a bárói ág birtokolta. Különféle hivatalok, például rendőrség is működött benne. Nagyobb átalakítás a huszadik század elején következett, amikor Bánffy Albert a palota második udvarára – ahol addig istállóépület állt – bérházat építtetett. Felesége, Sarolta 1927-ben mozit létesített a palota első udvarán, amit az 1970-es évek elején bontottak le. A család az 1949-es államosításig lakott az épületben, ahová rövid átmeneti időszak után 1956-ban költözött be a Művészeti Múzeum.


banffy2

A palota kevéssé ismert, hátsó homlokzatának rendbetétele napirenden van. Szemfüles városjárók itt lelhetik meg a kötet címoldalán látható, jobb napokra váró griffet, a Bánffy-család címerállatát.


A teljes cikk a maszol.ro oldalán olvasható.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma