kultura.hu_banner_herend_002uj

2017.11.26

Konferenciát tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) november 24-én Az erdélyi magyar szellemi élet a 21. században címmel. A tanácskozás célja volt, hogy az erdélyi magyar képzőművészet, történettudomány, filozófia, politológia és irodalmi élet szakértői és képviselői előadásaikkal bemutassák a jelenkori erdélyi magyar szellemi életet alakító kulturális trendeket.

_D0A6283_Copy
Vargha Mihály


Az előadások képet adtak a régió intézményi, üzleti, politikai kultúrájának állapotáról, valamint foglalkoztak az erdélyi magyar kultúra lehetséges jövőjével is. A magyar nemzetpolitikai gondolkodás alakulására erőteljesen hatott az erdélyi írók munkássága, a Magyarországon élők Erdélyről kialakított képe sokkal inkább olvasmányaikon alapszik, mintsem a valóságon. Éppen ezért rendkívül időszerű megvitatni a kortárs erdélyi irodalom és szellemi élet helyzetét – hangsúlyozta Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a konferencia első szekciójának megnyitóján. Majd hozzáfűzte: az 1990-es évek elején a múzeumban megszervezett A szabadság dzsungelében című konferencia-sorozat alkalmain pontos látleletet lehetett kapni az akkori erdélyi magyar szellemi életről. A mostani tanácskozás ezt a hagyományt eleveníti fel, és a szervezők tervezik, hogy a konferenciát évről évre ismét megrendezik. A jövő évben a tanácskozás témája a 20. század második felének erdélyi magyar szellemi élete lesz.


A konferenciát a PIM közösen szervezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Molnár Tamás Kutatóintézetével, amelynek munkatársa, Csapody Miklós a konferencián elmondta: a 2013-ban alapított, nyolcfős intézet a modern magyar eszmetörténettel, politológiával, irodalom-, művelődés- és filozófiatörténettel foglalkozik. A tanácskozás előadói között volt mások mellett Új jövő – század eleji töprengések a Királyhágón című előadásával Csorba László történész, valamint Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatója, aki a történettudománynak az erdélyi magyar identitásban betöltött szerepéről adott elő.


_D0A6338_Copy
Árkossy István


A konferencia második szekcióját Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója nyitotta meg Realitások és álmok – Erdély képzőművészeti élete a rendszerváltozás után című előadásával. A sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatója beszédében hangsúlyozta: az erdélyi művészetről nem lehet Kós Károly megkerülésével beszéni, hiszen az építész adott hitet az erdélyi magyar alkotóknak Trianon után. Ő alapította meg írótársaival az Erdélyi Szépmíves Céhet, amely egészen 1944-ig működött és összefogta az erdélyi magyar írókat. Vargha Mihály kiemelte azt is: leginkább a képzőművészet volt Budapest-központú, a Ceaușescu-diktatúrában ugyanis jóval szigorúbb szabályok voltak érvényben. Példaként a ’80-as éveket említette az igazgató, ugyanis Magyarországon ekkorra már kissé enyhültek a szabályok, érezni lehetett a rendszerváltozás szelét és már olyan kiadványokat is szabadon lehetett olvasni, mint a Művészet című magazin, amelyet ekkor még tiltottak Romániában és Erdélyben. Az igazgató felhívta a figyelmet arra is: bár a Ceaușescu-rendszer szigorúsága tiltotta az avantgárd és a szürrealista alkotásokat, a ’60-as évek nyugatbarát politikájának köszönhetően több külföldi alkotó ismertté vált. Ugyanakkor képzőművészeti csoportok kizárólag az olyan nagyobb városokban alakultak, mint Marosvásárhely vagy Bukarest. Vargha Mihály kiemelte Baász Imre grafikusművészt is, aki megalapította az első erdélyi magyar kortárs képzőművészeti központot és neki köszönhetően valósult meg a Medium II. című kortárs nemzetközi képzőművészeti kiállítás is. A múzeumigazgató hangsúlyozta: az erdélyi magyar képzőművészek számára zártnak tűnt az anyaország, nekik nem volt lehetőségük budapesti kiállításokat létrehozni. Ez mára szerencsére megváltozott, és olyan helyeken is bemutatkozhattak a művészek, mint a Pesti Vigadó. A legfőbb céljuk egyenértékűvé válni a magyar művészettel és szeretnének cserekiállításokat is megvalósítani nagyobb magyarországi gyűjteményekkel.


A szót ezután Árkossy István festőművész vette át. A Látható és láthatatlan képek a mai erdélyi magyar művészetben című előadásában elmondta: a ’70-es, ’80-as évek diktatúrájában az erdélyi alkotók szimbólumok tömkelegét használták, hogy kifejezzék véleményüket. Ennek kapcsán kiemelte Cseh Gusztáv grafikus rézkarcsorozatát és Gergely István szobrászművész domborműveit, melyek mind híres magyar történelmi alakokat – a rézkarcok címereket – örökítettek meg, ezzel fejezve ki az anyaországhoz való kötődést.


Árkossy István után Nagy Péter könyvkiadó, az IDEA cégcsoport ügyvezetője tartott előadást az Erdélyi magyar könyvek egy térben: az IDEA Könyvtér címmel.

A konferencia harmadik szekciójában előadást tartott Demény Péter, Markó Béla, Egyed Péter Kőrössi P. József költők. A konferenciát Szőcs Géza író, költő, a Magyar PEN Club elnökének beszéde zárta.

 


Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

iggy

2019.07.21

Bár az ősztől tavaszig tartó klubszezon rengeteg izgalmas bulit tartogat, semmihez sem fogható az a hangulat, amit a csillagos ég alatt, a szabadtéri koncerteken él át egy zenerajongó. És hál' istennek idén igencsak bőkezűek voltak a fesztiválok és szórakozóhelyek szervezői: augusztus végére biztosan széttáncoljuk a cipőinket, ugyanis minden hétre jut egy a világ élvonalbeli előadói közül.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

A temesvári Ceau, Cinema! „zsebfesztivál” fődíját, a Răzvan Georgescu Trófeát a Rossz versek című film nyerte el. Reisz Gábor rendezését a közönség is díjjal jutalmazta. A fődíj értéke 1000 euró, a közönségdíjé 500 euró. Reisz Gábor üzenetben köszönte meg az elismerést: „A Rossz versek hihetetlen utazás volt számunkra. A film elég személyes, a gyermekkorom és az utóbbi néhány évem története, így kissé fura érzés, hogy a közönség nevet rajta. De bevallom, nem bántam meg, hogy elkészült ez a film, mert hiszek abban, hogy néha érdemes úgy elmesélned az életed történetét, mintha vígjáték lenne. Olyan, mint egy terápia. Ha ez másnak is segít, vagy elfeledteti a kaotikus mindennapokat, akkor igazán boldog vagyok. Remélem a díj ezt igazolja.”

A Cereden zajló 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelepen a képzőművészek idén azt a képet alkothatják meg, amely rajtuk keresztül mutatja meg a művésztelepnek helyet adó Nógrád megyei falut. A hazai alkotókon kívül Hollandiából, Finnországból, Szlovákiából, Litvániából, Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkeztek művészek az augusztus 7-ig tartó alkotótáborba. Az ArtPiknik Cered – 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelep a II. Nemzetközi Textileppel kezdődött el, július 25-én kapcsolódnak be a szobrászok, a 24. Szimpózium pedig augusztus első hetében tart. Augusztus 10-én hagyományosan nyílt napot szerveznek Cereden.

A Sackler család tulajdonában lévő Purdue Pharma gyógyszergyárat azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy úgy reklámozza OxyContin nevű opioid fájdalomcsillapítóját, mint amelytől szinte lehetetlen függővé válni, miközben tisztában vannak azzal, hogy ez nem igaz. Ezért Nan Goldin fotóművész szervezete arra ösztönöz a világban minden kulturális intézményt, hogy szakítsa meg a hivatalos kapcsolatot a családdal. A Louvre néhány terme egy jelentősebb adományt követően viselte a család nevét, a PAIN szervezet tüntetése óta azonban ragasztószalaggal letakarták a Sackler feliratokat.

A legmodernebb technológiákkal kialakított kiállítás július 20-án nyílt meg a brit uralkodó londoni rezidenciáján, Viktória királynő születésének 200. évfordulója alkalmából. A kivetítések és hologramok révén a tárlat látogatói az uralkodónő legidősebb fia, VII. Eduárd király által elrendelt átalakítások előtti állapotban, élénk színekben pompázva vehetik szemügyre a palota belső tereit. A tárlaton, amelyre II. Erzsébet királynő is ellátogatott a héten, Viktória királynő trónja, báli ruhája és akvarelljei is helyet kaptak.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

hopp_tarlatvezetes

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma