2017.11.26

Konferenciát tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) november 24-én Az erdélyi magyar szellemi élet a 21. században címmel. A tanácskozás célja volt, hogy az erdélyi magyar képzőművészet, történettudomány, filozófia, politológia és irodalmi élet szakértői és képviselői előadásaikkal bemutassák a jelenkori erdélyi magyar szellemi életet alakító kulturális trendeket.

_D0A6283_Copy
Vargha Mihály


Az előadások képet adtak a régió intézményi, üzleti, politikai kultúrájának állapotáról, valamint foglalkoztak az erdélyi magyar kultúra lehetséges jövőjével is. A magyar nemzetpolitikai gondolkodás alakulására erőteljesen hatott az erdélyi írók munkássága, a Magyarországon élők Erdélyről kialakított képe sokkal inkább olvasmányaikon alapszik, mintsem a valóságon. Éppen ezért rendkívül időszerű megvitatni a kortárs erdélyi irodalom és szellemi élet helyzetét – hangsúlyozta Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a konferencia első szekciójának megnyitóján. Majd hozzáfűzte: az 1990-es évek elején a múzeumban megszervezett A szabadság dzsungelében című konferencia-sorozat alkalmain pontos látleletet lehetett kapni az akkori erdélyi magyar szellemi életről. A mostani tanácskozás ezt a hagyományt eleveníti fel, és a szervezők tervezik, hogy a konferenciát évről évre ismét megrendezik. A jövő évben a tanácskozás témája a 20. század második felének erdélyi magyar szellemi élete lesz.


A konferenciát a PIM közösen szervezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Molnár Tamás Kutatóintézetével, amelynek munkatársa, Csapody Miklós a konferencián elmondta: a 2013-ban alapított, nyolcfős intézet a modern magyar eszmetörténettel, politológiával, irodalom-, művelődés- és filozófiatörténettel foglalkozik. A tanácskozás előadói között volt mások mellett Új jövő – század eleji töprengések a Királyhágón című előadásával Csorba László történész, valamint Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatója, aki a történettudománynak az erdélyi magyar identitásban betöltött szerepéről adott elő.


_D0A6338_Copy
Árkossy István


A konferencia második szekcióját Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója nyitotta meg Realitások és álmok – Erdély képzőművészeti élete a rendszerváltozás után című előadásával. A sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatója beszédében hangsúlyozta: az erdélyi művészetről nem lehet Kós Károly megkerülésével beszéni, hiszen az építész adott hitet az erdélyi magyar alkotóknak Trianon után. Ő alapította meg írótársaival az Erdélyi Szépmíves Céhet, amely egészen 1944-ig működött és összefogta az erdélyi magyar írókat. Vargha Mihály kiemelte azt is: leginkább a képzőművészet volt Budapest-központú, a Ceaușescu-diktatúrában ugyanis jóval szigorúbb szabályok voltak érvényben. Példaként a ’80-as éveket említette az igazgató, ugyanis Magyarországon ekkorra már kissé enyhültek a szabályok, érezni lehetett a rendszerváltozás szelét és már olyan kiadványokat is szabadon lehetett olvasni, mint a Művészet című magazin, amelyet ekkor még tiltottak Romániában és Erdélyben. Az igazgató felhívta a figyelmet arra is: bár a Ceaușescu-rendszer szigorúsága tiltotta az avantgárd és a szürrealista alkotásokat, a ’60-as évek nyugatbarát politikájának köszönhetően több külföldi alkotó ismertté vált. Ugyanakkor képzőművészeti csoportok kizárólag az olyan nagyobb városokban alakultak, mint Marosvásárhely vagy Bukarest. Vargha Mihály kiemelte Baász Imre grafikusművészt is, aki megalapította az első erdélyi magyar kortárs képzőművészeti központot és neki köszönhetően valósult meg a Medium II. című kortárs nemzetközi képzőművészeti kiállítás is. A múzeumigazgató hangsúlyozta: az erdélyi magyar képzőművészek számára zártnak tűnt az anyaország, nekik nem volt lehetőségük budapesti kiállításokat létrehozni. Ez mára szerencsére megváltozott, és olyan helyeken is bemutatkozhattak a művészek, mint a Pesti Vigadó. A legfőbb céljuk egyenértékűvé válni a magyar művészettel és szeretnének cserekiállításokat is megvalósítani nagyobb magyarországi gyűjteményekkel.


A szót ezután Árkossy István festőművész vette át. A Látható és láthatatlan képek a mai erdélyi magyar művészetben című előadásában elmondta: a ’70-es, ’80-as évek diktatúrájában az erdélyi alkotók szimbólumok tömkelegét használták, hogy kifejezzék véleményüket. Ennek kapcsán kiemelte Cseh Gusztáv grafikus rézkarcsorozatát és Gergely István szobrászművész domborműveit, melyek mind híres magyar történelmi alakokat – a rézkarcok címereket – örökítettek meg, ezzel fejezve ki az anyaországhoz való kötődést.


Árkossy István után Nagy Péter könyvkiadó, az IDEA cégcsoport ügyvezetője tartott előadást az Erdélyi magyar könyvek egy térben: az IDEA Könyvtér címmel.

A konferencia harmadik szekciójában előadást tartott Demény Péter, Markó Béla, Egyed Péter Kőrössi P. József költők. A konferenciát Szőcs Géza író, költő, a Magyar PEN Club elnökének beszéde zárta.

 


Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

42202491_1852967491425827_1752762946473164800_n

2018.09.25

Fennállásának huszadik évét ünnepli a Falk Miksa utcában található Virág Judit Galéria, amely első aukcióját 1998. október 5-én tartotta a Budapest Kongresszusi Központban. Az évforduló alkalmából idén szintén október 5-én tartják meg a jubileumi aukciójukat, amelyen 212 tétel, köztük számos hazai nagymester remekműve szerepel.

margo_2018_3nap_valuska-30504_nyomdai_

2018.09.25

Negyven kiadó mutatja be legfrissebb köteteit a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron október 18. és 21. között a Várkert Bazárban, ahol számos népszerű külföldi író is bemutatkozik. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként szervezett esemény négy helyszínén egymást követik az irodalmi programok.

_D0A1251_Copy

2018.09.25

Csaknem négyszáz látogató volt kíváncsi az NKA Fesztiválhajóra, amelyet a MANK Nonprofit Kft. indított el a Dunán szeptember 24-én. A fedélzeten a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) létrehozásának 25. évfordulója alkalmából 25 éves képzőművészek műveiből nyílt kiállítás.

A Debreceni Egyetem (DE) az idén már 12. alkalommal csatlakozik a Kutatók éjszakájához. Ezúttal három városban – Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény –, 15 helyszínen, mintegy 120 programmal várják az érdeklődőket. A programokba az egyetem szinte valamennyi egysége bekapcsolódik, az idén centenáriumát ünneplő általános orvostudományi kar pedig kiemelkedő programokkal készül a szeptember 28-ai eseményre.

A 27 éves Darja Parhomenko győzött a bukaresti George Enescu klasszikus zenei nemzetközi verseny zongora kategóriájában! A fiatal orosz zongoraművész szoros küzdelmet vívott a második helyezettel, Daumants Liepinssel. A szeptember 1. és 23. között lezajlott George Enescu Versenyen 39 országból 270 fiatal művész vett részt, akiket mintegy 400 jelentkező közül választottak ki.

Johann Sebastian Bach orgonaművei szólalnak meg a Hold utcai református templom új orgonáján a Violin Travel sorozat őszi-téli szezonjában október 12-től újabb hét koncerten Budapesten. A közismert művek mellett az itthon ritkábban hallható darabok is megszólalnak Fassang László, Christoph Bossert (Németország), Benjamin Steens (Belgium), Vincent Thévenaz (Svájc), Szatmáry Zsigmond, Szabó Balázs és Mészáros Máté Zsolt tolmácsolásában.

Négy bemutatót tervez az új évadban a Kolozsvári Magyar Opera, amely továbbra is a ritkán játszott művekre összpontosít. Az évad első bemutatója november 15-én lesz: Giuseppe Verdi Otello című operáját Albu István állítja színpadra. Karácsony után, december 27-én Maurice Ravel két egyfelvonásosát, a Pásztorórát, valamint A gyermek és a varázslatok című operát mutatja be a társulat Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében. Országos bemutató lesz Giacomo Puccini A fecske című operájának áprilisi premierje Anger Ferenc rendezésében. Az évadot Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának premierjével zárja a társulat, amelyet Szabó Emese rendez.

Az egész estés dokumentumfilm kategória győztese Domokos János A te neved című filmje lett, a rövid dokumentumfilm kategóriát Balla Dávid alkotása, a Ne bámuljanak már című film nyerte, míg a rövid, fikciós szekcióban Chilton Nóra Telefonok összetörve és célkeresztben című alkotása bizonyult a legjobbnak az Ars Sacra Filmfesztiválon.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma