NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.11.26

Konferenciát tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) november 24-én Az erdélyi magyar szellemi élet a 21. században címmel. A tanácskozás célja volt, hogy az erdélyi magyar képzőművészet, történettudomány, filozófia, politológia és irodalmi élet szakértői és képviselői előadásaikkal bemutassák a jelenkori erdélyi magyar szellemi életet alakító kulturális trendeket.

_D0A6283_Copy
Vargha Mihály


Az előadások képet adtak a régió intézményi, üzleti, politikai kultúrájának állapotáról, valamint foglalkoztak az erdélyi magyar kultúra lehetséges jövőjével is. A magyar nemzetpolitikai gondolkodás alakulására erőteljesen hatott az erdélyi írók munkássága, a Magyarországon élők Erdélyről kialakított képe sokkal inkább olvasmányaikon alapszik, mintsem a valóságon. Éppen ezért rendkívül időszerű megvitatni a kortárs erdélyi irodalom és szellemi élet helyzetét – hangsúlyozta Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a konferencia első szekciójának megnyitóján. Majd hozzáfűzte: az 1990-es évek elején a múzeumban megszervezett A szabadság dzsungelében című konferencia-sorozat alkalmain pontos látleletet lehetett kapni az akkori erdélyi magyar szellemi életről. A mostani tanácskozás ezt a hagyományt eleveníti fel, és a szervezők tervezik, hogy a konferenciát évről évre ismét megrendezik. A jövő évben a tanácskozás témája a 20. század második felének erdélyi magyar szellemi élete lesz.


A konferenciát a PIM közösen szervezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Molnár Tamás Kutatóintézetével, amelynek munkatársa, Csapody Miklós a konferencián elmondta: a 2013-ban alapított, nyolcfős intézet a modern magyar eszmetörténettel, politológiával, irodalom-, művelődés- és filozófiatörténettel foglalkozik. A tanácskozás előadói között volt mások mellett Új jövő – század eleji töprengések a Királyhágón című előadásával Csorba László történész, valamint Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatója, aki a történettudománynak az erdélyi magyar identitásban betöltött szerepéről adott elő.


_D0A6338_Copy
Árkossy István


A konferencia második szekcióját Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója nyitotta meg Realitások és álmok – Erdély képzőművészeti élete a rendszerváltozás után című előadásával. A sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatója beszédében hangsúlyozta: az erdélyi művészetről nem lehet Kós Károly megkerülésével beszéni, hiszen az építész adott hitet az erdélyi magyar alkotóknak Trianon után. Ő alapította meg írótársaival az Erdélyi Szépmíves Céhet, amely egészen 1944-ig működött és összefogta az erdélyi magyar írókat. Vargha Mihály kiemelte azt is: leginkább a képzőművészet volt Budapest-központú, a Ceaușescu-diktatúrában ugyanis jóval szigorúbb szabályok voltak érvényben. Példaként a ’80-as éveket említette az igazgató, ugyanis Magyarországon ekkorra már kissé enyhültek a szabályok, érezni lehetett a rendszerváltozás szelét és már olyan kiadványokat is szabadon lehetett olvasni, mint a Művészet című magazin, amelyet ekkor még tiltottak Romániában és Erdélyben. Az igazgató felhívta a figyelmet arra is: bár a Ceaușescu-rendszer szigorúsága tiltotta az avantgárd és a szürrealista alkotásokat, a ’60-as évek nyugatbarát politikájának köszönhetően több külföldi alkotó ismertté vált. Ugyanakkor képzőművészeti csoportok kizárólag az olyan nagyobb városokban alakultak, mint Marosvásárhely vagy Bukarest. Vargha Mihály kiemelte Baász Imre grafikusművészt is, aki megalapította az első erdélyi magyar kortárs képzőművészeti központot és neki köszönhetően valósult meg a Medium II. című kortárs nemzetközi képzőművészeti kiállítás is. A múzeumigazgató hangsúlyozta: az erdélyi magyar képzőművészek számára zártnak tűnt az anyaország, nekik nem volt lehetőségük budapesti kiállításokat létrehozni. Ez mára szerencsére megváltozott, és olyan helyeken is bemutatkozhattak a művészek, mint a Pesti Vigadó. A legfőbb céljuk egyenértékűvé válni a magyar művészettel és szeretnének cserekiállításokat is megvalósítani nagyobb magyarországi gyűjteményekkel.


A szót ezután Árkossy István festőművész vette át. A Látható és láthatatlan képek a mai erdélyi magyar művészetben című előadásában elmondta: a ’70-es, ’80-as évek diktatúrájában az erdélyi alkotók szimbólumok tömkelegét használták, hogy kifejezzék véleményüket. Ennek kapcsán kiemelte Cseh Gusztáv grafikus rézkarcsorozatát és Gergely István szobrászművész domborműveit, melyek mind híres magyar történelmi alakokat – a rézkarcok címereket – örökítettek meg, ezzel fejezve ki az anyaországhoz való kötődést.


Árkossy István után Nagy Péter könyvkiadó, az IDEA cégcsoport ügyvezetője tartott előadást az Erdélyi magyar könyvek egy térben: az IDEA Könyvtér címmel.

A konferencia harmadik szekciójában előadást tartott Demény Péter, Markó Béla, Egyed Péter Kőrössi P. József költők. A konferenciát Szőcs Géza író, költő, a Magyar PEN Club elnökének beszéde zárta.

 


Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

KosaFerencRjpg

2018.12.12

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Pályájának legmeghatározóbb alkotása a Sára Sándorral és Csoóri Sándorral közösen készített Tízezer nap, mely a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon.

_D0A8370_Copy

2018.12.12

A Kodály-program idei, hárommilliárd forintos kerete után jövőre újabb két és fél milliárd forint áll az iskolák rendelkezésére, hogy lecseréljék évtizedek alatt megkopott hangszerállományukat. Hétvégén a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskolában ünnepi hangversenyt szerveztek a hangszerátadás köré, az eseményen a kultúráért felelős államtitkár is jelen volt.

Mentomelleny1_R
2018.12.12

Mentőmellény címmel nyílt meg kedden a Derkovits-ösztöndíjasok bemutatkozó kiállítása Pécsett. Az Emberi Erőforrások Minisztrériumának ösztöndíja a hazai fiatal képzőművészek legrangosabb elismerése. A Zsolnay Kulturális Negyed m21 Galériája harmadik alkalommal fogadja be a tárlatot, melyen 26 művész alkotása szerepel.

Napsugaras tornyok címmel Sándy Gyula építész munkásságát bemutató kiállítás nyílt a rimaszombati Gömör–Kishonti Múzeumban. Sándyt szoros szálak fűzték a településhez, egyik első munkájaként az egykori Koháry utcában egy gazdasági épületet alakított át lakóházzá és az ő nevéhez fűződik a helyi református templom tornyának átépítése. Alkotásai számos szlovákiai városban, Rimaszombat mellett Breznóbányán és Kassán is megtalálhatók.

Az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche lesz a 69. Nemzetközi Berlini Filmfesztivál, a Berlinale zsűrijének elnöke. Binoche a világ egyik nemzetközileg legismertebb színésznője. Több mint 70 filmben játszott és ő az első európai színésznő, aki a berlini, a velencei és a cannes-i filmfesztiválon is díjat nyert. A Berlinalét 2019-ben február 7. és 17. között rendezik meg.

A múzeumot szeptember 2-án porig rombolta a tűz, és a világ egyik legrégebben működő intézményének 20 millió darabból álló gyűjteménye szinte teljesen elpusztult a lángokban. Az eddig megtalált darabok között szerepel több, brazíliai indián nyíl, egy perui váza és egy prekolumbiánus temetési urna. A kutatók októberben a 11 500 évvel ezelőtt élt, Luzia néven ismert női fosszilis koponya darabjait is megtalálták. Ez volt az egyik legnépszerűbb látványosság a múzeumban.
Továbbra sem tudni, mi okozta a tüzet. A katasztrófa óta jelentős nemzetközi támogatás érkezett a múzeum megmentésére.

A kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába beépülő jogdíj januártól 41 kategóriában csökken. A CD-knél például 15 százalékkal, a DVD-knél 18-25, a pendrive-oknál 15-31,5 százalékkal, a zenelejátszóknál 25 százalékkal lesznek alacsonyabbak az alapjogdíjak. A tabletek, külső háttértárolók és a szórakoztatóelektronikai eszközökbe integrált tárolóegységek jogdíja nem változik jövőre, ebben a körben két éve volt díjcsökkentés.

Pesti Emma vajdasági festőművész alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílik a budapesti Forrás Galériában. A képek visszatérő motívuma a táj, de nem szokványos értelemben: a művek látványalapúak, de erősen elvonatkoztatottak.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

amazonok_danaidak

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

Lengyel esttel, benne Chopin műveivel és a virtuóz hegedűs Wieniawski polonézével indul az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Nemzetek zenéje című új kamarakoncert-sorozat december 13-án. A folytatásban lesz spanyol-argentin, francia, magyar és orosz zenés est is.

Jótékonysági koncertet szervez az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete és a Hagyományok Háza erdélyi hagyományőrző népzenészek megsegítésére. December 12-én az Üsztürü zenekar, Nyitrai Marianna, a Magos zenekar, valamint Mihó Attila és barátai lépnek fel a Budai Vigadóban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma