Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.08.22

Összefoglalható-e egyetlen kötetben a 20. század erdélyi magyar művészete? Sokak számára kihívást jelentene ez a feladat, de más a helyzet Banner Zoltán művészettörténésszel, aki szinte az egész életét ennek a munkának szentelte, így született meg a Képírás-képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című összefoglaló munkája.

Banner3


A művészeti írót Árkossy István köszöntötte 85. születésnapja alkalmából az augusztusi Magyar Naplóban. Persze, Árkossy Istvánnak könnyebb dolga volt, mint nekem, hiszen ő személyesen is együtt dolgozott Banner Zoltánnal, így jóval átfogóbb képet tudott adni művészettörténeti tevékenységéről. Az Utunk irodalmi, művészeti és kritikai hetilap munkatársaként napi rendszereséggel találkozott a két alkotó, Banner Zoltán ugyanis 1958 óta vezeti a művészeti rovatot – Árkossy István szerint meglehetősen nagy hivatástudattal, éberséggel és gyakorlattal. Talán ezen tulajdonságok is hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly megszületett az erdélyi magyar művészetet összefoglaló alkotása, a Képírás-képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című munka, melyet Árkossy István Giorgo Vasari A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című munkájához hasonlít. Azzal a különbséggel, hogy míg Vasari igen terjedelmes – ezer oldalas – gyűjteményt hozott létre, addig Banner Zoltán jóval összetettebb kötetet állított össze, hiszen szinte minden általa kiemelt alkotónak külön monográfiát szánt. Ez a tény pedig valóban erős hivatástudatra és fáradhatatlanságra utal, akárcsak az, hogy Banner Zoltánnak a tavaly napvilágot látott kötetén kívül több mint ezer önálló írása és három tucatnál több, az erdélyi művészeket bemutató monográfiás kötete jelent meg az évek során – többek között a Magyar Naplóban megjelent köszöntő szerzőjéről, Árkossy István grafikus, festő művészeti tevékenységéről is készített monográfiát.


A tizenkét nagy fejezetre tagolt Képírás-képolvasás című mű Banner Zoltán korábbi esszéit, tanulmányait, művészetportréit gyűjti egy csokorba, kvázi szemezget az életműből. Mindegyik fejezetet egy magyarázó résszel indítja, így könnyíti meg az olvasó dolgát, helyezi el az adott esszét térben és időben. A kötet amellett, hogy rendkívül részletes művészettörténeti alkotás, bemutatja Banner Zoltán művészettörténészi fejlődését is. Emellett a mű egyfajta művészettörténeti enciklopédiának is nevezhető, amely részletesen bemutatja a 20. századi erdélyi magyar művészet kiválóságait. Banner Zoltán maga azonban inkább művészeti olvasókönyvként tekint saját alkotására, melyet ő maga így ajánl: „persze, csak azoknak, akik velem együtt hiszik, hogy volt/van/lesz erdélyi magyar művészet, transzszilvanista világszemlélet, erdélyi lélek és gondolat, ami 20. századi művészetünkben formát öltött, […] nem az olvasót tanítom képírást olvasni, hanem az »így írtok ti« analógiájára azt szemléltetem »így írok én«, vagyis így olvasom én a művészetet, elsősorban a mi művészetünket.” Érdekes, hogy az írásra is mint képzőművészetre tekint Banner Zoltán – talán ezért is lehet, hogy képírásban, képolvasásban gondolkozik – Árkossy István szerint is kéziratai, lendületesen hurkolt betűi már-már rajznak hatottak és „ő az, aki az írást mindmáig szó szerint is írásnak tekinti”.


Banner


A Képírás-képolvasás a két világháború közötti, valamint az azt követő elnyomó rendszerben élő erdélyi művészek sorsát mutatja be. Többek mellett kiemeli Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor szobrászművészek pályáját, a zsögödi Nagy Imre festőművész életútját, de betekintést nyerhetünk a Trianon nyomán megalakult székely festőiskola szellemiségébe is, ahogyan az író bemutatja az erdélyi művésztáborokat is, így a gyergyószárhegyi, a homoródszentmártoni, a dálnoki vagy a nagyszalontai táborokat. Banner Zoltán lineárisan építette fel összefoglaló munkáját, a 20. század kezdetétől hosszasan elemzi a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek művészeti világát, melyet nagyban meghatározott az adott politikai rendszer. Rendkívül átfogó munkáról van szó tehát, amely hűen mutatja be a transzilvanista gondolkodást és világszemléletet, a 20. századi erdélyi magyar művészetet, melyre Banner Zoltán az egész életét feltette.


„Művészettörténeti és művészetírói pályám alfája és ómegája, tulajdonképpeni értelme: a transzilvanista gondolkodás és világszemlélet folytonosságának és végtelen megnyilvánulási jeleinek a feltárása a 20. század legkiválóbb erdélyi művészeinek az életművében” – olvasható Banner Zoltán ars poétikája a Képírás-képolvasás című összefoglaló munkájában, amely ékes példája annak, milyen hűen és szigorúan tartotta magát a fenti sorokhoz az író.



Kultúra.hu

Fotó: bannerzoltan.hu

Nikola_Tesla_Mind_from_the_Future

2019.06.17

Szakmai körökben nem szokás kedvelni az olyan kiállításokat, amelyek látványosak, szemet gyönyörködtetők, mert az a gyanú vetül rájuk, hogy szépelegnek. Szerintem azonban szükséges és fontos, hogy egy kiállítás vizuálisan is izgalmas és érdekes legyen, hiszen csak így képes igazán hatni és megmaradni a látogató emlékezetében. A szeptember 1-ig látogatható Tesla – Mind from the Future biztosan nem lesz könnyen felejtős.

01_szebeni

2019.06.16

Szebeni András számtalan elismerést begyűjtött az elmúlt 50 évben: otthonában sorakozik Balogh Rudolf-díj, Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytoll-díja, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismerés is. Ezek mellé nemrég megkapta a Capa Központ által 2018-ban alapított Fotóriporteri Életműdíjat is. Az ő képeiből mutatunk be néhányat.

open-book-1428428_1280

2019.06.15

A kilencvenedik Ünnepi Könyvhét idén sem múlja alul a minden évben megszokott magas színvonalat, a gyerekkönyvektől a szépirodalmi műveken át a könnyed nyári olvasmányokig bárki megtalálja a neki megfelelőt. Nézzük, milyen hat szépirodalmi könyvet ajánlunk az idén is gazdag termésből.

A MúzeumDigitár virtuális kiállítással támogatta az Év Kiállítása 2019 pályázat díjazottjait. A nyertes Szent István Király Múzeum Vonalba zárt történetek (Réber László grafikusművész kiállítása) című állandó kiállításáról készült kedvcsináló itt, a különdíjas Gödöllői Királyi Kastély Múzeum ZÁR(OL)VA – Egy kastély titkos élete, 1950–1990 című időszaki kiállítás digitális változata itt tekinthető meg.

A Himnusz megzenésítésének és a Hunyadi László című opera bemutatójának 175., valamint a várfürdő fennállásának 60. évfordulója alkalmából felavatták a vidéki Magyarország első teljes alakos Erkel Ferencszobrát vasárnap délelőtt a Gyulai Várfürdő parkjában. A korábbi kastélyparkban a kiváló zeneszerző rengeteg időt töltött, a környezet inspirálta művészetét.

A 69 éves spanyol rendező az 1980-as években kezdte pályafutását. Legismertebb filmjei között szerepel az Asszonyok az idegösszeomlás szélén, a Mindent anyámról és a Volver. Legutóbbi, Fájdalom és dicsőség című filmjét a cannes-i filmfesztiválon mutatták be. A produkció főszerepét alakító Antonio Banderas a legjobb színész díját kapta. A velencei filmfesztivált augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik meg.

A mexikói kormány azzal vádolja a Carolina Herrera divatházat, hogy Resort 2020 nevű kollekciójában mexikói kulturális motívumokat használt fel. A mexikói kormány új tervében szerepel, hogy az őslakos közösségek megkapják a jogot arra, hogy kultúrájuk elemeiről maguk rendelkezzenek, hogy megakadályozzák „hagyományos művészetük plagizálását". A Carolina Herrera szóvivője szerint a divatház elismeri, hogy a kollekciót „a kultúra gazdag színei és művészi technikái" inspirálták.

A régóta kihalt trilobitára a Kenguru-szigeten találtak rá, csupán 30 kilométerre Ausztrália partjától. A trilobiták vagy háromkaréjú ősrákok mintegy 270 millió éve haltak ki. Az újonnan felfedezett faj a Redlichia rex nevet kapta. Harminc centiméteresre is megnőtt, ezzel ez a kabriumi robbanás legnagyobb trilobitafaja, melyet Ausztráliában találtak. A Redlichia rex példányait a Dél-Ausztrália Múzeumban mutatják majd be.

Tíz színpadi előadással és új programokkal várja a közönséget a Pécsi Nyári Színház június 20. és augusztus 11. között.

stephen-sachs-valodi-hamisitvany-original-129282

Harmadszor rendezi meg a PAD Utcafesztivált Debrecenben a b24 Galéria június 19. és 21. között. A három nap alatt többek között pop-up kiállítással, színielőadással, felolvasásokkal, filmvetítésekkel és koncertekkel várják az érdeklődőket.

15. alkalommal rendezi meg a Győri Balett a magyar hivatásos táncegyüttesek legnagyobb országos seregszemléjét: a Magyar Táncfesztivált, melyen a néptánctól a kortárs táncokon át a klasszikus balettig szinte valamennyi műfajban kínálnak előadásokat hazai és nemzetközi társulatok közreműködésével.

Több hónapon át tartó előadás- és beszélgetéssorozattal idézi meg Budapesten a száz éve elhunyt Csontváry Kosztka Tivadar művészetét a Csontváry Emlékműterem és Műhely Kulturális Egyesület. A június 19-én kezdődő sorozaton neves szakemberek tematikus előadásai vezetik végig az érdeklődőket a festő életútján, szakmai és személyes megközelítésből egyaránt.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma