2017.08.22

Összefoglalható-e egyetlen kötetben a 20. század erdélyi magyar művészete? Sokak számára kihívást jelentene ez a feladat, de más a helyzet Banner Zoltán művészettörténésszel, aki szinte az egész életét ennek a munkának szentelte, így született meg a Képírás-képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című összefoglaló munkája.

Banner3


A művészeti írót Árkossy István köszöntötte 85. születésnapja alkalmából az augusztusi Magyar Naplóban. Persze, Árkossy Istvánnak könnyebb dolga volt, mint nekem, hiszen ő személyesen is együtt dolgozott Banner Zoltánnal, így jóval átfogóbb képet tudott adni művészettörténeti tevékenységéről. Az Utunk irodalmi, művészeti és kritikai hetilap munkatársaként napi rendszereséggel találkozott a két alkotó, Banner Zoltán ugyanis 1958 óta vezeti a művészeti rovatot – Árkossy István szerint meglehetősen nagy hivatástudattal, éberséggel és gyakorlattal. Talán ezen tulajdonságok is hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly megszületett az erdélyi magyar művészetet összefoglaló alkotása, a Képírás-képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című munka, melyet Árkossy István Giorgo Vasari A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című munkájához hasonlít. Azzal a különbséggel, hogy míg Vasari igen terjedelmes – ezer oldalas – gyűjteményt hozott létre, addig Banner Zoltán jóval összetettebb kötetet állított össze, hiszen szinte minden általa kiemelt alkotónak külön monográfiát szánt. Ez a tény pedig valóban erős hivatástudatra és fáradhatatlanságra utal, akárcsak az, hogy Banner Zoltánnak a tavaly napvilágot látott kötetén kívül több mint ezer önálló írása és három tucatnál több, az erdélyi művészeket bemutató monográfiás kötete jelent meg az évek során – többek között a Magyar Naplóban megjelent köszöntő szerzőjéről, Árkossy István grafikus, festő művészeti tevékenységéről is készített monográfiát.


A tizenkét nagy fejezetre tagolt Képírás-képolvasás című mű Banner Zoltán korábbi esszéit, tanulmányait, művészetportréit gyűjti egy csokorba, kvázi szemezget az életműből. Mindegyik fejezetet egy magyarázó résszel indítja, így könnyíti meg az olvasó dolgát, helyezi el az adott esszét térben és időben. A kötet amellett, hogy rendkívül részletes művészettörténeti alkotás, bemutatja Banner Zoltán művészettörténészi fejlődését is. Emellett a mű egyfajta művészettörténeti enciklopédiának is nevezhető, amely részletesen bemutatja a 20. századi erdélyi magyar művészet kiválóságait. Banner Zoltán maga azonban inkább művészeti olvasókönyvként tekint saját alkotására, melyet ő maga így ajánl: „persze, csak azoknak, akik velem együtt hiszik, hogy volt/van/lesz erdélyi magyar művészet, transzszilvanista világszemlélet, erdélyi lélek és gondolat, ami 20. századi művészetünkben formát öltött, […] nem az olvasót tanítom képírást olvasni, hanem az »így írtok ti« analógiájára azt szemléltetem »így írok én«, vagyis így olvasom én a művészetet, elsősorban a mi művészetünket.” Érdekes, hogy az írásra is mint képzőművészetre tekint Banner Zoltán – talán ezért is lehet, hogy képírásban, képolvasásban gondolkozik – Árkossy István szerint is kéziratai, lendületesen hurkolt betűi már-már rajznak hatottak és „ő az, aki az írást mindmáig szó szerint is írásnak tekinti”.


Banner


A Képírás-képolvasás a két világháború közötti, valamint az azt követő elnyomó rendszerben élő erdélyi művészek sorsát mutatja be. Többek mellett kiemeli Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor szobrászművészek pályáját, a zsögödi Nagy Imre festőművész életútját, de betekintést nyerhetünk a Trianon nyomán megalakult székely festőiskola szellemiségébe is, ahogyan az író bemutatja az erdélyi művésztáborokat is, így a gyergyószárhegyi, a homoródszentmártoni, a dálnoki vagy a nagyszalontai táborokat. Banner Zoltán lineárisan építette fel összefoglaló munkáját, a 20. század kezdetétől hosszasan elemzi a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek művészeti világát, melyet nagyban meghatározott az adott politikai rendszer. Rendkívül átfogó munkáról van szó tehát, amely hűen mutatja be a transzilvanista gondolkodást és világszemléletet, a 20. századi erdélyi magyar művészetet, melyre Banner Zoltán az egész életét feltette.


„Művészettörténeti és művészetírói pályám alfája és ómegája, tulajdonképpeni értelme: a transzilvanista gondolkodás és világszemlélet folytonosságának és végtelen megnyilvánulási jeleinek a feltárása a 20. század legkiválóbb erdélyi művészeinek az életművében” – olvasható Banner Zoltán ars poétikája a Képírás-képolvasás című összefoglaló munkájában, amely ékes példája annak, milyen hűen és szigorúan tartotta magát a fenti sorokhoz az író.



Kultúra.hu

Fotó: bannerzoltan.hu

CC_banner

img_5461_600x400

2018.01.18

Hogyan boldogulnak a pályakezdő művészek? Milyen sorssal kell szembenéznie annak, aki ezt a hivatást választja? Portrésorozatunkban fiatal művészeket kérdezünk eddigi sikereikről, kudarcaikról és céljaikról. Az első részben Tangl Edittel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egykori intermédia-művész szakos hallgatójával beszélgettünk, aki online szerepjátékkal és gamifikációval is foglalkozott tanulmányai során.

A._A._Milne_borito

2018.01.18

Az első világháború következtében súlyos poszttraumás stresszben szenvedett. A betegségéből végül az egyik leghíresebb meséje gyógyította ki. A történet azonban túlnőtt az íróján, aki sohasem tudott kilépni Micimackó árnyékából. Éppen 136 éve született Alan Alexander Milne, a Micimackó megalkotója. Ennek apropóján felidéztük, mi rejtőzik a Százholdas Pagonyon túl…

getcloser_kis
2018.01.18

Idén tavasszal már harmadszor rendezik meg a Get Closer Budapest Jazz Fesztivált, április 6-tól 8-ig a nemzetközi jazzszíntér számos fontos szereplője játszik a MOM Kulturális Központban (MOMKult). Fellép többek között Nicholas Payton trombitás, James „Blood” Ulmer gitáros és Lizz Wright énekesnő.

Gálával és irodalmi műsorral, kiállításokkal, szavalóversennyel teszik emlékezetessé a magyar kultúra napját Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közművelődési intézmények: január 17-étől 19-éig Szolnokon tartózkodik az Arany 200 busz, a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, a szolnoki Hild Viktor Könyvtár pedig Wass Albert szellemi hagyatéka címmel hirdet szavalóversenyt.

A Line-up of the year, azaz a tavalyi év legjobb zenei felhozatalának díját vehették át a Sziget képviselői az European Festival Awards, a fesztiválok legnagyobb megméretésének díjátadó gáláján január 17-én késő este a hollandiai Groningenben. Az idei gálán a zenei felhozatalért járó díjjal a magyar fesztivál olyan versenytársakat előzött meg, mint például a Glastonbury, a Roskilde vagy a Lollapalooza. A díj átadásakor hangsúlyozták, hogy a megméretésben nemcsak a headlinerek számítanak, hanem a teljes program.

Folytatódik a 3x j(A)zz! című koncertsorozat a fővárosi Opus Jazz Clubban, amely a műfaj osztrák kiválóságait mutatja be. A 40. koncerten is túl járó széria idei estjeit január 16. és 20. között rendezik meg: január 18-án a Fabian Rucker 5 lép az Opus színpadára, a több mint egy évtizede Ausztriában élő amerikai Philip Yaeger harsonás zenekara pedig január 20-án lép fel.

A Román Rádió Zenekarának koncertjével és Bács Lajos emlékesttel ünnepli a Balassi Intézet bukaresti központja a magyar kultúra napját, amely főként a tavaly meghirdetett Kodály-emlékév jegyében zajlik. A programsorozat január 18-án a II. Bács Lajos-emlékesttel kezdődik, amelyen a 2015-ben elhunyt egykori romániai magyar karmesterre, zeneszerzőre és pedagógusra, a bukaresti Magyar Zene Fesztivál szellemi alapítójára emlékeznek.

Ingyenes koncertet ad január 22-én Budapesten az egyik legnépszerűbb spanyol rockzenekar. Az L.A. a King of Beasts című turné keretében lép fel a Hard Rock Caféban. A kaliforniai hangulatú, indie rock zenét játszó L.A. olyan előadókkal lépett már színpadra, mint a Foo Fighters, a Black Keys, a Muse, az Arcade Fire, a Franz Ferdinand vagy a Placebo, hazájában tízezres arénákat tölt meg egymagában is.

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

EDV_4041

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma