MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2017.08.22

Összefoglalható-e egyetlen kötetben a 20. század erdélyi magyar művészete? Sokak számára kihívást jelentene ez a feladat, de más a helyzet Banner Zoltán művészettörténésszel, aki szinte az egész életét ennek a munkának szentelte, így született meg a Képírás-képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című összefoglaló munkája.

Banner3


A művészeti írót Árkossy István köszöntötte 85. születésnapja alkalmából az augusztusi Magyar Naplóban. Persze, Árkossy Istvánnak könnyebb dolga volt, mint nekem, hiszen ő személyesen is együtt dolgozott Banner Zoltánnal, így jóval átfogóbb képet tudott adni művészettörténeti tevékenységéről. Az Utunk irodalmi, művészeti és kritikai hetilap munkatársaként napi rendszereséggel találkozott a két alkotó, Banner Zoltán ugyanis 1958 óta vezeti a művészeti rovatot – Árkossy István szerint meglehetősen nagy hivatástudattal, éberséggel és gyakorlattal. Talán ezen tulajdonságok is hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly megszületett az erdélyi magyar művészetet összefoglaló alkotása, a Képírás-képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című munka, melyet Árkossy István Giorgo Vasari A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című munkájához hasonlít. Azzal a különbséggel, hogy míg Vasari igen terjedelmes – ezer oldalas – gyűjteményt hozott létre, addig Banner Zoltán jóval összetettebb kötetet állított össze, hiszen szinte minden általa kiemelt alkotónak külön monográfiát szánt. Ez a tény pedig valóban erős hivatástudatra és fáradhatatlanságra utal, akárcsak az, hogy Banner Zoltánnak a tavaly napvilágot látott kötetén kívül több mint ezer önálló írása és három tucatnál több, az erdélyi művészeket bemutató monográfiás kötete jelent meg az évek során – többek között a Magyar Naplóban megjelent köszöntő szerzőjéről, Árkossy István grafikus, festő művészeti tevékenységéről is készített monográfiát.


A tizenkét nagy fejezetre tagolt Képírás-képolvasás című mű Banner Zoltán korábbi esszéit, tanulmányait, művészetportréit gyűjti egy csokorba, kvázi szemezget az életműből. Mindegyik fejezetet egy magyarázó résszel indítja, így könnyíti meg az olvasó dolgát, helyezi el az adott esszét térben és időben. A kötet amellett, hogy rendkívül részletes művészettörténeti alkotás, bemutatja Banner Zoltán művészettörténészi fejlődését is. Emellett a mű egyfajta művészettörténeti enciklopédiának is nevezhető, amely részletesen bemutatja a 20. századi erdélyi magyar művészet kiválóságait. Banner Zoltán maga azonban inkább művészeti olvasókönyvként tekint saját alkotására, melyet ő maga így ajánl: „persze, csak azoknak, akik velem együtt hiszik, hogy volt/van/lesz erdélyi magyar művészet, transzszilvanista világszemlélet, erdélyi lélek és gondolat, ami 20. századi művészetünkben formát öltött, […] nem az olvasót tanítom képírást olvasni, hanem az »így írtok ti« analógiájára azt szemléltetem »így írok én«, vagyis így olvasom én a művészetet, elsősorban a mi művészetünket.” Érdekes, hogy az írásra is mint képzőművészetre tekint Banner Zoltán – talán ezért is lehet, hogy képírásban, képolvasásban gondolkozik – Árkossy István szerint is kéziratai, lendületesen hurkolt betűi már-már rajznak hatottak és „ő az, aki az írást mindmáig szó szerint is írásnak tekinti”.


Banner


A Képírás-képolvasás a két világháború közötti, valamint az azt követő elnyomó rendszerben élő erdélyi művészek sorsát mutatja be. Többek mellett kiemeli Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor szobrászművészek pályáját, a zsögödi Nagy Imre festőművész életútját, de betekintést nyerhetünk a Trianon nyomán megalakult székely festőiskola szellemiségébe is, ahogyan az író bemutatja az erdélyi művésztáborokat is, így a gyergyószárhegyi, a homoródszentmártoni, a dálnoki vagy a nagyszalontai táborokat. Banner Zoltán lineárisan építette fel összefoglaló munkáját, a 20. század kezdetétől hosszasan elemzi a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek művészeti világát, melyet nagyban meghatározott az adott politikai rendszer. Rendkívül átfogó munkáról van szó tehát, amely hűen mutatja be a transzilvanista gondolkodást és világszemléletet, a 20. századi erdélyi magyar művészetet, melyre Banner Zoltán az egész életét feltette.


„Művészettörténeti és művészetírói pályám alfája és ómegája, tulajdonképpeni értelme: a transzilvanista gondolkodás és világszemlélet folytonosságának és végtelen megnyilvánulási jeleinek a feltárása a 20. század legkiválóbb erdélyi művészeinek az életművében” – olvasható Banner Zoltán ars poétikája a Képírás-képolvasás című összefoglaló munkájában, amely ékes példája annak, milyen hűen és szigorúan tartotta magát a fenti sorokhoz az író.



Kultúra.hu

Fotó: bannerzoltan.hu

kaszas_kultura596-90

gettyimages_164714121_600x337_borito

2018.08.18

Roman Polański Oscar-díjas lengyel színész, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró élete minden, csak nem egyszerű: nemcsak sikerei, hanem botrányai is látványosak. Most azonban inkább a sikerekre koncentrálunk, hiszen éppen ezen a napon, augusztus 18-án ünnepli 85. születésnapját az a filmalkotó, akinek többek között a Rosemary gyermekét és A zongoristát köszönhetjük.

D_NOE20180817022

2018.08.18
Megnyílt a 32. Mesterségek Ünnepe augusztus 17-én: a rendezvényen mintegy ezer kézműves mester és több száz fellépő mutatkozik be augusztus 17. és 20. között a budai Várban. A megnyitó keretében Kásler Miklós tíz művésznek a Népművészet Mestere-díjat, ötnek pedig a Népművészet Ifjú Mestere elismerést adta át a Budavári Palotában.

DMARC20180817012_borito

2018.08.18

Állami kitüntetéseket adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus 17-én a Pesti Vigadóban az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából. Beszédében Kásler Miklós kiemelte: augusztus 20-a „múltunk, jelenünk és jövőnk összekötő eleme, amely egyesít magában mindent, amit ma magyarnak nevezhetünk”.

Tizenkét új művész mutatkozik be a következő évadban a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol az augusztus 20-ai héten indul el a bérletek értékesítése. Horgas Ádám főrendező az M1 aktuális csatorna augusztus 17-ei délelőtti műsorában arról beszélt, hogy az új főigazgatóval, Barnák László színész-rendezővel közösen kialakított értékrend alapján hívnak alkotótársakat, rendezőket, színészeket a színházba.

Sünispotály néven nyílt meg a mentett állatok új bemutatóközpontja augusztus 16-án a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A bemutató mentőközpontot a Holnemvolt Vár területén alakították ki 75 millió forintból, abban az eredetileg kocsiszínnek készült épületben, ahol az utóbbi évtizedben a nemrég új helyre költözött állatkerti klinika működött. A Sünispotályban az érdeklődők immár nyomon követhetik a sérült állatok gyógyulását, az emeleti oktatóteremben pedig a felelős állattartás szabályait sajátíthatják el. A Sünispotályban jelenleg többek között fecskét és denevért, fürjeket, egyéb rigófajok képviselőit, hollót, lappantyút, szalakótát, baglyot és számos más állatot gyógyítanak.

Több mint 1300 fő részesül szeptembertől művészjáradékban, amelyre a kormány a 2018. évi központi költségvetésben 780 millió forint többletforrást biztosít. A többletforrásra az igénylések magas száma miatt volt szükség. Az MMA kezdeményezésére a magyar állam a művészjáradék bevezetésével is kifejezi megbecsülését a kiemelkedő teljesítmények iránt, ennek eredményeképpen 2018-tól egyes művészeti díjak kitüntetettjei 65. életévük betöltését követően – kérelemre – élethosszig tartó, méltányos, garantált havi járadékban részesülnek.

Világhírű előadók szerepelnek a londoni West End legjobb újoncának járó díj idei jelöltjei között! A díjat, amelyet tavaly adtak át először, kilenc kategóriában osztják ki. Díjazzák a legjobb színészeket és színésznőket a szöveges és a zenés darabokban, a legjobb rendezőt, a legjobb dizájnert, a legjobb írót, a legjobb zeneszerzőt, valamint kilencedikként a legjobb újoncot a West Enden. Utóbbi kategóriában a Breaking Bad – Totál szívás című sorozatból és több nagysikerű filmből ismert Bryan Cranston mellett a jelöltek között van Aidan Turner és Kelli O’Hara is.

A Szent István-napi ünnepségek részeként az augusztus 18. és 20. között zajló, háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot, illetve a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri, fellép többek közötta Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Soulwave és az Anna and the Barbies.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma