2017.08.22

Összefoglalható-e egyetlen kötetben a 20. század erdélyi magyar művészete? Sokak számára kihívást jelentene ez a feladat, de más a helyzet Banner Zoltán művészettörténésszel, aki szinte az egész életét ennek a munkának szentelte, így született meg a Képírás-képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című összefoglaló munkája.

Banner3


A művészeti írót Árkossy István köszöntötte 85. születésnapja alkalmából az augusztusi Magyar Naplóban. Persze, Árkossy Istvánnak könnyebb dolga volt, mint nekem, hiszen ő személyesen is együtt dolgozott Banner Zoltánnal, így jóval átfogóbb képet tudott adni művészettörténeti tevékenységéről. Az Utunk irodalmi, művészeti és kritikai hetilap munkatársaként napi rendszereséggel találkozott a két alkotó, Banner Zoltán ugyanis 1958 óta vezeti a művészeti rovatot – Árkossy István szerint meglehetősen nagy hivatástudattal, éberséggel és gyakorlattal. Talán ezen tulajdonságok is hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly megszületett az erdélyi magyar művészetet összefoglaló alkotása, a Képírás-képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című munka, melyet Árkossy István Giorgo Vasari A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című munkájához hasonlít. Azzal a különbséggel, hogy míg Vasari igen terjedelmes – ezer oldalas – gyűjteményt hozott létre, addig Banner Zoltán jóval összetettebb kötetet állított össze, hiszen szinte minden általa kiemelt alkotónak külön monográfiát szánt. Ez a tény pedig valóban erős hivatástudatra és fáradhatatlanságra utal, akárcsak az, hogy Banner Zoltánnak a tavaly napvilágot látott kötetén kívül több mint ezer önálló írása és három tucatnál több, az erdélyi művészeket bemutató monográfiás kötete jelent meg az évek során – többek között a Magyar Naplóban megjelent köszöntő szerzőjéről, Árkossy István grafikus, festő művészeti tevékenységéről is készített monográfiát.


A tizenkét nagy fejezetre tagolt Képírás-képolvasás című mű Banner Zoltán korábbi esszéit, tanulmányait, művészetportréit gyűjti egy csokorba, kvázi szemezget az életműből. Mindegyik fejezetet egy magyarázó résszel indítja, így könnyíti meg az olvasó dolgát, helyezi el az adott esszét térben és időben. A kötet amellett, hogy rendkívül részletes művészettörténeti alkotás, bemutatja Banner Zoltán művészettörténészi fejlődését is. Emellett a mű egyfajta művészettörténeti enciklopédiának is nevezhető, amely részletesen bemutatja a 20. századi erdélyi magyar művészet kiválóságait. Banner Zoltán maga azonban inkább művészeti olvasókönyvként tekint saját alkotására, melyet ő maga így ajánl: „persze, csak azoknak, akik velem együtt hiszik, hogy volt/van/lesz erdélyi magyar művészet, transzszilvanista világszemlélet, erdélyi lélek és gondolat, ami 20. századi művészetünkben formát öltött, […] nem az olvasót tanítom képírást olvasni, hanem az »így írtok ti« analógiájára azt szemléltetem »így írok én«, vagyis így olvasom én a művészetet, elsősorban a mi művészetünket.” Érdekes, hogy az írásra is mint képzőművészetre tekint Banner Zoltán – talán ezért is lehet, hogy képírásban, képolvasásban gondolkozik – Árkossy István szerint is kéziratai, lendületesen hurkolt betűi már-már rajznak hatottak és „ő az, aki az írást mindmáig szó szerint is írásnak tekinti”.


Banner


A Képírás-képolvasás a két világháború közötti, valamint az azt követő elnyomó rendszerben élő erdélyi művészek sorsát mutatja be. Többek mellett kiemeli Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor szobrászművészek pályáját, a zsögödi Nagy Imre festőművész életútját, de betekintést nyerhetünk a Trianon nyomán megalakult székely festőiskola szellemiségébe is, ahogyan az író bemutatja az erdélyi művésztáborokat is, így a gyergyószárhegyi, a homoródszentmártoni, a dálnoki vagy a nagyszalontai táborokat. Banner Zoltán lineárisan építette fel összefoglaló munkáját, a 20. század kezdetétől hosszasan elemzi a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek művészeti világát, melyet nagyban meghatározott az adott politikai rendszer. Rendkívül átfogó munkáról van szó tehát, amely hűen mutatja be a transzilvanista gondolkodást és világszemléletet, a 20. századi erdélyi magyar művészetet, melyre Banner Zoltán az egész életét feltette.


„Művészettörténeti és művészetírói pályám alfája és ómegája, tulajdonképpeni értelme: a transzilvanista gondolkodás és világszemlélet folytonosságának és végtelen megnyilvánulási jeleinek a feltárása a 20. század legkiválóbb erdélyi művészeinek az életművében” – olvasható Banner Zoltán ars poétikája a Képírás-képolvasás című összefoglaló munkájában, amely ékes példája annak, milyen hűen és szigorúan tartotta magát a fenti sorokhoz az író.



Kultúra.hu

Fotó: bannerzoltan.hu

Badogdob_4_Copyright_Birgit_Hupfeld

2018.04.19

Jártatok már úgy, hogy egy színházi előadás után csak azért tudtatok felkelni a székről, mert úgy éreztétek, muszáj állva tapsolnotok? Éreztétek már, hogy egy darab megrágott, majd kiköpött titeket? Azok, akik a MITEM keretében részt vettek a Berliner Ensemble A bádogdob című előadásán, bizonyára igennel válaszolnak e kérdésekre. Elárulom, miért!

Juhasz_Anna_borito

2018.04.19

Ismét reneszánszukat élik a kulturális események, így többek között egyre népszerűbb a színház, az opera és a balett. Ezzel párhuzamosan bővül a kínálat is, ezért sok esetben nehéz eldönteni, mely darabot nézzük meg vagy milyen könyvet olvassunk? A Kultúra.hu a téma egyik szakértőjét, Juhász Anna irodalmárt, a Hadik Irodalmi Szalonok háziasszonyát kérdezte: ő milyen programokat ajánl?

sziget1

2018.04.19

Idén a korábbinál több nemzetközi sztár ad koncertet a Sziget fesztiválon, miután a befektetőkkel közösen 12 százalékkal, 8,6 milliárd forintra tudták növelni a költségvetést, és csak a nagyszínpados fellépőkre egymilliárddal többet költhetnek – mondta Kádár Tamás főszervező a Sziget április 19-ei budapesti sajtótájékoztatóján.

Korábban eltűnt műtárgyakat, így az 1980-as évek elején a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) világhírű Kaufmann-gyűjteményéből származó könyvgyűjtemény négy, a 19. század második felében nyomtatott, judaika vonatkozású kötetét, egy Gorka Géza által készített múzeumi dísztálat és a keszthelyi Helikon Könyvtár gyűjteményéből eltűnt 18. századi, német nyelvű, gót betűs, a lapjain szereplő pecsétek és bejegyzések alapján egykor a zalavári bencés apátság könyvtárába tartozott jogtörténeti kötetet szolgáltattak vissza jogos tulajdonosuknak a Miniszterelnökség örökségvédelmi hatóságának közreműködésével.

Steven Spielberg Oscar-díjas rendező saját, Amblin Entertainment produkciós cégével és a Warner Bros. stúdióval vág bele a DC-univerzum Blackhawk című képregényének megfilmesítésébe. A képregényben Blackhawk egy pilótákból álló elit katonai csapat, a Blackhawk Squad vezetője, aki szakaszával a második világháborúban harcol. A forgatókönyvet David Koepp írja, aki korábban a Jurassic Park-filmeken, a Világok harca és az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című filmeken dolgozott együtt a rendezővel. Spielberg jelenleg az ötödik Indiana Jones-filmre készül. A kalandfilm után még leforgatja a West Side Storyt és csak azt követően kezd bele a Blackhawk megfilmesítésébe.

Ava DuVernay amerikai filmrendező és Kristen Stewart színésznő is tagja lesz a Cate Blanchett vezette cannes-i nemzetközi zsűrinek. A szervezők bejelentése szerint a zsűri munkájában további két filmsztár, a francia Léa Seydoux és a kínai Csang Csen, a burundi énekes-dalszerző Khadja Nin, a francia rendező-producer Robert Guédiguian, valamint a Szárnyas fejvadász 2049 rendezője, Denis Villeneuve és az orosz Andrej Zvjagincev is részt vesz. A 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált május 8. és 19. között rendezik meg a Cote’d Azure-ön.

Az északi-iraki Erbílben magyar segítséggel felépült iskola avatóját is bemutatja az Övék a mennyek országa dokumentumfilm-sorozat harmadik, Hungary Helps – Magyarország segít című része, amely április 21-én este lesz látható a Duna Televízió műsorán. A kormány és az adományozók nemcsak az iskolaépítésben nyújtottak segítséget, hanem az egyik teljesen romba döntött város, Teleszkof újjáépítésében is közreműködnek a Magyarország Segít (Hungary Helps) program keretében, amelynek célja, hogy a rászorulókat helyben, a saját szülőföldjükön támogassa. A tervek szerint a stáb a héten újra forgatni indul, ezúttal Szíriába.

Már 36. alkalommal ünnepeljük a táncot és a táncosokat április 29-én, a „balett Shakespeare-jének” tartott Jean-Georges Noverre születésnapján. Mi lehetne jobb alkalom arra, hogy a táncszakma megszólaljon, mint a Tánc Világnapja. A Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház ebben az évben is látványos flashmobbal ünnepli április 29-én a Tánc Világnapját. Idén a Pas de Bridge a Margit hídról a Müpa előtti térre költözik, így teremtve szimbolikus hidat a kortárs művészet, a kortárs tánc és a mozogni vágyók között. A flashmobhoz bárki csatlakozhat nemtől, kortól és táncos képzettségtől függetlenül. A felhívás ITT olvasható.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma