15_eves

2017.08.22

Összefoglalható-e egyetlen kötetben a 20. század erdélyi magyar művészete? Sokak számára kihívást jelentene ez a feladat, de más a helyzet Banner Zoltán művészettörténésszel, aki szinte az egész életét ennek a munkának szentelte, így született meg a Képírás-képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című összefoglaló munkája.

Banner3


A művészeti írót Árkossy István köszöntötte 85. születésnapja alkalmából az augusztusi Magyar Naplóban. Persze, Árkossy Istvánnak könnyebb dolga volt, mint nekem, hiszen ő személyesen is együtt dolgozott Banner Zoltánnal, így jóval átfogóbb képet tudott adni művészettörténeti tevékenységéről. Az Utunk irodalmi, művészeti és kritikai hetilap munkatársaként napi rendszereséggel találkozott a két alkotó, Banner Zoltán ugyanis 1958 óta vezeti a művészeti rovatot – Árkossy István szerint meglehetősen nagy hivatástudattal, éberséggel és gyakorlattal. Talán ezen tulajdonságok is hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly megszületett az erdélyi magyar művészetet összefoglaló alkotása, a Képírás-képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című munka, melyet Árkossy István Giorgo Vasari A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című munkájához hasonlít. Azzal a különbséggel, hogy míg Vasari igen terjedelmes – ezer oldalas – gyűjteményt hozott létre, addig Banner Zoltán jóval összetettebb kötetet állított össze, hiszen szinte minden általa kiemelt alkotónak külön monográfiát szánt. Ez a tény pedig valóban erős hivatástudatra és fáradhatatlanságra utal, akárcsak az, hogy Banner Zoltánnak a tavaly napvilágot látott kötetén kívül több mint ezer önálló írása és három tucatnál több, az erdélyi művészeket bemutató monográfiás kötete jelent meg az évek során – többek között a Magyar Naplóban megjelent köszöntő szerzőjéről, Árkossy István grafikus, festő művészeti tevékenységéről is készített monográfiát.


A tizenkét nagy fejezetre tagolt Képírás-képolvasás című mű Banner Zoltán korábbi esszéit, tanulmányait, művészetportréit gyűjti egy csokorba, kvázi szemezget az életműből. Mindegyik fejezetet egy magyarázó résszel indítja, így könnyíti meg az olvasó dolgát, helyezi el az adott esszét térben és időben. A kötet amellett, hogy rendkívül részletes művészettörténeti alkotás, bemutatja Banner Zoltán művészettörténészi fejlődését is. Emellett a mű egyfajta művészettörténeti enciklopédiának is nevezhető, amely részletesen bemutatja a 20. századi erdélyi magyar művészet kiválóságait. Banner Zoltán maga azonban inkább művészeti olvasókönyvként tekint saját alkotására, melyet ő maga így ajánl: „persze, csak azoknak, akik velem együtt hiszik, hogy volt/van/lesz erdélyi magyar művészet, transzszilvanista világszemlélet, erdélyi lélek és gondolat, ami 20. századi művészetünkben formát öltött, […] nem az olvasót tanítom képírást olvasni, hanem az »így írtok ti« analógiájára azt szemléltetem »így írok én«, vagyis így olvasom én a művészetet, elsősorban a mi művészetünket.” Érdekes, hogy az írásra is mint képzőművészetre tekint Banner Zoltán – talán ezért is lehet, hogy képírásban, képolvasásban gondolkozik – Árkossy István szerint is kéziratai, lendületesen hurkolt betűi már-már rajznak hatottak és „ő az, aki az írást mindmáig szó szerint is írásnak tekinti”.


Banner


A Képírás-képolvasás a két világháború közötti, valamint az azt követő elnyomó rendszerben élő erdélyi művészek sorsát mutatja be. Többek mellett kiemeli Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor szobrászművészek pályáját, a zsögödi Nagy Imre festőművész életútját, de betekintést nyerhetünk a Trianon nyomán megalakult székely festőiskola szellemiségébe is, ahogyan az író bemutatja az erdélyi művésztáborokat is, így a gyergyószárhegyi, a homoródszentmártoni, a dálnoki vagy a nagyszalontai táborokat. Banner Zoltán lineárisan építette fel összefoglaló munkáját, a 20. század kezdetétől hosszasan elemzi a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek művészeti világát, melyet nagyban meghatározott az adott politikai rendszer. Rendkívül átfogó munkáról van szó tehát, amely hűen mutatja be a transzilvanista gondolkodást és világszemléletet, a 20. századi erdélyi magyar művészetet, melyre Banner Zoltán az egész életét feltette.


„Művészettörténeti és művészetírói pályám alfája és ómegája, tulajdonképpeni értelme: a transzilvanista gondolkodás és világszemlélet folytonosságának és végtelen megnyilvánulási jeleinek a feltárása a 20. század legkiválóbb erdélyi művészeinek az életművében” – olvasható Banner Zoltán ars poétikája a Képírás-képolvasás című összefoglaló munkájában, amely ékes példája annak, milyen hűen és szigorúan tartotta magát a fenti sorokhoz az író.



Kultúra.hu

Fotó: bannerzoltan.hu

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

P1460803

2019.08.21

A Műcsarnokban augusztus 25-ig látható a II. Építészeti Nemzeti Szalon kiállítása. A tárlat a megnyitás óta némileg változott: utolsó eleme, a Fényarchtitektúra című kiállításrész csak júliusban nyílt meg.

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

Keanu Reeves ismét magára ölti Neo, Carrie-Anne Moss Trinity szerepét. A film forgatókönyvét társszerzőként Lana Wachowski írta, és ő fogja rendezni a negyedik filmet, továbbá producerként is közreműködik. Wachowski szerint a Mátrix világának gondolatai most még helytállóbbak, mint valaha, és a forgatókönyv író örömét fejezte ki, hogy újraélesztheti a film karaktereit. A forgatás 2020 derekán kezdődik.

A WarnerMedia új, HBO Max nevű műsorszolgáltatója a tervek szerint tavasszal indul, körülbelül 10 ezer órányi tartalommal, és elsőként bejelentett filmjeinek egyike a Let Them All Talk. Streep a vígjátékban ünnepelt szerzőt játszik, aki barátaival utazásra indul, hogy szórakozzanak és begyógyítsák régi sebeiket. Velük utazik unokaöccse (Lucas Hedges), aki beleszeret egy fiatal irodalmi ügynökbe (Gemma Chan). A forgatás a múlt héten kezdődött New Yorkban, majd a Queen Mary 2 óceánjáró fedélzetén és Nagy-Britanniában folytatódik.

Tyler Ivanoff akkor találta a kézzel írott orosz nyelvű levelet, amikor Shishmaref eszkimó falu közelében tűzifát gyűjtött. Ivanoff a levélről készített fotókat kitette a Facebook közösségi portálra, s az üzenetet oroszul beszélők fordították le. Kiderült, hogy az 1969-ből származó írás az orosz haditengerészet üdvözlete volt. Orosz újságírók megtalálták a levél eredeti szerzőjét, Anatolij Bocanyenko századost. A férfi nem is akarta elhinni, hogy ő írta a levelet, amíg meg nem látta az üzenet alatt az aláírását. Mint felidézte, 36 éves volt, amikor a levelet írta, és a Szulak nevű hajó fedélzetén szolgált.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

tarlatvezetes

Augusztus 28-án a világ legmeghatározóbb fesztiválja, a Woodstock ünnepli 50. évfordulóját. Az emlékévet Budapesten is ünneplik, többek között a Barba Negra Track-ben is megidézik 1969 hangulatát.

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma