hangf_spotify_banner_728x90

2019.05.16

Jeffrey Shaw ausztrál újmédia művész nyitotta meg a Velencei Biennále Magyar Pavilonjának kiállítását, ahol Waliczky Tamás, a hongkongi City University tanára képviseli Magyarországot. A két művész évtizedek óta ismeri egymást, dolgoztak együtt Németországban és Hongkongban is. Jeffrey Shaw-val a kiállításon beszélgettünk Waliczky Tamás számítógépes művészetéről és az újmédia művészeti értékéről. INTERJÚ.

jshaw_04
Jeffrey Shaw a Magyar Pavilon átriumában
Fotó: ludwigmuseum.hu/Szőnyi András

 

Régóta ismeri Waliczky Tamást. Emlékszik az első benyomásra, amikor találkozott vele és az alkotásaival?

Úgy emlékszem, hogy 1989-ben a linzi Prix Ars Electronicán láttam a műveit, ekkor nyerte meg a Arany Niké díjat. Felvettem vele a kapcsolatot, ő pedig megmutatta az éppen akkor készülő, A kertben című munkáját. Nagy hatással volt rám. Az is lenyűgözött, ahogyan a számítógépes grafikai lehetőségeket kutatta. Akkor még ezen a terepen a számítógépipar diktált, ő pedig másféle, alternatív megközelítéseket keresett. Azt gondoltam, ilyennek kell lennie egy alapvető kutatásnak, amilyet Tamás végez.


07_jeffrey-es-tamas-zkm_1993_k
Jeffrey Shaw és Waliczky Tamás a ZKM videostúdiójában, 1993
Forrás: Waliczky Tamás


Szerencsére akkor hívtak meg Karlsruhéba, hogy a ZKM Művészeti és Médiaközpont vizuális média intézetét igazgassam. Kezdeményeztem egy rezidens művész program elindítását, és Tamást hívtam meg először, hogy ebben az intézményben összpontosíthasson a fontos kutatására. A program egy évig tartott, és amikor lejárt, megkérdeztem tőle, hogy csatlakozna-e hozzánk az intézet teljes jogú munkatársaként. Beleegyezett, és ezután még sok évet dolgoztunk együtt. Majd Mainzba ment, én pedig Sydneybe költöztem. Később, amikor a hongkongi egyetem School of Creative Media tanszékén megbíztak azzal, hogy új munkatársakat keressek, Tamást ismét az elsők között hívtam meg.


Walitzky_Tamas_kiallitasa
Fotó forrása: a Ludwig Múzeum Facebook oldala


Akkor nem lepte meg, hogy Waliczky Tamás munkái képviselik Magyarországot a Velencei Biennálén?

Egyáltalán nem, mert láttam a fejlődést az egészen korai alkotásaitól kezdve. Lelkes, szenvedélyes támogatója vagyok ennek a speciális munkának. Ami viszont meglepett, hogy itt a pavilonban mennyire gyönyörűen bemutatta, és milyen tökéletesen előkészítette ezt a munkát: ez nagyon nagy teljesítmény. Mert nagy dolog elkészíteni ezeket a képeket, de talán még nagyobb kihívás, hogy a megfelelő kontextusban tudja bemutatni, és működtetni a vízióját a közönség előtt.


jshaw_05
Jeffrey Shaw, Szegedy-Maszák Zsuzsanna és Waliczky Tamás
Fotó: ludwigmuseum.hu/Rosta József


Az újmédia a művészvilágban már több évtizede elfogadott, sokan mégis bizalmatlanul tekintenek rá, és nem tartják egyenértékűnek például a szobrászattal vagy a festészettel. Mit gondol, miért?

Ez a vita nem aggaszt túlságosan. Volt idő, amikor a fotózás még nem számított művészetnek, és elképzelhető, hogy száz év múlva újra nem lesz az. Vagy vegyük a mozit: lehet érvelni amellett, hogy a legtöbb bemutatott filmnek nincs művész értéke, ugyanakkor a kortárs képzőművészetben néhány nagyszerű teljesítményt éppen a filmek értek el. A művészet a folyamatos változás állapotában van, jön egy új találmány, vagy maguk az alkotók újítják meg állandóan: jön egy Picasso, és megszületik a kubizmus. Ugyanezt igaz a videóművészetre is. Ha csak egy jó videóművész van, már van értelme arról beszélni, hogy az újmédia – művészet. De én nemcsak egyet, hanem legalább húszat meg tudnék nevezni. Mély értelmű, esztétikus, intellektuális alkotásokat köszönhetünk nekik.


Waliczky
Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor, Waliczky Tamás képzőművész
és Fabényi Julia nemzeti biztos a Magyar Pavilon előtt. Fotó: Boros Géza


Ralph Rugoff, a Biennálé főkurátora arról beszélt, hogy a művészet maga nem tudja megmondani, hogyan éljen az ember érdekes időben – ami az idei központi kiállítás címe –, de a kiállítások látogatói magukkal viszik az inspirációt, és az beépül a környezetükre adott válaszaikba. Mi a véleménye, a Magyar Pavilon hogyan rezonál erre a gondolatra?

Egyetlen művész sem készít olyan alkotást, ami nem kapcsolódik a társadalomhoz. Ez lehetetlen. Mindannyian benne élünk a korunkban, és bármit is teszünk, annak következményei vannak. Elképzelhető, hogy a mű ezt nem mutatja be expliciten, nem utal egyértelműen egy bizonyos társadalmi vagy politikai kontextusra. De ez nem cáfolja azt, hogy minden, a jelenben született művészi munka mindenkihez tartozik. Mert ez a saját korunk terméke. Persze vannak művészek, akik kívül állnak a saját korukon. Tipikus példája ennek az „art brut” – itt másféle kontextusban, mentális állapotban készülnek alkotások. De még ez a fajta művészet is betölti a maga szerepét: megérthetjük azt, hogy kik is vagyunk valójában, segítenek tisztázni az önmagunkhoz való viszonyunkat.


Waliczky_enterior
Fotó forrása: a Ludwig Múzeum Facebook oldala


Waliczky Tamás munkái a képkészítés témájához, a fotózás, reprodukció, ábrázolás kérdésköréhez kötődnek. A gépekhez rendkívüli elragadtatással viszonyulunk. Életünk szinte minden aspektusát leképezik, ezért kapcsolódnak a mai társadalomhoz. Elvisznek minket egy másik világba, olyan képeket láthatunk általuk, melyeket soha máshol. Tamás munkái olyan szerzői alkotások, amelyek az ő erről alkotott fantáziaképeit fejezik ki.


Pál Amanda

Waliczky Tamással készült interjúnk itt olvasható.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

szulofalum-pest-fesztbaum-bela-molnar-ferenc-estje.R

2019.05.23

Igazi régivágású pesti kabarét rendez nyáron Fesztbaum Béla az Óbudai Társaskör kertjében. A következő évadban ismét egy Molnár Ferenc-premierben kapott szerepet, a szerző tárcáiból összeállított egyszemélyes estjét május 30-án a Zsidó Művészeti Napokon is bemutatja. Vígszínházi stílusról, doktori címről és A GRUND – vígszínházi fiúzenekarról is beszélgettünk a színművésszel. INTERJÚ.

malenkij_robot_kinnt_foto_dabasi_andres_2018_3

2019.05.23

Negyven európai kiállítóhely – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Málenkij Robot Emlékhelye – szerepel Az év európai múzeuma díj idei jelöltjei között; a győztest szombaton hirdetik ki.

eletszepitok.hu

2019.05.23

Június 23. és 30. között rendezik meg a Kapolcska gyermekfesztivált és tábort. Az egyhetes rendezvényen egyebek mellett zenei, táncos és tehetségfejlesztő programok, valamint játszóudvarok várják 9 és 15 év közötti fiatalokat. További különlegesség, hogy a rendezvényen ebben az évben török néptáncos és zenész fiatalok is részt vesznek.

Zenélő szakaszt készítenek a kétszer kétsávosra bővülő 67-es főúton, mely a Republic zenekar egyik népszerű számát, a 67-es utat játssza. A tervezők a burkolat jobb szélén helyezték el azokat a bordákat, amelyekre ráhajtva a közismert sláger dallamai csendülnek fel. A legjobb „zenei élményt” akkor érhetjük el, ha 80 kilométer/órás sebességgel hajtunk az 500 méteren húzódó bitumenkottára. Az akusztikus burkolatot a Somogybabod közelében lévő szakaszon alakították ki.

Siri Hustvedt amerikai írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában. A zsűri, amely ebben az évben 28 jelölt közül választotta ki a norvég származású szerzőt, méltatásában kiemelte írásai feminista perspektíváját és a jelenkor alapvető etikai kérdései iránti aggódást. Az író elismert hat regény, egy verseskötet, két esszégyűjtemény szerzője, több közülük bestseller lett hazájában. Munkáit több mint harminc nyelvre fordították le eddig, magyarul Amit szerettem című írása jelent meg 2018-ban. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda. A kitüntetettek egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobrot és 50 ezer eurót (15 millió forint) vehetnek át az uralkodótól az októberi ünnepélyes díjátadón Oviedóban.

A világháborús eltűntek felkutatásával foglalkozó nemzetközi keresőszolgálat, ITS már több mint 13 millió dokumentumot tett közzé az interneten a nácizmus üldözötteiről, köztük koncentrációs táborokból származó iratokat, például fogolykártyákat, elhalálozási értesítőket. Az ITS tulajdonában koncentrációs táborokból, gettókból és a Gestapótól származó több mint 30 millió dokumentum, valamint második világháborús migrációs irat van. Ezeket folyamatosan feltöltik az internetre, hogy segítsék az áldozatok sorsának kutatását. Az adatok és információk ingyenesen letölthetők a szervezet honlapjáról. A hatalmas adatbázis 2013-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

A portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerésének tartott Camoes-díjat Chico Buarque brazil író, zenész és dramaturg kapja idén. A Rio de Janeiró-i székhelyű zsűri a 74 éves alkotó versekből, regényekből, színdarabokból és dalszövegekből álló, sokszínű életművét méltatta. A művész egykor politikai dalokat énekelt az 1964-1985 közötti brazil katonai diktatúra ellen és 1966-ban az A banda (A zenekar) című dalával vált nemzetközileg ismertté. A dal elmeséli, amint egy zenekar áthalad egy brazil kisváros utcáin, és segítségével az emberek egy percre kiszakadnak a hétköznapokból. Buarque írt színdarabokat és regényeket is, Budapest című, portugálul 2003-ban, magyarul 2005-ben megjelent regénye a magyar fővárosban játszódik

Az együttes a Góbéfest vendége lesz. Az eseményen a szervezők a Kárpát-medence gazdag kultúráját és gasztronómiáját ismertetik meg az Egyesült Királyság lakóival. A fesztivál az angliai Manchester szívében május 24-26. között zajlik az Albert téren. Pénteken este a Ha te tudnád, amit én, szombaton az Újraélt figurák című előadással lépnek fel, vasárnap Szép Palkó meséjét mutatják be. Az ott élő közösség esténként táncoktatáson vehet részt.

Péntek este rendezik meg a Bábok éjszakáját a Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly megnyílt játszóparkjában, ahol változatos programokkal, a bábművészet különböző műfajait képviselő előadásokkal és kézműves bábkészítéssel is várják a családokat.

Zirano_Szinhaz_Babszem_Janko

Május 25-én rendezik meg a Gyerekfesztivált a Magyar Színházban, ahol az egész napos programsorozaton fellép Kárász Eszter, a Fabók Mancsi Bábszínháza és a Bab-Társulat. Az előadások mellett játékos programokon vehetnek részt a nézők a színházban és a színház körül.

Kilencedik alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivált, a Romani Film Festet az Art+ Cinema moziban Budapesten. Az idei fesztivál jelentős évfordulóhoz kapcsolódik: 75 éve, 1944-ben az auschwitzi cigány családi táborban a romák fellázadtak az őket likvidálni akaró nácikkal szemben.

Koncertsorozatot indít a budapesti Koreai Kulturális Központ, pénteken a Novus String Quartet, szombaton a HEO Trio lép fel az Opus Jazz Clubban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma