NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2015.03.25
Végh Nóra

Erdélyi turnéra indul március 25. és 29. között a Manna Produkció és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkciójában megvalósuló III. Richárd címet viselő darab. A rendezővel, Burák Ádámmal beszélgettünk.

Adam_portre

Épp most indultok Erdélybe turnézni…

Igen, ma indulunk, és az első fellépésünk egyből dupla produkció lesz délután és este Nagyváradon az Állami Magyar Színházban. Az öt napos turné alatt összesen nyolc előadást fogunk tartani. Az ország belseje felé haladva a következő nap Marosvásárhelyen a Maros Művészegyüttes előadótermében, majd Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színházban és Kolozsváron a Váróterem Társulat helyén játszunk. Azt hiszem, ez mindenki számára elég intenzív programnak ígérkezik.


A III. Richárd ötlete még az első diplomamunkád megírása idején született. Miért döntöttél úgy tavaly, hogy ismét színre vidd?

A III. Richárd volt a záró rendezésem a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, majd jött 2014-ben a Shakespeare-év, én pedig felkerestem a Mannát, hogy érdekli-e őket egy budapesti-erdélyi koprodukció. Azt is elmondtam nekik, hogy szerintem a zsámbéki Romtemplom lenne erre a legmegfelelőbb helyszín. Gáspár Anna nagyon nyitottan és segítőkészen állt a dologhoz, rögtön elkezdte szervezni az együttműködést. Így a Zsámbéki Színházi Bázis és a Manna Produkció közös munkájával született meg a darab, amelynek tavaly július 26-án tartottuk a bemutatóját. Dávid Áronnal, a mű egyik szereplőjével és barátommal évekkel ezelőtt egyébként volt egy beszélgetésünk, amikor elmondta, hogy ez lenne számára az álomszerep, én pedig ígéretet tettem neki, hogy ha lehetőségem nyílik rá, akkor megrendezem.


Mi foglalkoztat a legjobban a darabban?

A kezdő monológban III. Richárd elmondja, hogy az a rendszer és azok az emberek, akik körülveszik őt, egyáltalán nincs ínyére. Majd elhatározza, hogy a saját erejével fog rendet vágni ebben a káoszban. A saját világképére akarja formálni a világot, és mint a darabban is látszik, minden ereje megvan hozzá. Ezzel egy transzcendens hatalmat provokál, hogy megpróbálja elfoglalni a helyét. Szerintem az a legérdekesebb a drámában, hogy közben folyamatosan várja azt a reakciót, ami az ő tetteire érkezik. Az egész előadás azzal telik, hogy miközben ez a provokáció zajlik, azt teszteli, hogy meddig mehet el, közben figyeli azt, hogy mikor csaphat le rá az ég haragja. És egy idő után, amikor rájön, hogy bármit elérhet, amit megtervezett, akkor arra jut, hogy ha nem történik semmi, talán nem is létezik ilyen felsőbb hatalom. Ebben a koncepcióban a közönség az, aki mellette marad. A hosszú monológok eredetileg is a közönség felé szólnak és mi is ezt használjuk. A hallgatás, beleegyezés elve alapján pedig III. Richárd úgy gondolja, hogy a közönség egyetért vele abban, amit csinál. Majd a negyedik felvonásban egyszer csak megjelenik az a bizonyos felsőbb hatalom, hogy tovább fordítsa a történelem kerekét és a közönség védelmét kéri. Szerintem ez is érdekessé teszi a darabot, hogy ennyire építünk a közönségre, mint a történet részeseire, ami jó játéklehetőséget ad.


III._Richard


Miért pont négy színészre komponáltad meg?

Egyrészt praktikus okokból, mert mindenki egy időben záróvizsgázott. Benedek Botond öt, Vass György szintén öt, Szabó Erika három szerepet játszik, egyedül Dávid Áron van csak Richárd szerepében. A színészek kiemelik a főbb szereplők alakját, illetve párhuzamot vonnak azok az emberi sorsok között, akik valamilyen módon segítik, vagy megpróbálják visszatartani Richárdot.


Milyen aktualitások vannak még a tarsolyodban?

Amit már elárulhatok, hogy a III. Richárd szerepel a gyulai Shakespeare Fesztiválon. Illetve van egy Hamlet-előadásom is, amit tavaly mutattunk be Londonban, és most áprilisban eljátszhatjuk Shakespeare szülővárosában, Stratford-upon-Avon-ban. Az előadást meghívták az Alexandriai Nemzetközi Színházi Találkozóra is Egyiptomba, ahol májusban két alkalommal fogunk megjelenni.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

Nagy Oszkár 19 évesen érkezett Nagybányára, a Thorma János, Hollósy Simon és Réthy István által alapított festőiskolába, ahol kibontakozott a modern magyar festészetet elindító mozgalom. Bár a művésztelep egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon, ez az első alkalom, hogy azon a helyen, ahol élt és alkotott, egyéni kiállítás nyílik munkáiból. A kiállított 43 kép magángyűjtők tulajdonában van és egy helyen eddig még nem láthatta őket a közönség.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2019. szeptember 21-én ismét megnyílik a látogatók előtt a Kőbányai víztároló medence.

69445811_2480460328678712_5927992683179016192_n

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma