kultura.hu_banner_herend_002uj

2015.03.02

Különleges városi helyszíneken szerveződő lakóközösségek, a kelet-európai építészet velünk élő öröksége, a városi aktivizmus új formái - jellemző témák az idei Budapesti Építészeti Filmnapok válogatásában. A Kortárs Építészeti Központ március 5-8. közötti vetítésein több mint 30 dokumentumfilm és számos háttérbeszélgetés várja az érdeklődőket a Toldi moziban. A szakmai események mellett a Filmnapok késő esti programjai is népszerűek: a nyitónapon Finta Sándor áll a DJ-pult mögé, de pénteken és szombaton is izgalmas buli várja az érdeklődőket.

Az elismert hazai építészeti és urbanisztikai szakmai szervezet, a KÉK - Kortárs Építészeti Központ nemzetközi pályázatot hirdetett olyan filmesek, rendezők számára, akik a nagyvárosi élet témáit dolgozzák fel. Több mint 30, főleg 2013-2014 között készült rövidfilm, egész estés dokumentumfilm és kísérleti film került a Budapesti Építészeti Filmnapok idei válogatásába - a hagyományokhoz igazodva több, egyformán aktuális urbanisztikai-társadalmi probléma köré csoportosítva.

 epiteszf


A vetítéseket idén is beszélgetések, előadások kísérik, a 2015-ös Filmnapok vendége lesz többek közt a világhírű holland építész és teoretikus, Herman Hertzberger. Az idei rendezvény különlegessége, hogy a vetítéseket önálló program zárja az Uránia Filmszínházban: 9-én, hétfőn este a filmnapok keretében lesz a hazai premierje a német rendezőóriás, Wim Wenders által készített Cathedrals of Culture című 3D filmnek, mely kiemelkedő építészeti megoldásokkal bíró épületek szemszögéből mutatja be a bennük zajló mindennapok világát. A projektben olyan neves filmesek fogtak össze, mint Robert Redford, Michael Madsen vagy Karim Ainouz.

 

A témák is izgalmas sokszínűséget mutatnak a 2015-ös mustrán: önszerveződő, építészeti közösségek, a kelet-európai építészet élő öröksége, és az építészeti eredetiség jelenik meg visszatérően az egyébként különböző fókuszú filmekben. A fesztivál nyitófilmje egy lebontásra ítélt londoni lakótelep közösségét bemutató alkotás, az Estate: A Reviere, melyet több, szintén a periférián élő lakóközösségekről szóló film: a cseh Inner Yard, az osztrák Life in the Coffin Factory és az amerikai Christiania – 40 Years of Occupation követ. Az idei válogatásban a vidámparkok és szórakoztatóközpontok sajátos, “város a városban” státuszát vagy éppen hanyatló állapotát ábrázoló filmek is láthatóak.

A kérdésre, hogy a kelet-európai országok megtanulnak-e együtt élni a rendszerváltás előtti építészet emlékeivel, arra két lengyel film, a Neon és a Superjednostka keresi a választ.

 epiteszf2


A Toldi moziban tartott vetítéseket rendezői háttérbeszélgetések és szakmai kerekasztalbeszélgetések követik, idén angol és magyar nyelven egyaránt. Az osztrák kisváros, Hallstatt kínai másolatát bemutató Double Happiness című dokumentumfilm kapcsán a MITTE Communications és a KÉK közös szakmai programjaként az építészeti eredetiség és a városmárkázás lehetőségeiről beszélget majd Finta Sándor és Szemerey Samu építész, illetve Misetics Mátyás, a MITTE kreatívigazgatója.

 

A Budapesti Építészeti Filmnapok vetítéséire az elmúlt években több ezer látogató érkezett. A szakmai események mellett a Filmnapok késő esti programjai is népszerűek: a nyitónapon Finta Sándor áll a DJ-pult mögé, de pénteken és szombaton is izgalmas buli várja az érdeklődőket.

eden

2019.07.17

Bár a naptári időszámítás szerint már átléptük az év „mértani" közepét, aggodalomra semmi ok, ugyanis a maradék 6 hónapban is lesz még okunk moziba járnunk. Rengeteg izgalmas filmalkotást ígértek 2019-re mind hazai, mind nemzetközi fronton, mi pedig most arra vállalkoztuk, hogy összegyűjtjük a magyar mezőny legvártabb alkotásait.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Három magyar filmet is műsorra tűzött a hatodik alkalommal megszervezett Ceau, Cinema! „zsebfesztivál”. A július 18. és 21. között Temesváron és Gottlob községben zajló szemle nyitófilmje az osztrák-német koprodukcióban készült Mademoiselle Paradis. A magyar filmek közül Szilágyi Zsófia Egy nap és Reisz Gábor Rossz versek című filmje is versenyben van, de levetítik Nemes Jeles László Napszállta című filmjét is. A vetítések több temesvári helyszínen lesznek, vasárnap pedig ingyen lehet filmet nézni Gottlob községben, amely a romániai vidéki települések közül az első, ahol felújított mozi van.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Több mint hat héten keresztül könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint családi programokkal várja a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ (CSAKK) a város lakosságát és a vendégeket Békéscsaba főterére, illetve a közeli központ Élővíz-csatornára nyíló stégjére.

Pribojszki_Matyas_Jumping_Matt_and_his_Combo

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma