728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.01.07

A klasszikus zene iránti rajongásáról ismert Zoboki Gábor az Erkel Színház felújításának és most az Opera korszerűsítésének tervezője: magát mániákus zenerajongónak vallja, aki szereti világszerte felfedezni egy adott mű különböző előadásaiban a kulturális különbségeket.

Zoboki.prae2


Létezik egy közhely, amely talán nem is igaz: „az építészet megfagyott zene”. Inkább a fordítottja tűnik valósnak: a zene valójában építészet. Hogyan látja ezt?

Az előbbi szerintem sem állja meg a helyét, de a fordítottja tényleg jó ötlet, találó. Az építészet is összművészeti alkotás, Gesamtkunstwerk, ahogyan egy operaelőadás is. Egy komplex zenemű és egy bonyolultabb középület is rengeteg műfaj együttesének jó ízléssel és professzionális szakmai tudással megálmodott esszenciája.


Kortárs épületeiről, de műemléki helyreállításokról is ismert. Ennek alapján hogyan viszonyul a hagyományos, akár régóta futó, és az újabb operarendezésekhez?
Sokáig nagy rajongója voltam az utóbbi néhány évtizedben egyre elterjedtebb, úgynevezett rendezői színháznak. De azt látom a világ nagy operaházait járva, hogy Milánótól Münchenen át Berlinig sokszor lehet csalódni az újfajta színrevitelekben. Az opera műfajához hozzátartoznak bizonyos tradíciók, például a zene mély megértése, talán Jean-Pierre Ponnelle karrierje mutatja a legjobban, hogy egy operarendezésnél elsősorban a muzikalitásra kell helyezni a hangsúlyt. Nem azt mondom, hogy mindent muzeális formában kell előadni, de sok olyan mű van, aminél bizonyos kereteket szükséges megtartani.


Egyébként honnan ered a heves zeneszeretete?
Szerintem az ember nem csak a szüleitől örököl szokásokat, hanem „lejön vele”… Hallgattak persze ők sokféle zenét, operabérletünk is volt, de talán az igazi lökést a Kodály-tanítvány Thománé Molnár Magda tanárnő adta, aki a zeneirodalmat a kultúrtörténet részeként látta. Akit pedig így tanítanak, azt örökre megtartja a zene birodalma. Bizonyos szempontból nem volt tipikus a fejlődésem, például Beethovent előbb szerettem, mint Mozartot. Hogy úgy mondjam, különféle hatások nyomán találtam rá művekre, szerzőkre. Diákként állandó vendége voltam a Zeneakadémiának és az Operának, Seregi László szinte összes Rómeó- főpróbáján és első előadásain ott voltam, és ugyanez igaz a Spartacus és a Cédrus című alkotásaira is. Internet hiányában az Opera harmadik emeletén folyt a „bandázás”. Énekeltem kórusban, Tímár Sándornál a Bartók Táncegyüttesben már tizenhat évesen jártam Európát. Nem is emlékszem már, hogyan tudtam ennyi mindent egyszerre csinálni.


Zoboki.prae


Érdekes, hogy sokszor megtekintette ugyanazt a Seregi-előadást, azóta is szeret visszatérni egy-egy darabra?
Igen, bizonyos műveket számtalan helyen megnézek. Izgalmas számomra, hogy a világ jelentős operaszínházai hogyan közelítenek egy-egy sokrétű műhöz, kirajzolódnak a kulturális különbségek, például szenzációs, hogy Wagner Ringje mennyire más köntösben jelenik meg Szentpéterváron vagy Münchenben.

Ez a rendkívüli zenei tapasztalat építészként is jól használható?
Más zenerajongóként, vagy tervezőként beülni egy zengő térbe. Az ismeretanyag birtoklása nélkül képtelen lenne az ember megmozdulni egy alaprajzon vagy egy metszeten. A Müpa vagy az Operaház tervezéséhez mániákus odaadás kell, de ez nem sokat érne, ha nem tudnám pontosan, mi zajlik az épületben.


Milyen emlékezetes operaházi előadásokon járt a jelenleg javában zajló korszerűsítést megelőző időszakban?
A Magyar Nemzeti Balettel láttam A hattyúk tavát egy holland verzióban, Rudi van Dantzig elképesztően pazar koreográfiájával. Az is különlegesség Magyarországon, hogy élő zenekari kísérettel játsszák, a világban sok helyütt már nem így van. A Kylián- és a Béjart-táncalkotások is fontosak számomra, a balett-társulat remekül megjeleníti ezek karaktereit. Ez év elején ültem be az eredetileg az Andrássy úti Ybl-palotában készült Otello, Az árnyék nélküli asszony és Turandot koncertszerű előadására a Müpában. Rendkívüli élmény volt: előbújva a keszonból, azaz a dalszínház szörnyen szűk zenekari árkából, az Opera-zenekar egészen másként szólt. Úgy tapasztaltam, a közönség és az előadók is imádták ezt a szokatlan helyzetet.


A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Fotók: Miklóska Zoltán

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

Tolcsvay1_R

2019.08.25

Az augusztus 20-ai rendezvények sokakat vonzanak, így nem árt, ha időben találunk olyan helyet, ahonnan gyönyörködhetünk a tűzijáték látványában anélkül, hogy nagy tömegben kellene feszengenünk. A Budapesti Nyári Fesztivál megoldást kínált erre: akik jegyet váltottak az Új Magyar Rapszódia – Magyar Mise elnevezésű koncertre, a maradandó zenei élmény mellett kényelmes székekben ülve, kivetítőn követhették a szünetben a tűzijátékot.

PMSZ_2

2019.08.25

Rancsó Dezső színművész kapta idén az Agárdy-emlékláncot a Pesti Magyar Színház társulatának szavazatai alapján. Sándor Erzsi portréja.

kavarga_R

2019.08.25

Dmitrij Kavarga a poszthumán művészet emblematikus képviselője: monumentális, ugyanakkor részletgazdag szobrai, kinetikus szerkezetei és interaktív installációi az antropocentrizmus kríziséről szólnak. A szentendrei MűvészetMalomban kiállított műveinek legfontosabb állítása: újra kell gondolnunk az emberi létezés alapvető kérdéseit, különben az emberiség saját magát fogja megsemmisíteni.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója és Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kapta meg idén a Tony Curtis-díjat. Az elismeréseket a Fényes Napok rendezvénysorozat keretében adták át a mátészalkai Zsinagógában tartott ünnepi rendezvényen. A tanács programjának fókuszában idén a 73. születésnapját ünneplő Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező állt.

A díjat tavaly hozta létre a Magyar Hollywood Tanács olyan személyiségek elismerésére, akik a filmes hagyományok ápolásáért, a fiatal nemzedékek számára továbbörökítéséért önzetlenül tevékenykednek. A díj átadása szimbolikus is volt, hiszen a helyszín Tony Curtis szüleinek városa, Mátészalka volt.

Ötállomásos erdélyi turnéra indul ősszel Mahó Andrea. A színész-énekes koncertsorozatán neves vendégekkel lép színpadra. Az Azért vannak a jó barátok című turné szeptember 17-én indul Zilahon és október 7-én zárul Brassóban. Repertoáron lesznek dalok a Madách Színházban játszott musicalekből, de lesznek rockdalok, crossoverek is.

Az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. A legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett.

Egy spanyol történész az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (IISH) 1939 óta heverő fadobozokban több mint 500, a spanyol polgárháborút megörökítő fotó negatívjára bukkantak. A Nemzeti Munkásszövetség (CNT) 1939 áprilisában csempészte ki Barcelonából az archívumot, amely egy hosszú út után –kitérőkkel Párizsban, valamint Harrogate és Oxford városaiban – 1947-ben érkezett meg az IISH-ba. A dobozokban több mint 500 olyan fotó negatívja lett meg, amelyet a spanyol polgárháború alatt, 1937 és 1938 között készített az akkor még Deutsch Kati néven dolgozó fotós. Spanyolországba érkezve Deutsch a CNT és az Ibériai Anarchista Föderáció (FAI) külső propagandaszolgálatához szegődött.

Szeptemberben mutatják be A csizmadia, a szélkirály és a nyúlpásztor esete című darabot, amelyet Nagy Orsolya írt és Markó Róbert rendezett. Kolozsi Angéla A libapásztorlány című meséjét Kuthy Ágnes rendezésében láthatjuk, a Papucsszaggató királykisasszonyok című előadást pedig Láposi Terka állítja színpadra. Az Óriásölő Margaret című darabot írója, Gimesi Dóra rendezi majd. A teátrum vasárnap tartja évadnyitó családi rendezvényét. Az Idesüss a figurásra! című programsorozatra a Nagytemplom mögötti Emlékkertben várják az érdeklődőket.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Az Ostrea peregrina nevű hagyományőrző fesztivál augusztus 31-én lesz. A Vigasságok terén immár negyedik alkalommal sorra kerülő eseményen lesz hosszúkard vívóverseny, páncélos küzdelem és tüzérségi bemutató is.

Ostrea_peregrina

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma