2019.01.07

A klasszikus zene iránti rajongásáról ismert Zoboki Gábor az Erkel Színház felújításának és most az Opera korszerűsítésének tervezője: magát mániákus zenerajongónak vallja, aki szereti világszerte felfedezni egy adott mű különböző előadásaiban a kulturális különbségeket.

Zoboki.prae2


Létezik egy közhely, amely talán nem is igaz: „az építészet megfagyott zene”. Inkább a fordítottja tűnik valósnak: a zene valójában építészet. Hogyan látja ezt?

Az előbbi szerintem sem állja meg a helyét, de a fordítottja tényleg jó ötlet, találó. Az építészet is összművészeti alkotás, Gesamtkunstwerk, ahogyan egy operaelőadás is. Egy komplex zenemű és egy bonyolultabb középület is rengeteg műfaj együttesének jó ízléssel és professzionális szakmai tudással megálmodott esszenciája.


Kortárs épületeiről, de műemléki helyreállításokról is ismert. Ennek alapján hogyan viszonyul a hagyományos, akár régóta futó, és az újabb operarendezésekhez?
Sokáig nagy rajongója voltam az utóbbi néhány évtizedben egyre elterjedtebb, úgynevezett rendezői színháznak. De azt látom a világ nagy operaházait járva, hogy Milánótól Münchenen át Berlinig sokszor lehet csalódni az újfajta színrevitelekben. Az opera műfajához hozzátartoznak bizonyos tradíciók, például a zene mély megértése, talán Jean-Pierre Ponnelle karrierje mutatja a legjobban, hogy egy operarendezésnél elsősorban a muzikalitásra kell helyezni a hangsúlyt. Nem azt mondom, hogy mindent muzeális formában kell előadni, de sok olyan mű van, aminél bizonyos kereteket szükséges megtartani.


Egyébként honnan ered a heves zeneszeretete?
Szerintem az ember nem csak a szüleitől örököl szokásokat, hanem „lejön vele”… Hallgattak persze ők sokféle zenét, operabérletünk is volt, de talán az igazi lökést a Kodály-tanítvány Thománé Molnár Magda tanárnő adta, aki a zeneirodalmat a kultúrtörténet részeként látta. Akit pedig így tanítanak, azt örökre megtartja a zene birodalma. Bizonyos szempontból nem volt tipikus a fejlődésem, például Beethovent előbb szerettem, mint Mozartot. Hogy úgy mondjam, különféle hatások nyomán találtam rá művekre, szerzőkre. Diákként állandó vendége voltam a Zeneakadémiának és az Operának, Seregi László szinte összes Rómeó- főpróbáján és első előadásain ott voltam, és ugyanez igaz a Spartacus és a Cédrus című alkotásaira is. Internet hiányában az Opera harmadik emeletén folyt a „bandázás”. Énekeltem kórusban, Tímár Sándornál a Bartók Táncegyüttesben már tizenhat évesen jártam Európát. Nem is emlékszem már, hogyan tudtam ennyi mindent egyszerre csinálni.


Zoboki.prae


Érdekes, hogy sokszor megtekintette ugyanazt a Seregi-előadást, azóta is szeret visszatérni egy-egy darabra?
Igen, bizonyos műveket számtalan helyen megnézek. Izgalmas számomra, hogy a világ jelentős operaszínházai hogyan közelítenek egy-egy sokrétű műhöz, kirajzolódnak a kulturális különbségek, például szenzációs, hogy Wagner Ringje mennyire más köntösben jelenik meg Szentpéterváron vagy Münchenben.

Ez a rendkívüli zenei tapasztalat építészként is jól használható?
Más zenerajongóként, vagy tervezőként beülni egy zengő térbe. Az ismeretanyag birtoklása nélkül képtelen lenne az ember megmozdulni egy alaprajzon vagy egy metszeten. A Müpa vagy az Operaház tervezéséhez mániákus odaadás kell, de ez nem sokat érne, ha nem tudnám pontosan, mi zajlik az épületben.


Milyen emlékezetes operaházi előadásokon járt a jelenleg javában zajló korszerűsítést megelőző időszakban?
A Magyar Nemzeti Balettel láttam A hattyúk tavát egy holland verzióban, Rudi van Dantzig elképesztően pazar koreográfiájával. Az is különlegesség Magyarországon, hogy élő zenekari kísérettel játsszák, a világban sok helyütt már nem így van. A Kylián- és a Béjart-táncalkotások is fontosak számomra, a balett-társulat remekül megjeleníti ezek karaktereit. Ez év elején ültem be az eredetileg az Andrássy úti Ybl-palotában készült Otello, Az árnyék nélküli asszony és Turandot koncertszerű előadására a Müpában. Rendkívüli élmény volt: előbújva a keszonból, azaz a dalszínház szörnyen szűk zenekari árkából, az Opera-zenekar egészen másként szólt. Úgy tapasztaltam, a közönség és az előadók is imádták ezt a szokatlan helyzetet.


A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Fotók: Miklóska Zoltán

ady_bogdan_zsolt_foto_biro_istvan502

2019.01.18

 Ady Endre verseiből, naplórészleteiből, publicisztikáiból összeállított pódiumesttel ünnepli a magyar kultúra napját a Klebelsberg Kultúrkúria. Az előadás szövegét Szugyiczky István válogatta és szerkesztette. Bogdán Zsolt érzékeny előadásában a költőóriás emberi, sérülékeny oldalát is megismerhetjük.

Malenkij_robot

2019.01.18

1944-ben a bevonuló Vörös Hadsereg katonái a világháború alatt és azt követően is a nyílt utcáról tömegesen vittek el civileket a Szovjetunióba kényszermunkára. Az ő sorsukat dolgozza fel a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása a „A pokol bugyrai…" címmel. A Málenkij Robot Emlékhelyen jártunk.

Gat_Sunny

2019.01.18

Valerij Gergijev karmester a Mariinszkij Színház Zenekara élén érkezik a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválra, a Mariinszkij Színház Balettegyüttese Prokofjev Hamupipőkéjét mutatja be, valamint fellép Yoann Bourgeois és Emanuel Gat társulata is.

Saját kérése távozik igazgatói posztjáról Tóth Arnold, a miskolci A Herman Ottó Múzeum igazgatója január 31-i hatállyal. A tájékoztatás szerint február 1-től átmenetileg, a vezetői pályázat lebonyolításának időtartamára Szolyák Péter őstörténész, a Pannon-tenger Múzeum korábbi vezetője, általános igazgatóhelyettes veszi át a múzeumigazgatói feladatokat. Tóth Arnold, aki hat évig igazgatóhelyettesként, két évig igazgatóként dolgozott a múzeumban, tudományos, kutatói pályán szeretné folytatni Miskolc város és a régió kulturális életének szolgálatát.

A pályázatokat most először díszletrajzoló, kellékes és világosító szakma képzési programjával is bele lehet nyújtani, de felvételvezető/location manager, naplóvezető, produkciós asszisztens, rendezőasszisztens és vágóasszisztens szakterületeken is várják az oktatási intézmények jelentkezését. A pályázattal, amely figyelembe veszi az aktuális piaci igényeket, magas szakmai színvonalú, intenzív és gyakorlatorientált képzéseket támogatnak. Részletes információ a filmalap internetes oldalán (mnf.hu) olvasható.

Pokrovenszki Krisztiánt javasolta a Szent István Király Múzeum új igazgatójának a székesfehérvári közgyűlés. A múzeum korábbi igazgatójának, Kulcsár Mihálynak a közalkalmazotti jogviszonya és igazgatói megbízatása október 31-én járt le, az igazgatói pályázatok benyújtási határideje december 21. volt. A megyei hatókörű városi múzeumok vezetőjének megbízásához – és annak visszavonásához – a szakminiszter egyetértése szükséges, ezért az önkormányzat megteszi a szükséges intézkedéseket.

A mozi hamarosan kezdődő belső felújítása miatt feleslegessé váló, több mint 20 éves nézőtéri fotelüléseket ma ezer forintért meg lehet venni. A kiválasztott és lefoglalt székeket a vevők egy későbbi időpontban vehetik át.

A 22 éves férfi és feltételezett bűntársa több mint 400 éves koronaékszereket lopott el tavaly nyáron Strängnäs város székesegyházából. A hatóságok által 65 millió korona (kétmilliárd forint) értékűre becsült koronaékszerek továbbra sincsenek meg. A tolvajok 2017. július 31-én délidőben egy zárt és riasztórendszerrel ellátott vitrinből vitték el a székesegyházban eltemetett IX. Károly (1550-1611) király és második felesége, az 1625-ben elhunyt Krisztina királyné temetési koronáját, valamint egy országalmát. A temetési szertartásra készült királyi korona aranyból van, drágakövek, gyöngyök és ezüstdíszek ékesítik. A királyné kisebb koronája ugyancsak aranyból készült.

Kiállításokat, koncerteket, előadásokat, emlékesteket és filmvetítéseket is tartanak a magyar kultúra napja alkalmából Győr-Moson-Sopron megyében.

Gyori_Nemzeti_Szinhaz_Ket_ur_szolgaja_

Kortárs zeneszerző műveit gyűjtötte össze és játszotta fel új lemezére a Modern Art Orchestra (MAO). Az anyagot, amelynek nagy részét több mint tíz évvel ezelőtt rögzítették, és utólag bővítették, vasárnap mutatják be a Budapest Music Center nagytermében.

Pécsett a többi között kiállításokkal, Komlón pedig egész héten át tartó programokkal ünneplik a magyar kultúra napját. A Pécsi Kulturális Központban január 22-én, a magyar kultúra napján elsősorban családoknak szóló, ingyenesen látogatható kiállítás nyílik Ady Endre 100. címmel.

Hagyományos gálaműsoron adják át Szolnok kulturális díjait kedden, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban. Ugyanezen a napon Damjanich Múzeumban Egy rejtőzködő életmű születése címmel nyitják meg Bokros László festőművész életműkiállítását, és sor kerül a művész monográfia-bemutatójára is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma