2016.05.19

Bátori Éva opera-énekesnő tanulmányait befejezve rögtön külföldön kezdte meg karrierjét. Tagja volt a lipcsei, majd a kölni Operának, énekelt szerte Európában, Kínában, Japánban, Amerikában, megfordult olyan világhírű koncerttermekben, mint a New York-i Lincoln Center Avery Fisher Hallja, május 19-én pedig a Művészetek Palotájában áll színpadra Mahler A fiú csodakürtje című dalciklusával.

Karrierje első felét Ausztriában, Németországban töltötte, majd jött az USA, Japán, ezek után visszatért Magyarországra. Most, több mint 10 évvel a hazatérés után, hogy érzi magát itthon?

Be kell vallanom, éreztem már jobban magam, de azt hiszem, ez természetes érzés most, ami valahol mindenkiben ott motoszkálhat. Az egész világ, de ha csak szűkebben vesszük, Európa is komoly politikai és társadalmi változásokon megy keresztül, és ez elkerülhetetlenül hatással van a művészet világára is. Hogy is ne lenne, amikor a művészek különösen érzékenyek. Ez az ő legnagyobb tőkéjük a munkához.

 

Hogyan érzi magát a saját pályáján?

Ez a kettő erősen összefügg. Olyan művész nincs, aki a világ dolgait külön tudná választani a saját pályájától. Különben elmondhatom, hogy szerencsés voltam, mert nagyon korán kezdhettem, tizennyolc évesen felvettek a Zeneakadémiára, 23 évesen végeztem, kimentem a Staatsoper stúdiójába tanulni, 25 évesen aláírtam az első szerződésemet. Rengeteget dolgoztam, az első évadomban rögtön 12 darabban szerepeltem, nem 12 előadásban… Aztán amikor a fiam iskolás lett, akkor el kellett döntenem, hogy hazajövünk-e, vagy Németországban kezd el iskolába járni. Természetesen hazajöttünk.

 

Természetes volt, hogy hazajönnek?

Igen. Nagyon szerettem volna, ha magyar irodalmon és történelmen nevelkedik. Aztán majd ő eldönti, hogy mit szeretne. Most angolból már felsőfokú nyelvvizsgája van, oroszból készül a középfokú nyelvvizsgára, magától értetődően nyitott a világra, és már látom: az, hogy hazajöttünk annak idején, a legjobb döntés volt. Így kellett lennie. Azt hiszem, én a karrierről egészen mást gondolok, mint általában az emberek. Nem azért adta az Isten a hangunkat, hogy talpig nercben, talpig sminkben járjunk.


batori-eva


Kocsis Zoltánnal, a Concerto Budapesttel és Orendt Gyulával áll színpadra május 19-én Mahler-dalokkal. Gyakran alulértékelik ezt az egyébként nagyon izgalmas repertoárral bíró műfajt. Mi a különleges a dalokban?

Amikor zeneakadémista voltam, azt gondoltam, hogy az énekesek idővel azért kezdenek el dalokat énekelni, mert már öregek, és nem bírják az operát. Aztán rájöttem, hogy ez koránt sincs így. Egyszerűen csak arról van szó, hogy az embernek meg kell érnie ahhoz, hogy merjen a hangjával annyit játszani, annyi szélsőséget megmutatni, amennyit a dalok megkövetelnek. Egy dalt egészen másként kell énekelni, mint egy operaáriát vagy egy oratorikus művet. Egy dal három perc, ennyi idő van arra, hogy az énekes elmeséljen egy egész történetet, ebbe kell beleférnie egy egész emberi létezőnek – azt hiszem, erre fiatalon még mind éretlenek vagyunk.

 

A mostani koncerten felcsendülő Mahler-dalok miért különlegesek az Ön számára?

Korábban már énekeltem ezeket a dalokat, akkor zongorakísérettel, ezért most nagyon izgatott vagyok, és kíváncsi, hogy milyen lesz most zenekarral, hogy mi fog a hátam mögött szólni, hogy mibe kell majd belesimulnom. Rengeteg előadóval meghallgattam, és már tudom, hogy a zenekari hangzás fenomenális. De hát mi más is lehetne, hiszen Mahlerről beszélünk. Ezért is olyan izgalmasak ezek a dalok. Mert ha Mahlerre gondolunk, elsőre mindenkinek a grandiózus szimfóniáinak a hangzásvilága ugrik be, ez a dalciklus ezzel szemben – és meglepő módon – sokkal inkább humoros, népies. A nagy feladat pedig az benne, hogy az ember merjen másként énekelni, mint általában, ha Mahlerre gondol.

 

Ha csak ezt a mostani évadot nézzük, énekelt Puccinit, Wagnert, Mozartot, most Mahlert – mindegyik egészen más technikát, hozzáállást követel meg. A változatosság az, ami igazán inspirálni tudja a munkájában?

Az az igazság, hogy most kezdek arra rájönni, ha nem érdekes a munka, amit csinálok, akkor már nem tudom felspannolni magam rá. Elképzelhetetlennek tartom például, hogy huszonhárom év Donna Elvira-éneklés után még egyszer színpadra álljak ebben a szerepben: már nincs a lelkemnek olyan szegmense, amelyet ne tettem volna bele; vagy a hangommal ne próbáltam volna meg a legapróbb és legkülönfélébb cizelláltságokat. Ha ezek kivesznek egy szerepből, akkor bajban vagyok. Kell valami, ami inspirál. Az is elég, ha van egy jó karmester vagy egy izgalmas partner. Élvezem, ha nem repertoárdarabot kell énekelnem, mert már mindent elénekeltem, amit lehetett. (Az igazság az, hogy még azt is elénekeltem, amit nem kellett volna.) Emlékszem, az utolsó Aida-előadásom rendkívül furcsa és meghatározó élmény volt. Álltam egy tercettben, a tenor egy lépéssel előttünk, mellettem a bariton, én a tercett egy adott pillanatában oldalra néztem, és azt láttam, hogy mindenki vörös fejjel, dagadó erekkel a nyakán üvölt, ahogy csak a torkán kifér. És akkor egy másodperc alatt átfutott az agyamon, hogy úristen, én itt állok a súgólyuk előtt, és egészen biztosan az én fejem is vörös és dagad az ér a nyakamon. És akkor elhatároztam, hogy soha többé nem akarok Aidát énekelni. Mert az éneklésnek ez az olimpikoni sportteljesítményre hajazó formája tőlem távol áll. Valakiknek megy, és én őket nagyon becsülöm. És azokat is tisztelem, akik öt vagy tíz szereppel csinálnak végig egy-egy karriert, mert annyira perfekcionisták, hogy azt a néhány szerepet tökéletesítik egész életükben. Engem a változatosság hajt. Sosem számoltam igazán össze, de ha hetven szerepet nem énekeltem, akkor egyet sem.

 

Csímár Kamilla

Kulcsszavak: Bátori ÉvaoperaMahler

V4-banner

a_rajnai_sellok

2018.02.17

Jacques Offenbach első operája, A rajnai sellők február 24-étől látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és a profán világ ellentétei közepette bontakozik ki. A produkcióban többek között olyan kiváló művészek lépnek fel, mint László Boldizsár és Boncsér Gergely.

rafael_herman_9251_preview

2018.02.17

Az éjszaka világát mutatják be Rafael Y. Herman képei, melyekből február 15-én nyílt kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az izraeli születésű fotóművész nem csak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra is, hogy bár az éjszakai táj a közelünkben van, annak valósága számunkra mégsem létezik.

_D0A8457_Copy

2018.02.16

„Nem sok fiatalember mondhatja el magáról, hogy a világ legszebb hídját kapta örökségül az édesapjától” – mesélte Fazekas János, a Lánchíd hídmestere. De mi is pontosan egy hídmester feladata, és hogyan válhat egy ilyen különleges szakma hivatássá? Többek között erről beszélgettünk Fazekas Jánossal, akinek nemcsak a foglalkozása, de az élete is különleges.

Az egyik legnépszerűbb amerikai metalcore csapat, a Killswitch Engage ad koncertet június 16-án a fővárosi Akvárium Klubban. A zenekar 2008 és 2016 után harmadszor fog fellépni Budapesten. Az amerikai heavy metál újhullámos képviselőjeként számon tartott Killswitch Engage több mint négymillió albumot adott el eddig csak az Egyesült Államokban.

A Raffaello festette Esterházy Madonna a főszereplője a római Barberini-képtárban április 8-áig látható kiállításnak, amelyen a festményhez készített vázlatrajz másolata, valamint Raffaello-utánzók munkái kísérik a Szépművészeti Múzeumból kölcsönkért alkotást. Az Esterházy Madonnát legutóbb 2014 végén mutatták be Olaszországban, Milánóban.

Megzenésítették Schiller Ármány és szerelem című drámáját. A rockzenés játékot február 24-én mutatják be a Soproni Petőfi Színházban. Az átdolgozás zenéjét Papp Gyula, dalszövegeit Demjén Ferenc írta. A történet egy színtársulatról szól, a tagok pedig éppen az Ármány és szerelem előadását próbálják.

Hetvennyolc éves korában elhunyt Varsóban Antoni Krauze neves lengyel filmrendező és forgatókönyvíró. A nemzetközi filmdíjakkal is kitüntetett Antoni Krauze több tucat film rendezője volt, a legismertebbek közülük a Magyarországon is bemutatott Fekete csütörtök (2011) és a Szmolenszk (2016) című alkotások.

Közös standdal jelennek meg a visegrádi országok, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia a Brüsszeli Könyvvásáron, amelyet február 22. és 25. között rendeznek meg. „Mindegyik V4-ország mintegy negyven kötetet és két írót hoz, nekünk két extra meghívottunk is lesz. A közös stand magyar kezdeményezésre jött létre, hiszen Magyarország az együttműködési forma soros elnöke ebben a félévben” – mondta Villegas-Vitézy Zsófia, a Balassi Intézet keretében működő brüsszeli magyar kulturális intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna február 16-ai reggeli műsorában.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

01

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma