2018.05.15

Idén is Martonvásáron, a gyönyörű Brunszvik-kastély szomszédságában rendezik meg a Magyar Népdal Napját szeptember 15-én és 16-án. A fellépők között lesz Palya Bea, Berecz András, Harcsa Veronika és Iva Bittová is. Elhoztuk neked a részletes programot, mely megmutatja a népdal erejét! De miért is fontos a népdal? Erről vallottak nekünk népdalénekeseink: Maczkó Mária, Budai Ilona és Kubinyi Júlia.

Öt lány énekelni kezd az utcán, és csupán az énekkel elérik, hogy az arra járó megálljon, átélje a szöveget, magába mélyedjen.

 

Ekkora a népdal ereje. Olyan érzéseket fogalmaz meg, amelyeket generációról generációra megélnek és továbbadnak az emberek.

 

Méghozzá mindezt gyönyörűen, frappánsan és egyszerűen. Erről beszélgettünk pár éve Kubinyi Júlia népdalénekessel, és éppen ezt, a népdal semmihez sem fogható erejét hangsúlyozza Kunos Tamás Kossuth díjas népzenész, a Magyar Népdal Napja projekt művészeti vezetője is.

 

_D0A5596_Copy
Kunos Tamás Kossuth díjas népzenész, a Magyar Népdal Napja projekt művészeti vezetője,
Fotó: Csákvári Zsigmond


„Minőségi fesztiválunkon gyönyörű környezetben, egyedülálló technikai megoldással készült színpadon zajlik a program, miközben a látogatóknak kulturált és tartalmas kikapcsolódást biztosítunk. A magyar népdal ünnepén vendégeink átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét, ha vigadni szeretnénk, de ha szomorkás a hangulatunk, akkor is...” – fogalmazza meg Kunos Tamás a Magyar Népdal Napja hivatalos oldalán.

 

Idén rendezik meg ötödik alkalommal Martonvásáron a Magyar Népdal Napját, amely a magyar népdal népszerűsítéséért jött létre.

 

A rendezvény hamar országos jelentőségű családi fesztivállá vált. Hogy miért lett rövid időn belül ilyen népszerű? Mert az egyedi fesztiválon sokszínű és minőségi programok mutatják be a magyar népdal és a népdalhoz kapcsolódó kultúrkör szépségét.

 

_D0A5344_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Idén még színesebb programokkal várják a közönséget, hiszen a V4 országok: a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar kultúra közös örökségének és izgalmas különbözőségeinek bemutatására vállalkoztak a szervezők. Sőt! A kulturális párbeszéd, az inspiráló „közösségi élmény”, a „közös dal” megvalósítását tűzték ki célként. „Ahogy a kultúra, úgy a magyar népdal sem áll meg Magyarország határainál. Igaz ez akkor is, amikor a Kárpát-medencében élő magyarságra gondolunk, és akkor is, amikor a szomszédos országok kultúrájának összefonódásairól (…) beszélünk” – nyilatkozták ezzel kapcsolatban a sajtóanyagban.

 

A május 15-ei sajtótájékoztatón Kunos Tamás megfogalmazta: a fesztivál legfontosabb célja, hogy közelebb vigye a magyar népi hagyományokat a fiatal generációhoz. Ehhez minden évben igyekeznek olyan előadókat találni, akik friss szellemiséggel és hangzásvilággal, de a magyar kultúrkincsre támaszkodva szólalnak meg koncertjeiken. Kiemelte, hogy idén egy különleges kórusénekléssel is készülnek: 12 település 500 diákja ad elő közösen Lajta László gyűjtéséből származó népdalokat, így a közönség egy Székről származó dalcsokrot, valamint bakonyi betyár nótákat hallhat a gyerekektől népzenei kísérettel.


_D0A5485_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Pfiffer Zsuzsanna, a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központ igazgatója, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy a zenei csemegék mellett gyerekeknek szóló programokkal, kézműves vásárral, utcaszínházi látványosságokkal és gasztronómiai ínyencségekkel is készülnek, de lesz rendhagyó divatbemutató is.


Nézzük a programokat!

Igazi „Kolompos Mulattsággal”, mesejátékkal, tánccal, zenével nyitják a fesztivált szeptember 15-én, 10 órakor. Aznap lép fel a Tükrös Zenekar Papp László énekes közreműködésével, a Szászcsávási zenekar Erdélyből táncosokkal és énekesekkel, a Pendely Énekegyüttes, amely a Fölszállott a Páva 2017-es évadának győztes produkcióját hozza el, és érkezik a Góbé zenekar is. Emellett hallhatjuk az 500 gyerek kórusát, lesz utcazene fesztivál, Népzenés divatbemutató a Dűvő zenekarral, rendhagyó Prímástalálkozó Berecz Andrással és Harcsa Veronikával, tűzijáték és hajnalig tartó táncház.

 

_D0A5447_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Kora este Palya Bea énekesnő ad koncertet, aki korábban így nyilatkozott a Kultúra.hu-nak: „az én életem a dalok mentén változott, azok az útjelzőim, én dalokban élek. És már nemcsak én:

 

megszámlálhatatlan levél, komment, élőszó jut el hozzám arról, hogy a hallgatóim élete is változik a dalok mentén.

 

És én repesek az örömtől, hogy ezt adhatom nekik, mert a dalban írt történetek nem csak az enyémek. A tudattalan mély rétegeibe járok le dalnak való anyagért, ebben a mélységben pedig már közösek a történetek, a dalban szereplő „én” akárki lehet” – mondta el Palya Bea. (A teljes interjút ITT olvashatod!)

 

A Magyar Népdal Napja kiegészül a Vasárnapi VendégVáró Vigassággal, melynek keretében szeptember 16-án megtekinthetjük gyermekeinkkel a Kolibri Színház előadását, részt vehetünk egy reggeli pikniken, találkozhatunk lengyel óriásbábosokkal, lesz utcazene fesztivál és kolbász-párbaj. Megnézhetjük a Martonvásári Művészeti Iskola és a Százszorszép Táncegyüttes műsorát, fellép Michal Noga és zenekara Peter Vajda táncos közreműködésével, és koncertet ad Iva Bittová, a világhírű cseh-morva hegedűs-énekesnő. Az estét a Magyar Állami Népi Együttes előadása zárja.

 

_D0A5593_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Ebből is látszik, hogy a szeptemberi hétvégét már most érdemes bejelölni a naptárunkban. Ne hagyjuk ki a Magyar Népdal Napját! Hogy miért? Mert a magyar népdalok mindannyiunknak sokat adhatnak. Örömöt, megnyugvást, éltető erőt. De lássuk, mit mondanak erről nekünk népzenészeink, népdalénekeseink!

 

Népdal nélkül nem érdemes élni!

„Népzene nélkül lehet élni, de nem érdemes – vallotta nekünk Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes. – A népdal a magyar népi kultúrának olyan csodálatos gyöngyszeme, amely nélkül szegényebbek lennénk. Ha egy nép a múltját nem tiszteli, nem néz visszafelé, az gond, hiszen múlt nélkül nincs jelen és jövő sem. A múltunkhoz pedig hozzátartozik az édes anyanyelvünk és természetesen az édes dalaink is.

 

A magyarnak pedig az altatóktól kezdve a siratókig mindenre van hangja. Örömre, jókedvre, szomorúságra egyaránt.”

 

A Budai Ilonával készült teljes interjút ITT tudod elolvasni!

 

dsc_7512__copy__600x399
Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes
Fotó: Csákvári Zsigmond


Az éneklés gyógyítja a lelket

Maczkó Mária népdalénekes a Kultúra.hu-nak pályáról mesélt, kiemelve: „gyerekkoromtól adni szerettem volna az embereknek, és az ének lett az a legősibb kifejezőeszköz, amellyel én eljuthatok a környezetemhez.”

 

Az énekesnő elmondta: gyakran megtapasztalta, hogy az ének gyógyítja a lelket, és megnyitja a szívet Isten felé.

 

„Édesanyám akkor is énekléssel gyógyult, amikor hatalmas bánat nyomta a szívét, mert el kellett engedniük a kilencéves kisfiúk kezét, aki gyermekparalízisben hunyt el” – árulta el Maczkó Mária, hozzátéve: ő harmadik gyermekként született a családba, és talán előbb tanult meg énekelni, mint beszélni.


A teljes interjút ITT tudod elolvasni!


Mély érzelmeket fejeznek ki a népdalok

„Gyakran látom, hogy azok is rácsodálkoznak a népdalokra, akik alapvetően más zenei ízlésűek” – mesélte nekünk korábban Kubinyi Júlia népdalénekes. – Valamit megéreznek belőlük. Egyszer, évekkel ezelőtt az énekegyüttesünkkel voltunk egy utcazene-fesztiválon, ahol odajött hozzánk néhány rasztahajú, gördeszkás srác. Először úgy tűnt, csak az vonzza őket, hogy öt fiatal lány énekel, aztán egy idő után láttuk, hogy már a zenére figyelnek. Különösen az egyik mélyedt nagyon magába, csak hallgatta, ahogy mi a Küküllő-menti dalokat énekeljük, aztán egyszer csak megkérdezte: Ti ezt értitek? Értitek, hogy miről szól ennek a szövege? Igen – mondtuk, amire átéléssel válaszolt: Hát én is. Ilyen, amikor az ember hirtelen rácsodálkozik valamire. Amikor egy megmagyarázhatatlanul szép dologgal találkozik, és felfedez benne valamit, aminek óriási ereje van. Szerintem engem is ez fogott meg a népzenében.”

 

A népdalénekes megfogalmazta:

 

a népdalok egyszerűen és mindenki számára érthetően fejeznek ki mély érzelmeket. Nem kell magyarázni, hogy mit is akarnak mondani.

 

„Mindig olyan érzések fogalmazódnak meg, amelyeket generációról generációra tapasztalnak és továbbadnak az emberek, és olyan érdekes belegondolni, hogy tulajdonképpen ugyanazokat az élethelyzeteket éljük meg. Persze, egy kicsit más körülmények között, de ugyanazokkal az érzelmekkel találkozunk mindannyian.”

 

A teljes interjút ITT tudod elolvasni!

 

esp_1544_600x383
Laposa Julcsi népzenész
Fotó: Seres Péter


Ha elengedjük a gyökereinket, elveszünk

Laposa Julcsi népzenész szerint minél több embert rá kell ébreszteni arra: ha elengedjük a gyökereinket, elveszünk. A Kultúra.hu-nak többek között arról is mesélt, hogyan kezdett népdalokat gyűjteni: „Egyik helyről küldtek a másikra, képeket adtak, énekeltek, meséket, közmondásokat, szólásokat mondtak fel nekem, felidézték a helyi népszokásokat, én pedig egyik pillanatról a másikra megfertőződtem és eldöntöttem, azt a tudást, amelynek birtokában vagyok, át fogom adni a falunkban élő gyermekeknek. (…)

 

Volt olyan, hogy tíz kislány ült a nappalinkban, én pedig énekeltem, meséltem nekik. És ez az egész nagyon jól sült el, mert ezek a gyermekek ma már nélkülem járják a falut, ami hatalmas boldogság.

 

Fontosnak tartom, hogy az egyes települések megőrizzék a hagyományaikat, hiszen csak így maradhatnak fenn.”


A teljes interjút ITT tudod elolvasni!

 

A hagyományőrzés a Magyar Népdal Napjának is célkitűzése! Nemsokára érkezik következő cikkünk, melyben Kunos Tamás Kossuth díjas népzenész, a Magyar Népdal Napja projekt művészeti vezetője mesél nekünk a rendezvényről!

 

 

Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/MTI/magyarnepdalnapja.hu

Adyton_2016

2018.12.10

„A szabad zene puszta voltunkat szólaltatja meg a teremtés szerves forgatagában, ahol minden a magáét zengi, mondja, és mégis, nem önmagáért, hanem mindenekért muzsikál” ­ – vallotta Szabados György Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. Az ő szellemiségét idézi meg az Adyton Karácsony december 11-én a Budapest Music Centerben.

Man_Ray

2018.12.09

Nagyszabású kiállítás nyílt a debreceni Modemben Man Ray (eredeti nevén Emmanuel Radnitzky) képeiből. A tárlat áttekintést nyújt a 20. század fotográfiai nyelvezetét megújító művész fényképészeti munkásságáról a kísérleti művektől a szürrealizmust idéző divatfotóiig.


Racz_Jozsef_eoriszabo-2488

2018.12.09

Volt már lánglelkű költő, kissé ütődött postás és klasszikus félbolond, mesehős és legendás teátrista, nemes úr és népi hős, valamint Sztálin, Lenin, Gagarin, és még sokan mások. Halott is volt a színpadon, de gyilkos még nem. A Földes László Hobo Hé, Magyar Joe! című lemezének dalaira épülő színpadi játékban ő játssza Joe szerepét. INTERJÚ.

A Magyar Nemzeti Múzeumban december 10-én 11.00 órakor tartandó születésnapi ünnepségen bemutatják Patay Pál, Kormos Gyula és Poór Péter Komárom-Esztergom megye harangjai című kötetét. Az ünnepeltet Varga Benedek főigazgató köszönti, a kötetet Aczél Eszter méltatja.

Verdi világhírű operájának jubileumát ünnepelhetjük a Dóm téren, ugyanis 1939-ben mutatták be először a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az új bemutatót a Liszt-díjas karmester Kesselyák Gergely rendezésében, Pál Tamás vezényletével láthatja majd a fesztivál közönsége. Az előadás látványvilágáról többszörös díjnyertes díszlet- és jelmeztervezők gondoskodnak. A színpadképhez és a különleges hangzáshoz egy 130 fős kórus is hozzájárul majd.

Az ásatások 2016 nyarán kezdődtek a délkelet-szlovéniai Bela Krajina régióban, és idén áprilisig 15 sírboltot tártak fel. A most talált lelet kelta, Nagy Sándor pénzérméjének utánzata, amely Niké és Athéné istennőt ábrázolja. Az aranyérme ritka felfedezésnek számít Szlovéniában. A feltárt sírokból kerámiaedények és vasfegyverek is előkerültek.

Mézeskalácsból ehető, fenntartható jövőbéli várost alkottak építészek a londoni Viktória és Albert Múzeumban, hogy népszerűsítsék a városépítészetet. A több mint 60 mézeskalács-épületből álló városka rendelkezik édesgyökérből készült drótkötélpályával, cukorból készült kerékpárutakkal és járdákkal, még modern hajléktalanszállóval is. A mézeskalács város január 6-ig látható a Viktória és Albert Múzeumban.

2019. február 1-jétől Dinyés Soma vezeti a Magyar Rádió Gyermekkórusát. A szakember két évtizede tanít a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban, alapítója az Ars Longa Ének- és Zenekarnak, számos sikeres lemezfelvétel karnagya és hangszeres közreműködője, többször vezényelte a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit is. A december 14-i karácsonyi hangversenyen ő vezényli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit. A Müpába meghirdetett koncerten a többi közt elhangzik Bach Karácsonyi oratóriuma is.

„Gyerekkorom nagy része Budapesten telt, imádom a várost, sok emlék köt ide” – nyilítkozta a lengyel apa és magyar anya gyermekeként Varsóban született, világhírű zongoraművész, aki december 11-én a Müpában lép fel. Piotr Anderszewski Bach-műveket és Beethoven Diabelli-variációk című alkotását jássza.

piotr_anderszewski__600x440

Ma este mutatja be a József Attila Színház a Vesztegzár a Grand Hotelbent, a Rejtő Jenő egyik legismertebb és legmulatságosabb regényén alapuló vígjátékot Szente Vajk rendezésében. A főbb szerepeket Előd Álmos, Szerednyey Béla, Vándor Éva, Kovalik Ágnes, Szorcsik Viki és Zöld Csaba játssza. A dalszövegeket Varró Dániel írta.

Ingmar Bergman születésének 100 évfordulóján világszerte sok programot szerveztek, ám egyik sem helyezte középpontba az életmű komolyzenei vonatkozásait. Az Álarcok, Töréspontok, Teljesség című, háromrészes klasszikus zenei koncertsorozat a rendező filmjeinek zenei betéteit helyezi új perspektívába. Az első koncert 2018. december 9-én lesz a Három Holló kávéházban.

Halálának 25. évfordulóján koncerttel tiszteleg Magyarország rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnökének emlékezete előtt a Magyar Állami Operaház december 10-én az Erkel Színházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma