IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.07.05

Az együttélés témáját járja körbe zenével, tánccal, kézműveskedéssel, népmesékkel, szabadegyetemi beszélgetésekkel a Hagyományok Háza FolkUdvara a Művészetek Völgyében. A Muzsikás együttessel, Szalóki Ágival és Agócs Gergellyel is találkozhatunk itt július 20. és 29. között. Mi vár még a FolkUdvarban? A programokról az egyik szervezőt, Hont Angélát, a Hagyományok Háza Szervezési és Kommunikációs Főosztályának vezetőjét kérdeztük.

Muzsikás, Romengo, Vujicsics Együttes, Szalóki Ági – sok-sok különleges fellépő lesz a FolkUdvarban. Hogyan, mi szerint választották ki a fellépőket, akikkel az udvarban találkozhatunk?

Idén úgy döntöttünk, hogy a fesztivál tíz napja alatt az együttélés témáját járjuk körül zenével, tánccal, kézműveskedéssel, népmesékkel, szabadegyetemi beszélgetésekkel. Szeretnénk megmutatni, milyen sokszínű a hagyományos kultúránk, mennyi találkozástól lett még gazdagabb az évszázadok során. A Kárpát-medence néphagyománya nem lenne teljes a svábok, szászok, zsidók, románok, szlovákok, szerbek, beás és oláh-cigányok – és még hosszan sorolhatnánk – hagyományai nélkül. Ehhez a gazdag és szép témához választottuk a közreműködőket, kértük fel a zenekarokat tematikus koncertekre, választották kézműveseink a hagyományos mesterségek közül azokat, amelyek valamilyen etnikai jellemzőt hordoznak. Az esti koncerteken hallható lesz zsidó, oláh-cigány vagy épp délszláv tematikus koncert, de lesznek olyan esték, amikor Felvidék, Erdély vagy Kárpátalja nemzetiségeinek muzsikáját hallhatjuk, vagy épp a teljes Kárpát-medence sokszínű népzenéjéből hallható válogatás Szalóki Ági vagy az Erdőfű zenekar jóvoltából. Délutánonként az eddigi években is a nemzetiségek mutatkoztak be, lehet úgy számolni, hogy most is érdemes itt indítani az estét pörgős bolgár, román, szerb vagy épp görög dallamokkal és természetesen tánccal.

 

20689595_1641837362494767_7822446454074615767_o


A legfőbb célunk a FolkUdvar programjaival továbbra is az, hogy megmutassuk mindenkinek, hogy a néphagyomány nem rég letűnt korok mesterségesen őrzött zárványa, hanem ma is érvényes mondanivalóval bír, szerves része lehet a XXI. századi ember mindennapjainak, szórakozási formájának.

 

Vannak visszatérő programelemek, például a Napindító tánckurzus és daloló, a Folkkocsma és táncház kivilágos kivirradatig. Mire számíthat az, aki felkeresi ezeket a programokat?

A napi programstruktúra az évek alatt kristályosodott ki ilyen formában, így az is, hogy a napot 11 órakor egy kötetlenebb táncos-zenés ismerkedéssel indítjuk, vagyis a házigazda zenekarok élő muzsikájára a tánctanárok egy-egy tájegység lépéseivel ismertetik meg az érdeklődőket. Pihenésképpen előkerül az udvar daloskönyve és az adott tájegység néhány énekét is meg lehet tanulni. Hogy a lépések és a dalok rögzüljenek, érdemes ezeket az esti koncertek utáni táncházban ismételni, a folkkocsmában hajnalban elhúzatni a zenekarral. Idén többek között bukovinai székely, szászcsávási cigány, gyimesi csángó, gömöri vagy épp somogyi táncokat és dalokat lehet a FolkUdvarban tanulni. Az esti bulik már kötetlenek, nincs fix forgatókönyv, a hangulat, a résztvevők és néha az időjárás is alakítja a programot. Minden este játszik a táncházban egy rendet a koncertzenekar is, de a hajnalig tartó mulatságért a házigazda zenekaraink felelősek. Erre minden évben pályázatot írunk ki, idén Marosvásárhelyről érkezik hozzánk az Üver zenekar a kiváló énekessel, Kásler Magdival, régi ismerősökként köszönthetjük a Zagyva Bandát és a Stika Bandát és új zenekarként, ebben a felállásban először mutatkozik meg Vizeli Bálint és zenekara. Táncos házigazdáink gyakorlott táncpedagógusok, számosan közülük a Magyar Állami Népi Együttes egykori vagy mai táncosai.

 

Folkudvar0723_124k


Többek között Budai Ilona és Agócs Gergely is várja majd az érdeklődőket az Esti mese felnőtteknek című programon. Miről szól ez az esemény? Miről mesélnek a meghívottak?

A Hagyományok Házában már több mint tíz éve folyik az élőszavas mesemondás oktatása, a népmese természetes szóbeli létének népszerűsítése. Ugyanis sokan még most sem tudják, hogy a mese eredetileg nem gyerekeknek szóló műfaj. A mesélési alkalmak egykor rendkívül fontos szerepet töltöttek be egy-egy közösség életében, a mesék segítettek megerősíteni, fenntartani az adott közösség általános normarendszerét, erősítették az erkölcsi szabályokat, a közösségi célokat. A mesemondó minden alkalommal variálta a mesét, attól függően, kik hallgatták, mi történt aznap velük, fel kellett-e hívni valami fontos történésre a figyelmet. Közösségfenntartó funkciója volt. Ezért is éreztük fontosnak, hogy a népzene, a néptánc és a kézművesség mellett megjelenjen a népmese is a különböző nyári fesztiválok programjaiban, így Kapolcson is. Délután az interaktív gyerekeknek szóló programrészben is lesz természetesen mese, de este, közvetlenül a koncertek előtt elsősorban a felnőttek a célközönségünk, és nem feltétlenül a korosztályos témaválasztás miatt. A FolkUdvar tematikájához igazodva hallható lesz a tíz nap során zsidó, cigány, horvát, csángó, palóc mese is.

 

Folkudvar0723_008vk


Lesz kézműveskedés is, mit készíthetnek majd az udvarban a gyerekek és a felnőttek?

Kézműveseink már évek óta visszatérő közreműködői a FolkUdvarnak, igyekeznek évről évre új technikákat, foglalkozásokat hozni. Idén ők is az együttélés témájához válogatták a foglalkozásokat, így például a hagyományos cigány mesterségek közül a kosárfonás kerül terítékre, de akinek kevesebb ideje (vagy önbizalma) van, az vesszőből egyszerű szappantartót vagy karikaelkapót készíthet. Lesz alkalom hímzett könyvjelzőt, szütyőt készíteni egyik nap a délszláv, máskor az ukrán mintakincsből kiindulva. Ki lehet próbálni a bútorfestést is, felvidéki és barkó mintákkal készülünk. Erdély és Moldva népművészete a szövés-fonással jelenik meg idén az udvarban, ki lehet próbálni az ügyességünket a karmantyún, szövőkereten vagy akár a szádfán, amellyel széles szalagot szőhetünk.

 

Folkudvar0731_086k


Mely programokat emelné még ki a FolkUdvar kínálatából?

A szabadegyetem minden évben különös találkozások, jóízű, sok-sok tanulsággal járó beszélgetések alkalma. Sándor Ildikó néprajzkutató és Rosonczy-Kovács Mihály történész-népzenész nagy gondossággal pontosítják a tematikát, választják beszélgetőtársaikat és izgatottan készülnek ők maguk is ezekre a beszélgetésekre. Idén többek között olyan témák kerülnek szóba, mint a csodarabbik szerepe, a moldvai csángók nyelvjárása, a dallamvándorlások vagy a németek magyar hazafisága. Meghívottjaink között szerepel Széki Soós János író, Both Miklós zenész, Kiss Ferenc népzenész, zeneszerző, Szesztay Ádám diplomata és Csoma Gergely szobrász, fotóművész, csángókutató is. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a FolkUdvar adhat otthont annak a beszélgetésnek, amelyen a kulturális örökség európai éve alkalmából Navracsics Tiborral, az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosával válthatunk szót Európáról, kultúráról, sokszínű kulturális örökségünkről.

 

Wéber Anikó

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma