2017.10.24

Szüts Apor kilencévesen írta első zeneművét. Most, 24 éves korában pedig már maga vezényli saját operáját, amely a kilencéves Händel életébe ad bepillantást. A fiatal zeneszerző, karmester és zongorista életét átjárja a zene. Erről győzte meg korábban a Virtuózok zsűrijét és most a debreceni Csokonai Színház alkotógárdáját és nézőit is, hiszen bemutatták A hallei kirurgus című művét.

A hallei kirurgus című operát, a Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének díjnyertes produkcióját október 2-án vitték színre a Csokonai Színházban. A 2014-es miskolci Bartók Plusz Operafesztivál díjazott szerzeménye, Szabó Magda azonos című rádiójátéka alapján készült, és az október 2-ai premier óta játsszák a debreceni közönség előtt. A Virtuózok komolyzenei tehetségkutató tévéműsorban megismert Szüts Apor, aki egyébként maga is kilencévesen írta első zeneművét, nemcsak zeneszerzőként és korrepetitorként vesz részt az előadás munkálataiban, hanem karmesterként is. A mű a kilencéves Händel életébe enged képzeletbeli bepillantást, aki mindenki által elismert zseni. Az udvari orvosként (kirurgus) apa viszont hallani sem akar róla, hogy a fia zenész legyen. A mű fő vezérvonala az apa szeretetének és szigorának ambivalenciája. Gyermeke szeretetének visszaszerzéséhez le kell küzdenie a legnehezebben leküzdhetőt – önmagát.

 

Szuts_Apor


Szüts Apor zenéje sokféle stílust és zenei elemet hordoz magában. Vezérmotívumai, és annak egymáshoz való viszonyai párhuzamosan változnak a cselekmény eseményeihez mérten. A mű egy néhány szereplős kamaraopera, egyetlen nagy létszámot felvonultató kórusjelenettel, elrejtett Händel idézetekkel. A darab konfliktusa a Händelt megszemélyesítő gyermekhang és a mélybasszusra írt apa alakja között bontakozik ki.

 

Mi vesz rá egy opera megírására egy tizenkilenc éves embert?

Tanulni akartam. Nem ismertem az opera műfaját, hiányos volt a színpadi zenével kapcsolatos tudásom, és a Miskolci Operafesztivál pályázata pont kapóra jött. Általában úgy állok ehhez hozzá, hogy mindabból tanulhatunk, amit igyekszünk jól csinálni.

 

Operát írni egy nagyon nagy vállalás, szinte beláthatatlan vállalkozás. Honnan volt annyi önbizalmad, hogy ebbe bele mertél vágni?

Akármilyen nagy volumenű vagy széles spektrumú egy projekt, én biztos csak akkor vágok bele, ha már van elképzelésem, és látom a végét. Én tudtam, mit akarok kifejezni és megmutatni. Csak ezúttal nem néhányperces hangszeres darab, hanem egy másfél órás opera formájában.

 

Hogy zajlik a munkafolyamat? A cselekmény sorrendjében születnek a dallamok, áriák, vagy rendszer nélkül, aztán összekötöd őket?

Ez mindig változó. Tudok kronologikusan is haladni (ebben az esetben ez a határidő betartása miatt is elsősorban így volt), de ha eszembe jut valami, ami az opera egy későbbi pontjához köthethő, akkor nem fosztom meg magam attól, hogy azt is lejegyezzem.

 

A_hallei_kirurgus
A hallei kirurgus


Mi születik előbb? A szöveg vagy a dallamok?

A zene egy kifejező erő, de az opera esetében jó szöveg nélkül értelmetlen katyvasszá válik. Mindig a librettó születik meg előbb.

 

A mű központi témája egy gyermek, akinek minden vágya, hogy zongorázzon, és egy bonyolult apa-fiú viszony. Miért éppen Szabó Magdának e kevéssé ismert művét választottad?

A történet univerzalitása miatt választottam ezt a témát. Szabó Magda elképesztően ért az emberi lélekhez. A történet szépsége, hogy játszódhatna akármikor és szólhatna akárkiről. Händel személye elsősorban történelmi nagysága miatt is érdekes.

 

A színház kérésére Te is vezényelsz. Nem furcsa ebben a többes szerepkörben lenni?

Őszintén szólva örülök neki. Habár nem vagyok diplomás karmester, de a darabot nálam jobban senki nem ismeri, így az irányítás is biztonságosabb.

 

Hogy érezted magad a két eddigi előadáson, megkönnyebbültél, hogy lementek? Sok csiszolnivaló van, vagy elégedett vagy?

Megkönnyebbültem, mert elsősorban magamtól féltem. Nem igazán volt tapasztalatom az árokban való vezénylésről. Igen, sok csiszolnivaló van rajta, de bízom benne, hogy még sokat javul majd. Bizonyára én is fogok rajta változtatni még, mert vannak benne hibák, melyek a zeneszerzői tapasztalatlanságomnak köszönhetőek.

 

Hallottunk olyan véleményt a bemutató után – színházi szakembertől –, hogy nagy színházba kellene vinni az operát, aktualizálva, maira átírt történettel. Szívesen elvinnéd ebbe az irányba?

Ez a darab, és alapvetően az operaírás is, egyfajta tisztelgés. Abban egyetértek, hogy a történet időtlen, és sokkal messzemenőbb üzenetet hordoz magában annál, mint a kor, amiben játszódik. A történelmi hitelesség és a darab – Georg Friedrich Händel miatt – viszont érzésem szerint megköveteli a korhűséget. A zenében sok Händelre utaló idézet, bejátszás van, ami érvényét veszítené – szerintem – egy modern környezetben.

 

Szuts_Apor_vezenyel


A bemutató után egy kritikus hiányolta a katarzist a darabból. Jogosnak érzed ezt a felvetést, vagy egyszerűen más volt az elképzelésed?

A katarzisnak nagyon sokféle módja és fajtája van. A történet az édesapa története, vívódása, a változása és annak körülményei, ehhez igazodik a darab íve is.

 

Ugyanezt a kritikust „gyanakvással és aggodalommal töltötte el” a tény, hogy a librettó alapja egy rádiójáték volt, nem találta elég mozgalmasnak az előadást. Van-e olyan, amit te máshogy képzeltél el, amikor a fejedben megszületett ez az opera?

Az opera elsősorban nem a színpadi világ megjelenítésére szolgál, ezért nem is tud olyan mozgalmas és eseménydús lenni, mint egy prózai darab. Sokkal fontosabb a zene közlendője, amelynél nem az énekesek mozgása vagy a színpadi objektumok jelentése kerül előtérbe. Az opera egy művészi szimbiózis, ahol ezeknek találkoznia kell.

 

Aki ennyi mindenhez ért, az érthet jól mindenhez, vagy előbb-utóbb választani kell, hogy zeneszerző, karmester vagy zongoraművész?

Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy mind a hárommal van lehetőségem komolyan foglalkozni: akár szimfonikus zenekart vezetve karmesterként, akár zeneszerzőként és zongoristaként nagy színpadokon fellépve. Nem szeretnék, és nem is tudnék választani, én elsősorban zenész vagyok.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma