IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.10.24

Szüts Apor kilencévesen írta első zeneművét. Most, 24 éves korában pedig már maga vezényli saját operáját, amely a kilencéves Händel életébe ad bepillantást. A fiatal zeneszerző, karmester és zongorista életét átjárja a zene. Erről győzte meg korábban a Virtuózok zsűrijét és most a debreceni Csokonai Színház alkotógárdáját és nézőit is, hiszen bemutatták A hallei kirurgus című művét.

A hallei kirurgus című operát, a Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének díjnyertes produkcióját október 2-án vitték színre a Csokonai Színházban. A 2014-es miskolci Bartók Plusz Operafesztivál díjazott szerzeménye, Szabó Magda azonos című rádiójátéka alapján készült, és az október 2-ai premier óta játsszák a debreceni közönség előtt. A Virtuózok komolyzenei tehetségkutató tévéműsorban megismert Szüts Apor, aki egyébként maga is kilencévesen írta első zeneművét, nemcsak zeneszerzőként és korrepetitorként vesz részt az előadás munkálataiban, hanem karmesterként is. A mű a kilencéves Händel életébe enged képzeletbeli bepillantást, aki mindenki által elismert zseni. Az udvari orvosként (kirurgus) apa viszont hallani sem akar róla, hogy a fia zenész legyen. A mű fő vezérvonala az apa szeretetének és szigorának ambivalenciája. Gyermeke szeretetének visszaszerzéséhez le kell küzdenie a legnehezebben leküzdhetőt – önmagát.

 

Szuts_Apor


Szüts Apor zenéje sokféle stílust és zenei elemet hordoz magában. Vezérmotívumai, és annak egymáshoz való viszonyai párhuzamosan változnak a cselekmény eseményeihez mérten. A mű egy néhány szereplős kamaraopera, egyetlen nagy létszámot felvonultató kórusjelenettel, elrejtett Händel idézetekkel. A darab konfliktusa a Händelt megszemélyesítő gyermekhang és a mélybasszusra írt apa alakja között bontakozik ki.

 

Mi vesz rá egy opera megírására egy tizenkilenc éves embert?

Tanulni akartam. Nem ismertem az opera műfaját, hiányos volt a színpadi zenével kapcsolatos tudásom, és a Miskolci Operafesztivál pályázata pont kapóra jött. Általában úgy állok ehhez hozzá, hogy mindabból tanulhatunk, amit igyekszünk jól csinálni.

 

Operát írni egy nagyon nagy vállalás, szinte beláthatatlan vállalkozás. Honnan volt annyi önbizalmad, hogy ebbe bele mertél vágni?

Akármilyen nagy volumenű vagy széles spektrumú egy projekt, én biztos csak akkor vágok bele, ha már van elképzelésem, és látom a végét. Én tudtam, mit akarok kifejezni és megmutatni. Csak ezúttal nem néhányperces hangszeres darab, hanem egy másfél órás opera formájában.

 

Hogy zajlik a munkafolyamat? A cselekmény sorrendjében születnek a dallamok, áriák, vagy rendszer nélkül, aztán összekötöd őket?

Ez mindig változó. Tudok kronologikusan is haladni (ebben az esetben ez a határidő betartása miatt is elsősorban így volt), de ha eszembe jut valami, ami az opera egy későbbi pontjához köthethő, akkor nem fosztom meg magam attól, hogy azt is lejegyezzem.

 

A_hallei_kirurgus
A hallei kirurgus


Mi születik előbb? A szöveg vagy a dallamok?

A zene egy kifejező erő, de az opera esetében jó szöveg nélkül értelmetlen katyvasszá válik. Mindig a librettó születik meg előbb.

 

A mű központi témája egy gyermek, akinek minden vágya, hogy zongorázzon, és egy bonyolult apa-fiú viszony. Miért éppen Szabó Magdának e kevéssé ismert művét választottad?

A történet univerzalitása miatt választottam ezt a témát. Szabó Magda elképesztően ért az emberi lélekhez. A történet szépsége, hogy játszódhatna akármikor és szólhatna akárkiről. Händel személye elsősorban történelmi nagysága miatt is érdekes.

 

A színház kérésére Te is vezényelsz. Nem furcsa ebben a többes szerepkörben lenni?

Őszintén szólva örülök neki. Habár nem vagyok diplomás karmester, de a darabot nálam jobban senki nem ismeri, így az irányítás is biztonságosabb.

 

Hogy érezted magad a két eddigi előadáson, megkönnyebbültél, hogy lementek? Sok csiszolnivaló van, vagy elégedett vagy?

Megkönnyebbültem, mert elsősorban magamtól féltem. Nem igazán volt tapasztalatom az árokban való vezénylésről. Igen, sok csiszolnivaló van rajta, de bízom benne, hogy még sokat javul majd. Bizonyára én is fogok rajta változtatni még, mert vannak benne hibák, melyek a zeneszerzői tapasztalatlanságomnak köszönhetőek.

 

Hallottunk olyan véleményt a bemutató után – színházi szakembertől –, hogy nagy színházba kellene vinni az operát, aktualizálva, maira átírt történettel. Szívesen elvinnéd ebbe az irányba?

Ez a darab, és alapvetően az operaírás is, egyfajta tisztelgés. Abban egyetértek, hogy a történet időtlen, és sokkal messzemenőbb üzenetet hordoz magában annál, mint a kor, amiben játszódik. A történelmi hitelesség és a darab – Georg Friedrich Händel miatt – viszont érzésem szerint megköveteli a korhűséget. A zenében sok Händelre utaló idézet, bejátszás van, ami érvényét veszítené – szerintem – egy modern környezetben.

 

Szuts_Apor_vezenyel


A bemutató után egy kritikus hiányolta a katarzist a darabból. Jogosnak érzed ezt a felvetést, vagy egyszerűen más volt az elképzelésed?

A katarzisnak nagyon sokféle módja és fajtája van. A történet az édesapa története, vívódása, a változása és annak körülményei, ehhez igazodik a darab íve is.

 

Ugyanezt a kritikust „gyanakvással és aggodalommal töltötte el” a tény, hogy a librettó alapja egy rádiójáték volt, nem találta elég mozgalmasnak az előadást. Van-e olyan, amit te máshogy képzeltél el, amikor a fejedben megszületett ez az opera?

Az opera elsősorban nem a színpadi világ megjelenítésére szolgál, ezért nem is tud olyan mozgalmas és eseménydús lenni, mint egy prózai darab. Sokkal fontosabb a zene közlendője, amelynél nem az énekesek mozgása vagy a színpadi objektumok jelentése kerül előtérbe. Az opera egy művészi szimbiózis, ahol ezeknek találkoznia kell.

 

Aki ennyi mindenhez ért, az érthet jól mindenhez, vagy előbb-utóbb választani kell, hogy zeneszerző, karmester vagy zongoraművész?

Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy mind a hárommal van lehetőségem komolyan foglalkozni: akár szimfonikus zenekart vezetve karmesterként, akár zeneszerzőként és zongoristaként nagy színpadokon fellépve. Nem szeretnék, és nem is tudnék választani, én elsősorban zenész vagyok.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma