hangf_spotify_banner_728x90

2017.11.09

Emléktáblát avattak Kertész Imre Nobel-díjas író tiszteletére egykori lakóháza falán, a II. kerület, Török utca 3. szám alatt november 9-én. „Mintegy négy évtizedig ebben a házban élt és alkotott Kertész Imre Nobel- és Kossuth-díjas, a Magyar Szent István Renddel kitüntetett írónk, aki éppen ma ünnepelné 88. születésnapját” – nyitotta meg az emléktábla-avatást Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója.

„Közalapítványunk kuratóriuma még 2016 decemberében döntött a Kertész Imre Intézet megalapításáról” – mondta el Tallai Gábor, majd hozzáfűzte: a Hafner Zoltán – Kertész Imre egykori szerkesztője és barátja – vezette intézet feladatai számosak, nemcsak az életmű gondozása és ápolása, de a Kertész-kultusz megteremtése és építése is.


H1109360_preview


„Kertész Imre a mi Nobel-díjasunk, akit Nyugaton csupán a díj után kezdtek el olvasni, mi viszont előtte is olvastuk őt és azóta is olvassuk és fogjuk is. Ez a tény itt most remélem, összeköt minket, mert az olvasás élménye is lehet erős, közös kapocs” – kezdte meg beszédét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Majd kiemelte: a Kertész Imre Alapítvány legfőbb célja, hogy az író életéről tovább folytassák a diszkurzust és ezáltal bevonják azokat is, akik eddig távol maradtak az írótól. Ezt követően hangsúlyozta: Kertész Imre műveit magyarul, magyarként írta, témái és tapasztalatai eltéphetetlenül kötötték őt Magyarországhoz. Életműve nem kisajátítható sem kulturális, sem irodalomelméleti, politikai, etnikai, vallási, politikai, nemzeti vagy ideológiai alapon. Ő maga akarta így – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint Kertész Imre mindent megtett a kisajátítás ellen még élete végén is. A nonkomformitás alapvető jellemzője volt életének, ezért áll nagy kihívás előtt az életmű ápolását, megőrzését és műveinek népszerűsítését célul kitűző Kertész Imre Intézet – mondta Balog Zoltán. Kiemelte: az írót nem vonzotta a csordaszellem, közösség helyett elsősorban barátokra vágyott. „Sokkal tartozunk neki, amit csak úgy törleszthetünk, ha hagyatékát minél többekhez eljuttatjuk, műveit megbecsüljük és nem sajátítjuk ki” – mondta az emberi erőforrások minisztere.


H1109531_preview


Kertész Imre 1954 és 1991 között élt és alkotott a Török utcai bérházban, írásainak fő témái a 20. század szörnyűségei, a gyűlölködés, a népirtás, az emberi lelkekben élő embertelenség. Műveit több nyelvre lefordították, ő maga németből fordított, 1989-ben József Attila-, 1997-ben Kossuth-, 2000-ben Herder-díjjal tüntették ki, 2002-ben pedig az első magyarként irodalmi Nobel-díjat kapott a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért. Négy év múlva, 2006-ban megkapta Berlin városának legrangosabb kitüntetését, az Ernst Reuter emlékérmet, valamint irodalmi életművéért az úgynevezett Német Társaság által alapított díjat. Ezt követően 2007-ben Marion Samuel-díjjal, 2008-ban az olasz Grinzano-Cesare Pavese-különdíjjal, majd a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díjával tüntették ki. Esszéírói munkásságáért a 2009-es frankfurti könyvvásáron átvette a Jean Améry-díjat. Ugyancsak 2009-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett. Kertész Imrét 2015-ben a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoki fokozatával tüntették ki, ezt megelőzően, 2014. augusztus 20-án pedig a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át Áder János köztársasági elnöktől.


H1109451_preview


Az ünnepségen koszorút helyezett el Balog Zoltán és Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet létrehozó Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány vezetője, Hafner Zoltán irodalomtörténész, az intézet munkatársa, Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, valamint a Magyar Írószövetség nevében Ács Margit és Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere. Kertész Imre naplójából Lukács Sándor, az író kedvenc színművésze olvasott fel részleteket.

 


Kultúra.hu/MTI

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

vidnyanszky_attila_R

2019.05.22

Újabb Tragédia-ötleteken töri a fejét Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója rendezi a következő évad első premierjét, a Rocco és fivéreit, amelytől azt reméli: meghódítja a budapesti közönségen túl a szentpétervári színházi olimpia résztvevőit is. Wass Albertről, elrugaszkodásról és önmérsékletről is beszélgettünk a múlt heti évadismertetésen. INTERJÚ.

bogdan-arpad-getto-balboa-1R

2019.05.22

A budapesti Art+ Cinemában május 23-án a kezdődő roma filmfesztivál témája a küzdőszellem, ezért a programban roma bokszolókról szóló alkotások is szerepelnek. Közéjük tartozik Bogdán Árpád Magyar Filmdíjas Gettó Balboa című dokumentumfilmje is. A forgatókönyíró-rendező Bogdán Árpád nagy hangsúlyt helyez a nehézségek legyőzésére, a felkészülésre, kevesebbet a tényleges meccsekre.

muzeumok_majalisa_2019
2019.05.22

A legismertebbektől a kevéssé ismertekig képviseltették magukat a múzeumok az idei Múzeumok Majálisán, ahol a látogatók láttán bátran kijelenthetjük: lelkes érdeklődőkből korosztálytól függetlenül nem volt hiány.

Szeptember 21-én nyolcadik alkalommal, 35 fővárosi színház részvételével rendezik meg a népszerű évadnyitó fesztivált, amelyre idén is várják a lelkes önkéntesek jelentkezését. A szervezők elsősorban 18 év feletti, legalább közpfokú végzettséggel rendelkező, proaktív és gyors, elkötelezett színházlátogatókat keresnek. Jelentkezni az onkentes@szinhazakejszakaja.hu címen, önéletrajz megküldésével június 15-ig lehet.

Három festményt és két bronzszobrot adott vissza a német állam Heinrich Ueberall, a nácizmus idején üldöztetést elszenvedő műkereskedő örököseinek. A műveket hajdan hitelek zálogaként helyezték letétbe a Dresdner Banknál, amelytől az egykori porosz állam vásárolta meg 1935-ben további több mint 4 ezer műalkotással együtt. A műtárgyakat visszaadó Porosz Kulturális Javak Alapítványa szerint az 1939-ben elhunyt Heinrich Ueberall azért kényszerült zálogba adni a műveket a hitelek fejében, mert zsidóként üldöztetésben volt része a náci rezsim idején. A visszaadott művek közül a festmények – Matteus Stom (1600-1641) Sára Ábrahám elé vezeti Hágárt, Bartholomeus van der Helst (1613-1670) Férfiképmás (másolat) és Frans Ykens (1601-1693) Csendélet című műve – eddig a Gemäldegalerie berlini művészeti múzeumban voltak.

A világhírű madridi múzeum menekítési tervet készít, hogy a művészeti alkotásokat megóvhassa olyan lehetséges károktól, mint például egy tűzeset vagy terrortámadás. A Prado idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. A múzeum kiállítótermei számos neves művész – köztük Tiziano, Tintoretto, Rubens, Raffaello és Dürer – remekműveinek adnak otthont. Több mint 86 ezer festményével, rajzával, nyomatával és mintegy 700 szobrával a Prado a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb művészeti múzeuma, melyet tavaly csaknem 2,9 millió látogató keresett fel.

Jokha al-Harthi ománi írónő nyerte el Celestial Bodies című regényéért a tekintélyes Nemzetközi Man Booker-díjat. Az írónő könyve az első arab nyelven írt regény, amely elnyerte az elismerést, Jokha al-Harthi pedig az első ománi női szerző, akinek művét angolra fordították. A külföldi szerzők angolul megjelent műveinek elismerésére alapított legrangosabb brit irodalmi díj 50 ezer fontos (18,6 millió forintos) fődíját egyenlően elosztva a győztes mű szerzője és fordítója, az angol Marilyn Booth kapja. A Celestial Bodies három lánytestvér történetét meséli el a rabszolgatartó múlttal és a modern társadalmi problémákkal küzdő sivatagi országban. Az idei év volt az utolsó, amikor a Man Group befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport szponzorálta a díjat. 18 év után a kaliforniai székhelyű Crankstart jótékonysági alapítvány lesz az új főszponzor. A díj elnevezése is megváltozik: Nemzetközi Booker-díjnak fogják hívni.

Kiss Ilona Munkácsy-díjas grafikusművész munkáiból nyílik kiállítás május 23-án 18 órakor a budapesti Szerb Kulturális Központ galériájában. A C.&M. 1100 MC című tárlat Szent Cirill és Metód ünnepnapja alkalmából a több mint 1100 éves szláv írásbeliség jelentőségét mutatja be. További információk itt.

Gyermekprogramok, workshopok, aukció és koncertek is várják az érdeklődőket május 25-én a Careneval elnevezésű jótékonysági rendezvényen az Ankertben Budapesten.

ankert

Krúdy-novellaimpróval és kortárs szerzők bemutatkozásával indul május 24-én az óbudai Esernyős közösségi tér új irodalmi sorozata a Fiatal Írók Szövetségének közreműködésével.

Pataki János Erdély kincsei – Barangolás csodás tájakon című könyvét május 22-én este mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Május 22-én 11 órakor nyílik a Természettudományi Múzeum új időszaki kiállítása, a Porondon a kiválasztottak, amelyben az év fajai mutatkoznak be. A biodiverzitás napján miniforgatag és előadás is lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma