2017.11.09

Emléktáblát avattak Kertész Imre Nobel-díjas író tiszteletére egykori lakóháza falán, a II. kerület, Török utca 3. szám alatt november 9-én. „Mintegy négy évtizedig ebben a házban élt és alkotott Kertész Imre Nobel- és Kossuth-díjas, a Magyar Szent István Renddel kitüntetett írónk, aki éppen ma ünnepelné 88. születésnapját” – nyitotta meg az emléktábla-avatást Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója.

„Közalapítványunk kuratóriuma még 2016 decemberében döntött a Kertész Imre Intézet megalapításáról” – mondta el Tallai Gábor, majd hozzáfűzte: a Hafner Zoltán – Kertész Imre egykori szerkesztője és barátja – vezette intézet feladatai számosak, nemcsak az életmű gondozása és ápolása, de a Kertész-kultusz megteremtése és építése is.


H1109360_preview


„Kertész Imre a mi Nobel-díjasunk, akit Nyugaton csupán a díj után kezdtek el olvasni, mi viszont előtte is olvastuk őt és azóta is olvassuk és fogjuk is. Ez a tény itt most remélem, összeköt minket, mert az olvasás élménye is lehet erős, közös kapocs” – kezdte meg beszédét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Majd kiemelte: a Kertész Imre Alapítvány legfőbb célja, hogy az író életéről tovább folytassák a diszkurzust és ezáltal bevonják azokat is, akik eddig távol maradtak az írótól. Ezt követően hangsúlyozta: Kertész Imre műveit magyarul, magyarként írta, témái és tapasztalatai eltéphetetlenül kötötték őt Magyarországhoz. Életműve nem kisajátítható sem kulturális, sem irodalomelméleti, politikai, etnikai, vallási, politikai, nemzeti vagy ideológiai alapon. Ő maga akarta így – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint Kertész Imre mindent megtett a kisajátítás ellen még élete végén is. A nonkomformitás alapvető jellemzője volt életének, ezért áll nagy kihívás előtt az életmű ápolását, megőrzését és műveinek népszerűsítését célul kitűző Kertész Imre Intézet – mondta Balog Zoltán. Kiemelte: az írót nem vonzotta a csordaszellem, közösség helyett elsősorban barátokra vágyott. „Sokkal tartozunk neki, amit csak úgy törleszthetünk, ha hagyatékát minél többekhez eljuttatjuk, műveit megbecsüljük és nem sajátítjuk ki” – mondta az emberi erőforrások minisztere.


H1109531_preview


Kertész Imre 1954 és 1991 között élt és alkotott a Török utcai bérházban, írásainak fő témái a 20. század szörnyűségei, a gyűlölködés, a népirtás, az emberi lelkekben élő embertelenség. Műveit több nyelvre lefordították, ő maga németből fordított, 1989-ben József Attila-, 1997-ben Kossuth-, 2000-ben Herder-díjjal tüntették ki, 2002-ben pedig az első magyarként irodalmi Nobel-díjat kapott a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért. Négy év múlva, 2006-ban megkapta Berlin városának legrangosabb kitüntetését, az Ernst Reuter emlékérmet, valamint irodalmi életművéért az úgynevezett Német Társaság által alapított díjat. Ezt követően 2007-ben Marion Samuel-díjjal, 2008-ban az olasz Grinzano-Cesare Pavese-különdíjjal, majd a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díjával tüntették ki. Esszéírói munkásságáért a 2009-es frankfurti könyvvásáron átvette a Jean Améry-díjat. Ugyancsak 2009-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett. Kertész Imrét 2015-ben a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoki fokozatával tüntették ki, ezt megelőzően, 2014. augusztus 20-án pedig a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át Áder János köztársasági elnöktől.


H1109451_preview


Az ünnepségen koszorút helyezett el Balog Zoltán és Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet létrehozó Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány vezetője, Hafner Zoltán irodalomtörténész, az intézet munkatársa, Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, valamint a Magyar Írószövetség nevében Ács Margit és Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere. Kertész Imre naplójából Lukács Sándor, az író kedvenc színművésze olvasott fel részleteket.

 


Kultúra.hu/MTI

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma