hangf_spotify_banner_728x90

2016.11.25

Veszprém hős város, a katonai erények és a vitézség emlékhelye – hangsúlyozta a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke Veszprémben, a török hódoltság idején a helyi várért küzdő katonák emléktáblájának november 22-ei avatóünnepségén. A Hősök kapuja melletti középkori várfalon elhelyezett bronz dombormű a vár sziluettje előtt vágtató lovast ábrázol. Az emléktáblát a vár 1566. június 30-ai, első visszafoglalásának 450. évfordulója alkalmából készült.

DSC_6874-2_Copy
Dr. Hóvári János


Dr. Hóvári János kiemelte: Veszprém magyar kézben nem csupán egy vár volt, hanem az országrész védőbástyája is. Kitért arra, hogy a veszprémi katonák nemcsak a török korban, hanem 1956-ban is megmutatták bátorságukat, mikor felvették a harcot a szovjet hadsereggel. Párhuzamot vonva a két kor között kijelentette: győzelemre sem nekik, sem Zrínyi Miklósnak és embereinek nem volt esélyük, mégis küzdöttek, mert tudták, hogy a harc nemcsak a győzelemről, hanem a becsületről is szól.

Őseinknek azonban nemcsak becsületük, hanem sikereik is voltak – utalt az emlékbizottság elnöke Hunyadi Jánosra, akit a magyar történelem világtörténeti személyiségének nevezett, valamint szólt a nagy tragédiák árnyékában történt 16. századi győzelmekről is. Mint mondta: bár 1566-ban Gyula és Szigetvár elesett, Veszprémet és számos más várat a Közép-Dunántúlon azonban visszafoglaltak a magyar és a hazánkba érkező külföldi csapatok.

Diénes Attila szobrászművész alkotását Hóvári János Porga Gyula veszprémi polgármesterrel közösen leplezte le. A Hősök kapuja melletti középkori várfalon elhelyezett bronz dombormű a vár sziluettje előtt vágtató lovast ábrázol. Az emléktáblát a városi önkormányzat és a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság a vár 1566. június 30-ai, első visszafoglalásának 450. évfordulója alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával állíttatta.


DSC_6923-2_Copy


„Büszkék vagyunk arra, hogy a város ezeréves történelemre tekint vissza. Gizella hagyatékáról igen gyakran esik szó, számos más korszakot is gyakran emlegetnek azonban a városban” – mondta el Porga Gyula veszprémi polgármester. „A város nagy aranykorszakát jelentette a polgárosodás időszaka, hétvégén emlékeztünk meg a száz éve alapított zeneiskoláról, de arról is sokat tudunk, hogy több mint 300 évvel ezelőtt, a török hódításokat követően iskolát alapítottak a városban, hogy visszacsábítsák a lakosságot. Kevésbé ismert azonban a török kor, amikor határvárosként Veszprémet folyamatos csatározások közepén találjuk, pedig rendelkezésre áll forrás a törökkori Veszprémről” – fejtette ki véleményét.


Az avatás előtt a veszprémi városházán Dr. Fodor Pál történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója tartott előadást a török kori Veszprémről. „A török hódítás nemcsak a magyarok ügye, hanem a globális történelem része, meghatározó esemény volt a régióban, amely mindent átalakított. Az Oszmán Birodalom a bizáncit váltotta fel, és a Közel-Kelettől egészen Magyarország déli határáig meghódította Európát” – mondta a professzor. Természetesen a különböző források különbözőképpen magyarázzák a hódításokat. Vannak olyanok, akik szerint vallási alapokon nyugodott az Oszmán Birodalom előretörése, amely a területek meghódítása után ugyanott békés átmenetet, sőt vallási türelmet hozott el. Mások számára a teljes katasztrófát jelentette a terjeszkedés: a szerbek és a bolgárok esetében például megakadt a természetes, organikus fejlődés. „Hozzánk hasonlóan élték meg a helyzetet a horvátok, a források ugyanis állandó területi veszteségről számolnak be, holott végeredményben a török hódítás következtében terjedt ki Horvátország határa a partvonalról Magyarország felé” – mondta el előadásában Dr. Fodor Pál.


DSC_6820-2_Copy
Dr. Fodor Pál


Magyarország jelentőségét mutatja, hogy Szulejmán szultán 13, személyesen vezetett hadjáratából hatot hazánk ellen vezetett. A 16–17. században széttörték a Buda központú országot, megerősítve ezzel a környező népeket, városokat. Ekkor emelkedett ki Bécs és Pozsony, amelyek egy-egy ország fővárosaivá váltak a török hódítást követően, ahogy az egykori Nándorfehérvár, azaz Belgrád is. Sajnálatos módon a magyar ellenállás csak részleges eredményeket hozott, sőt az 1520-as évek elejére széttörték a kettős végvári rendszert. Nándorfehérvárt 1521-ben, Mohácsot 1526-ban foglalták el, látható tehát, hogy 1566-ig, vagyis Szigetvár török ostromáig több nagy hullámban álltak neki az oszmán fennhatóság kialakításának. Buda 1541-es elfoglalásával indult a belsőbb régiók bekebelezése, majd létrejött a török hódoltság kontúrja. A helyi török erők egyfajta hálózatot alakítottak ki, amelynek eredményeként 1552-re 25–27 ezer katona állomásozott a Temesvár és Buda közötti vidéken, és ekkor került török fennhatóság alá Veszprém is.

Ezt követően a magyarországi hadmozdulatok részeként a Budán székelő pasa, hogy megsegítse a délről Temesvár elfoglalására törő seregeket, maga is háborút indított a Habsburg–magyar erők lekötésére. Így került sor Veszprém ostromára, majd a nógrádi várak elfoglalására – magyarázta Dr. Fodor Pál. Ezt követően Szolnokon egyesült a két sereg és indult Eger ellen. „A szervezetlenség és a személyes érdek alaposan belejátszott a város elestébe, hiszen a kinevezett kapitányt a helyi vezető, féltve a tizedeket, nem engedte be a várba” – mesélte el a professzor. Az ostrom közben a legtöbben elszöktek, lázongás tört ki, a várat így az elvonulás fejében adták át, bár a kivonulók többségét a török erők levágták. Ezzel Veszprém 1566-ig a török rendszer részévé vált, így az egész bakonyi védelmen nagy rést ütöttek a török erők.


DSC_6926-2_Copy


Veszprém 1558-ig működött önálló török közigazgatási egységként, és csupán a Magyaróvárnál, Miksa főherceg vezetésével összegyűlt csaknem százezres sereg tudta felszabadítani 1566 júniusában. A magyar-német sereg egynapos ostrom során foglalta vissza a várat, érdekesség azonban, hogy a két oldalról betörő magyar és német seregek a vár közepén összecsaptak. A törökök ugyanis a magyaroknak adták meg magukat, és arra kérték a katonákat, hogy védjék meg őket, akik ezt meg is próbálták, mert jó zsákmányra tehették volna így rá a kezüket. Ennek eredményeként felrobbant a vár közepe, és leégett az egész vár, Veszprém nem is úszhatta meg ezután a teljes újjáépítést.


Később még két alkalommal esett a török katonák áldozatául a vár, és mindkét alkalommal a Bécs felé vonuló oszmán seregek útjában állt Veszprém. Igaz, a két eseménysor, 1608 és 1883 között a végvári vonal fontos részévé vált a veszprémi vár és katonái.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Rodolfo-felesegevel-1940

2019.05.27

Rodolfo nagy történelmi változások idején élt, de minden helyzetben megtalálta a módját, hogyan szórakoztassa a közönségét: a háború előtti pesti revüben, a munkaszolgálatosok között vagy a lebombázott fővárosban. Hitt abban, amit csinált, és szenvedélyesen szerette a bűvészetet. Az ő életművét dolgozza fel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Vigyázat, csalok! című vándorkiállítása, amelyen egy 1941-ben róla forgatott, csak nemrég előkerült film is látható.

Waliczky_Velence_res

2019.05.27

Miért jelentős lépés, hogy Waliczky Tamás, a hongkongi egyetemen oktató újmédiaművész képviseli Magyarországot az 58. Velencei Biennálén? Hogy érzené magát egy konzervatív ízlésű kiállításlátogató a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb fesztiválján? Miért nyerhette meg az Arany Oroszlán-díjat idén Litvánia egy látványos operaelőadással? Erről is kérdeztük Ferenczy Bálint Londonban élő művészet- és fotótörténészt, az Initio Fine Arts Gallery alapítóját, akivel Velencében találkoztunk.

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

130. évfordulóját ünnepli június 27-én a Fővárosi Nagycirkusz, amely a közönség tárgyi emlékeit és a cirkuszhoz köthető személyes történeteit is várja a tárlathoz. Olyan felajánlásokat vár az intézmény, amelyek valamilyen módon kötődnek a Fővárosi Nagycirkuszhoz, például régi plakátokat, fotókat, jegyeket, vagy előadáshoz, artistához, zsonglőrhöz kötődő emlékeket, kellékeket. A beérkező emlékeket a közönség egy éven át láthatja majd a Fővárosi Nagycirkusz épületében és honlapján. A jelentkezéseket az emlékről készült fotóval és rövid leírással június 10-ig várják a szervezők.

Slam Poetry Showcase produkciót mutat be három erdélyi slam poetry bajnok a kolozsvári Planetáriumban május 30-án. A Bajnokon Legalja névvel fémjelzett rendezvényen fellép majd André Ferenc, aki 2013-ban, Horváth Benji, aki 2014-ben és Vass Csaba, aki 2018-ban nyert Erdélyi Slam Poetry Bajnokságot. A belépés ingyenes.

A május 29-én tartandó tanácskozás célja, hogy a 2014 óta létező, a magyarországi színházi nevelési képzések között egyedülálló drámainstruktor szak eddigi eredményeit felmérje, valamint lehetséges fejlődési irányait a korábbi és jelenlegi osztályok közreműködésével, tanáraik és a szakma képviselőinek részvételével megvitassa. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb tájékoztatás itt érhető el.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

Több mint 300 hagyományőrző vitéz részvételével négy nagy hadijáték várja a közönséget a 12. Tatai Patara török kori történelmi fesztiválon május 31. és június 2. között.

Tatai_patara_2

Május 30. és június 2. között rendezik meg az ELEVEN Tavasz utcafesztivált a Bartók Béla úton, ahol izgalmas művészeti programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és workshopokkal várják az érdeklődőket.

Leonidas Kavakos görög hegedűművész karmesterként is sikeres, most erről az oldaláról is bemutatkozik a Budapesti Fesztiválzenekar közönségének május 31-én, június 1-én és 2-án a Zeneakadémián. Nemcsak a karmestere, a szólistája is különleges lesz hangversenyüknek, Gautier Capuçon csellóművész.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma