728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2016.11.25

Veszprém hős város, a katonai erények és a vitézség emlékhelye – hangsúlyozta a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke Veszprémben, a török hódoltság idején a helyi várért küzdő katonák emléktáblájának november 22-ei avatóünnepségén. A Hősök kapuja melletti középkori várfalon elhelyezett bronz dombormű a vár sziluettje előtt vágtató lovast ábrázol. Az emléktáblát a vár 1566. június 30-ai, első visszafoglalásának 450. évfordulója alkalmából készült.

DSC_6874-2_Copy
Dr. Hóvári János


Dr. Hóvári János kiemelte: Veszprém magyar kézben nem csupán egy vár volt, hanem az országrész védőbástyája is. Kitért arra, hogy a veszprémi katonák nemcsak a török korban, hanem 1956-ban is megmutatták bátorságukat, mikor felvették a harcot a szovjet hadsereggel. Párhuzamot vonva a két kor között kijelentette: győzelemre sem nekik, sem Zrínyi Miklósnak és embereinek nem volt esélyük, mégis küzdöttek, mert tudták, hogy a harc nemcsak a győzelemről, hanem a becsületről is szól.

Őseinknek azonban nemcsak becsületük, hanem sikereik is voltak – utalt az emlékbizottság elnöke Hunyadi Jánosra, akit a magyar történelem világtörténeti személyiségének nevezett, valamint szólt a nagy tragédiák árnyékában történt 16. századi győzelmekről is. Mint mondta: bár 1566-ban Gyula és Szigetvár elesett, Veszprémet és számos más várat a Közép-Dunántúlon azonban visszafoglaltak a magyar és a hazánkba érkező külföldi csapatok.

Diénes Attila szobrászművész alkotását Hóvári János Porga Gyula veszprémi polgármesterrel közösen leplezte le. A Hősök kapuja melletti középkori várfalon elhelyezett bronz dombormű a vár sziluettje előtt vágtató lovast ábrázol. Az emléktáblát a városi önkormányzat és a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság a vár 1566. június 30-ai, első visszafoglalásának 450. évfordulója alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával állíttatta.


DSC_6923-2_Copy


„Büszkék vagyunk arra, hogy a város ezeréves történelemre tekint vissza. Gizella hagyatékáról igen gyakran esik szó, számos más korszakot is gyakran emlegetnek azonban a városban” – mondta el Porga Gyula veszprémi polgármester. „A város nagy aranykorszakát jelentette a polgárosodás időszaka, hétvégén emlékeztünk meg a száz éve alapított zeneiskoláról, de arról is sokat tudunk, hogy több mint 300 évvel ezelőtt, a török hódításokat követően iskolát alapítottak a városban, hogy visszacsábítsák a lakosságot. Kevésbé ismert azonban a török kor, amikor határvárosként Veszprémet folyamatos csatározások közepén találjuk, pedig rendelkezésre áll forrás a törökkori Veszprémről” – fejtette ki véleményét.


Az avatás előtt a veszprémi városházán Dr. Fodor Pál történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója tartott előadást a török kori Veszprémről. „A török hódítás nemcsak a magyarok ügye, hanem a globális történelem része, meghatározó esemény volt a régióban, amely mindent átalakított. Az Oszmán Birodalom a bizáncit váltotta fel, és a Közel-Kelettől egészen Magyarország déli határáig meghódította Európát” – mondta a professzor. Természetesen a különböző források különbözőképpen magyarázzák a hódításokat. Vannak olyanok, akik szerint vallási alapokon nyugodott az Oszmán Birodalom előretörése, amely a területek meghódítása után ugyanott békés átmenetet, sőt vallási türelmet hozott el. Mások számára a teljes katasztrófát jelentette a terjeszkedés: a szerbek és a bolgárok esetében például megakadt a természetes, organikus fejlődés. „Hozzánk hasonlóan élték meg a helyzetet a horvátok, a források ugyanis állandó területi veszteségről számolnak be, holott végeredményben a török hódítás következtében terjedt ki Horvátország határa a partvonalról Magyarország felé” – mondta el előadásában Dr. Fodor Pál.


DSC_6820-2_Copy
Dr. Fodor Pál


Magyarország jelentőségét mutatja, hogy Szulejmán szultán 13, személyesen vezetett hadjáratából hatot hazánk ellen vezetett. A 16–17. században széttörték a Buda központú országot, megerősítve ezzel a környező népeket, városokat. Ekkor emelkedett ki Bécs és Pozsony, amelyek egy-egy ország fővárosaivá váltak a török hódítást követően, ahogy az egykori Nándorfehérvár, azaz Belgrád is. Sajnálatos módon a magyar ellenállás csak részleges eredményeket hozott, sőt az 1520-as évek elejére széttörték a kettős végvári rendszert. Nándorfehérvárt 1521-ben, Mohácsot 1526-ban foglalták el, látható tehát, hogy 1566-ig, vagyis Szigetvár török ostromáig több nagy hullámban álltak neki az oszmán fennhatóság kialakításának. Buda 1541-es elfoglalásával indult a belsőbb régiók bekebelezése, majd létrejött a török hódoltság kontúrja. A helyi török erők egyfajta hálózatot alakítottak ki, amelynek eredményeként 1552-re 25–27 ezer katona állomásozott a Temesvár és Buda közötti vidéken, és ekkor került török fennhatóság alá Veszprém is.

Ezt követően a magyarországi hadmozdulatok részeként a Budán székelő pasa, hogy megsegítse a délről Temesvár elfoglalására törő seregeket, maga is háborút indított a Habsburg–magyar erők lekötésére. Így került sor Veszprém ostromára, majd a nógrádi várak elfoglalására – magyarázta Dr. Fodor Pál. Ezt követően Szolnokon egyesült a két sereg és indult Eger ellen. „A szervezetlenség és a személyes érdek alaposan belejátszott a város elestébe, hiszen a kinevezett kapitányt a helyi vezető, féltve a tizedeket, nem engedte be a várba” – mesélte el a professzor. Az ostrom közben a legtöbben elszöktek, lázongás tört ki, a várat így az elvonulás fejében adták át, bár a kivonulók többségét a török erők levágták. Ezzel Veszprém 1566-ig a török rendszer részévé vált, így az egész bakonyi védelmen nagy rést ütöttek a török erők.


DSC_6926-2_Copy


Veszprém 1558-ig működött önálló török közigazgatási egységként, és csupán a Magyaróvárnál, Miksa főherceg vezetésével összegyűlt csaknem százezres sereg tudta felszabadítani 1566 júniusában. A magyar-német sereg egynapos ostrom során foglalta vissza a várat, érdekesség azonban, hogy a két oldalról betörő magyar és német seregek a vár közepén összecsaptak. A törökök ugyanis a magyaroknak adták meg magukat, és arra kérték a katonákat, hogy védjék meg őket, akik ezt meg is próbálták, mert jó zsákmányra tehették volna így rá a kezüket. Ennek eredményeként felrobbant a vár közepe, és leégett az egész vár, Veszprém nem is úszhatta meg ezután a teljes újjáépítést.


Később még két alkalommal esett a török katonák áldozatául a vár, és mindkét alkalommal a Bécs felé vonuló oszmán seregek útjában állt Veszprém. Igaz, a két eseménysor, 1608 és 1883 között a végvári vonal fontos részévé vált a veszprémi vár és katonái.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma