2018.10.22

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1956-os forradalom 62. évfordulója alkalmából október 22-én is nyitva tart, és olyan ikonikus zászlót állít ki egy kamarakiállításon, amely Európa több városát bejárva most került a múzeum gyűjteményébe. A programok október 23-án is folytatódnak: a muzeológusok ingyenes tárlatvezetésekkel várják a közönséget.

A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN

A 2018-as év nyarán a Magyar Nemzeti Múzeum új, reprezentatív 1956-os relikviával gazdagodott. Három egykori Széna téri szabadságharcos az intézménynek ajándékozta azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, hirdetve a felkelők bátorságát. A zászló, amely az 1956-os forradalom leverése után Nyugat-Európában többször képviselte a magyar szabadságot, most a Pulszky-teremben egy kamarakiállításon lesz látható. A zászló útja című tárlaton nemcsak a lobogó történetét ismerhetjük meg, hanem azokat a szabadságharcosokat is, akik egészen eddig őrizték. A kiállításhoz kapcsolódó programokon személyesen is találkozhatunk velük.

A kiállítás október 22-étől látható.


okt23_02_zaszlo
Fotó: mnm.hu

 

LEGENDÁS TÁRGYAK, IZGALMAS TÖRTÉNETEK – TÁRLATVEZETÉSEK EGÉSZ NAP

Október 23.

E napon, október 23-án történész muzeológusok ingyenes tárlatvezetéseken emlékeznek meg az 1956-os forradalom hőseiről, tárgyi emlékeiről. Természetesen azok sem maradnak program nélkül, akik a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállítása iránt is érdeklődnek: délután a kelták hagyatékáról hallgathatják meg a korszak kutatóját.

Találkozó a Rotundában!

 

Baják László: Az újkor agóniája, 1956

Október 23., 10:30

Az 1956-os forradalom nemcsak a magyar történelem, de a világtörténelem számára is szimbolikus jelentőségű. A 20. században két világháború sem tudta megoldani a kései újkor problémáit, sőt a nácizmus borzalmait felváltotta a kommunizmus szörnyű diktatúrája. Ez a rendszer éppoly megváltoztathatatlannak tűnt, mint az elődje, mígnem elérkezett az 1956-dik év. Vajon hogyan történhetett meg, hogy a tönkretett kis Magyarország indította el a kommunizmus megállíthatatlan pusztulását?

Találkozó a Rotundában!

 

Balahó Zoltán: Nagy Imre emlékei a Nemzeti Múzeumban

Október 23., 12:00

Nagy Imre személye, minden ellentmondás és buktató ellenére, az 1945 utáni magyar történelem szinte egyetlen olyan figurája, aki alapvetően pozitív megítélés alá esik, még ha ezt időnként az utókor meg is kérdőjelezi. Drámai halálát és a forradalom utáni megtorlások megértését nagyban elősegítik olyan autentikus tárgyak, mint a siralomházi börtönajtó mögött látható házikabát, amit Nagy Imre a kivégzése előtti utolsó éjszakán viselt.

Találkozó a Rotundában!


4._foto_0
Fotó: mnm.hu

 

Pallos Lajos: ’56 jelképei

Október 23., 14:00

A tárlatvezetésen a magyar címer mint az egyik fő állami jelkép átalakulását követhetjük nyomon. A forradalom első napjától kezdve az akkori, gyűlölt Rákosi-címer helyett a Kossuth-címert követelték és viselték a szabadságharcosok. A Kossuth-címer magába foglalta a Kossuth nevével összefüggő függetlenségi hagyományt és az 1945 utáni pár év demokratikus hagyományának emlékét. A tárlatvezetés során a kitüntetéseken megjelenő címereken keresztül ismerjük meg az 1945 és 1957 közötti átalakulásokat.

Találkozó a Rotundában!

 

’56-OS LEGENDRÁIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ MÖGÜL

A zászló útja című kamrakiállítás kísérőprogramja

v. prof. dr. Zilahy Miklós Géza története

Október 23., 15:00

Zilahy Miklós egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve. A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Zilahy Miklós (1936) a forradalom alatt a Műegyetem hallgatója volt, harcolt a Rádiónál, a Köztársaság téren. A forradalom leverése után emigrált, Németországban telepedett le. A gießeni Justus Liebig Egyetemen fejezte be tanulmányait, informatikusként itt tanított, jelenleg is ennek az egyetemnek a professor emeritusa. Egy különleges élettörténet, hallgassuk meg!

A program ingyenes. Találkozó a Rotundában!

 

EXTRA PLUSZ A RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁSBAN!

Torbágyi Melinda: … és akkor jöttek a kelták!

Október 23., 16:00

A Kárpát-medence Krisztus előtti történelméről a régészeti leletek mesélnek, amelyek tükrében egy rejtélyes nép lép a történelem színpadára: a kelták. Nekik köszönhetően a térségben olyan újdonságok terjednek el, mint a vas használata, a vert pénzérmék, valamint a korongolt kerámia. A kelták egyedülálló kultúrája végül meghódítja Európát az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tenger partjáig, bár szervezett birodalmat sosem hoztak létre. A kelta területet később a terjeszkedő Róma kebelezte be hol békés úton, hol kemény harcok árán.

Találkozó a Rotundában!


1956-2
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala

 

’56-OS LEGENDRÁIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ MÖGÜL

A zászló útja című kamrakiállítás kísérőprogramja

Schrötter Tibor története

Október 24., 16:30

Schrötter Tibor egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve. A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Scrötter Tibor (1933) Széna téri szabadságharcos, aki 1950 és 1954 között Rákosi, majd 1958 és 1960 között Kádár börtöneinek volt rabja. Hallgassuk meg nem mindennapi élettörténetét!

A program ingyenes. Találkozó a Rotundában!

 

’56-OS CSALÁDI LEGENDÁRIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A FORRÓ ŐSZ IDEJÉBŐL

Október 25., 16:30

A Család, történelem sorozat tematikus alkalmainak sorában ez alkalommal a tárlatvezető mellett egy, az ’56-os eseményeket átélő emlékező mesél a forradalomról. A rendhagyó tárlatvezetésen a személyes emlékek keverednek a történelemkönyvekből, megemlékezésekről ismert múlttal. Vidd el a nagymamát, nagypapát, hogy ők is elmeséljék saját történetüket a múzeum falai között.

Találkozó a Rotundában!


1956-1
Rákóczi út–Nagykörút kereszteződése: a Sztálin-szobor a feldarabolása előtt
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala /Fortepan/

 

’56-OS LEGENDRÁIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ MÖGÜL

A zászló útja című kamrakiállítás kísérőprogramja

v. Sándorffy Ottó István története

Október 28., 15:00

v. Sándorffy Ottó István egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve. A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Sándorffy Ottó (1931) az 1950-es években kulák munkaszolgálatos, majd recski rab volt, 1954-ben szabadult, az 1956-os forradalom alatt a budai fegyveres eseményekben vett részt, majd 1958 és 1960 között ismét raboskodott. Az 1994. évi országgyűlési választásokon a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Pest megyei listavezetőjeként jutott mandátumhoz.

A program ingyenes. Találkozó a Rotundában!

 

A részletek ITT találhatók.

Gubis_megnyito
2019.01.18

elRENDeltetett – ezzel a címmel nyílt kiállítás Gubis Mihály békéscsabai képzőművész munkáiból a Munkácsy Mihály Múzeumban. A 12 éve elhunyt művész idén lenne 70 éves. A tárlat anyagát a múzeum és a család gyűjteményéből állították össze.

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Az eredeti megjelenés harmincadik évfordulójára újra megjelenik Keith Richards első szólólemeze. A Rolling Stones 75 éves gitárosa Talk It Cheap című albuma március 29-én számos extrával érhető újra el. Az eredetileg tizenegy számos album most kiegészül hat bónuszdallal. Az anyag digitálisan, CD-n, vinylen és dobozban egyaránt elérhető lesz. A boxba eddig publikálatlan fotók, egy nyolcvanoldalas keménykötésű könyv, ritka relikviák, szövegkéziratok, poszterek és egy gitárpengető is kerül. Keith Richards 1988 óta még két szólólemezt készített.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma