Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.10.22

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1956-os forradalom 62. évfordulója alkalmából október 22-én is nyitva tart, és olyan ikonikus zászlót állít ki egy kamarakiállításon, amely Európa több városát bejárva most került a múzeum gyűjteményébe. A programok október 23-án is folytatódnak: a muzeológusok ingyenes tárlatvezetésekkel várják a közönséget.

A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN

A 2018-as év nyarán a Magyar Nemzeti Múzeum új, reprezentatív 1956-os relikviával gazdagodott. Három egykori Széna téri szabadságharcos az intézménynek ajándékozta azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, hirdetve a felkelők bátorságát. A zászló, amely az 1956-os forradalom leverése után Nyugat-Európában többször képviselte a magyar szabadságot, most a Pulszky-teremben egy kamarakiállításon lesz látható. A zászló útja című tárlaton nemcsak a lobogó történetét ismerhetjük meg, hanem azokat a szabadságharcosokat is, akik egészen eddig őrizték. A kiállításhoz kapcsolódó programokon személyesen is találkozhatunk velük.

A kiállítás október 22-étől látható.


okt23_02_zaszlo
Fotó: mnm.hu

 

LEGENDÁS TÁRGYAK, IZGALMAS TÖRTÉNETEK – TÁRLATVEZETÉSEK EGÉSZ NAP

Október 23.

E napon, október 23-án történész muzeológusok ingyenes tárlatvezetéseken emlékeznek meg az 1956-os forradalom hőseiről, tárgyi emlékeiről. Természetesen azok sem maradnak program nélkül, akik a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállítása iránt is érdeklődnek: délután a kelták hagyatékáról hallgathatják meg a korszak kutatóját.

Találkozó a Rotundában!

 

Baják László: Az újkor agóniája, 1956

Október 23., 10:30

Az 1956-os forradalom nemcsak a magyar történelem, de a világtörténelem számára is szimbolikus jelentőségű. A 20. században két világháború sem tudta megoldani a kései újkor problémáit, sőt a nácizmus borzalmait felváltotta a kommunizmus szörnyű diktatúrája. Ez a rendszer éppoly megváltoztathatatlannak tűnt, mint az elődje, mígnem elérkezett az 1956-dik év. Vajon hogyan történhetett meg, hogy a tönkretett kis Magyarország indította el a kommunizmus megállíthatatlan pusztulását?

Találkozó a Rotundában!

 

Balahó Zoltán: Nagy Imre emlékei a Nemzeti Múzeumban

Október 23., 12:00

Nagy Imre személye, minden ellentmondás és buktató ellenére, az 1945 utáni magyar történelem szinte egyetlen olyan figurája, aki alapvetően pozitív megítélés alá esik, még ha ezt időnként az utókor meg is kérdőjelezi. Drámai halálát és a forradalom utáni megtorlások megértését nagyban elősegítik olyan autentikus tárgyak, mint a siralomházi börtönajtó mögött látható házikabát, amit Nagy Imre a kivégzése előtti utolsó éjszakán viselt.

Találkozó a Rotundában!


4._foto_0
Fotó: mnm.hu

 

Pallos Lajos: ’56 jelképei

Október 23., 14:00

A tárlatvezetésen a magyar címer mint az egyik fő állami jelkép átalakulását követhetjük nyomon. A forradalom első napjától kezdve az akkori, gyűlölt Rákosi-címer helyett a Kossuth-címert követelték és viselték a szabadságharcosok. A Kossuth-címer magába foglalta a Kossuth nevével összefüggő függetlenségi hagyományt és az 1945 utáni pár év demokratikus hagyományának emlékét. A tárlatvezetés során a kitüntetéseken megjelenő címereken keresztül ismerjük meg az 1945 és 1957 közötti átalakulásokat.

Találkozó a Rotundában!

 

’56-OS LEGENDRÁIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ MÖGÜL

A zászló útja című kamrakiállítás kísérőprogramja

v. prof. dr. Zilahy Miklós Géza története

Október 23., 15:00

Zilahy Miklós egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve. A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Zilahy Miklós (1936) a forradalom alatt a Műegyetem hallgatója volt, harcolt a Rádiónál, a Köztársaság téren. A forradalom leverése után emigrált, Németországban telepedett le. A gießeni Justus Liebig Egyetemen fejezte be tanulmányait, informatikusként itt tanított, jelenleg is ennek az egyetemnek a professor emeritusa. Egy különleges élettörténet, hallgassuk meg!

A program ingyenes. Találkozó a Rotundában!

 

EXTRA PLUSZ A RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁSBAN!

Torbágyi Melinda: … és akkor jöttek a kelták!

Október 23., 16:00

A Kárpát-medence Krisztus előtti történelméről a régészeti leletek mesélnek, amelyek tükrében egy rejtélyes nép lép a történelem színpadára: a kelták. Nekik köszönhetően a térségben olyan újdonságok terjednek el, mint a vas használata, a vert pénzérmék, valamint a korongolt kerámia. A kelták egyedülálló kultúrája végül meghódítja Európát az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tenger partjáig, bár szervezett birodalmat sosem hoztak létre. A kelta területet később a terjeszkedő Róma kebelezte be hol békés úton, hol kemény harcok árán.

Találkozó a Rotundában!


1956-2
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala

 

’56-OS LEGENDRÁIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ MÖGÜL

A zászló útja című kamrakiállítás kísérőprogramja

Schrötter Tibor története

Október 24., 16:30

Schrötter Tibor egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve. A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Scrötter Tibor (1933) Széna téri szabadságharcos, aki 1950 és 1954 között Rákosi, majd 1958 és 1960 között Kádár börtöneinek volt rabja. Hallgassuk meg nem mindennapi élettörténetét!

A program ingyenes. Találkozó a Rotundában!

 

’56-OS CSALÁDI LEGENDÁRIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A FORRÓ ŐSZ IDEJÉBŐL

Október 25., 16:30

A Család, történelem sorozat tematikus alkalmainak sorában ez alkalommal a tárlatvezető mellett egy, az ’56-os eseményeket átélő emlékező mesél a forradalomról. A rendhagyó tárlatvezetésen a személyes emlékek keverednek a történelemkönyvekből, megemlékezésekről ismert múlttal. Vidd el a nagymamát, nagypapát, hogy ők is elmeséljék saját történetüket a múzeum falai között.

Találkozó a Rotundában!


1956-1
Rákóczi út–Nagykörút kereszteződése: a Sztálin-szobor a feldarabolása előtt
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala /Fortepan/

 

’56-OS LEGENDRÁIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ MÖGÜL

A zászló útja című kamrakiállítás kísérőprogramja

v. Sándorffy Ottó István története

Október 28., 15:00

v. Sándorffy Ottó István egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve. A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Sándorffy Ottó (1931) az 1950-es években kulák munkaszolgálatos, majd recski rab volt, 1954-ben szabadult, az 1956-os forradalom alatt a budai fegyveres eseményekben vett részt, majd 1958 és 1960 között ismét raboskodott. Az 1994. évi országgyűlési választásokon a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Pest megyei listavezetőjeként jutott mandátumhoz.

A program ingyenes. Találkozó a Rotundában!

 

A részletek ITT találhatók.

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma