15_eves

2018.10.22

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1956-os forradalom 62. évfordulója alkalmából október 22-én is nyitva tart, és olyan ikonikus zászlót állít ki egy kamarakiállításon, amely Európa több városát bejárva most került a múzeum gyűjteményébe. A programok október 23-án is folytatódnak: a muzeológusok ingyenes tárlatvezetésekkel várják a közönséget.

A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN

A 2018-as év nyarán a Magyar Nemzeti Múzeum új, reprezentatív 1956-os relikviával gazdagodott. Három egykori Széna téri szabadságharcos az intézménynek ajándékozta azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, hirdetve a felkelők bátorságát. A zászló, amely az 1956-os forradalom leverése után Nyugat-Európában többször képviselte a magyar szabadságot, most a Pulszky-teremben egy kamarakiállításon lesz látható. A zászló útja című tárlaton nemcsak a lobogó történetét ismerhetjük meg, hanem azokat a szabadságharcosokat is, akik egészen eddig őrizték. A kiállításhoz kapcsolódó programokon személyesen is találkozhatunk velük.

A kiállítás október 22-étől látható.


okt23_02_zaszlo
Fotó: mnm.hu

 

LEGENDÁS TÁRGYAK, IZGALMAS TÖRTÉNETEK – TÁRLATVEZETÉSEK EGÉSZ NAP

Október 23.

E napon, október 23-án történész muzeológusok ingyenes tárlatvezetéseken emlékeznek meg az 1956-os forradalom hőseiről, tárgyi emlékeiről. Természetesen azok sem maradnak program nélkül, akik a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállítása iránt is érdeklődnek: délután a kelták hagyatékáról hallgathatják meg a korszak kutatóját.

Találkozó a Rotundában!

 

Baják László: Az újkor agóniája, 1956

Október 23., 10:30

Az 1956-os forradalom nemcsak a magyar történelem, de a világtörténelem számára is szimbolikus jelentőségű. A 20. században két világháború sem tudta megoldani a kései újkor problémáit, sőt a nácizmus borzalmait felváltotta a kommunizmus szörnyű diktatúrája. Ez a rendszer éppoly megváltoztathatatlannak tűnt, mint az elődje, mígnem elérkezett az 1956-dik év. Vajon hogyan történhetett meg, hogy a tönkretett kis Magyarország indította el a kommunizmus megállíthatatlan pusztulását?

Találkozó a Rotundában!

 

Balahó Zoltán: Nagy Imre emlékei a Nemzeti Múzeumban

Október 23., 12:00

Nagy Imre személye, minden ellentmondás és buktató ellenére, az 1945 utáni magyar történelem szinte egyetlen olyan figurája, aki alapvetően pozitív megítélés alá esik, még ha ezt időnként az utókor meg is kérdőjelezi. Drámai halálát és a forradalom utáni megtorlások megértését nagyban elősegítik olyan autentikus tárgyak, mint a siralomházi börtönajtó mögött látható házikabát, amit Nagy Imre a kivégzése előtti utolsó éjszakán viselt.

Találkozó a Rotundában!


4._foto_0
Fotó: mnm.hu

 

Pallos Lajos: ’56 jelképei

Október 23., 14:00

A tárlatvezetésen a magyar címer mint az egyik fő állami jelkép átalakulását követhetjük nyomon. A forradalom első napjától kezdve az akkori, gyűlölt Rákosi-címer helyett a Kossuth-címert követelték és viselték a szabadságharcosok. A Kossuth-címer magába foglalta a Kossuth nevével összefüggő függetlenségi hagyományt és az 1945 utáni pár év demokratikus hagyományának emlékét. A tárlatvezetés során a kitüntetéseken megjelenő címereken keresztül ismerjük meg az 1945 és 1957 közötti átalakulásokat.

Találkozó a Rotundában!

 

’56-OS LEGENDRÁIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ MÖGÜL

A zászló útja című kamrakiállítás kísérőprogramja

v. prof. dr. Zilahy Miklós Géza története

Október 23., 15:00

Zilahy Miklós egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve. A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Zilahy Miklós (1936) a forradalom alatt a Műegyetem hallgatója volt, harcolt a Rádiónál, a Köztársaság téren. A forradalom leverése után emigrált, Németországban telepedett le. A gießeni Justus Liebig Egyetemen fejezte be tanulmányait, informatikusként itt tanított, jelenleg is ennek az egyetemnek a professor emeritusa. Egy különleges élettörténet, hallgassuk meg!

A program ingyenes. Találkozó a Rotundában!

 

EXTRA PLUSZ A RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁSBAN!

Torbágyi Melinda: … és akkor jöttek a kelták!

Október 23., 16:00

A Kárpát-medence Krisztus előtti történelméről a régészeti leletek mesélnek, amelyek tükrében egy rejtélyes nép lép a történelem színpadára: a kelták. Nekik köszönhetően a térségben olyan újdonságok terjednek el, mint a vas használata, a vert pénzérmék, valamint a korongolt kerámia. A kelták egyedülálló kultúrája végül meghódítja Európát az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tenger partjáig, bár szervezett birodalmat sosem hoztak létre. A kelta területet később a terjeszkedő Róma kebelezte be hol békés úton, hol kemény harcok árán.

Találkozó a Rotundában!


1956-2
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala

 

’56-OS LEGENDRÁIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ MÖGÜL

A zászló útja című kamrakiállítás kísérőprogramja

Schrötter Tibor története

Október 24., 16:30

Schrötter Tibor egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve. A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Scrötter Tibor (1933) Széna téri szabadságharcos, aki 1950 és 1954 között Rákosi, majd 1958 és 1960 között Kádár börtöneinek volt rabja. Hallgassuk meg nem mindennapi élettörténetét!

A program ingyenes. Találkozó a Rotundában!

 

’56-OS CSALÁDI LEGENDÁRIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A FORRÓ ŐSZ IDEJÉBŐL

Október 25., 16:30

A Család, történelem sorozat tematikus alkalmainak sorában ez alkalommal a tárlatvezető mellett egy, az ’56-os eseményeket átélő emlékező mesél a forradalomról. A rendhagyó tárlatvezetésen a személyes emlékek keverednek a történelemkönyvekből, megemlékezésekről ismert múlttal. Vidd el a nagymamát, nagypapát, hogy ők is elmeséljék saját történetüket a múzeum falai között.

Találkozó a Rotundában!


1956-1
Rákóczi út–Nagykörút kereszteződése: a Sztálin-szobor a feldarabolása előtt
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala /Fortepan/

 

’56-OS LEGENDRÁIUM – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ MÖGÜL

A zászló útja című kamrakiállítás kísérőprogramja

v. Sándorffy Ottó István története

Október 28., 15:00

v. Sándorffy Ottó István egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve. A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Sándorffy Ottó (1931) az 1950-es években kulák munkaszolgálatos, majd recski rab volt, 1954-ben szabadult, az 1956-os forradalom alatt a budai fegyveres eseményekben vett részt, majd 1958 és 1960 között ismét raboskodott. Az 1994. évi országgyűlési választásokon a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Pest megyei listavezetőjeként jutott mandátumhoz.

A program ingyenes. Találkozó a Rotundában!

 

A részletek ITT találhatók.

ArtKert_Kultura_596x90_002

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma