NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2016.04.28

A legnagyobbak a legnagyobbak között, a legismertebbek a legismertebbek között, a magyar színjátszás királyai és királynői. Akik hangját és arcát a legifjabbaktól a legidősebbekig mindenki felismeri. A Nemzet Színészei egyszerre sztárok, ugyanakkor örök helyük van a magyar színháztörténetben. Nekik állít emléket a Nemzet Színészei – Emlékezés a jelenre című kiállítás.

Akiket a Nemzet Színészei közé választanak, azok beírják nevüket a legnagyobb magyar művészek sorába, és a színháztörténet örökké emlékezetes személyeivé válnak. Cserhalmi György, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Molnár Piroska, Sinkovits Imre… Csak néhány színész abból a huszonkilencből, akik valaha megkapták az elismerést.

 

702062
Shakespeare: Lear király, Nemzeti Színház, 1964, Törőcsik Mari, Máthé Erzsi és Berek Kati


Schwajda György, az új Nemzeti Színház első igazgatója 2000-ben alapította a kitüntetést, amelyet akkor tizenkét színésznek adományozott. A szakmai szempontok mellett a díj birtoklásának a feltétele azóta is, hogy a színész több mint hatvankét éves legyen, és hogy legalább negyven évadot a színészi pályán vagy húszat a Nemzeti Színház tagjaként dolgozzon le. Amennyiben a cím egy viselője elhalálozik, a többiek új tagot választanak a helyére. Legutóbb, Psota Irén helyére, Almási Éva került be a legnagyobbak közé.

 

A kiállítás számtalan fényképpel és mozgóképpel, leírással, személyes tárggyal, valamint interaktív installációkkal várja a közönséget. A látogató négy különböző szempontból ismerkedhet meg a művészekkel. Elsőként a szakma és a közönség tisztelete felől mélyülhetünk el a munkásságukban. Melyik filmes és színházi szerepeket kötjük az egyes színészekhez? Milyen díjakat kaptak? Mitől kivételesen különleges a Nemzet Színésze-díj a többi között? Emellett a díj birtokosai és a kritika viszonyát is körbejárja a tárlat. Ki és hogyan ír róluk? Mit szólnak ehhez az egyes színészek? Ki az aki neheztel, ki az aki megfontolja a kritikát?

 

Végül személyesebb kérdéseket is érint a kiállítás. Előbb betekintést nyerhetünk abba, hogy miként jelenik meg az ember a sztár mögött. Mit tudhatunk, mit szabad tudnunk a művészek magánéletéről? Mit gondoltak ők egymásról? Végül a színészekről való megemlékezés folyamata is középpontba kerül. Hogyan teszik az emléktáblák és a képzőművészeti alkotások a Nemzet Színészeit a kulturális emlékezetünk részévé? Hogyan emlékszünk mi rájuk? A kiállítás segítséget nyújt a látogatóknak, hogy a fenti kérdésekre megfogalmazhassák saját válaszaikat.

 

Torocsik_Garas_Cserepes_Margit
Fejes Endre: Cserepes Margit házassága, Huszonötödik Színház, 1976, Törőcsik Mari, Garas Dezső (Fotó: Korniss Péter)


A tárlat az OSZMI kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban kap helyet. A Nemzet Színészei – Emlékezés a jelenre nem csupán egy régi adósságot törleszt és emléket állít a közelmúlt legfontosabb magyar színészeinek, de izgalmas látleletet nyújt a 20. és 21. századi magyar színházi világról. A kiállításhoz a múzeum számtalan beszélgetést és kísérőprogramot szervez, különös tekintettel a Múzeumok Éjszakájára.

 

A kiállítás helyszíne: Bajor Gizi Színészmúzeum

(1124 Budapest, Stromfeld Aurél u.16.

Tel.: 06 1/225-3161 csak nyitvatartási időben)

(Központi telefonszám: 06 1/375-1184)


Látogatható: 2016. május 4. és augusztus 28 között, szerdától vasárnapig, 14:00 és 18:00 óra között.

kovacsolas_1
2019.09.20

Hogyan lesz ma valaki kovács? Mesterség ez, vagy művészet? Hogy került egy a 17. században épült, a párizsi kommün idején leégett palota kapuja Pápára? Többek között ezeket is megtudtuk Lehoczky János kovács iparművésztől.

Rocco_es_fiverei-9517_002

2019.09.19

Luchino Visconti 1960-ban bemutatott filmje, a Rocco és fivérei ihlette a Nemzeti Színház csütörtöki bemutatóját, amely torz ideológiákról, a nagyvárosi lét nehézségeiről mesél – több mint fél évszázaddal Visconti után, kevesebb jövőbe vetett bizakodással.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

A gyűjteménybe ezúttal egy Ikarus 211-es és egy Ikarus 280-as kerülhetett be. Az előbbi típus a 200-as típuscsalád egyetlen nagyobb szériában gyártott midibusza volt. Összesen 5650 darab készült belőlük 1974 és 1990 között; szinte kizárólag csak a hazai és az akkori NDK piacra. Az Ikarus 280-as az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte ismert és használt városi-elővárosi csuklós busza volt. Becslések szerint az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki.

Október 22-én a Juan Diego Flórez, az operavilág ünnepelt előadója ad koncertet az Erkel Színházban, ahol a műfaj legismertebb áriái mellett az operettirodalom legismertebb dallamai is felcsendülnek az Operaház zenekarának kíséretében. Juan Diego Flórez hangja a tenorok és azokon belül is a „bel canto” tenorok között is ritka kincs. Kezdetben főként Bellini-, Donzietti- és Rossini-szerepek kaptak helyet repertoárjában, mostanra azonban, ahogy hangja érettebbé, előadásmódja erőteljesebbé vált, szép számmal találkozhatunk Mozart, Verdi és Puccini áriáival is.

Szombaton újabb Magyar Örökség Díjakat adnak át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Elismerésben részesül Snétberger Ferenc gitárművészete és zenei tehetséggondozó munkássága, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség folytonos küzdelme és a magyarság megtartásáért vállalt küldetése, Eötvös Loránd világhírű fizikus-geofizikusnak a magyar tudományt és oktatást példamutatóan szolgáló életműve, Féja Géza írói és szociográfiai munkássága, az oktatói munkában 150 éves eredményes és a leányképzésben első Veres Pálné Gimnázium, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és Vidnyánszky Attila színházteremtő művészete. A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

A Siess haza, vár a mama című alkotást, amelyet Hajdu Eszter rendezett, szeptember 21-én, szombaton este mutatják be a fővárosi MagyaRock Hírességek Csarnokában a RaM Colosseumban. Barta Tamás a hatvanas évek közepétől a Syconorban játszott, megfordult a Syriusban, majd a Hungáriába került. 1971-ben Presser Gáborral, Frenreisz Károllyal és Laux Józseffel együtt megalakította a Locomotiv GT-t, az ő gitárjátéka hallható az LGT első három lemezén, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című albumon, valamint Zalatnay Sarolta és Kovács Kati egy-egy lemezén. 1974-ben nem tért haza az LGT amerikai turnéjáról; egy darabig még zenélt, aztán különböző üzletekbe fogott. 1982-ben máig tisztázatlan körülmények között lelőtték Los Angelesben.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Sebestyen_Marta

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma