2017.09.12

„Vakitó csillagnak mikor támad fénye, Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe, Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget, Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet” – emeli fel hangját a háború ellen Csak egy éjszakára… című versében Gyóni Géza költő, publicista. Neki, vagyis a magyar történelem egyik legnemesebb alakjának állít emléket a Mindhalálig 1917 című darab, melyről Dóczy Péter színművész-rendező mesélt.

Dóczy Péter 2016-ban Zrínyi Miklós előtt tisztelegve az Ébren álmodik a magyar című előadással örvendeztette meg a közönséget, idén pedig szintén a magyar történelem egy jeles alakjának, Gyóni Gézának állít emléket Mindhalálig 1917 című zenés színművével, melynek ősbemutatója szeptember 15-én a Sári Zarándok- és Kulturális Központban lesz. A színművész-rendező, a darab szerzője nemcsak az előadás keletkezéséről és történetéről árult el részleteket, hanem azt is elmondta, mit jelent számára Gyóni Géza.


doczypeter
Dóczy Péter
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

A Mindhalálig 1917 című zenés színmű a száz éve elhunyt Gyóni Gézának állít emléket. Miért fontos emlékeznünk rá?

Gyóni Géza keresztény szellemiségű, kiváló költő, akinek az élete egy igazán fájdalmas keresztút volt. Nagyon korán, már tíz éves korában elveszítette az édesanyját, aki beteg lett, ezért be kellett vonulnia egy zárt intézetbe, a fiatal Gyóni élete pedig innentől valóságos küzdelem volt. De ő igyekezett a lehető legjobban helytállni. Nagyon erős hite volt, ami nem véletlen, hiszen az édesapját, a dabasi evangélikus lelkészt sokan úgy nevezték: a szent ember. Gyóni Géza pedig megszívlelte az ő tanítását és minden helyzetben megtett mindent, amit csak tudott. Kiváló publicista volt és egy igaz magyar ember, aki példaértékű életet élt.

 

Milyen példát állított elénk? Van esetleg olyan tette, melyet ki tud emelni?

Példaértékű cselekedetet hajtott végre, mikor Przemyśl várában bezárva éltek több katonatársával, mert körbefogták őket az oroszok. Ugyanis épp ebben az időszakban adta ki a verseskötetét, melyet igen hamar elkapkodtak: ötezer példányt vásároltak meg belőle. Gyóni egy rubelért adta a kötetet, tehát komoly összegre tett szert, ám ahelyett, hogy ő maga felhasználta volna, megosztotta másokkal. Küldött belőle azoknak az árváknak, akik a harcokban elesett társainak a gyermekei voltak, illetve az édesanyjának is, akit tíz éves kora óta nem látott.

Gyóni roppant erős hitű, csodálatos ember volt, aki sokat szenvedett, mégis kiállt az igaz értékek mellett. Sokan nem is tudják, de a Csak egy éjszakára… című versével elnyerte egy angol költői pályázat díját: háborúellenes verseket kellett írni és a zsűri, mely angol koszorús költőkből állt, Gyóni alkotását választotta a legjobbnak.

 

A közönség szeptember 15-én tekintheti meg a Mindhalálig 1917 című művet, melyet ön írt és rendezett. Mit kell tudni magáról a darabról?

Valóban: én rendeztem és írtam a darabot, én találtam ki az egész felépítését, de nagy segítségemre voltak a kollégáim, többek között Jónás Gabriella, Szemerédi Bernadett és Széplaky Géza is. A Mindhalálig 1917 egy zenés színmű: a kiválasztott Gyóni-versek nagy részét én zenésítettem meg, számos alkotást pedig Szemerédi Bernadett. De zeneszerzőként közreműködött még Dóczy Gabriella és Csonka Boglárka is, aki amellett, hogy játszik a darabban, tulajdonképpen a zenei szerkesztője is. Köszönet illeti a kollégáimat, hiszen nagyon sokat segítettek a kutatómunkában. Szeretném ismét kiemelni Jónás Gabriella, Szemerédi Bernadett és Széplaky Géza áldozatos munkáját, valamint Péterfia Béla és Robotka Csabáné segítségét, hiszen mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a mű létrejöhessen.

A darabról szólva: mikor megálmodtam ezt az előadást, leginkább Gyóni halálának a körülményei inspiráltak. Gyóni Géza a 33. születésnapja után hunyt el, épp tíz nappal azután, hogy a tüdővész elragadta a testvérét, Mihályt. Végül Gyónit is a tüdőbaj vitte el. Olyan fájdalmas ez a tény és az, hogy ilyen fiatalon hunyt el, hogy eldöntöttem, erre a halálmezsgyére építem fel a darab szellemiségét. Ugyanakkor megjelenítem benne az édesanyjával való kapcsolatát, a félelmeit, a szerelemmel kapcsolatos kérdéseit, valamint az etikai gondolatokat is.


90._Gyoni_Geza
Gyóni Géza
Fotó: Wikipédia

 

Akkor az előadásban nemcsak Gyóni Géza élete, de a halála is megjelenik.

A darab Hádész ligetében kezdődik, ahol Hermész Alkony és Hajnal segítségével útbaigazítja a túloldalról érkező Gyónit. Nem véletlen, hogy a két szereplő, aki Hermészt segíti, Alkony és Hajnal: Hajnal a fénysugár, aki elindítja a világ működését, Alkony pedig az, aki lecsendesíti, megnyugtatja és új erőre buzdítja, hogy másnap reggel újból kezdődhessen minden. Az előadás azon részeiben, melyekben ők jelennek meg, tulajdonképpen Gyóni szellemiségét kívánom megmutatni: a keresztutat, a filozófiáját, a magyarságát, az emberiességét. De van a darabnak egy másik része is, mely a szabadkai orfeumban játszódik: ott a mindennapi élet valósága és sajátos csodája jelenik meg. Így a valóság is helyet kap, hiszen a szabadkai rész egyértelműen a hétköznapok tükre, Hádész ligete azonban emelkedettebb. A két rész pedig kiegészíti egymást és kirajzolja azt az életutat, melyet Gyóni Géza 33 év alatt járt végig.

 

Amellett, hogy ön írta és rendezte a darabot, szereplőként is feltűnik benne. Milyen volt rendezőként és szereplőként egyszerre helytállni az előadás készítése során?

Ez nem az első ilyen munkám. Hat éve rendezek darabot az Ars Sacra fesztiválra, általában minden alkalommal újat, és ezekben a darabokban néha-néha én is feltűnök. A tavalyi Ébren álmodik a magyar című előadásban szintén hasonló helyzetbe kerültem: kívülről is kellett figyelnem, hiszen én rendeztem, de belülről is, mivel játszottam is benne. Be kell valljam, ez nem mindig egyszerű. Az embernek tudnia kell a szövegét, igazodnia kell a karakteréhez, ugyanakkor a többiekre is figyelnie kell. Ez nem könnyű feladat.

 

Milyen szerepben láthatjuk a Mindhalálig 1917 című darabban?

Egy színész-rendező szerepet írtam magamnak: Gyóni Géza barátját, Nádasy József színigazgatót alakítom. Nádasy József volt az, aki Sopronból Szabadkára hívta Gyónit, és nagyon hamar szoros barátság alakult ki közöttük. De nézzük Nádasy karakterét: ő egy színigazgató, aki a maga módján meg akarja váltani a világot, ám ezt nem önzésből teszi. Hasonló személyiség, mint Gyóni. A fontos előadásokat, a klasszikusokat úgy kívánja megkedveltetni a közönséggel, hogy olcsó jegyeket ad, sőt van, akit ingyen enged be. Ezzel az embereket is szeretné segíteni, ugyanakkor fontos célja, hogy jövőt teremtsen a színháznak. Szeretné elérni és meggyőzni a fiatalokat, hogy később majd ők alkossák a színház közönségét. A biztos jövőért dolgozik – talán ezért is olyan szimpatikus nekem.

Nádasy jó szellemiségű ember, aki jó üzleti érzékkel is rendelkezik és megérzi, hogy a zenés darabok egyszerűen vonzzák a közönséget. Egyébként ez a mai világban is így van: a musical, az operett rendkívül népszerű, az általa szerzett bevétel pedig lehetőséget teremt arra, hogy színpadra kerülhessen Shakespeare, Madách és Pilinszky is. Nos, épp ezt ismeri fel Nádasy és elárulom, a célja az, hogy a színházi előadások szüneteiben Gyóni megzenésített versei is elhangozzanak.


Screen_shot_2017-09-06

 

Nádasy bemutatása kapcsán felmerült bennem, hogy a darab igen részletesen mutatja be Gyóni Géza életét.

Így van. Bemutatom a személyiségét, a barátságát, a Boszniában töltött katonaéveit, de szó esik arról is, hogy alakult ki az első világháború, a második balkáni háború, tehát valóban sok minden megjelenik a szabadkai részben. Viszont amellett, hogy Gyóni életére fókuszálok, próbálok hiteles képet festeni a történelemről is. Fontos, hogy a néző lássa, milyen korszakban élt Gyóni Géza. És hogy milyen korszakban áldozta az életét a hazájáért.

 

A Mindhalálig 1917 hiánypótló műnek ígérkezik. Gondolt arra, hogy más formában is megörökítse Gyóni Géza örökségét?

Igen. Szeretnék egy hangoskönyvet kiadni év végén vagy jövő év elején, amelyben Gyóni Géza, Hamvas Béla, illetve Somogyváry Gyula alkotásai szerepelnének, valamint olyan költők és írók művei, akik részt vettek az első világháborúban. Kosztolányi, Móricz és Karinthy például tudósítóként voltak jelen az első világháborúban, de voltak, akik katonaként álltak helyt és olyanok is, akik hősi halált haltak. Tehát fontos célom, hogy egy olyan anyagot hozzak létre, mely bemutatja azokat a költőket és írókat, akik átélték az I. világháborút vagy megnyilatkoztak a harcokkal kapcsolatosan. Szeretnék emléket állítani azoknak, akik értünk haltak meg az első világháborúban.

 

Gyóni Géza mind életművével, mind életével csodás örökséget hagyott az utókorra. Ön számára mit jelent Gyóni Géza?

Valamikor régen olvastam a verseit, és tudtam róla mindent, ami kiemelkedő, de igazán jól nem ismertem. Pedig nemrég megtudtam, hogy még személyes kötődésem is van hozzá, ugyanis a legkisebb lányom harmadikos osztályfőnöke Gyóni Géza unokahúga. Épp a Gyóni Géza halálának századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen találkoztam vele, ahol elmondta, hogy az ő nagymamája volt Gyóni testvére. Ilyen kicsi a világ…

De hogy mit jelent nekem Gyóni Géza? Most már nagyon sokat! Remek költő és csodás ember volt, szociálisan érzékeny, erős magyar érzelmű, szókimondó, tiszta lelkű és igaz hitű. Én azt gondolom, meg kell őriznünk az emlékét, mert nemcsak a magyar költészet egyik oszlopos tagja volt, hanem az egyik legnemesebb magyar.



Készítette: Tóth Eszter

kaszas_kultura596-90

lfkz_mokus_foto_major_kata

2018.07.22

Először koncertezik a Művészetek Völgyében az 55 éves Liszt Ferenc Kamarazenekar! Két fellépésük lesz július 26-án: 16 órakor a Völgykomolyzene helyszínén, a kapolcsi római katolikus templomban játszanak klasszikus darabokat, 21 órakor pedig a „nagyszínpadon”, a Nemzeti Szín-Téren Szirtes Edina Mókussal adnak világzenei koncertet.

koszeg_ostrom_2

2018.07.22

Bemutatják Szulejmán szultán sátrát, és történelmi íjászverseny is lesz 100 jelmezes résztvevővel augusztus 3. és 5. között a Félhold és telihold – XII. Kőszegi Ostromnapok keretében – közölték a program szervezői. Ám a Kőszegi Ostromnapok rendezvényei nem érnek véget az ostrommal: egész augusztusban kínálnak képzőművészeti, irodalmi, zenei programokat a Kőszegre és környékére érkezőknek.

DSC_0310-Edit.fekvo

2018.07.21

Fábián Janka idén nyáron új könyvvel ajándékozott meg minket, olvasókat. A Rose regénye júniusban jelent meg, és ismét a múltba repít: a sok szálon futó, szerteágazó, fordulatos családregény a második világháború alatti és utáni Európa ellentmondásos, drámai történelmét idézi meg. Miért történelmi témájú műveket ír Fábián Janka? Hogyan lett belőle író? Tudj meg többet cikkünkből!

Két Médiatanács-támogatású film is debütál jövő július 28-án: az RTL Klub vetíti az Oscar-díjas Mindenki rendezőjének, Deák Kristófnak új, kisjátékfilmjét A legjobb játék címmel, amely gép és ember kapcsolatát feszegeti, illetve Isonzótól a Piaveig címmel a Duna TV mutatja be Osgyáni Gábor kétrészes dokumentumfilmjét, melyben az első világháború magyar vonatkozású emlékhelyeit keresik fel az egykori olasz fronton. Az ismétlések között is sok mecenatúrás alkotás várható még júliusban, többek között Dell’Edera Dávid Annecy-ban díjazott Balkon című animációja és a Szürke senkik című monarchiabeli háborús játékfilm Kovács István rendezésében.

Már biztos, hogy szeptember 22-én megrendezik hazánk első Csengetett, Mylord? Közönségtalálkozóját. Ennek köszönhetően a népszerű brit sorozat sztárjai közül Susie Brann (Miss Poppy), Catherine Rabett (Miss Cissy), Amanda Bellamy (Rose), Michael Knowles (Mr. Teddy), Jeffrey Holland (James), Perry Benson (Henry), Su Pollard (Ivy) is Magyarországra látogat. A rendezvényt közösségi finanszírozásból szervezik, amelyet több mint 800 rajongó összesen 7 188 000 forinttal támogatott. Az összeg minden várakozást felülmúlt, a találkozón azonban már csak az vehet részt, aki június 19. és július 17. között hozzájárult a szervezéshez.

Huszonnégy órás tömény elektronikus zenei dózist ígér július 28-án Siófokon a One Day Electronic Fest, nappal a nyári ellazulás epicentrumában, a PLÁZS-on, éjjel pedig a Balaton fővárosának emblematikus partihelyszínén, a Palace Hungaryben. A Palace porondján 23 órakor indul a program Nic Fanciulli, Ernesto Ferreyra, Guti, Chriss Ronson, T:Maniak, Toto Jr. közreműködésével másnap reggel 10-ig. Jegyek 3990 forinttól kaphatók.

Százéves korában meghalt Hasimoto Sinobu, Kuroszava Akira japán rendező több világhírű filmjének forgatókönyvírója. A japán filmes több mint 70 forgatókönyv munkálataiban működött közre, nevéhez fűződik a japán filmművészet két legendás alkotása, A vihar kapujában (1950) és A hét szamuráj (1954) is, mindkettő Kuroszava rendezése.

Az elmúlt félévben több száz programot rendezett a Magyarság Háza a Mátyás király-emlékév jegyében a Kárpát-medencében, az eseménysorozat decemberben a Szent István-bazilikában egy ünnepi koncerttel zárul. Jelenleg a Magyarság Házában a reneszánsz kort megidéző kézműves kiállítás látható nyár végéig. Az emlékév lezárásaként, novemberben pedig tudományos konferenciát rendeznek Bécsben külhoni előadók részvételével, ahol látható lesz a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítás is.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma