2017.09.12

„Vakitó csillagnak mikor támad fénye, Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe, Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget, Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet” – emeli fel hangját a háború ellen Csak egy éjszakára… című versében Gyóni Géza költő, publicista. Neki, vagyis a magyar történelem egyik legnemesebb alakjának állít emléket a Mindhalálig 1917 című darab, melyről Dóczy Péter színművész-rendező mesélt.

Dóczy Péter 2016-ban Zrínyi Miklós előtt tisztelegve az Ébren álmodik a magyar című előadással örvendeztette meg a közönséget, idén pedig szintén a magyar történelem egy jeles alakjának, Gyóni Gézának állít emléket Mindhalálig 1917 című zenés színművével, melynek ősbemutatója szeptember 15-én a Sári Zarándok- és Kulturális Központban lesz. A színművész-rendező, a darab szerzője nemcsak az előadás keletkezéséről és történetéről árult el részleteket, hanem azt is elmondta, mit jelent számára Gyóni Géza.


doczypeter
Dóczy Péter
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

A Mindhalálig 1917 című zenés színmű a száz éve elhunyt Gyóni Gézának állít emléket. Miért fontos emlékeznünk rá?

Gyóni Géza keresztény szellemiségű, kiváló költő, akinek az élete egy igazán fájdalmas keresztút volt. Nagyon korán, már tíz éves korában elveszítette az édesanyját, aki beteg lett, ezért be kellett vonulnia egy zárt intézetbe, a fiatal Gyóni élete pedig innentől valóságos küzdelem volt. De ő igyekezett a lehető legjobban helytállni. Nagyon erős hite volt, ami nem véletlen, hiszen az édesapját, a dabasi evangélikus lelkészt sokan úgy nevezték: a szent ember. Gyóni Géza pedig megszívlelte az ő tanítását és minden helyzetben megtett mindent, amit csak tudott. Kiváló publicista volt és egy igaz magyar ember, aki példaértékű életet élt.

 

Milyen példát állított elénk? Van esetleg olyan tette, melyet ki tud emelni?

Példaértékű cselekedetet hajtott végre, mikor Przemyśl várában bezárva éltek több katonatársával, mert körbefogták őket az oroszok. Ugyanis épp ebben az időszakban adta ki a verseskötetét, melyet igen hamar elkapkodtak: ötezer példányt vásároltak meg belőle. Gyóni egy rubelért adta a kötetet, tehát komoly összegre tett szert, ám ahelyett, hogy ő maga felhasználta volna, megosztotta másokkal. Küldött belőle azoknak az árváknak, akik a harcokban elesett társainak a gyermekei voltak, illetve az édesanyjának is, akit tíz éves kora óta nem látott.

Gyóni roppant erős hitű, csodálatos ember volt, aki sokat szenvedett, mégis kiállt az igaz értékek mellett. Sokan nem is tudják, de a Csak egy éjszakára… című versével elnyerte egy angol költői pályázat díját: háborúellenes verseket kellett írni és a zsűri, mely angol koszorús költőkből állt, Gyóni alkotását választotta a legjobbnak.

 

A közönség szeptember 15-én tekintheti meg a Mindhalálig 1917 című művet, melyet ön írt és rendezett. Mit kell tudni magáról a darabról?

Valóban: én rendeztem és írtam a darabot, én találtam ki az egész felépítését, de nagy segítségemre voltak a kollégáim, többek között Jónás Gabriella, Szemerédi Bernadett és Széplaky Géza is. A Mindhalálig 1917 egy zenés színmű: a kiválasztott Gyóni-versek nagy részét én zenésítettem meg, számos alkotást pedig Szemerédi Bernadett. De zeneszerzőként közreműködött még Dóczy Gabriella és Csonka Boglárka is, aki amellett, hogy játszik a darabban, tulajdonképpen a zenei szerkesztője is. Köszönet illeti a kollégáimat, hiszen nagyon sokat segítettek a kutatómunkában. Szeretném ismét kiemelni Jónás Gabriella, Szemerédi Bernadett és Széplaky Géza áldozatos munkáját, valamint Péterfia Béla és Robotka Csabáné segítségét, hiszen mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a mű létrejöhessen.

A darabról szólva: mikor megálmodtam ezt az előadást, leginkább Gyóni halálának a körülményei inspiráltak. Gyóni Géza a 33. születésnapja után hunyt el, épp tíz nappal azután, hogy a tüdővész elragadta a testvérét, Mihályt. Végül Gyónit is a tüdőbaj vitte el. Olyan fájdalmas ez a tény és az, hogy ilyen fiatalon hunyt el, hogy eldöntöttem, erre a halálmezsgyére építem fel a darab szellemiségét. Ugyanakkor megjelenítem benne az édesanyjával való kapcsolatát, a félelmeit, a szerelemmel kapcsolatos kérdéseit, valamint az etikai gondolatokat is.


90._Gyoni_Geza
Gyóni Géza
Fotó: Wikipédia

 

Akkor az előadásban nemcsak Gyóni Géza élete, de a halála is megjelenik.

A darab Hádész ligetében kezdődik, ahol Hermész Alkony és Hajnal segítségével útbaigazítja a túloldalról érkező Gyónit. Nem véletlen, hogy a két szereplő, aki Hermészt segíti, Alkony és Hajnal: Hajnal a fénysugár, aki elindítja a világ működését, Alkony pedig az, aki lecsendesíti, megnyugtatja és új erőre buzdítja, hogy másnap reggel újból kezdődhessen minden. Az előadás azon részeiben, melyekben ők jelennek meg, tulajdonképpen Gyóni szellemiségét kívánom megmutatni: a keresztutat, a filozófiáját, a magyarságát, az emberiességét. De van a darabnak egy másik része is, mely a szabadkai orfeumban játszódik: ott a mindennapi élet valósága és sajátos csodája jelenik meg. Így a valóság is helyet kap, hiszen a szabadkai rész egyértelműen a hétköznapok tükre, Hádész ligete azonban emelkedettebb. A két rész pedig kiegészíti egymást és kirajzolja azt az életutat, melyet Gyóni Géza 33 év alatt járt végig.

 

Amellett, hogy ön írta és rendezte a darabot, szereplőként is feltűnik benne. Milyen volt rendezőként és szereplőként egyszerre helytállni az előadás készítése során?

Ez nem az első ilyen munkám. Hat éve rendezek darabot az Ars Sacra fesztiválra, általában minden alkalommal újat, és ezekben a darabokban néha-néha én is feltűnök. A tavalyi Ébren álmodik a magyar című előadásban szintén hasonló helyzetbe kerültem: kívülről is kellett figyelnem, hiszen én rendeztem, de belülről is, mivel játszottam is benne. Be kell valljam, ez nem mindig egyszerű. Az embernek tudnia kell a szövegét, igazodnia kell a karakteréhez, ugyanakkor a többiekre is figyelnie kell. Ez nem könnyű feladat.

 

Milyen szerepben láthatjuk a Mindhalálig 1917 című darabban?

Egy színész-rendező szerepet írtam magamnak: Gyóni Géza barátját, Nádasy József színigazgatót alakítom. Nádasy József volt az, aki Sopronból Szabadkára hívta Gyónit, és nagyon hamar szoros barátság alakult ki közöttük. De nézzük Nádasy karakterét: ő egy színigazgató, aki a maga módján meg akarja váltani a világot, ám ezt nem önzésből teszi. Hasonló személyiség, mint Gyóni. A fontos előadásokat, a klasszikusokat úgy kívánja megkedveltetni a közönséggel, hogy olcsó jegyeket ad, sőt van, akit ingyen enged be. Ezzel az embereket is szeretné segíteni, ugyanakkor fontos célja, hogy jövőt teremtsen a színháznak. Szeretné elérni és meggyőzni a fiatalokat, hogy később majd ők alkossák a színház közönségét. A biztos jövőért dolgozik – talán ezért is olyan szimpatikus nekem.

Nádasy jó szellemiségű ember, aki jó üzleti érzékkel is rendelkezik és megérzi, hogy a zenés darabok egyszerűen vonzzák a közönséget. Egyébként ez a mai világban is így van: a musical, az operett rendkívül népszerű, az általa szerzett bevétel pedig lehetőséget teremt arra, hogy színpadra kerülhessen Shakespeare, Madách és Pilinszky is. Nos, épp ezt ismeri fel Nádasy és elárulom, a célja az, hogy a színházi előadások szüneteiben Gyóni megzenésített versei is elhangozzanak.


Screen_shot_2017-09-06

 

Nádasy bemutatása kapcsán felmerült bennem, hogy a darab igen részletesen mutatja be Gyóni Géza életét.

Így van. Bemutatom a személyiségét, a barátságát, a Boszniában töltött katonaéveit, de szó esik arról is, hogy alakult ki az első világháború, a második balkáni háború, tehát valóban sok minden megjelenik a szabadkai részben. Viszont amellett, hogy Gyóni életére fókuszálok, próbálok hiteles képet festeni a történelemről is. Fontos, hogy a néző lássa, milyen korszakban élt Gyóni Géza. És hogy milyen korszakban áldozta az életét a hazájáért.

 

A Mindhalálig 1917 hiánypótló műnek ígérkezik. Gondolt arra, hogy más formában is megörökítse Gyóni Géza örökségét?

Igen. Szeretnék egy hangoskönyvet kiadni év végén vagy jövő év elején, amelyben Gyóni Géza, Hamvas Béla, illetve Somogyváry Gyula alkotásai szerepelnének, valamint olyan költők és írók művei, akik részt vettek az első világháborúban. Kosztolányi, Móricz és Karinthy például tudósítóként voltak jelen az első világháborúban, de voltak, akik katonaként álltak helyt és olyanok is, akik hősi halált haltak. Tehát fontos célom, hogy egy olyan anyagot hozzak létre, mely bemutatja azokat a költőket és írókat, akik átélték az I. világháborút vagy megnyilatkoztak a harcokkal kapcsolatosan. Szeretnék emléket állítani azoknak, akik értünk haltak meg az első világháborúban.

 

Gyóni Géza mind életművével, mind életével csodás örökséget hagyott az utókorra. Ön számára mit jelent Gyóni Géza?

Valamikor régen olvastam a verseit, és tudtam róla mindent, ami kiemelkedő, de igazán jól nem ismertem. Pedig nemrég megtudtam, hogy még személyes kötődésem is van hozzá, ugyanis a legkisebb lányom harmadikos osztályfőnöke Gyóni Géza unokahúga. Épp a Gyóni Géza halálának századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen találkoztam vele, ahol elmondta, hogy az ő nagymamája volt Gyóni testvére. Ilyen kicsi a világ…

De hogy mit jelent nekem Gyóni Géza? Most már nagyon sokat! Remek költő és csodás ember volt, szociálisan érzékeny, erős magyar érzelmű, szókimondó, tiszta lelkű és igaz hitű. Én azt gondolom, meg kell őriznünk az emlékét, mert nemcsak a magyar költészet egyik oszlopos tagja volt, hanem az egyik legnemesebb magyar.



Készítette: Tóth Eszter

CC_banner

140925-Barra-sontag_masolata

2018.01.16

Nevéhez fűződik az „annyira ronda, hogy már szép” kifejezés, és ő írta az egyik legmeghatározóbb tanulmánykötetet a fényképezésről. Olyan nő volt, akit még bírálói is elismertek és tiszteltek, ő pedig egész életében ellentmondást nem tűrően állt ki az emberi jogok mellett. Ez a nő Susan Sontag volt, aki épp ma, január 16-án lenne 85 éves.

pim2_borito
2018.01.16

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) évadnyitó sajtótájékoztatót tartott január 16-án, ahol Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója ismertette a tervezett kiállításokat, programokat és a tagintézmények eseményeit. A PIM-ben az Arany János-emlékév kapcsán három kiállítást is rendeznek, és több egyéb program mellett külön tárlaton foglalkoznak majd Csáth Géza művészetével is.

Kaszas_Peter_fotos_masolata1

2018.01.16

Kaszás Péter dobos és énekes 2016-ban Infinity Project címmel saját albummal jelentkezett, amelyért 2017-ben megkapta az év hazai jazzalbumáért járó Fonogram-díjat. Az album kedvelt dala, a You Are The One 2018 januárjában klip formájában is bemutatkozik. A dal február 24-én a Dobosok Farsangján és május 10-én a Budapest Jazz Clubban is hallható az album más szerzeményei mellett.

Elhunyt 74 évesen Edwin Hawkins Grammy-díjas gospelsztár, akinek legismertebb dala az Oh Happy Day volt. Hawkinst a városi gospel úttörőjének tekintették, a jellegzetes vallási himnuszokat világi hangzással ötvözte. Belsőépítésznek tanult, de a hatvanas évek végén a gospelénekléssel aratott átütő sikere eldöntötte pályafutását.

Tíz újabb filmet hívtak meg a versenyprogramba a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Ezek között szerepel Emily Atef 3 Tage in Quiberon című német-osztrák-francia koprodukcióban készült filmje, az amerikai Damsel című produkció David és Nathan Zellner rendezésében, a paraguayi-német-uruguayi-norvég-brazil-francia koprodukciós Las herederas, az iráni Khook, a francia Cédric Khan La Priere című munkája, a svéd-brit Toppen av ingenting című film és Christian Petzold német-francia színekben forgatott Transit című alkotása is.

Még január 28-áig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra. A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja.

Meghalt január 15-én Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. Ökrös Oszkárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kölcsey Ferenc Himnuszának autográf kéziratát, valamint a költeményt megzenésítő Erkel Ferenc Himnusz-partitúra kéziratának eredeti példányát is megtekintheti a nagyközönség a magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én és 20-án Nyíregyházán. A magyar kultúra napjának megyei rendezvénysorozata 21-én a szatmárcsekei református templomban folytatódik.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma