IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.12.27
Széles-Horváth Anna

Megérzés alapján döntött arról, hogy a Fonó mely művészeket veszi pártfogásába –akikkel azóta együtt alakítják az intézmény jellegzetes miliőjét. Horváth László, a Fonó igazgatója elmondta: a legfőbb cél a közvetlen, meleg hangulat elérése, olyan muzsikákkal, melyek szívig hatolnak – az őszinteség, az akusztika jogán.

Horvath_Laszlo_Fono_di_3aIdén lett nagykorú a Fonó, amely mára nemcsak egy budai zeneház neve, hanem egy stílus, egy hangulat, egy közeg védjegye és konkrét előadókra engedi asszociálni a közönséget. Tudatos célt volt ezt a jellegzetes márkát kiépíteni, vagy sodródtak a lehetőségekkel?

Tudatosan vállaltuk az utat, melyet Fonó név alatt végig akartunk járni, illetve végig szeretnénk járni az elkövetkező évtizedekben is! Az emberi minőségre, az egyedi hangulatra, a közvetlen és otthonos estékre fókuszáltunk az elmúlt bő másfél évtizedben. Ha voltak is hullámvölgyek, bebizonyosodott, hogy sokkal jobb egy koncertet boros pohárral az ölben tartva meghallgatni, mint feszengve az első sorból vagy a páholyból… A művészettől annyira távol áll a mesterkélt és steril milliő, pedig az elit koncerttermek mind erre rendelkeztek be…Mi nem ezt szeretnénk, célunk a közvetlen, meleg hangulat elérése, olyan muzsikákkal, melyek szívig hatolnak – a közvetlenség, az őszinteség, az akusztika jogán!

 

Több fórumon elmondta: nem csupán Önök alakítják a Fonót, hanem azok a művészek, akiknek az életműve mellé álltak. Számos előadó hazajár a Fonóba. Anno mi alapján döntötte el, hogy kiknek kell helyet adni, és lehetőségeket biztosítani?

Megérzés alapján. Azokat a művészeket tudom pártfogolni, akik a színpadon önmagukat adják, akik ha kell, az egyéniségüket levetkőzve, vagy pont azt bemutatva tágítják a valóság határait. A zene pedig tökéletesen alkalmas a dimenzióváltásokra: nem véletlen, hogy a népzene a kollektív emlékezet egyik megtartója, mint ahogy az sem, hogy a kísérleti zene a jövő felé vezető utakat töri fel számunkra, mint a jégtörők a nagy tömböket az északi vagy déli sarkon.

 

Ma tud bővülni ez a széles előadói kör? Mint lemezkiadó tapasztalt szeme lehet már a tehetségek felismerésére. Figyeli még a felfedezésre váró fiatalokat, vagy inkább a befutott művészekkel foglalkozik?

A tehetség utat tör magának, de kell a szerencse is persze, a Fonó feladata pedig, hogy szerencsés pillanatokhoz segítse az alkotókat…ha pedig a csillagok állása is kedvező, akkor nagyon sok erőt, akaratot tudunk felszabadítani…ilyen volt a 2000-es évek eleje, amikor is a mai világzenei mozgalmak fő alkotói tudtak érvényesülni a Fonóban. Ma talán más a helyzet, nem vagyok benne biztos, hogy a nagy dolgoknak Budapesten kell megszületniük…akkora a túlkínálat, hogy már ez egy természetes kontraszelekció. Meg különben is vízfejű az ország, így érdemes vidéken, ne adj Isten határon túl szétnézni – még is csak más ott a sodrás, más ott a tét!!

 

A Womexen a világ 20 legjobb világzenei kiadójaként vettek részt. Mi volt a tapasztalat – mi érdekli leginkább külföldön a közönséget a magyar zenei kínálatból?

A magyar zenét egyrészt értik, szeretik, de most nem ezzel vannak elfoglalva az ügynökségek. Az afrikai zenék dömpingjét éljük, azt is tudjuk, hogy Közép-Európában ezekkel a zenékkel semmire sem megyünk…magyarul egy nagy űr van most a piacon, ahová ügyesen adagolni lehet az újdonságokat. Nem véletlen, hogy Lajkó Félix citerás lemeze letaglózta a közvéleményt, mivel egyszerű, elementáris stílusa, zenei szabadsága sokak számára villantott meg valamit a kozmikus zenéből, a szépségből, amire mindnyájan vágyunk.

 

18 éve minden szerdán táncház vár a Fonóban, jazz, világ- és népzene hívja a vendégeket. Hogy tapasztalja: van egy kialakult, visszatérő közeg, vagy sikerül újabb és újabb közönséget behozni? Cél ez egyáltalán?

Furcsa mód a Fonó az utóbbi időben szinte minden este teltházas. Régi és új arcok fedezik fel újra és újra a klubozás szépségét, erényeit. Tereinket ügyesen váltogatva, hangoljuk a közönséget, ha kell táncra, ha kell, mély elmélyülésre – és mint említettük, ebben nagyban segítettek bennünket azok a művészek, akiket a Fonó arcainak kiáltottunk ki a Fonó18 éves sorozatban. Ezúton is köszönjük nékik a kitartást, a barátságot, a hűséget!

 

Az említett programsorozat a két ünnep között zárul. Milyen koncertekkel várják a közönséget? Mi volt a koncepció az ünnepi műsor megtervezésében?

„Ami belefér” ez már harmadik éve a Fonó évzáró sorozatának címe. Cimbaliband, Fonó zenekar, Góbé, Dresch quartet, Söndörgő, Both Miklós Folkside, egy igazi világsztár az iráni tombakos Mortazavi személyében…ahogyan a jazz előszilveszter és a folk szilveszter is egyedi arculatot képvisel! A két ünnep között a felszabadult zenélés terepe lesz a Fonó, és amire büszkék vagyunk már 18 éve, hogy egy magasra belőtt színvonal alá, soha nem csúsznak be a produkciók – ez az amiből nem szeretnénk engedni a közeljövőben sem!

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma