2013.12.27
Széles-Horváth Anna

Megérzés alapján döntött arról, hogy a Fonó mely művészeket veszi pártfogásába –akikkel azóta együtt alakítják az intézmény jellegzetes miliőjét. Horváth László, a Fonó igazgatója elmondta: a legfőbb cél a közvetlen, meleg hangulat elérése, olyan muzsikákkal, melyek szívig hatolnak – az őszinteség, az akusztika jogán.

Horvath_Laszlo_Fono_di_3aIdén lett nagykorú a Fonó, amely mára nemcsak egy budai zeneház neve, hanem egy stílus, egy hangulat, egy közeg védjegye és konkrét előadókra engedi asszociálni a közönséget. Tudatos célt volt ezt a jellegzetes márkát kiépíteni, vagy sodródtak a lehetőségekkel?

Tudatosan vállaltuk az utat, melyet Fonó név alatt végig akartunk járni, illetve végig szeretnénk járni az elkövetkező évtizedekben is! Az emberi minőségre, az egyedi hangulatra, a közvetlen és otthonos estékre fókuszáltunk az elmúlt bő másfél évtizedben. Ha voltak is hullámvölgyek, bebizonyosodott, hogy sokkal jobb egy koncertet boros pohárral az ölben tartva meghallgatni, mint feszengve az első sorból vagy a páholyból… A művészettől annyira távol áll a mesterkélt és steril milliő, pedig az elit koncerttermek mind erre rendelkeztek be…Mi nem ezt szeretnénk, célunk a közvetlen, meleg hangulat elérése, olyan muzsikákkal, melyek szívig hatolnak – a közvetlenség, az őszinteség, az akusztika jogán!

 

Több fórumon elmondta: nem csupán Önök alakítják a Fonót, hanem azok a művészek, akiknek az életműve mellé álltak. Számos előadó hazajár a Fonóba. Anno mi alapján döntötte el, hogy kiknek kell helyet adni, és lehetőségeket biztosítani?

Megérzés alapján. Azokat a művészeket tudom pártfogolni, akik a színpadon önmagukat adják, akik ha kell, az egyéniségüket levetkőzve, vagy pont azt bemutatva tágítják a valóság határait. A zene pedig tökéletesen alkalmas a dimenzióváltásokra: nem véletlen, hogy a népzene a kollektív emlékezet egyik megtartója, mint ahogy az sem, hogy a kísérleti zene a jövő felé vezető utakat töri fel számunkra, mint a jégtörők a nagy tömböket az északi vagy déli sarkon.

 

Ma tud bővülni ez a széles előadói kör? Mint lemezkiadó tapasztalt szeme lehet már a tehetségek felismerésére. Figyeli még a felfedezésre váró fiatalokat, vagy inkább a befutott művészekkel foglalkozik?

A tehetség utat tör magának, de kell a szerencse is persze, a Fonó feladata pedig, hogy szerencsés pillanatokhoz segítse az alkotókat…ha pedig a csillagok állása is kedvező, akkor nagyon sok erőt, akaratot tudunk felszabadítani…ilyen volt a 2000-es évek eleje, amikor is a mai világzenei mozgalmak fő alkotói tudtak érvényesülni a Fonóban. Ma talán más a helyzet, nem vagyok benne biztos, hogy a nagy dolgoknak Budapesten kell megszületniük…akkora a túlkínálat, hogy már ez egy természetes kontraszelekció. Meg különben is vízfejű az ország, így érdemes vidéken, ne adj Isten határon túl szétnézni – még is csak más ott a sodrás, más ott a tét!!

 

A Womexen a világ 20 legjobb világzenei kiadójaként vettek részt. Mi volt a tapasztalat – mi érdekli leginkább külföldön a közönséget a magyar zenei kínálatból?

A magyar zenét egyrészt értik, szeretik, de most nem ezzel vannak elfoglalva az ügynökségek. Az afrikai zenék dömpingjét éljük, azt is tudjuk, hogy Közép-Európában ezekkel a zenékkel semmire sem megyünk…magyarul egy nagy űr van most a piacon, ahová ügyesen adagolni lehet az újdonságokat. Nem véletlen, hogy Lajkó Félix citerás lemeze letaglózta a közvéleményt, mivel egyszerű, elementáris stílusa, zenei szabadsága sokak számára villantott meg valamit a kozmikus zenéből, a szépségből, amire mindnyájan vágyunk.

 

18 éve minden szerdán táncház vár a Fonóban, jazz, világ- és népzene hívja a vendégeket. Hogy tapasztalja: van egy kialakult, visszatérő közeg, vagy sikerül újabb és újabb közönséget behozni? Cél ez egyáltalán?

Furcsa mód a Fonó az utóbbi időben szinte minden este teltházas. Régi és új arcok fedezik fel újra és újra a klubozás szépségét, erényeit. Tereinket ügyesen váltogatva, hangoljuk a közönséget, ha kell táncra, ha kell, mély elmélyülésre – és mint említettük, ebben nagyban segítettek bennünket azok a művészek, akiket a Fonó arcainak kiáltottunk ki a Fonó18 éves sorozatban. Ezúton is köszönjük nékik a kitartást, a barátságot, a hűséget!

 

Az említett programsorozat a két ünnep között zárul. Milyen koncertekkel várják a közönséget? Mi volt a koncepció az ünnepi műsor megtervezésében?

„Ami belefér” ez már harmadik éve a Fonó évzáró sorozatának címe. Cimbaliband, Fonó zenekar, Góbé, Dresch quartet, Söndörgő, Both Miklós Folkside, egy igazi világsztár az iráni tombakos Mortazavi személyében…ahogyan a jazz előszilveszter és a folk szilveszter is egyedi arculatot képvisel! A két ünnep között a felszabadult zenélés terepe lesz a Fonó, és amire büszkék vagyunk már 18 éve, hogy egy magasra belőtt színvonal alá, soha nem csúsznak be a produkciók – ez az amiből nem szeretnénk engedni a közeljövőben sem!

Kulcsszavak:

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma