NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2018.09.16

Óhazából újhazába – Emberi és családi sorsok az emigrációban címmel nyílt kiállítás a Mikes Kelemen Program keretében szeptember 14-én a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárában. A kiállítás célja, hogy megjelenítse az európai kulturális értékek megőrzésének módjait a diaszpórában élő magyar családok és közösségek körében.

Rácz György, az MNL Országos Levéltáráért felelős főigazgató helyettese a szeptember 14-ei budapesti megnyitón kiemelte: a tárlatot a kulturális örökség napjai programsorozat részeként készítették. Felidézte, hogy az MNL 2015-ben csatlakozott szakmai partnerként a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által vezetett, szakmailag az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által koordinált Mikes Kelemen Programhoz. „Azzal, hogy a MNL Országos Levéltára befogadja a tengerentúli diaszpóra maradandónak ítélt levéltári anyagát, egyúttal szorosabbá fűzi az anyaországnak a diaszpórával való kapcsolatát is” – mondta, hozzátéve: gyűjteménybefogadó tevékenységével a közös magyar múlt részesévé teszi a diaszpóra történetét is, a lehető legszélesebbre tárva a világon élő összes magyar, az egyetemes magyarság történetének kereteit.


MikesKelemen

 

A kiállítás célja, hogy megjelenítse az európai kulturális értékek megőrzésének módjait és stratégiáit a diaszpórában élő magyar családok és közösségek körében. Ezt a Mikes Kelemen Program során beérkezett dokumentumokon keresztül több tárló, tabló és interaktív tábla segítségével mutatják be az érdeklődőknek. A tárlat az óhazától egészen az újhazáig kíséri végig számos magyar ember sorsának alakulását. Igyekszik megjeleníteni az elvándorlás okait, az út során fellépő nehézségeket, az új társadalomba való beilleszkedés viszontagságait, és bemutatja az európaiság, magyarság megtartásának ma is működő kulturális intézményeit.

 

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos elmondta: 2010 óta a nemzetpolitika a kormányzaton belül magasabb szintre került, azóta intézményes formában is kiemelt figyelmet fordítanak nemcsak a Kárpát-medencei magyarságra, hanem arra két és félmillió magyarra, akik a diaszpórában élnek szerte a világon. Felidézte: a Mikes Kelemen Programról 2013-ban a magyar diaszpóra tanács döntött, ezt követően indult el a munka, amelybe az OSZK és az MNL is bekapcsolódott. A program célja, hogy a diaszpóra tárgyi örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. Mint mondta, a munka során meg kellett szervezni az anyagok – a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött könyvei, levéltári anyagok, levelezések, a közösségek életét bemutató folyóiratok, aprónyomtatványok – hazajuttatását.


MikesKelemen2

 

Elmondta: gyűjtőpontokat hoztak létre Észak-Amerikában, Dél-Amerikába és Ausztráliában, ahová az érintett közösségek és magánszemélyek elhelyezhették könyvtári hagyatékaikat. A 2015-ös év óta szakemberek utaztak a helyszínekre, hogy személyesen segítsék a gyűjtéseket. Hozzátette: ennek a munkának az eredménye, hogy olyan értékes anyagok érkeztek haza, amelyeket a kiállításon – amely 8 tárlón keresztül mutatja be a diaszpóra történetét – a közönség elé tárhatnak. Kiemelte: az elmúlt időszakban 300 köbméternyi anyagot gyűjtöttek össze, ebből 260 köbméternyi már hazaérkezett, 40 köbméternyi még várakozik a hazaszállításra. Elmondta: céljuk, hogy létrehozzanak egy olyan emigrációs és diaszpóra központot, ahol be tudják mutatni, hogyan és miért hagyták el hazánkat honfitársaink.

 

Arany Krisztina, az MNL Országos Levéltárának hungarika-munkacsoport vezetője, aki az MNL-en belül a Mikes-programot vezeti, a december 20-áig látogatható tárlatot bemutatva kiemelte a Csarada-család díszes leszármazási tábláját, amely három család őseit mutatja be a 16. és a 19. század eleje közötti időszakban. A különlegességek között említette a 2. világháborús, Don-kanyarnál használt célponttérképet. Elmondta: a kiállítás bemutatja azoknak az emigrációba kerülő fiataloknak a sorsát is, akiket kényszersoroztak a világháború utáni fogolytáborokból és sokan közülük például a francia idegenlégióba kerültek. A tárlaton láthatók egy magyar származású légiósnak az indokínai háború során készült, albumba rendezett fotói is. Kiemelte a közösségeket összetartó intézmények szerepét a diaszpórában és ennek korai emlékét, egy 1929-ben készült fotót, amelyen a clevelandi magyar női segélyegylet tagsága szerepel. Az egylet karitatív tevékenysége kiemelkedő volt, történetük példaértékű – hangsúlyozta. A kiállítás azokat is bemutatja, akik áldozatos munkával összegyűjtötték az írásos emlékeket a diaszpórában, és nem hagyták elveszni őket – mondta.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Gyorgyi_Anna_VenerOrsolya

2019.09.16

Dan LeFranc Nagy vacsora című műve 2011-ben Chicago legjobb darabja volt, most pedig a Jurányi Házban mutatják be szeptember 28-án Császi Ádám fordításában és rendezésében. Az egyik főszerepet Györgyi Anna játssza. Őt kérdezte Bordás Katinka.

Toth_Roland_-_Bela

2019.09.16

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál idén ősszel is megrendezi Budapesten a KAFF napot szeptember 21-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az egész napos rendezvényen a fesztivál díjazott alkotásaival is találkozhat a közönség.

TereyMTICzimbalGyula

2019.09.15

Az idén júniusban elhunyt Térey János író, költő, drámaíró, műfordító minden kétséget kizáróan nagy költő volt, akinek alkotói fellépése jelentős változásokat hozott a magyar irodalomban. Szeptember 12-én a Fugában tartott, Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című, Térey szándékait tükröző kötet bemutatóján minden hely megtelt.

Drámasorozat kategóriában a Trónok harca nyolcadik évada tíz kreatív Emmy-díjat nyert el, a Csernobil című sorozat hét díjat kapott a korlátozott epizódsorozatok kategóriában, a Free Solo - Mászókötél nélkül című filmet a dokumentumfilmek között szintén hét díjjal jutalmazták. Kreatív Emmy-díjjal jutalmazták Cherry Jones und Bradley Whitford színészeket A szolgálólány meséje című drámasorozatban való vendégszereplésükét, valamint Jane Lynchet és Luke Kirbyt a The Marvelous Mrs. Maisel című vígjátéksorozatban nyújtott vendégszereplésükért. Utóbbi sorozat a vígjáték kategóriában hat díjat zsebelt be. A legjobb dokumentumfilmnek járó kreatív Emmy-díjat kapta továbbá a Michael Jackson állítólagos szexuális molesztálásait feldolgozó Neverland elhagyása című film. Az Emmy-díjakat szeptember 22-én adják át Los Angelesben.

Az egykori árvaház helyén immár egy interaktív kiállításnak otthont adó látogatóközpont, közösségi kávézó, bolt és kertek várják a Beatles rajongóit. A területen álló eredeti, gótikus épületet 1878-ban építtette egy hajómágnás, majd 1934-ben az Üdvhadsereg vásárolta meg a wooltoni ingatlant és gyermekotthonná alakította. Az akkoriban a nagynénjével Élő fiatal Lennon mindössze pár sarokra lakott az intézménytől, ahová gyakran ellátogatott, hogy fára másszon és bújócskázzon, valamint nagy kedvence volt az árvaházban évente megrendezett nyári kerti mulatság. Évekkel később Lennon ezekből az emlékeiből táplálkozva írta meg az 1960-as évek egyik leghíresebb számát, a Strawberry Fields Forever-t. Az eredeti épületet a 70-es évek elején lebontották, és egy kisebb gyermekotthont emeltek a helyén, amely azonban 2005-ben végleg bezárt. Az Üdvhadsereg tulajdonában lévő és általa üzemeltetett új látogatóközpont, kávézó és bolt bevételeiből a szervezet Steps to Work elnevezésű programját támogatják, amely a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok munkába állását segíti.

A Jojo Rabbit nyerte el vasárnap a Torontói Filmfesztivál fődíját, amelyről közönségszavazás dönt. Az új-zélandi rendező második világháborús komédiája a náci Németországban játszódik, és egy 10 éves kisfiúról, Jojóról szól, akinek képzeletbeli barátja Adolf Hitler. A Thor: Ragnarok rendezője maga játssza a náci vezért a filmben, amelynek további sztárjai között van Scarlett Johansson, aki a kisfiú anyját alakítja, továbbá Sam Rockwell és Rebel Wilson is. A fiú szerepében a filmmel debütáló Roman Griffin Davis látható. Waititi filmje a kanadai filmfesztivál legfontosabb trófeáját, a közönségdíjat kapta, amely 15 ezer kanadai dollár (3,4 millió forint) pénzjutalommal jár.

A közönségszavazatok alapján a második helyet Noah Baumbach Marriage Story című válási drámája kapta Adam Driverrel és Scarlett Johanssonnal a főszerepben, a harmadik pedig Bong Dzsun Ho dél-koreai rendező Élősködők című thrillere lett, amely májusban elnyerte a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját.

Marc Chagall színpompás képeinek megalkotásánál egész pályafutása során hű maradt nyolc festékhez, bárhová is vetődött a világban – többek között ezt állapította meg egy ötéves kutatás, amelyet az amszterdami Stedelijk Múzeum szakemberei végeztek. A kutatók a művész kilenc festményét vizsgálták meg nagyon alaposan a modern technológiai vívmányok felhasználásával. Chagall művészetében keveredtek az olyan modern művészeti stílusok, mint a kubizmus és a fauvizmus, munkáit hagyományos vászonra, de kerámiára, üvegablakra, egy operaház mennyezetére, sőt asztalterítőre is festette. Az orosz származású francia festő Vityebszkben, egy kis faluban született, onnan jutott el Szentpétervárra, majd később tovább Párizsba és New Yorkba.

A régészek eddig nem foglalkoztak az alig 2-3 centiméteres éles pattintott kőeszközökkel, de a Dél-Izraelben talált apró kőszerszámok tanulmányozása kiderítette: használat után nem mosták el a pengéket, elefántzsírt találhattak a kőeszközökön. Az új felfedezés nyomán újjá kell értékelni az eddig ügyetlennek vélt, félmillió évvel ezelőtt élt Homo Erectus képét.

A Next.Ape tagjai bár mindannyian jazz-zenészek, mégsem jazzt játszanak, hanem elektronikával és improvizációkkal megspékelt alternatív popzenét. Harcsa Veronika belgiumi székhelyű, páratlanul izgalmas, új projektje szeptember 27-én debütál az A38-on.

820QI1zM

Október 18-án újult erővel lép fel az InStartban a The Anahit.

Itália áll a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar rendezvénysorozatának középpontjában. Az Európai Hidak szeptember 18. és 27. között várja a közönséget koncertekkel, filmvetítéssel és irodalmi esttel.

A Művészek a klímatudatosságért egy összművészeti kezdeményezés, amelyen magyar írók, képzőművészek, slammerek, zenészek és színészek igyekeznek szélesebb körben felhívni a figyelmet a közelgő ökológiai katasztrófára, illetve az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalás fontosságára. Az első eseménynek szeptember 19-én a Trafó ad otthont.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma