2018.01.25

Virginia Woolf írónő éppen 136 éve, 1882. január 25-én látta meg a napvilágot. Bár a művész önkezével vetett véget életének, soraiból kiolvasható, milyen mélyen szeretett és együttérzett másokkal. Az ember és a világ nyitott könyv volt a számára. Születésének évfordulóján regényeit elevenítjük fel. Tarts velünk, és olvassunk együtt Virginia Woolfot!

Mondhatni, Virginia Woolf a modern angol próza és a lélektani regény egyik megteremtője. De számomra ennél is több. Ő tanított meg arra, hogy észrevegyem: egyetlen pillanatban mennyi minden történik körülöttünk – és bennünk. Regényei tele vannak megható és az élet örömét hirdető pillanatokkal.

 

george_charles_beresford___virginia_woolf_in_1902___restoration_600x528


Boldog pillanatok

Clarissa Dalloway a fővárosi forgatagban, Londonban sétál. Az asszony estélyt ad aznap barátainak és számtalan hírességnek, melyhez még el kell intéznie pár apróságot, és a virágot is meg kell vennie. Egy pillanatra azonban mindenről megfeledkezik. Jobban mondva: belefeledkezik a pillanatba. Megáll a járda szélén, hogy átengedjen egy autót, a Big Ben pedig felzúg, feje fölött repülő húz el, az emberek pedig haladnak – ki-ki a maga célja felé. Őt pedig elönti az öröm: hogy él, és részese lehet mindennek. Maga sem érti, mi az oka annak, hogy a város minden lakója, még a tönkrejutott nyomorult is: szereti az életet.

 

„Az emberek szemében, lendületében, lábdobogásában, vánszorgásában, a zajban és forgatagban, a kocsikban, autókban, autóbuszokban, teherautókban, az utcán végigimbolygó–csoszogó szendvicsemberekben, a cinek és fúvósok csinnadrattájában, a verklinyikorgásban, a magasan fönn keringő repülőgép diadalmas motorberregésében, cérnavékonyka énekhangjában – mindenütt ott volt, amit ő is szeretetett: az élet, London, ez a júniusi pillanat” – olvasható Virginia Woolf Mrs. Dalloway című regényben Tandori Dezső fordításában. Ha csak ezt az egy idézetet ismernénk, nem is gondolnánk, hogy a regény ugyanúgy a halál, az elmúlás köré épül, mint a szerző legtöbb műve. Köztük A világítótorony, melyet részletesebben is bemutatunk.

 

Magányos pillanatok

Mielőtt azonban elmerülnénk A világítótorony szövegében, fontos tisztázni: Woolf alkotásait nem érdemes úgy olvasnunk, hogy izgalmas, lineáris cselekményszövést, fordulatokat, szikrázó párbeszédeket várunk. Regényei különösen nehéz olvasmányok lehetnek, mivel telis tele vannak belső monológokkal, visszaemlékezésekkel. Az elbeszélő állandóan perspektívát vált, és hol egy kisgyermek, hol egy utcán sétáló idegen, hol az anya, vagy nagypapa szemszögéből meséli el, mit láthatunk. Virgina Woolf műveivel megújította a regény műfaját. Alkotásai – Jacob szobája, Mrs. Dalloway, A világítótorony, A hullámok, Az évek, Felvonások között – mind a tudatfolyam, a belső monológ, a nézőpont-technika, az időkezelés megújításának és zseniális továbbfejlesztésének bizonyítékai.

 

Miért érdemes mégis az olvasónak fáradtságot nem kímélve kézbe venni szövegeit? Mert műveiben elmerülve közelebb juthatunk ahhoz, mit érezhetnek, láthatnak, gondolhatnak a körülöttünk élők. Megtanulhatjuk felfedezni, belakni és megszeretni azt a pillanatot, amely csak a miénk. Hiszen regényei mind-mind pillanatokból építkeznek. Bemutatja, hogy amíg az óra mutatója előre lép egyet, sok száz és ezer pillanat sorakozik fel egymás mellett a világban. Hiszen minden szereplő mást él meg – még akkor is, ha ugyanott van, ugyanazt nézi, hallja, mint a többiek. A pillanatok sokszor otthonosak, egyediek, szerethetőek, ám kis szigetek is egy hatalmas tengeren – átjárás alig lehetséges egyikről a másikra.

 

Woolf szereplői saját pillanataikba vannak bezárva, nem tudják azt megismertetni a másikkal, ezért rendkívül magányosak. Különösen, ha olyan érzésekkel kell szembenézniük, mint valakinek a hiánya, elvesztése.

 

Kagylóból tengert: emlékezés egy csodálatos édesanyára

Az írónő fiatalon veszítette el édesanyját, majd féltestvérét, édesapját és édes bátyját is el kellett búcsúztatnia. Nem csoda, hogy műveiben a családtag, barát elvesztése vagy a halál gondolata központi szerepet játszik. A világítótoronyban édesanyjának állít emléket. A regényben itt is úgy ábrázolja az emberek belsőjét, mintha egy kagylóból mutatná meg az egész tengert. Egyetlen motívumban, a szereplő egyetlen leírt pillanatában benne van minden, amit akkor gondol, érez, lát, hall, tesz, és még a körülötte levők észlelése, gondolatai is. Így bontja ki az egész szövegen át édesanyjáról mintázott főhősét: Mrs. Ramsayt, akiről Virginia Woolf nővére, Vanessa is azt állította: jobban hasonlít anyjukra, mint bármi, amit valaha is lehetségesnek képzelt.

 

A világítótorony ennek az asszonynak az alakja köré épül, ahogy a többi szereplő gondolatainak is ő áll a középpontjában. Az első rész címe: Az ablak, melyben megjelenik Msr. Ramsay mint anya: aki gyerekharisnyát köt, miközben fiát igyekszik megnyugtatni, és elalvás előtt mesét mesél. Mint háziasszony: aki vendégeit próbálja a vacsora közben összhangba hozni. Mint feleség: aki gyermekeit és ismerőseit is házasságra bíztatja, hiszen másképp el sem tudja képzelni az életet. Ő az, aki a fejezet végén az ablak előtt áll, s nézi a világítótornyot. Rámosolyog a férjére, mert tudja, hogy szeretik egymást.

 

Woolf itt az anya, a feleség és a háziasszony arcát pillanatokra lebontva és pillanatokba sűrítve, csodálattal mutatja be. Mrs. Ramsay minden pillanatban, minden tettében, gondolatában, minden szerepében teljes és teljes életet él.

 

„Most az kell, hogy minden még előbbre jusson, tovább. Mrs. Ramsay lába megpihent egy pillanatra a küszöbön, ott állt még egy egészen kicsit, körülvette ez a jelenet, de aztán, hogy ő maga moccant, Mintára támaszkodva ment, megváltozott, új alakot öltött az egész, tudhatta, válla felett hátratekintve még egyszer, utoljára, hogy ez már mind a múlt” – olvasható az édesanya belső monológja. És a múlt elviszi Mrs Ramsayt. A következő fejezet címe: Múlik az idő. Itt értesülünk haláláról. Az első rész annyira Róla szólt, hogy elképzelni se tudja az olvasó, hogyan lesz meg nélküle, az anya nélkül a regény. Hogyan léphetnek tovább a szereplők? Csakis úgy, hogy nem felejtik, és folyamatosan emlékeznek rá. A harmadik, befejező részben ismét ő: az édesanya áll a középpontban. Mindenhol felfedezhető alakja, mindenben és mindenkiben ő él tovább.

 

Így fedezhetjük fel egy partra vetett kagylóban a tenger emlékét. Így láthatjuk meg a regényben saját édesanyánkat, szüleinkhez való ragaszkodásunkat.

 

A szöveg egyetlen motívum és egyetlen alak köré szerveződik. Ez a motívum nem más, mint a címadó világítótorony. A regény elején tervezik hozzá a kirándulást, az első fejezet végén Mrs. Ramsay nézi a fényét az ablakból, a harmadik fejezetben pedig az apa és két gyermeke elhajózik az épülethez. Virgina Woolf azt állította, hogy a világítótoronnyal semmit sem akart kifejezni, a szerkezet központi magjához kellett, és a hozzá fűződő érzéseket rábízza az olvasókra. Nehéz azonban elválasztani a világítótornyot Mrs. Ramsay alakjától. Ahogy a szerkezetet a torony-motívum, úgy a családot, a szereplőket az asszony alakja tartja össze. Virgina Woolf nem is először azonosítja a vágyott női személy és a világítótorony képét egymással. Az Éjre nap című regényben a szerelmes Ralph áll Katharine háza előtt, és figyeli a fényt, miközben arra gondol, ő maga olyan, mint a madarak, melyeket megbűvöl a világítótorony.



Wéber Anikó

Forrás: Bécsy Ágnes: Virginia Woolf világa

Fotó: Wikipedia

MeseboltrumcajszNJ13_r

2019.02.23

Vannak mesehősök, akik gyermekek generációit el tudják varázsolni. Ilyen Rumcájsz, a becsületes cipészmester is, akinek lakóhelye, a jicini Rejtekadó erdő nagyon is valóságos helyszín. A Cseh Paradicsomnak is nevezett terület manapság is népszerű kirándulóhely. Ám a Prágától mintegy 93 km-re fekvő erdőbe látogatva nem biztos, hogy olyan remek kalandokban lenne részünk, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Rumcájsz című előadásán.

kenny-garrett

2019.02.23

Kenny Garrett Quintet, a Patricia Barber Trio, az Aguas Trio, Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players, Mózes Tamara és Benkó Ákos, valamint az Ewiva! is fellép a negyedik alkalommal megrendezett GetCloser Jazz Festen március 29. és 31. között a MOM Kulturális Központban.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

A Duna és a Duna World csatornán élőben sugárzott döntőben a nyolc finalista mezőnyét a szakmai zsűri pontozással négyre szűkítette. Pápai Joci (dalának címe: Az én apám), az Acoustic Planet (Nyári zápor), Vavra Bence (Szótlanság) és Nagy Bogi (Holnap) közül a tévénézők választották ki a nyertest. A nézőktől Pápai Joci kapta a legtöbb szavazatot, Az én apám lett Magyarország legjobb dala, és az énekes képviselheti az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon május 14. és 18. között Tel-Avivban.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma