2018.01.25

Virginia Woolf írónő éppen 136 éve, 1882. január 25-én látta meg a napvilágot. Bár a művész önkezével vetett véget életének, soraiból kiolvasható, milyen mélyen szeretett és együttérzett másokkal. Az ember és a világ nyitott könyv volt a számára. Születésének évfordulóján regényeit elevenítjük fel. Tarts velünk, és olvassunk együtt Virginia Woolfot!

Mondhatni, Virginia Woolf a modern angol próza és a lélektani regény egyik megteremtője. De számomra ennél is több. Ő tanított meg arra, hogy észrevegyem: egyetlen pillanatban mennyi minden történik körülöttünk – és bennünk. Regényei tele vannak megható és az élet örömét hirdető pillanatokkal.

 

george_charles_beresford___virginia_woolf_in_1902___restoration_600x528


Boldog pillanatok

Clarissa Dalloway a fővárosi forgatagban, Londonban sétál. Az asszony estélyt ad aznap barátainak és számtalan hírességnek, melyhez még el kell intéznie pár apróságot, és a virágot is meg kell vennie. Egy pillanatra azonban mindenről megfeledkezik. Jobban mondva: belefeledkezik a pillanatba. Megáll a járda szélén, hogy átengedjen egy autót, a Big Ben pedig felzúg, feje fölött repülő húz el, az emberek pedig haladnak – ki-ki a maga célja felé. Őt pedig elönti az öröm: hogy él, és részese lehet mindennek. Maga sem érti, mi az oka annak, hogy a város minden lakója, még a tönkrejutott nyomorult is: szereti az életet.

 

„Az emberek szemében, lendületében, lábdobogásában, vánszorgásában, a zajban és forgatagban, a kocsikban, autókban, autóbuszokban, teherautókban, az utcán végigimbolygó–csoszogó szendvicsemberekben, a cinek és fúvósok csinnadrattájában, a verklinyikorgásban, a magasan fönn keringő repülőgép diadalmas motorberregésében, cérnavékonyka énekhangjában – mindenütt ott volt, amit ő is szeretetett: az élet, London, ez a júniusi pillanat” – olvasható Virginia Woolf Mrs. Dalloway című regényben Tandori Dezső fordításában. Ha csak ezt az egy idézetet ismernénk, nem is gondolnánk, hogy a regény ugyanúgy a halál, az elmúlás köré épül, mint a szerző legtöbb műve. Köztük A világítótorony, melyet részletesebben is bemutatunk.

 

Magányos pillanatok

Mielőtt azonban elmerülnénk A világítótorony szövegében, fontos tisztázni: Woolf alkotásait nem érdemes úgy olvasnunk, hogy izgalmas, lineáris cselekményszövést, fordulatokat, szikrázó párbeszédeket várunk. Regényei különösen nehéz olvasmányok lehetnek, mivel telis tele vannak belső monológokkal, visszaemlékezésekkel. Az elbeszélő állandóan perspektívát vált, és hol egy kisgyermek, hol egy utcán sétáló idegen, hol az anya, vagy nagypapa szemszögéből meséli el, mit láthatunk. Virgina Woolf műveivel megújította a regény műfaját. Alkotásai – Jacob szobája, Mrs. Dalloway, A világítótorony, A hullámok, Az évek, Felvonások között – mind a tudatfolyam, a belső monológ, a nézőpont-technika, az időkezelés megújításának és zseniális továbbfejlesztésének bizonyítékai.

 

Miért érdemes mégis az olvasónak fáradtságot nem kímélve kézbe venni szövegeit? Mert műveiben elmerülve közelebb juthatunk ahhoz, mit érezhetnek, láthatnak, gondolhatnak a körülöttünk élők. Megtanulhatjuk felfedezni, belakni és megszeretni azt a pillanatot, amely csak a miénk. Hiszen regényei mind-mind pillanatokból építkeznek. Bemutatja, hogy amíg az óra mutatója előre lép egyet, sok száz és ezer pillanat sorakozik fel egymás mellett a világban. Hiszen minden szereplő mást él meg – még akkor is, ha ugyanott van, ugyanazt nézi, hallja, mint a többiek. A pillanatok sokszor otthonosak, egyediek, szerethetőek, ám kis szigetek is egy hatalmas tengeren – átjárás alig lehetséges egyikről a másikra.

 

Woolf szereplői saját pillanataikba vannak bezárva, nem tudják azt megismertetni a másikkal, ezért rendkívül magányosak. Különösen, ha olyan érzésekkel kell szembenézniük, mint valakinek a hiánya, elvesztése.

 

Kagylóból tengert: emlékezés egy csodálatos édesanyára

Az írónő fiatalon veszítette el édesanyját, majd féltestvérét, édesapját és édes bátyját is el kellett búcsúztatnia. Nem csoda, hogy műveiben a családtag, barát elvesztése vagy a halál gondolata központi szerepet játszik. A világítótoronyban édesanyjának állít emléket. A regényben itt is úgy ábrázolja az emberek belsőjét, mintha egy kagylóból mutatná meg az egész tengert. Egyetlen motívumban, a szereplő egyetlen leírt pillanatában benne van minden, amit akkor gondol, érez, lát, hall, tesz, és még a körülötte levők észlelése, gondolatai is. Így bontja ki az egész szövegen át édesanyjáról mintázott főhősét: Mrs. Ramsayt, akiről Virginia Woolf nővére, Vanessa is azt állította: jobban hasonlít anyjukra, mint bármi, amit valaha is lehetségesnek képzelt.

 

A világítótorony ennek az asszonynak az alakja köré épül, ahogy a többi szereplő gondolatainak is ő áll a középpontjában. Az első rész címe: Az ablak, melyben megjelenik Msr. Ramsay mint anya: aki gyerekharisnyát köt, miközben fiát igyekszik megnyugtatni, és elalvás előtt mesét mesél. Mint háziasszony: aki vendégeit próbálja a vacsora közben összhangba hozni. Mint feleség: aki gyermekeit és ismerőseit is házasságra bíztatja, hiszen másképp el sem tudja képzelni az életet. Ő az, aki a fejezet végén az ablak előtt áll, s nézi a világítótornyot. Rámosolyog a férjére, mert tudja, hogy szeretik egymást.

 

Woolf itt az anya, a feleség és a háziasszony arcát pillanatokra lebontva és pillanatokba sűrítve, csodálattal mutatja be. Mrs. Ramsay minden pillanatban, minden tettében, gondolatában, minden szerepében teljes és teljes életet él.

 

„Most az kell, hogy minden még előbbre jusson, tovább. Mrs. Ramsay lába megpihent egy pillanatra a küszöbön, ott állt még egy egészen kicsit, körülvette ez a jelenet, de aztán, hogy ő maga moccant, Mintára támaszkodva ment, megváltozott, új alakot öltött az egész, tudhatta, válla felett hátratekintve még egyszer, utoljára, hogy ez már mind a múlt” – olvasható az édesanya belső monológja. És a múlt elviszi Mrs Ramsayt. A következő fejezet címe: Múlik az idő. Itt értesülünk haláláról. Az első rész annyira Róla szólt, hogy elképzelni se tudja az olvasó, hogyan lesz meg nélküle, az anya nélkül a regény. Hogyan léphetnek tovább a szereplők? Csakis úgy, hogy nem felejtik, és folyamatosan emlékeznek rá. A harmadik, befejező részben ismét ő: az édesanya áll a középpontban. Mindenhol felfedezhető alakja, mindenben és mindenkiben ő él tovább.

 

Így fedezhetjük fel egy partra vetett kagylóban a tenger emlékét. Így láthatjuk meg a regényben saját édesanyánkat, szüleinkhez való ragaszkodásunkat.

 

A szöveg egyetlen motívum és egyetlen alak köré szerveződik. Ez a motívum nem más, mint a címadó világítótorony. A regény elején tervezik hozzá a kirándulást, az első fejezet végén Mrs. Ramsay nézi a fényét az ablakból, a harmadik fejezetben pedig az apa és két gyermeke elhajózik az épülethez. Virgina Woolf azt állította, hogy a világítótoronnyal semmit sem akart kifejezni, a szerkezet központi magjához kellett, és a hozzá fűződő érzéseket rábízza az olvasókra. Nehéz azonban elválasztani a világítótornyot Mrs. Ramsay alakjától. Ahogy a szerkezetet a torony-motívum, úgy a családot, a szereplőket az asszony alakja tartja össze. Virgina Woolf nem is először azonosítja a vágyott női személy és a világítótorony képét egymással. Az Éjre nap című regényben a szerelmes Ralph áll Katharine háza előtt, és figyeli a fényt, miközben arra gondol, ő maga olyan, mint a madarak, melyeket megbűvöl a világítótorony.



Wéber Anikó

Forrás: Bécsy Ágnes: Virginia Woolf világa

Fotó: Wikipedia

Jomadarak-1

2018.05.24

Milyen egy igazi madárkórház? Itt is vannak műtők, fehér köpenyes orvosok? És min mennek keresztül az itt lábadozó madarak? Halász Margit a Hortobágyi Madárkórházban és környékén gyűjtött anyagot új, ifjúsági regényéhez. Aki szereti az állatos történeteket, a népmeséket, a humort, a kalandot és a krimit, annak el kell olvasnia a Jómadarak pácban című művet! Cikkünkben az írónőt kérdeztük a műről.

_D0A9789_Copy

2018.05.24

Hogy hogyan? A klasszikus zenével! A Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsort Peller Mariann producer álmodta meg. Már az első évad nézettsége megelőzte a kereskedelmi csatornákét, azóta pedig az egész világon nagy iránta az érdeklődés. Legalább 20 országban indulhat el a tehetségkutató, melyhez hasonló még nem volt. A nemzetközi sikerekről és az idei koncertekről árulunk el részleteket!

DBZOL20180524003

2018.05.24

Új típusú szabad teret hoz létre egy ideiglenes kilátó révén a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, amely Szabadság híd – Új horizontok a városban címmel lesz látható május 26-tól. Jelen írásban a magyar szecesszió sokoldalú alkotója, Maróti Géza tervezte magyar pavilont májustól novemberig elfoglaló installációról lesz szó.

Elhunyt 90 éves korában május 21-én szívelégtelenségben Clint Walker hollywoodi westernsztár, akit a nézők A piszkos tizenkettő című filmből is ismerhettek. A színész az ötvenes évek közepétől hét évadon át szerepelt a Cheyenne című, polgárháború után játszódó westernsorozatban. Később Frank Sinatra őt választotta ki a Csupán a bátrak című háborús filmjének kulcsszerepére.

Megkezdődött az V. Savaria Nemzetközi Filmszemle május 23-án Szombathelyen, amelyre a szervezők tájékoztatása szerint több mint kétszáz filmet neveztek be alkotóik dokumentumfilm, filmetűd és kisjátékfilm, valamint idén először diákfilm kategóriában. A három naposra bővült filmszemléhez idén először egy konferencia is kapcsolódik, amelynek központi témája a film mint közösségformáló eszköz. A zsűri tagjai András Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, Halmy György filmrendező, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező és Rófusz Ferenc Oscar-díjas filmrendező. A díjátadó gálát május 25-én este tartják az AGORA Savaria Filmszínház nagytermében.

Tavaly ismét a Louvre lett a leglátogatottabb múzeum a világon, százezer látogatóval többen keresték fel, mint a statisztika szerint a második helyen végzett pekingi Kínai Nemzeti Múzeumot. A múzeumok látogatói adatait 12. alkalommal tette közzé a Themed Entertainment Asssociation (TEA) szolgáltató cég és az AECOM. A világ toplistás múzeumainak összesen 108 millió látogatója volt 2017-ben. A jelentés szerint a húsz leglátogatottabb múzeum közönsége globálisan alig egy hajszálnyival, 0,2 százalékkal nőtt tavaly a 2016-os adatokhoz képest. A regionális múzeumok azonban jobban teljesítettek, azokban 5 százalékkal nőtt a vendégek száma elsősorban az ázsiai térségben tapasztalt felpezsdülésnek köszönhetően.

Egyedülálló gyűszűkiállítás nyílik Vácrátóton, a gyűjteményben valamennyi földrészről összesen több mint 5 ezer gyűszű található. A magángyűjteményben megtalálhatók fém, fa, üveg, porcelán, bőr, gyöngyház, kerámia, műanyag, használati, reklám- vagy emléktárgynak készült gyűszűk. Vannak olyan gyűszűk, amelyeken híres emberek láthatók, egy porcelán és egy fa gyűszűkészlet 24 darabja pedig Jézus életét mutatja be. A gyűjteményben szerepelnek olyan gyűszűk is, amelyeken miniatűrben láthatók országok, városok, szigetek, címerek, templomok, várak, fáraók, királyok, híres emberek, mesealakok, növények és állatok képei is. Az érdeklődők ingyenesen tekinthetik majd meg a magánkiállítást, de tulajdonos különleges gyűszűt vagy azok megvásárlásához adományt szívesen fogad, gyűjteményével szeretne ugyanis bekerülni a Guinness-világrekordok könyvébe. A nyitva tartásról a polgármesteri hivatalban adnak tájékoztatást az érdeklődőknek.

A cigány tradíciók szerinti szertartás keretében kísérik utolsó útjára Choli Daróczi József írót, a magyarországi cigány közélet egyik ismert alakját május 24-én, csütörtökön 14 órakor a Csepeli Temetőben Budapesten. A temetést megelőző este, szerdán 18 órától a Kossuth Klubban tartanak nyilvános, közös megemlékezést és virrasztást az elhunyt emlékére. Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő életének 79. évében, május 12-én hunyt el. Choli Daróczi Józsefet az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma