2018.01.20

„Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” Idézetek, melyeket mind ismerünk, és álmunkból felébredve is tudjuk: Az ember tragédiájából valók. Madách Imre műve világhírű lett, de vajon tudjuk-e, hogy fogságban írta meg az első verzióját? Ismerjük-e a regényeket, melyek róla és feleségéről szólnak? Cikkünkben érdekességeket gyűjtöttünk össze annak apropóján, hogy éppen 195 éve született Madách Imre.

1.

Madách Imre családja egészen a 13. századig vissza tudta vezetni a származását. Az ember tragédiájának írója nemesi családban látta meg a napvilágot, idősebb Madách Imre és Majthényi Anna elsőszülött fiaként.

 

497090de2288f48855c689d5bcf7011e_600x400


2.

Imre zárkózott fiú volt, mivel szülei kastélyában töltötte gyermekéveit Alsósztregován, és nevelői vezették be a tudományokba. A családi körön kívül nem is igazán volt társasága. Visszahúzódó magatartását csak tovább növelte, hogy korán elvesztette édesapját.

 

3.

Az ifjú összesen hat idegen nyelvet tanult meg, így németül, szlovákul, franciául, angolul, latinul és ógörögül is tudott, és már ezekben az években is tollat ragadott.

 

4.

Már nagyon fiatalon, 15 évesen lapszerkesztésen gondolkozott. Öccsével, Pállal együtt hetilapot írt Litteraturai Kevercs címmel, melynek elsőszámú olvasói a családtagok voltak. Emellett természetesen olvasta az akkori folyóiratokat és a magyar költők verseit is.

 

5.

Madách évfolyamtársa volt az egyetemen Andrássy Gyula és Lónyay Menyhért. Pestre 1837 őszén került, amikor beiratkozott bölcsészetet tanulni, a második évben azonban már jogot hallgatott. A fiatal, visszahúzódó fiú az egyetemi évek alatt kinyílt, diáktársaival kéziratos lapot szerkesztett, úszott, vívott, festett, zongorázott, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain, színház- és koncertprogramjain.

 

6.

A fiatalembert a szerelem is megtalálta. Diáktársának húgába, Lónyay Etelkába szeretett bele, aki első verseinek múzsájává vált. Nem csoda, hogy ekkor jelentek meg első művei is a Honművészben, majd az első kötete is: a 26 költeményt tartalmazó Lantvirágok. Később azonban édesanyjával és testvéreivel visszautazott Nógrádba, és magánúton folytatta és fejezte be tanulmányait.

 

csesztve_hu_szb_000038_100_600x375
Fotó: csesztve.hu


7.

Ügyvédi vizsgája után, 1843-ban Nógrád megyében tiszteletbeli aljegyző lett, majd 1844-től táblabíró, végül élelmezési főbiztos. Az írást azonban ekkor sem hagyta abba, alkotott verseket, elbeszéléseket, esztétikai értekezéseket és hat drámát is.

 

8.

A szerelemben nem volt szerencséje. Feleségét, Fráter Erzsébetet 1845-ben vette el anyja akarata ellenére. A két asszony később sem kedvelte meg egymást. Bár Madách eleinte boldognak érezte magát családja körében, csesztvei birtokán, a szabadságharc idején kiújult régi szívbaja, és ágynak esett, a forradalom leverése után pedig elfogták. Távollétében felesége megcsalta. Hazaérve hűtlenségen kapta őt, ezért a családi béke odalett, és 1854-ben elváltak. Madách ezután édesanyjával élt, csalódása és magánya elől pedig ismét az írásba menekült.

 

9.

Szintén érdekesség, hogy a Madách- és a Fráter-család rokonságban állt egymással, Imre és Erzsébet vérrokonok voltak, egész pontosan Madách a nyolcadfokú unokahúgába szeretett bele.

 

10.

A szabadságharc leverése után Madách befogadott egy politikai üldözöttet: Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát, és amikor lebukott, elfogták és majdnem egy teljes évig fogságban tartották. A vizsgálat végén bizonyítékok híján elengedték, de Pesten kellett maradnia felügyelet alatt.

 

11.

Az ember tragédiájának az első vázlata már a fogság alatt elkészült Lucifer címmel. A második változatot magával vitte Pestre is, ahol Arany János véleményét kérte ki. A mű hatalmas sikert aratott a Kisfaludy-társaságban, és megjelenése után rögtön taggá is választották Madáchot. Népszerűsége pedig azóta, az elmúlt 150 évben is töretlen, számtalan nyelvre lefordították, hazánkban pedig egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak.

 

csesztve_hu_fg_151_000392_100_600x398
Fotó: csesztve.hu


12.

A mű olyan kérdéseket tesz fel, amellyel mindannyian találkozunk életünk során. Az egész emberiség sorsával foglalkozik, miközben személyes történetünket is felfedezhetjük lapjain. Az életrajzírók szerint Madách Imre saját élettörténetét mesélte el benne. Ahogy Palágyi Menyhért fogalmazza meg Madách Imre élete és költészete című 1900-ban kiadott könyvében: „Madách Imre életrajza legjobb s legrészletesebb magyarázata az ő főművének, mert e műben ő tudatosan egész élettörténetét foglalta össze a maga sajátos, önalkotta költői módszerével.”

 

13.

Az ember tragédiáját Angliában Virginia Woolf és férje Leonard Woolf adta ki saját kiadójukban, amelyet Hogarth Press néven indítottak 1917-ben.

 

14.

Madách Imre és felesége életével regényekben is találkozhatunk. Harsányi Zsolt három kötetes regényt írt Madách életéről Ember küzdj'… címmel, Mohácsi Jenő pedig Fráter Erzsébet alakját ragadta meg Lidércke című regényében. L. Kiss Ibolya szintén regényben örökítette meg a feleség életét Erzsi tekintetes asszony címmel.
 

15.

Utolsó, rendhagyó pontként szintén olvasnivalót ajánlunk: a Madách Irodalmi Társaság oldalát, ahol még többet olvashatunk Az ember tragédiája írójáról és felesége életéről is.



Összeállította: Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/ Palágyi Menyhért: Madách Imre élete és költészete/ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII./ Wikipédia/ madach.hu

2018_11_20_Interferenciak_Szinhazi_Fesztival1

2018.11.20

Nagy nevek és fiatal, pályakezdő alkotók szerepelnek egymás mellett a Kolozsváron november 22-én kezdődő Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Az első világháború lezárulásának centenáriumán a háború témáját középpontba állító, kilencnapos programsorozatra 13 ország 16 előadását hívták meg.

emlekerem3

2018.11.19

Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be.

2018_11_17_weegee2

2018.11.19

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

A november 25-én a Millenárison tartandó dizájnvásáron a hazai tehetségek mellett a V4-es régió közel negyven alkotója is bemutatkozik, így a magyarok mellett elismert lengyel, szlovák és cseh kiállítók munkáiból is válogathatunk.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma