2018.01.20

„Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” Idézetek, melyeket mind ismerünk, és álmunkból felébredve is tudjuk: Az ember tragédiájából valók. Madách Imre műve világhírű lett, de vajon tudjuk-e, hogy fogságban írta meg az első verzióját? Ismerjük-e a regényeket, melyek róla és feleségéről szólnak? Cikkünkben érdekességeket gyűjtöttünk össze annak apropóján, hogy éppen 195 éve született Madách Imre.

1.

Madách Imre családja egészen a 13. századig vissza tudta vezetni a származását. Az ember tragédiájának írója nemesi családban látta meg a napvilágot, idősebb Madách Imre és Majthényi Anna elsőszülött fiaként.

 

497090de2288f48855c689d5bcf7011e_600x400


2.

Imre zárkózott fiú volt, mivel szülei kastélyában töltötte gyermekéveit Alsósztregován, és nevelői vezették be a tudományokba. A családi körön kívül nem is igazán volt társasága. Visszahúzódó magatartását csak tovább növelte, hogy korán elvesztette édesapját.

 

3.

Az ifjú összesen hat idegen nyelvet tanult meg, így németül, szlovákul, franciául, angolul, latinul és ógörögül is tudott, és már ezekben az években is tollat ragadott.

 

4.

Már nagyon fiatalon, 15 évesen lapszerkesztésen gondolkozott. Öccsével, Pállal együtt hetilapot írt Litteraturai Kevercs címmel, melynek elsőszámú olvasói a családtagok voltak. Emellett természetesen olvasta az akkori folyóiratokat és a magyar költők verseit is.

 

5.

Madách évfolyamtársa volt az egyetemen Andrássy Gyula és Lónyay Menyhért. Pestre 1837 őszén került, amikor beiratkozott bölcsészetet tanulni, a második évben azonban már jogot hallgatott. A fiatal, visszahúzódó fiú az egyetemi évek alatt kinyílt, diáktársaival kéziratos lapot szerkesztett, úszott, vívott, festett, zongorázott, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain, színház- és koncertprogramjain.

 

6.

A fiatalembert a szerelem is megtalálta. Diáktársának húgába, Lónyay Etelkába szeretett bele, aki első verseinek múzsájává vált. Nem csoda, hogy ekkor jelentek meg első művei is a Honművészben, majd az első kötete is: a 26 költeményt tartalmazó Lantvirágok. Később azonban édesanyjával és testvéreivel visszautazott Nógrádba, és magánúton folytatta és fejezte be tanulmányait.

 

csesztve_hu_szb_000038_100_600x375
Fotó: csesztve.hu


7.

Ügyvédi vizsgája után, 1843-ban Nógrád megyében tiszteletbeli aljegyző lett, majd 1844-től táblabíró, végül élelmezési főbiztos. Az írást azonban ekkor sem hagyta abba, alkotott verseket, elbeszéléseket, esztétikai értekezéseket és hat drámát is.

 

8.

A szerelemben nem volt szerencséje. Feleségét, Fráter Erzsébetet 1845-ben vette el anyja akarata ellenére. A két asszony később sem kedvelte meg egymást. Bár Madách eleinte boldognak érezte magát családja körében, csesztvei birtokán, a szabadságharc idején kiújult régi szívbaja, és ágynak esett, a forradalom leverése után pedig elfogták. Távollétében felesége megcsalta. Hazaérve hűtlenségen kapta őt, ezért a családi béke odalett, és 1854-ben elváltak. Madách ezután édesanyjával élt, csalódása és magánya elől pedig ismét az írásba menekült.

 

9.

Szintén érdekesség, hogy a Madách- és a Fráter-család rokonságban állt egymással, Imre és Erzsébet vérrokonok voltak, egész pontosan Madách a nyolcadfokú unokahúgába szeretett bele.

 

10.

A szabadságharc leverése után Madách befogadott egy politikai üldözöttet: Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát, és amikor lebukott, elfogták és majdnem egy teljes évig fogságban tartották. A vizsgálat végén bizonyítékok híján elengedték, de Pesten kellett maradnia felügyelet alatt.

 

11.

Az ember tragédiájának az első vázlata már a fogság alatt elkészült Lucifer címmel. A második változatot magával vitte Pestre is, ahol Arany János véleményét kérte ki. A mű hatalmas sikert aratott a Kisfaludy-társaságban, és megjelenése után rögtön taggá is választották Madáchot. Népszerűsége pedig azóta, az elmúlt 150 évben is töretlen, számtalan nyelvre lefordították, hazánkban pedig egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak.

 

csesztve_hu_fg_151_000392_100_600x398
Fotó: csesztve.hu


12.

A mű olyan kérdéseket tesz fel, amellyel mindannyian találkozunk életünk során. Az egész emberiség sorsával foglalkozik, miközben személyes történetünket is felfedezhetjük lapjain. Az életrajzírók szerint Madách Imre saját élettörténetét mesélte el benne. Ahogy Palágyi Menyhért fogalmazza meg Madách Imre élete és költészete című 1900-ban kiadott könyvében: „Madách Imre életrajza legjobb s legrészletesebb magyarázata az ő főművének, mert e műben ő tudatosan egész élettörténetét foglalta össze a maga sajátos, önalkotta költői módszerével.”

 

13.

Az ember tragédiáját Angliában Virginia Woolf és férje Leonard Woolf adta ki saját kiadójukban, amelyet Hogarth Press néven indítottak 1917-ben.

 

14.

Madách Imre és felesége életével regényekben is találkozhatunk. Harsányi Zsolt három kötetes regényt írt Madách életéről Ember küzdj'… címmel, Mohácsi Jenő pedig Fráter Erzsébet alakját ragadta meg Lidércke című regényében. L. Kiss Ibolya szintén regényben örökítette meg a feleség életét Erzsi tekintetes asszony címmel.
 

15.

Utolsó, rendhagyó pontként szintén olvasnivalót ajánlunk: a Madách Irodalmi Társaság oldalát, ahol még többet olvashatunk Az ember tragédiája írójáról és felesége életéről is.



Összeállította: Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/ Palágyi Menyhért: Madách Imre élete és költészete/ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII./ Wikipédia/ madach.hu

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma