15_eves

2019.05.07

A Természettudományi Múzeum Álmodó vizek című kiállítása esztétikai céllal született fotókat tár elénk. Vizúr János és Kércz Tibor munkáin a természeti elemek emberi érzéseket, belső mozzanatokat közvetítenek, miközben rávilágítanak arra is, hogy a víz milyen sokféle alakot tud ölteni és, hogy mennyire meghatározó szerepe van az életünkben.

_D0A8928_Copy
Vizúr János: Őszi paletta

Jó ötlet volt a két fotóművésznek közös kiállítást rendezni, hiszen kettejük látásmódja között felfedezhetünk valamiféle párhuzamot: a természet és a víz szeretete az, ami mindkét alkotó fotóin átüt. Ezek a képek érdek nélkül tetszenek, a kanti értelemben vett szépek. Tiszta látványok jelennek meg a fotókon, amelyek nem kívánnak magasztos eszméket közölni vagy elgondolkodtatni a nézőt, egyetlen céljuk a gyönyörködtetés.


Amit egyébként sikerült tökéletesen meg is valósítaniuk: ezek a harmonikus, sokszor szimmetrikus kompozíciók jól esnek a szemnek és kicsit ráébresztenek arra minket, hogy mennyi szép dolog is van a világban, amit sokszor észre sem veszünk a nagy rohanásban.


_D0A8937_Copy
Kércz Tibor egyik jeges képe


Az Álmodó vizek című kiállítás anyaga a vizet mint művészi fotótémát ötféle oldalról közelíti meg. A fotók egy része a víz különféle dinamikáit mutatják be, mások az eltérő halmazállapotait hangsúlyozzák és vannak olyanok is, amelyek a víz tükröződő tulajdonságával játszanak el. Vizúr János és Kércz Tibor fotói között egyaránt találunk absztrakt munkákat és olyanokat is, amelyek a vízről mint éltető erőről mesélnek.


Vizúr János Balatoni tükör 1-2., Tengerparti vonalak és Felszíni fodrozódás című fotói a vízhullámok selymességét, puhaságát ragadja meg, ezáltal érdekes kontrasztot képeznek Kércz Tibor jeges fotóival, amelyek a víz hidegebb, élesebb oldalát, geometrikusabb formáit emelik ki.


_D0A8942_Copy
Vizúr János: Tengerparti vonalak


Vannak olyan fotók is ezen a kiállításon, amelyek az önmagán túlmutató absztrakt látványt jelenítik meg. Vizúr János Cseppnyi haza című fotóján a vízcseppeken felcsillanó trikolor a magyarságunkat, hazánkat juttatja az eszünkbe, míg Kércz Tibor Izzó napfelkeltéje a víz helyett egy másik elemet idéz fel, a tűzre asszociálunk.


Aztán ott vannak az egészen minimál, szinte grafikának tetsző fotók is, amelyeken maga a víz szinte teljesen eltűnik és csupán ürügyként szolgál a művészi kompozíció megalkotására. Ilyen munka például Vizúr Gyula Grafikája vagy Tavi minimál című fotója. Ez utóbbin a víz maga a fehér háttér, amelyből a nád fekete vonalak sokaságaként rajzolódik ki.


_D0A8923_Copy
Vizúr János: Tavi minimál


Külön egységet alkotnak azok a fotók, amelyek a víz lendületességét jelenítik meg. Tobzódó hullámokat, zúgó patakokat és sodródó vízeséseket láthatunk ezeken a fotókon. E munkák közül a legizgalmasabbak pedig azok, amelyek rávilágítanak a víz erejére, arra, hogy milyen érdekes alakzatokat tud megformálni a különféle sziklákból, hegyekből. Kércz Tibor Hullámjátéka vagy Gömbszikla konkréciók, valamint Vizúr János Hullám fel-szín című fotóin láthatunk például ilyen izgalmas kreációkat.


_D0A8932_Copy
Kércz Tibor: Gömbszikla konkréciók


A víz éltető erejét hangsúlyozó képeken jellemzően különféle állatok jelennek meg. Vizúr Nyújtózkodóján ott van például egy madár, mellette egy óriás rétisast, majd hattyúk egész tömegét ábrázoló fotók.


Szintén az élővilágot megmutató fotók közé tartozik Vizúr János Cseppkéje, amelyen egy levélen pihenő békát látunk, azonban ez a fotó már átvezet minket a következő egységbe, ahol óriásira nagyított, makró fotók fogadnak. A Harmatfű részletessége igazán magával ragadó, a képen levő növényi rész izgalmas párhuzamot alkot Vizúr János Őszi palettáján szereplő vízcseppekkel.


_D0A8961_Copy
Japán hómajom


A következő fotókon egzotikus állatokkal, japán hómajommal, mandzsu darvakkal és egy borjúfokával találkozunk, majd négy fotón a víz egy érdekes halmazállapota, a pára kerül terítékre. Itt szerepel Kércz Geotermikus völgy, Reggeli párafelhő és Párás napfelkelte, valamint Vizúr Hajnal a pusztán című fotói.


Vizúr Január és Napfelkelte című munkái szintén izgalmas ellenpontot képeznek így, egymás mellett, de izgalmas az a képcsoport is, ahová a vízesések fotói kerültek, mert ezek rámutatnak arra, hogy a víz a csobogástól a zuhatagig egészen különféle sebességgel tud lejutni egy-egy ilyen vízesésből.


_D0A8926_Copy
Január és Napfelkelte


Míg az eddigi fotók egymás mellett, sorban szerepeltek a falon, addig az utolsó egységben két képcsoport szerepel. Az elsőben a vízi építményekkel találkozunk, így például Kércz Jégformációk vagy Úszó jéghegy című munkáival. A csoport legérdekesebb alkotása a Hommage á Gaudí, amely egy víz által kifaragott jégszorbot tár elénk, ez a forma pedig tökéletesen felidézi bennünk a szecesszió nagymesterének építészeti remekeit, a Güell-park vagy a Casa Milá formáit.


Az utolsó képcsoport a víz tükröződő képességét hangsúlyozó fotókat mutat be. Itt szerepel egy énekes rigó, egy erdei pinty és tükröződő másai, valamint azok a jeges tájak, amelyek Kércz fotóin a víz által megkétszereződnek.


_D0A8912_Copy
Tükröződések


A most bemutatott természetfotók nem dokumentarista céllal jöttek létre, egy sajátságos, elmélyült látásmódból, esztétikai céllal születtek. A Természettudományi Múzeum kupolatermében kiállított anyag fotói többnyire túlmutatnak a valóságon és a természeti elemek felhasználásával egy éteri, transzcendentális, misztikus jelleget öltenek, emberi érzéseket, belső mozzanatokat közvetítenek, anélkül, hogy az ember maga megjelenne ezeken a fotókon.


Kocsis Katica

Fotók: Csákvári Zisgmond/Kultúra.hu


ArtKert_Kultura_596x90_002

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

P1460803

2019.08.21

A Műcsarnokban augusztus 25-ig látható a II. Építészeti Nemzeti Szalon kiállítása. A tárlat a megnyitás óta némileg változott: utolsó eleme, a Fényarchtitektúra című kiállításrész csak júliusban nyílt meg.

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

Keanu Reeves ismét magára ölti Neo, Carrie-Anne Moss Trinity szerepét. A film forgatókönyvét társszerzőként Lana Wachowski írta, és ő fogja rendezni a negyedik filmet, továbbá producerként is közreműködik. Wachowski szerint a Mátrix világának gondolatai most még helytállóbbak, mint valaha, és a forgatókönyv író örömét fejezte ki, hogy újraélesztheti a film karaktereit. A forgatás 2020 derekán kezdődik.

A WarnerMedia új, HBO Max nevű műsorszolgáltatója a tervek szerint tavasszal indul, körülbelül 10 ezer órányi tartalommal, és elsőként bejelentett filmjeinek egyike a Let Them All Talk. Streep a vígjátékban ünnepelt szerzőt játszik, aki barátaival utazásra indul, hogy szórakozzanak és begyógyítsák régi sebeiket. Velük utazik unokaöccse (Lucas Hedges), aki beleszeret egy fiatal irodalmi ügynökbe (Gemma Chan). A forgatás a múlt héten kezdődött New Yorkban, majd a Queen Mary 2 óceánjáró fedélzetén és Nagy-Britanniában folytatódik.

Tyler Ivanoff akkor találta a kézzel írott orosz nyelvű levelet, amikor Shishmaref eszkimó falu közelében tűzifát gyűjtött. Ivanoff a levélről készített fotókat kitette a Facebook közösségi portálra, s az üzenetet oroszul beszélők fordították le. Kiderült, hogy az 1969-ből származó írás az orosz haditengerészet üdvözlete volt. Orosz újságírók megtalálták a levél eredeti szerzőjét, Anatolij Bocanyenko századost. A férfi nem is akarta elhinni, hogy ő írta a levelet, amíg meg nem látta az üzenet alatt az aláírását. Mint felidézte, 36 éves volt, amikor a levelet írta, és a Szulak nevű hajó fedélzetén szolgált.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

tarlatvezetes

Augusztus 28-án a világ legmeghatározóbb fesztiválja, a Woodstock ünnepli 50. évfordulóját. Az emlékévet Budapesten is ünneplik, többek között a Barba Negra Track-ben is megidézik 1969 hangulatát.

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma