2014.07.10
Milojev Zsanett

Halász Glória Dr. Lala című dokumentumfilmje egy bohócdoktor történetét meséli el, aki nap mint nap mosolyt csal a beteg gyerekarcokra. A film egyik erőssége az, hogy Dr. Lalát a tettei alapján mutatja be: hálás tekintetek beszélnek a szavak helyett. A szívszorító alkotás augusztus közepén Horvátországban mutatkozik be a nemzetközi közönség előtt, ennek apropóján kérdeztük az alkotót.

Hogyan született meg az ötlet, hogy egy bohócdoktorról készíts filmet?

Már az egyetemi éveim alatt foglalkoztatott, hogy szeretnék filmet készíteni egy bohócdoktorról, közel állnak hozzám azok a témák, amelyek kapcsán komoly kérdésekről lehet szokatlan formában beszélni. Van egy rádióműsorom, ahová pár évvel ezelőtt meghívtam Balogh Lászlót, vagyis Dr. Lalát. Nagyon szimpatikus volt, és emlékeztem rá gyerekkoromból is, tudtam, hogy ő volt Lala bohóc a Cigánykerék című műsorban. Emellett világos volt, hogy ehhez a dokumentumfilmhez olyan alany kell, akinek a színes személyiségén át lehet szűrni a témát. Ez a két dolog találkozott nála, és ezért döntöttem úgy, hogy az ő portréján keresztül mutatnám be a bohócdoktorságot a közönségnek.


Mennyi időt ölelt fel a forgatás?

2012 őszén kezdtünk el együtt dolgozni – ekkor indultak el a mélyinterjúk Lalával. Sok terepszemle előzte meg a munkát, hiszen meg kellett ismernünk azokat a gyerekeket, akikkel együtt szerettünk volna dolgozni. Az érdemi forgatás 2013 júliusában kezdődött és ősszel ért véget. Az egész összességében másfél éves munka volt.

drlala_stab_gloria
A rendező, Halász Glória

A Dr. Lala egy komplett egész lett: mind a zeneválasztás, mind a film ritmusa találó. Kik voltak az alkotótársaid a filmben?

A gyártásvezető, Paluska Zoltán volt az első fix ember a produkcióban. Aztán csatlakozott Várnai Péter operatőr, akit az ELTÉ-s csoportvezető tanárom, Szabó Gábor ajánlott. Azért döntöttem mellette, mert úgy láttam, hogy mind a személyisége, mind a tudása megvan ahhoz, hogy erről a témáról filmet készítsen. A vágó Márton Dániel volt, aki most végzett a BKF-en, és nem mellesleg, a Ricsárdgír nevű punk zenekar frontembere. Nagyon fontos alkotótárs, mert egy dokumentumfilm erős túlforgatással dolgozik, a kész filmet ötven órányi nyersanyagból vágtuk meg. Az, hogy a kész film szerkezete, lelkülete milyen lett, abban rendkívül hangsúlyos szerepe volt. Mindenképpen megemlíteném még David Javori zeneszerzőt is, aki sokat hozzátett a filmhez, mert a zenében rátalált arra a kettősségre, ami a témát is jellemzi. Bodnár Péter hangmérnök pedig a Kultúrpart Stúdiónak köszönhetően került a csapatba, akik a hangutómunkában támogattak minket.


Milyen költségvetéssel készült az alkotás?

Nagyon kevés pénzből, nem is számszerűsíteném, mert úgy gondolom, nem ez minősít egy filmet. A FilmJUS Alapítvány támogatásából tudtuk elkezdeni a forgatást, illetve volt még egy támogatónk, a DERTOUR Hungária utazási iroda, akik szintén pénzt fektettek az alkotásba. Emellett nagyon sok olyan hozzájárulást kaptunk, amelyek nem anyagi jellegűek voltak, a már említett hangstúdió és a technikai eszközök kedvezményes bérbeadása is ilyen volt. A büdzsében magántőke is volt, és fontos megjegyezni, hogy a stáb tagjai jelképes tiszteletdíjért vagy ingyen vettek részt a munkában.

lala_gloria_foto
Dr. Lala a rendezővel


Milyen koncepcióval nyúltál a témához?

Azt előre kitaláltam, hogy milyen szituációkban szeretném láttatni Dr. Lalát, és mindenképpen szerettem volna bemutatni azt, milyen küzdelmet folytat az alapítványa életben tartásáért. A film jelentős része kórházi vizitekből áll, ezek természetesen spontának voltak. Szerettem volna egy szereplőt, akit a gyógyulásáig kísérhetünk, rá is találtunk Hubára, aki azóta szerencsére már kikerült a kórházból.


Mennyire írta felül a forgatás a koncepciót?

Nem írta át. Alapvetően olyan lett a film, amilyennek terveztem, és ebből a szempontból teljesen elégedett vagyok vele. A sok óra forgatás jót tett neki, hiszen volt egy mindvégig szem előtt tartott vázlatunk, amit az ötven óra forgatássorán szépen kiszínezett az élet.

Egy ilyen filmnél mindig a vágási folyamat az, amely döntő jelentőségű, hiszen gyakorlatilag ekkor alkotod újra a sok leforgatott anyagból a filmet. Eltelt némi idő a forgatás és a vágás között, ami egészséges is, hiszen így kicsit távolabbról tudtunk tekinteni az anyagra. Az újranézésben az volt igazán érdekes, hogy még a forgatás résztvevőit is úgy megérintették a látottak, mintha nézők lennének.


A film jelentős részét kórházi vizitek teszik ki, amelyek minden esetben csupa szívszorító pillanatot eredményeznek. Hogyan emlékszel vissza az első látogatásodra?

Amikor elmentem az első vizitre a két helyszín közül ilyen szempontból talán megrázóbb Tűzoltó utcai Gyermekklinikára, a hazatértem után két órát ültem könnyes szemmel a fotelben. Ekkor azt gondoltam, hogy ezzel az attitűddel nem tudom megcsinálni ezt a filmet. Meg kellett tanulnom egyensúlyt találni aközött, hogy megőrizzem az empátiámat, az érzékenységemet, de ne haljak bele mindennap a vizitekbe.


Melyik volt a legemlékezetesebb pillanat a forgatásról?

Több ilyen alkalom is volt. Hetente többször is forgattunk, és néha előfordultak olyan pillanatok, amikor úgy éreztük, hogy elszállt felettünk egy angyal. Ilyen volt az, amikor egy fiú, akinek a lába egy részét protézissel pótolták, a gyógytornásza segítségével újra tanult járni, miközben Lala bohóc még ebbe a helyzetbe is képes volt humort vinni. Nagyon megérintett, amikor Lala a halálról, azokról a páciensekről mesélt, akikhez közel került, és elveszítette őket. Kiemelnék még egy dolgot, ez jóval a forgatás után történt, már készen is voltunk a filmmel. Akkor tudtuk meg, hogy az egyik kislány, akinek a jelenete végül nem került be a filmbe, sajnos meghalt. Az édesanyja egy Facebook kommentben tudatta ezt, leírta, hogy a lányának Dr. Lala volt a csúcs, és megköszönte a vidám pillanatokat. Talán ekkor döbbentem rá igazán, milyen hatással van az emberekre, amit Lala csinál.

drlala_still_5

Hogyan jellemeznéd őt?

Ő egy nagyon karakteres figura, aki talán elég megosztó személyiség is. Dr. House-hoz is szoktam hasonlítani, mert bár mindketten cinikus, néha mogorva emberek, de ennek ellenére szerethetőek. Bohócnak is különleges, mert nagyon önazonos, bohócmaszkja mögött ott van a szomorúság is. Ez azért fontos, mert ebben a szerepében is ember tud maradni. Nagyon tetszett, hogy bohócdoktorként nem produkálja magát, nem ad elő zenés esztrád műsort, hanem odafordul a gyerekekhez és beszélgetni kezd velük, partnernek tekinti őket.


Szimpatikus volt számomra, hogy Lalát az interjúiból és a vizitekből ismerjük meg, és az értelmezés a nézőre van bízva. Mennyire volt tudatos, hogy például mások nem beszélnek róla a filmben?

Teljesen az volt. Ahogyan te is mondod, valóban az volt a cél, hogy a néző maga döntse el, milyen is Lala. Nem akartuk a szájába rágni, hogy ő egy hős. Amit lehetett, azt cselekménnyel szerettem volna bemutatni. Megmutatjuk az esendőségét, a kevésbé pozitív tulajdonságait is, azt gondolom, ettől válik szerethetővé a figurája.


Az alkotásban szó esik arról, hogy Dr. Lala alapítványa nagyon rossz anyagi feltételekkel működik. A filmetek önkéntelenül is egy marketing eszközzé válik, annak ellenére, hogy nem ez volt a célotok. Hogyan alakult azóta az alapítvány sorsa?

Úgy tudom, hogy az alapítvány egyszemélyes működése ma nincs veszélyben, és elkezdődött más bohócdoktorok képzése is. Természetesen nem marketing anyagnak szántuk, de azt is várjuk ettől a filmtől, hogy egy kicsit ráirányítsa a reflektorfényt Lalára és rajta keresztül az alapítványára. Reméljük, ez segíthet nekik abban, hogy több helyen és több vizitet tartsanak, mert szükség van rájuk.

doktorlala
A stáb

Mit adott neked a film elkészítése?

Más megvilágításba került az életem, vannak olyan magánéleti vagy szakmai szituációk, amelyeket azóta teljesen máshogyan kezelek, a problémákat nem élem meg olyan súlyosnak, mint korábban. Egyébként sem volt rám jellemző a negatív gondolkodás, de ezekből a felemelő történetekből, a gyerekek bátorságából és élni akarásából erőt merítettem. A film fontos üzenete, hogy az emberi lélek erejéről még a legreménytelenebb helyzetekben sem szabad megfeledkezni.

Kulcsszavak:

CC_banner

140925-Barra-sontag_masolata

2018.01.16

Nevéhez fűződik az „annyira ronda, hogy már szép” kifejezés, és ő írta az egyik legmeghatározóbb tanulmánykötetet a fényképezésről. Olyan nő volt, akit még bírálói is elismertek és tiszteltek, ő pedig egész életében ellentmondást nem tűrően állt ki az emberi jogok mellett. Ez a nő Susan Sontag volt, aki épp ma, január 16-án lenne 85 éves.

pim2_borito
2018.01.16

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) évadnyitó sajtótájékoztatót tartott január 16-án, ahol Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója ismertette a tervezett kiállításokat, programokat és a tagintézmények eseményeit. A PIM-ben az Arany János-emlékév kapcsán három kiállítást is rendeznek, és több egyéb program mellett külön tárlaton foglalkoznak majd Csáth Géza művészetével is.

Kaszas_Peter_fotos_masolata1

2018.01.16

Kaszás Péter dobos és énekes 2016-ban Infinity Project címmel saját albummal jelentkezett, amelyért 2017-ben megkapta az év hazai jazzalbumáért járó Fonogram-díjat. Az album kedvelt dala, a You Are The One 2018 januárjában klip formájában is bemutatkozik. A dal február 24-én a Dobosok Farsangján és május 10-én a Budapest Jazz Clubban is hallható az album más szerzeményei mellett.

Elhunyt 74 évesen Edwin Hawkins Grammy-díjas gospelsztár, akinek legismertebb dala az Oh Happy Day volt. Hawkinst a városi gospel úttörőjének tekintették, a jellegzetes vallási himnuszokat világi hangzással ötvözte. Belsőépítésznek tanult, de a hatvanas évek végén a gospelénekléssel aratott átütő sikere eldöntötte pályafutását.

Tíz újabb filmet hívtak meg a versenyprogramba a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Ezek között szerepel Emily Atef 3 Tage in Quiberon című német-osztrák-francia koprodukcióban készült filmje, az amerikai Damsel című produkció David és Nathan Zellner rendezésében, a paraguayi-német-uruguayi-norvég-brazil-francia koprodukciós Las herederas, az iráni Khook, a francia Cédric Khan La Priere című munkája, a svéd-brit Toppen av ingenting című film és Christian Petzold német-francia színekben forgatott Transit című alkotása is.

Még január 28-áig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra. A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja.

Meghalt január 15-én Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. Ökrös Oszkárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kölcsey Ferenc Himnuszának autográf kéziratát, valamint a költeményt megzenésítő Erkel Ferenc Himnusz-partitúra kéziratának eredeti példányát is megtekintheti a nagyközönség a magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én és 20-án Nyíregyházán. A magyar kultúra napjának megyei rendezvénysorozata 21-én a szatmárcsekei református templomban folytatódik.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma