2012.04.06

Sokkal gyorsabban süllyed a vártnál Velence, állítja egy tanulmány. Ha a mérnökök nem veszik fel a versenyt a természettel, az észak-olasz város előbb-utóbb a tengerben találja magát. A történelemben több olyan város is van, amely egykoron virágzott, de egy természeti katasztrófa következtében hullámok lepték el romjait.
 
Helike
 
Időszámításunk előtt 373-ban, egy téli napon egy hatalmas földrengés cunamit indított el, amely teljesen elpusztította a görög Helike városát. Az egykoron pezsgő, kulturális sokszínűségéről ismert település lakóival együtt a tengerben végezte. Évszázadokon át Helikét és történetét – amelyet a nagy görög klasszikusok jóvoltából ismerjük – puszta legendának tartották. A régészeket ez sem tántorította el attól, hogy a nyomába eredjenek az elveszett metropolisznak a Korinthoszi-öböl partján. 2001 hozta meg az átütő sikert, amikor Helikéből származó leleteket és romokat találtak egy szárazföldi területen, ami azt jelentette, hogy a lagúna, nem pedig az óceán volt az, amely ellepte a várost. Egyesek szerint Helike története inspirálta Platónt is Atlantisz  történetének megírásakor.
 
Pavlopetri 
Durván háromezer évvel ezelőtt, a Görögország déli partján elhelyezkedő bronzkori kikötővárost, Pavlopetrit hirtelen elborította a víz. Azt máig nem tudni, hogy mi okozta a katasztrófát. Magát a települést 1967-ben, mindössze 4,5 méterrel a vízfelszín alatt fedezték fel. 2009-ben víz alatti régészek komplett digitális térképet készítettek Pavlopetri romjairól, köztük középületekről, udvarokról, palotákról, utcákról és sírokról. Helikéhez hasonlóan Pavlopetri is azon városok között van, amelyről azt tartják, hogy Platón Atlantiszt mintázta róla. A kutatás tovább folytatódik, és a tervek szerit 2014-ig minden évben hónapokon át merülnek majd a búvárok, hogy megismerjék a bronzkori mindennapok ezen elfeledett szeletét.
 
 Port Royal
A nyüzsgő délkelet-jamaicai kikötőt, Port Royalt a spanyolok alapították 1518-ban, majd a 17. század derekán az angoloké lett. Ebben az időben kalózok lepték le a karibi térséget, nekik köszönhetően busás jövedelemre tettek szert a szigeten működő bordélyházak és italmérések, megteremtve Port Royal kétes hírnevét. Amikor a bibliai csapás lecsapott 1692-ben, sokan Szodoma és Gomora példájára figyelmeztettek. Június 7-én földrengés rázta meg Port Royal városát; az épületeket és az utcákat ellepte a tenger, létrehozva a nyugati félteke legnagyobb víz alatti régészeti lelőhelyét. Több ezren haltak meg a katasztrófa idején, de az esemény azóta kísérti Jamaicát: az újjáépítési kísérleteket mindig tűzvész, hurrikán és más katasztrófák követték.
 
 Yonaguni
Ma már a kalapácsfejű cápák otthona a Japánhoz tartozó Yonaguni szigethez közeli lelőhely, amely felfedezése, 1987 óta tartja izgalomban a szakembereket. A Yonaguni-emlékműnek is nevezett helyen elsüllyedt, a közép-amerikai városok templomaira emlékeztető kőpiramisok állnak, amelyeket pillérek és falak vesznek körül. A lépcsőzetes struktúrák és az éles sarkok miatt a kutatók azon spekulálnak, hogy az emberek rendezhették a köveket így, mások szerint azonban mindez csupán a természet (a homokkő eróziója) műve, a prehisztorikus emberek pedig csak egy kicsit módosítottak az elemek elhelyezkedésén.
 
Baiae 
A Nápolyi-öbölben elhelyezkedő üdülőhely egykoron vonzotta a gazdag rómaiakat, akik a település termálfürdői, úszómedencéi, szórakozóhelyei és a kellemes időjárás miatt látogattak ide. Az uralkodók – köztük Julius Caesar és Nero – és előkelők pompás villákat építettek, de állítólag itt volt Caligula császár legendás pontonhídja is. Baiaet a 16. században a városban kitört maláriajárvány miatt hagyták el a lakosok. A vulkanikus tevékenységek miatt az ókori város megsüllyedt, aminek következtében romjait teljesen ellepte a víz.
 
2012.09.27
A százhalombattai Régészeti Parkban is számos program közül válogathatnak a Kutatók Éjszakája látogatói: elsősorban a régész, a biológus és a restaurátor tudomány érdekességeivel ismerkedhetünk meg az érdeklődők.
2012.08.31
1929-ben, a Szovjetunió Kommunista Pártjából való kizárása után új életet akart kezdeni a száműzött Lev Davidovics Trockij, aki deportálása után több állomáson keresztül végül a távoli Mexikóban kötött ki. Az 1905-ös oroszországi, majd az 1917-es októberi forradalom vezéralakjának végzetét Sztálin egyik bérencének gyilkos jégcsákánya okozta; a zsidó származású marxista politikus halálának körülményeit és a mexikói száműzetést unokája idézte fel.
2012.08.31
A konferencia megnyitását követőeBudapesten tartja közgyűlését a Történész Világszövetség (CISH) szeptember 6-8. között, ehhez kapcsolódóan pedig szeptember 6-án konferenciát rendez a nemzetközi migrációról a világszervezet és a Magyar Tudományos Akadémia újonnan létrejött Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete (MTA BTK TTI). n, szeptember 6-án 9.30-kor az MTA BTK Jakobinus termében (1014 Budapest, Országház utca 30.) sajtótájékoztatón beszámolnak azokról az intézkedésekről, melyeket az MTA hozott a tudóselvándorlás, az agyelszívás csökkentése érdekében.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

A londoni Saatchi Galériába érkezik ősszel a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájából származó kincsekből álló, nemzetközi vándorkiállítás. Az ókori egyiptomi uralkodó nyughelye megtalálásának hamarosan esedékes 100. évfordulóját ünneplő vándorkiállításon 150 tárgy látható, amelyek közül 60 először hagyta el Egyiptom földjét. A tárlat premierje tavaly márciusban volt Los Angelesben, ahonnan a párizsi La Villette kulturális központba költözik át idén márciustól szeptemberig. A Kr.e. 1342 és 1324 között élt Tutanhamon szinte teljesen érintetlen sírboltját Howard Carter brit régész fedezte fel a Királyok Völgyében 1922-ben. Múmiáját értékes sírmellékletek között, egy aranyszarkofágban találták meg.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma