2015.05.06
Kolonics Réka

Budapest a szülővárosa, Pozsonyhoz kötik gyerekkori emlékek, de akár Londonban is otthon érzi magát: Galán Angéla már műsorvezetőként és dokumentumfilmesként is letette névjegyét, most pedig a Petőfi TV képernyőjén láthatjuk újra. Pályaválasztásról, identitásról, kihívásokról beszélgettünk vele.

Már évek óta Budapesten laksz: hol érzed magad inkább otthon, itt vagy Pozsonyban?

Azt szoktam erre válaszolni, hogy mindkét helyen máshogy vagyok otthon. Amikor Pozsony Óvárosában járok, ahol felnőttem, minden egyes régi kapualjhoz és macskaköves utcához van egy mély, zsigeri kötődésem. Viszont Budapest a szülővárosom, itt lettem felnőtt, meghatározó élmények, hatások értek ezen a helyen. Ez is létrehozott már egy erős köteléket az évek során.


Londonban is tanultál a University of the Arts London College of Communication diákjaként: mit tanultál a kint töltött idő alatt? Milyen volt magyarnak lenni Nagy-Britanniában?

Mindenkinek javaslom, ha teheti, töltsön el némi időt külföldön diákként. Mint minden komolyabb út során, rengeteg lehet tanulni olyankor, elsősorban önmagunkról. Ha olyan közegbe kerülök, ahol nem ismernek engem, és a kultúrkört, ahonnan származom, szintén legfeljebb csak felületesen, óhatatlanul arra kényszerülök, hogy megfogalmazzam, ki vagyok és honnan jöttem. Mennyit érek az idáig elért eredményeim, a családom, barátaim, szociális hálóm jelenléte nélkül? Ezeket fontos megtapasztalni. Érdekes felismerés volt az is, hogy Londonban, ahol a világ minden tájáról érkezett fiatalokkal kellett szót értenem, éreztem egy erős „egy húron pendülést” a kelet-európai diákokkal. Nyilván egy idegen közegben a hasonló kulturális kódok még jobban összehozzák az embereket. Amikor iskolai feladat gyanánt villáminterjúkat kellett készíteni, szinte ismerősként beszélgettem egy lengyel vagy cseh diákkal.


galan2


Korábban azt nyilatkoztad, pályaválasztásod egy éveken át tartó, küzdelmes folyamat volt: hogy érzed, megtaláltad a helyed?

Az ember megtalálja a helyét, a helyén van, később ilyen-olyan okból helyet változtat – ahogy mondani szokás, az élet átmeneti állapotok egymásutánja. Amire a kérdésedben utalsz, azt azokra az évekre értettem, amikor bizonytalan voltam, hogy mi is az én hivatásom, mi az, ami nekem való. Pontosabban, azt hittem, a színészet lenne az, de valahogy az élet csak nem akarta ezt a hitemet igazolni. Ma már annyival beljebb vagyok, hogy tudom, elsősorban történeteket szeretnék mesélni, lehetőleg jól, hitelesen, legalábbis erre törekszem. Az már másodlagos, hogy ezt épp mozgóképes, írott, vagy más egyéb formában teszem.


Diplomafilmedet, a Szlovákmagyarokat több díjjal is jutalmazták. Hogyan készült a dokumentumfilm? Miért ezt a témát választottad?

A filmet bő egy éven keresztül forgattam, először a 2010-es szlovákiai parlamenti választások volt a választott témám, ezen belül az első ízben két pártra szakadt magyar képviselet. Egyébként az osztályfőnököm javasolta, hogy erről forgassak, és én ezt elfogadtam, mert érdekesnek találtam. Aztán Pozsonyban, a választások éjszakáján, egy végigforgatott nap után rájöttem, hogy engem ez a szlovákiai magyar kérdés nem elsősorban politikai szempontból érdekel. Sokkal inkább a saját történetemen keresztül. Milyen az identitása annak, aki Budapesten született, Szlovákiában nőtt fel, majd ismét Magyarországon él? Hová tartozom én, mit jelent nekem és a körülöttem élő embereknek a kisebbségi lét, a magyarság, a haza, és így tovább. Akkor már adott volt, hogy a legközelebbi barátaimmal és a családommal is beszélgetni fogok a filmben.


Korábban az Angi jelenti című heti magazinban láthattak a nézők. Most miképp kapcsolódsz be a Petőfi Tv műsorába? Melyik műsorban lehet veled találkozni?

A Petőfi Tv egy napi élő magazinműsor, egy egyórás Böngészővel indít, ebben mindenféle internetes tartalmak, klipek, rövidfilmek vannak, ez után következik a másfél órás Én vagyok itt című műsor. Ebben meghívott vendégekkel beszélgetünk, vannak vitatémák, élő kapcsolások koncertekről, érdekes eseményekről, színház- és filmajánlók, portréfilmek valamilyen szempontból inspiráló fiatalokról, és sok minden más is. Hatan vagyunk műsorvezetők, heti 3-4 alkalommal én vagyok az egyik.


galan3


Mennyiben jelent számodra új kihívást a feladat?

Az, hogy ez egy élő műsor, számomra új feladat, és természetesen komoly kihívás. Spontánnak és rugalmasnak kell maradni mindvégig, mert sok benne a kiszámíthatatlanság, az előre nem látható fordulat. Az, hogy nincs lehetőség utólag módosítani, kozmetikázni a dolgokat, nagy felelősség, ugyanakkor sok lehetőséget is kínál, valódi, izgalmas pillanatokat eredményezhet.


Szomszédaink, a magyarok címmel dokumentumfilm-sorozatot is forgattál: ki lehet-e emelni egy általános vélekedést, hogy Szlovákiában, Romániában és Szerbiában miképp gondolkodnak a többségi nemzet tagjai az ott élő magyarokról? Milyen tapasztalataid voltak ennek forgatása során?

Másfél éven át forgattuk Zámborszki Ákos rendezővel a háromszor 52 perces dokumentumfilmeket ezekben az országokban, nehezen tudnék pár mondatos, általános érvényű tanulságokat levonni. Az biztos, hogy a sztereotípiák változatos, helyenként egészen meglepő formákban élnek az emberekben. Akármerre megyünk, különböző mintái vannak a hiedelmeknek, ezek gyakran generációkon át fennmaradnak. Mélyre kell ásni a közös történelemben, hogy megértsük, miért nem értjük egymást jobban. Ami fontos, hogy mindhárom országban élnek emberek, akik sokat tesznek azért, hogy ne kizárólag a történelmi sérelmeink szemüvegén keresztül szemléljük egymást.


A jövőben inkább műsorvezetőként vagy dokumentumfilmesként tudnád elképzelni magad?

Mindkét munkában örömömet tudom lelni, ezért nem korlátoznám magam az egyikre vagy a másikra, még képzeletben sem. A műsorvezetés alapvetően másfajta készségeket mozgósít, mint a dokumentumfilm-készítés, amely egy sokkal elmélyültebb, visszavonultabb, hosszadalmasabb folyamat. Viszont bármelyiket csinálom is, igyekszem a tőlem telhető legnagyobb nyitottsággal és érdeklődéssel fordulni a beszélgetőpartnereim felé, ez kell, hogy legyen a kiindulópont.


Mivel múlatod az időt, ha épp nem dolgozol?

Az időmúlatás, mint tevékenység, számomra egy lassan hömpölygő, elnyújtott kávéházi délután hangulatát hordozza, ilyenből mostanában nincs sok az életemben, viszont ha akad egy szabad estém, délutánom, esetleg napom, amikor nem dolgozom, és nem készülök a másnapi adásra, akkor az első, hogy a számomra fontos emberekkel vagyok együtt. A párkapcsolat, a család, a közeli barátok- ezek a legfontosabb dolgok. Kiterjedt családban élek, többszörös házasságoknak köszönhetően összesen heten vagyunk testvérek, jó pár unokatestvéremmel is szoros kapcsolatban vagyok. Csomó mindenért hálás lehetek az életemben, az egyik, hogy sok értékes ember vesz körül, szóval igyekszem minél több időt tölteni velük.


Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma