2015.04.17
Kolonics Réka

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum április 16-án tartotta Hajdu Tibor és Pollmann Ferenc : A régi Magyarország utolsó háborúja, 1914-1918 című kötetének bemutatóját. A könyvet Romsics Ignác, Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja méltatta és elemezte őszinte részletességgel.

Az első világháború kitörésének századik évfordulójáról a Hadtörténeti Múzeum is többféleképpen megemlékezett. Ehhez a kezdeményezéshez, és a háborúban való magyar szerepvállalás megismertetésének céljához is köthető Hajdu Tibornak és Pollmann Ferencnek az Osiris Kiadó gondozásában kiadott könyve is. A nagy magyarországi társadalomtudományi kézikönyveket megjelentető kiadó vállalkozott arra, hogy eljuttassa az olvasókhoz azt a könyvet, amit mindeddig hiába kerestünk a polcokon: egy Magyarország helyét, szerepét, mozgásterét bemutató összefoglalást.


A kötet bemutatóján Romsics Ignác vállalta magára a szerepet, hogy a kötetet az érdeklődő hallgatósággal megismertesse. A Széchenyi-díjas történész elmondta: az első világháború értelmezésének kísérlete már nagyjából százéves múltra tekint vissza, hiszen ezek az elemzések, a felelősségkeresések már akkor megkezdődtek, amikor a fegyverek elhallgattak. Magyarország kezdetben a szerbekre, oroszokra osztotta a bűnbak szerepét, míg a nyugati országok elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiára mutogattak felelősként. A második világháborút követően, annak szörnyűségei miatt az első nagy háború iránti érdeklődés jelentősen csökkent, a ’60-as évek hozta magával a kutatások megújulását. Romsics Ignác röviden vázolta a témával foglalkozó, ekkoriban megjelent külföldi és magyar szakirodalmat: említette a német történészek kontinuitás-vitáját, valamint brit kutatásokat is. Mint kiemelte: ekkoriban fontos változásként észlelhető, hogy már nem felülről nézve, hanem a mindennapi katona szemén át próbálták a kort vizsgálni: makroszkopikus helyett mikroszkopikus nézőpontból. Említette Mosse később született, Fallen Soldiers című művét is, mely az első világháborút minden későbbi háború okának, őskatasztrófának tekintette.


hadtorteneti


A magyar nyelven írt szakirodalmat áttekintve Romsics Ignác kimondta: e háborúról átfogó, korszerű, enciklopédikus összefoglalás mindeddig nem született. Ezt a hiányt igyekezett Hajdu Tibor és Pollmann Ferenc betölteni: könyvük szakkönyv, de egyben tankönyv is: hat fejezeten át, kronologikus sorrendben veszi végig a háborús történéseket: nemcsak a fronteseményeket, de a hátországi reflexiókat, a korhangulatot is. Romsics Ignác a művel szemben (jó kritikusként) támasztott néhány kifogást is: hiányolta az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének bemutatását, a korabeli, új fegyvernemek ismertetését, mely talán még érdekesebbé tette volna a könyvet az olvasóknak. Dicsérte azonban, hogy az elmondottakat a szerzők több mint két tucat térképvázlattal, több fotóval egészítették ki.


Pollmann Ferenc egyetértett Romsics Ignác kritikai megjegyzéseivel is. Azt mondta, szerzőtársával könnyedén meg tudnának tölteni a témáról akár ezer oldalakat is: most igyekeztek annyit átfogni, amennyit lehetett. Mint elmondta, a világháború állapot, a társadalom háborús állapota. Az első világháború egyben korszakhatár is: utána semmi sem történik már úgy, ahogy addig. „A háború hosszú árnyéka” pedig még tovább, a jelenen túl is nyúlik. Ahogy azt Hajdu Tibor is mondta: ez a nagy témához képest egy aránylag kis terjedelmű könyv, de igyekszik a korszakot minél teljesebben bemutatni. Az ennél részletesebb összefoglaló megírásának feladata a jövő kutatóira vár.


Adyton_2016

2018.12.10

„A szabad zene puszta voltunkat szólaltatja meg a teremtés szerves forgatagában, ahol minden a magáét zengi, mondja, és mégis, nem önmagáért, hanem mindenekért muzsikál” ­ – vallotta Szabados György Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. Az ő szellemiségét idézi meg az Adyton Karácsony december 11-én a Budapest Music Centerben.

Man_Ray

2018.12.09

Nagyszabású kiállítás nyílt a debreceni Modemben Man Ray (eredeti nevén Emmanuel Radnitzky) képeiből. A tárlat áttekintést nyújt a 20. század fotográfiai nyelvezetét megújító művész fényképészeti munkásságáról a kísérleti művektől a szürrealizmust idéző divatfotóiig.


Racz_Jozsef_eoriszabo-2488

2018.12.09

Volt már lánglelkű költő, kissé ütődött postás és klasszikus félbolond, mesehős és legendás teátrista, nemes úr és népi hős, valamint Sztálin, Lenin, Gagarin, és még sokan mások. Halott is volt a színpadon, de gyilkos még nem. A Földes László Hobo Hé, Magyar Joe! című lemezének dalaira épülő színpadi játékban ő játssza Joe szerepét. INTERJÚ.

A Magyar Nemzeti Múzeumban december 10-én 11.00 órakor tartandó születésnapi ünnepségen bemutatják Patay Pál, Kormos Gyula és Poór Péter Komárom-Esztergom megye harangjai című kötetét. Az ünnepeltet Varga Benedek főigazgató köszönti, a kötetet Aczél Eszter méltatja.

Verdi világhírű operájának jubileumát ünnepelhetjük a Dóm téren, ugyanis 1939-ben mutatták be először a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az új bemutatót a Liszt-díjas karmester Kesselyák Gergely rendezésében, Pál Tamás vezényletével láthatja majd a fesztivál közönsége. Az előadás látványvilágáról többszörös díjnyertes díszlet- és jelmeztervezők gondoskodnak. A színpadképhez és a különleges hangzáshoz egy 130 fős kórus is hozzájárul majd.

Az ásatások 2016 nyarán kezdődtek a délkelet-szlovéniai Bela Krajina régióban, és idén áprilisig 15 sírboltot tártak fel. A most talált lelet kelta, Nagy Sándor pénzérméjének utánzata, amely Niké és Athéné istennőt ábrázolja. Az aranyérme ritka felfedezésnek számít Szlovéniában. A feltárt sírokból kerámiaedények és vasfegyverek is előkerültek.

Mézeskalácsból ehető, fenntartható jövőbéli várost alkottak építészek a londoni Viktória és Albert Múzeumban, hogy népszerűsítsék a városépítészetet. A több mint 60 mézeskalács-épületből álló városka rendelkezik édesgyökérből készült drótkötélpályával, cukorból készült kerékpárutakkal és járdákkal, még modern hajléktalanszállóval is. A mézeskalács város január 6-ig látható a Viktória és Albert Múzeumban.

2019. február 1-jétől Dinyés Soma vezeti a Magyar Rádió Gyermekkórusát. A szakember két évtizede tanít a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban, alapítója az Ars Longa Ének- és Zenekarnak, számos sikeres lemezfelvétel karnagya és hangszeres közreműködője, többször vezényelte a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit is. A december 14-i karácsonyi hangversenyen ő vezényli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit. A Müpába meghirdetett koncerten a többi közt elhangzik Bach Karácsonyi oratóriuma is.

„Gyerekkorom nagy része Budapesten telt, imádom a várost, sok emlék köt ide” – nyilítkozta a lengyel apa és magyar anya gyermekeként Varsóban született, világhírű zongoraművész, aki december 11-én a Müpában lép fel. Piotr Anderszewski Bach-műveket és Beethoven Diabelli-variációk című alkotását jássza.

piotr_anderszewski__600x440

Ma este mutatja be a József Attila Színház a Vesztegzár a Grand Hotelbent, a Rejtő Jenő egyik legismertebb és legmulatságosabb regényén alapuló vígjátékot Szente Vajk rendezésében. A főbb szerepeket Előd Álmos, Szerednyey Béla, Vándor Éva, Kovalik Ágnes, Szorcsik Viki és Zöld Csaba játssza. A dalszövegeket Varró Dániel írta.

Ingmar Bergman születésének 100 évfordulóján világszerte sok programot szerveztek, ám egyik sem helyezte középpontba az életmű komolyzenei vonatkozásait. Az Álarcok, Töréspontok, Teljesség című, háromrészes klasszikus zenei koncertsorozat a rendező filmjeinek zenei betéteit helyezi új perspektívába. Az első koncert 2018. december 9-én lesz a Három Holló kávéházban.

Halálának 25. évfordulóján koncerttel tiszteleg Magyarország rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnökének emlékezete előtt a Magyar Állami Operaház december 10-én az Erkel Színházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma