2015.04.17
Kolonics Réka

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum április 16-án tartotta Hajdu Tibor és Pollmann Ferenc : A régi Magyarország utolsó háborúja, 1914-1918 című kötetének bemutatóját. A könyvet Romsics Ignác, Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja méltatta és elemezte őszinte részletességgel.

Az első világháború kitörésének századik évfordulójáról a Hadtörténeti Múzeum is többféleképpen megemlékezett. Ehhez a kezdeményezéshez, és a háborúban való magyar szerepvállalás megismertetésének céljához is köthető Hajdu Tibornak és Pollmann Ferencnek az Osiris Kiadó gondozásában kiadott könyve is. A nagy magyarországi társadalomtudományi kézikönyveket megjelentető kiadó vállalkozott arra, hogy eljuttassa az olvasókhoz azt a könyvet, amit mindeddig hiába kerestünk a polcokon: egy Magyarország helyét, szerepét, mozgásterét bemutató összefoglalást.


A kötet bemutatóján Romsics Ignác vállalta magára a szerepet, hogy a kötetet az érdeklődő hallgatósággal megismertesse. A Széchenyi-díjas történész elmondta: az első világháború értelmezésének kísérlete már nagyjából százéves múltra tekint vissza, hiszen ezek az elemzések, a felelősségkeresések már akkor megkezdődtek, amikor a fegyverek elhallgattak. Magyarország kezdetben a szerbekre, oroszokra osztotta a bűnbak szerepét, míg a nyugati országok elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiára mutogattak felelősként. A második világháborút követően, annak szörnyűségei miatt az első nagy háború iránti érdeklődés jelentősen csökkent, a ’60-as évek hozta magával a kutatások megújulását. Romsics Ignác röviden vázolta a témával foglalkozó, ekkoriban megjelent külföldi és magyar szakirodalmat: említette a német történészek kontinuitás-vitáját, valamint brit kutatásokat is. Mint kiemelte: ekkoriban fontos változásként észlelhető, hogy már nem felülről nézve, hanem a mindennapi katona szemén át próbálták a kort vizsgálni: makroszkopikus helyett mikroszkopikus nézőpontból. Említette Mosse később született, Fallen Soldiers című művét is, mely az első világháborút minden későbbi háború okának, őskatasztrófának tekintette.


hadtorteneti


A magyar nyelven írt szakirodalmat áttekintve Romsics Ignác kimondta: e háborúról átfogó, korszerű, enciklopédikus összefoglalás mindeddig nem született. Ezt a hiányt igyekezett Hajdu Tibor és Pollmann Ferenc betölteni: könyvük szakkönyv, de egyben tankönyv is: hat fejezeten át, kronologikus sorrendben veszi végig a háborús történéseket: nemcsak a fronteseményeket, de a hátországi reflexiókat, a korhangulatot is. Romsics Ignác a művel szemben (jó kritikusként) támasztott néhány kifogást is: hiányolta az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének bemutatását, a korabeli, új fegyvernemek ismertetését, mely talán még érdekesebbé tette volna a könyvet az olvasóknak. Dicsérte azonban, hogy az elmondottakat a szerzők több mint két tucat térképvázlattal, több fotóval egészítették ki.


Pollmann Ferenc egyetértett Romsics Ignác kritikai megjegyzéseivel is. Azt mondta, szerzőtársával könnyedén meg tudnának tölteni a témáról akár ezer oldalakat is: most igyekeztek annyit átfogni, amennyit lehetett. Mint elmondta, a világháború állapot, a társadalom háborús állapota. Az első világháború egyben korszakhatár is: utána semmi sem történik már úgy, ahogy addig. „A háború hosszú árnyéka” pedig még tovább, a jelenen túl is nyúlik. Ahogy azt Hajdu Tibor is mondta: ez a nagy témához képest egy aránylag kis terjedelmű könyv, de igyekszik a korszakot minél teljesebben bemutatni. Az ennél részletesebb összefoglaló megírásának feladata a jövő kutatóira vár.


cafe_budapest_kiemelt2

2018.09.20

„Egy kortárs fesztiválnak mindig újat kell mutatnia, abban a tekintetben is, hogyan értelmezi újjá a régit” – mondta Káel Csaba, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnöke. Az október 5-től kezdődő fesztiválra jönnek világsztárok, a 100-nál is több program között lesznek ősbemutatók és köztéri programok, ráadásul mindezt csaknem 40 helyszínen, akár a bulinegyed romkocsmáiban is megtalálhatjuk.

hernadijudit_kiemelt

2018.09.20

A közönség- és a szakmai sikerek után a Magyar Színházi Társaság a 2018/2019-es évadban folytatja a Jó kérdés elnevezésű ingyenes beszélgetéssorozatot, amelynek keretében a színházszakmai témákat nem csupán a szűk szakmát érintő szempontok mentén járják körbe. És hogy kik lesznek górcső alatt? Többek között Hernádi Juditot, Ónodi Esztert, Scherer Pétert, Törőcsik Franciskát és Novák Esztert kérdezi szeptember 22-től Veiszer Alinda.

_D0A8999_Copy

2018.09.20

Idén 45. alkalommal osztják ki a Diák Oscar-díjat (Student Academy Award): a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában bejutott a díjazottak közé a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) mesterszakán diplomázó rendező, Kovács István legújabb alkotása, az Ostrom. Az alkotók szeptember 20-án sajtótájékoztatón meséltek örömükről.

Tizenhat programmal készül a szeptember 22-ei színházak éjszakájára a Játékszín, ahol nyíltpróbával, varietéműsorral és kulisszajárással is várják a közönséget. A Bock Színpad első programja a Mesedélután lesz, amelynek szereplői Hapci Benő, Mirr-Murr, Pom Pom és Oriza Triznyák. Ugyancsak délután, méghozzá 3 órakor kezdődik az első kulisszajárás, amelyet háromnegyed óránként tartanak meg. Mindezek mellett idén is megrendezik a Vers a’la carte elnevezésű programot Hirtling István vezetésével, aki a közönség tagjaival közösen instruálja színésztársait, majd további produkciók várják a közönséget.

Két kiállítással kapcsolódik az európai kulturális örökség napjaihoz a szlovákiai Füleki Vármúzeum: szeptember 21-én az egykori Felső-Magyarország területén működő üveghuták festett, gravírozott, vésett és egyszerűbb termékeit a vár Bebek-tornyában, Fülek második világháborús éveit pedig a várhegy földalatti óvóhelyén mutatják be. A szezonzáró kiállításon a 18. század végétől a 20. század elejéig mutatják be az üvegtermékeket, különös tekintettel a nógrádi üvegműhelyekre.

Idén több mint száz alkotó várja 42 budapesti és egy pécsi helyszínen az Ékszerek Éjszakája közönségét szeptember 21-én, pénteken kora délutántól egészen éjfélig, de a sorozathoz egész hétvégén át számos kiállítás és előadás is kapcsolódik. Idén először csatlakoznak külföldi kortárs alkotók a programokhoz – a magyar és külföldi alkotók számára Szimbiózis címmel hirdettek meg nemzetközi pályázatot, a 38 kiválasztott munkát a Kortárs Építészeti Központban (KÉK) szeptember 20. és 23. között lehet megtekinteni. Az idei év vendégkiállítása a K.A.S. Galériában kap helyet, ahol a németországi Burg Giebichenstein University of Art and Design Halle professzora, Hans Stofer a hallgatókkal együtt mutatja be munkáit. A rendezvény célja a magyar kortárs ékszertervezés szélesebb körben való megismertetése, valamint a pályakezdő és gyakorlott alkotói közeg inspirálása, összefogása.

A 20. századi magyar festészet és grafika jelentős képviselőinek munkáit láthatja a közönség a Mihályfi-gyűjteményből rendezett kiállításon szeptember 20-tól a szegedi Reök-palotában. Mihályfi Ernő az 1920-as, 30-as években újságíróként felfigyelt a magyar progresszív képzőművészetre, támogató kritikákat írt és így kapcsolatba került a kortárs alkotókkal. Magángyűjteményét az 1950-es és 1960-as években alakította ki, a műveket saját ízlése alapján válogatta, de döntéseit később a művészettörténet igazolta. Ebből a több mint nyolcszáz alkotásból 155 festmény és grafika látható a Reök-palotában. A gyűjtő elsősorban kortárs alkotók munkáit vásárolta meg, de kollekcióját történelmi kitekintéssel állította össze, így a november elejéig látható kiállításon szerepelnek Mednyánszky László, Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos festményei és grafikái, valamint a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak munkái, és többek között három Picasso-grafika is.

A Madách Színházban ad koncertet a Müller Péter Sziámi AndFriends szeptember 28-án. Az est folyamán vendégként színpadra lépnek a Pintér Béla Társulat színészei, valamint Kiss László és Másik János is. A Müller Péter Sziámi AndFriends játszik idén megjelent új albumáról, a Nevess magadra! című anyagról, de elhangzanak Müller Péter Sziámi korábbi zenekarai: az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi, illetve az Európa Kiadó kiemelkedő dalai is.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma