2015.04.17
Kolonics Réka

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum április 16-án tartotta Hajdu Tibor és Pollmann Ferenc : A régi Magyarország utolsó háborúja, 1914-1918 című kötetének bemutatóját. A könyvet Romsics Ignác, Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja méltatta és elemezte őszinte részletességgel.

Az első világháború kitörésének századik évfordulójáról a Hadtörténeti Múzeum is többféleképpen megemlékezett. Ehhez a kezdeményezéshez, és a háborúban való magyar szerepvállalás megismertetésének céljához is köthető Hajdu Tibornak és Pollmann Ferencnek az Osiris Kiadó gondozásában kiadott könyve is. A nagy magyarországi társadalomtudományi kézikönyveket megjelentető kiadó vállalkozott arra, hogy eljuttassa az olvasókhoz azt a könyvet, amit mindeddig hiába kerestünk a polcokon: egy Magyarország helyét, szerepét, mozgásterét bemutató összefoglalást.


A kötet bemutatóján Romsics Ignác vállalta magára a szerepet, hogy a kötetet az érdeklődő hallgatósággal megismertesse. A Széchenyi-díjas történész elmondta: az első világháború értelmezésének kísérlete már nagyjából százéves múltra tekint vissza, hiszen ezek az elemzések, a felelősségkeresések már akkor megkezdődtek, amikor a fegyverek elhallgattak. Magyarország kezdetben a szerbekre, oroszokra osztotta a bűnbak szerepét, míg a nyugati országok elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiára mutogattak felelősként. A második világháborút követően, annak szörnyűségei miatt az első nagy háború iránti érdeklődés jelentősen csökkent, a ’60-as évek hozta magával a kutatások megújulását. Romsics Ignác röviden vázolta a témával foglalkozó, ekkoriban megjelent külföldi és magyar szakirodalmat: említette a német történészek kontinuitás-vitáját, valamint brit kutatásokat is. Mint kiemelte: ekkoriban fontos változásként észlelhető, hogy már nem felülről nézve, hanem a mindennapi katona szemén át próbálták a kort vizsgálni: makroszkopikus helyett mikroszkopikus nézőpontból. Említette Mosse később született, Fallen Soldiers című művét is, mely az első világháborút minden későbbi háború okának, őskatasztrófának tekintette.


hadtorteneti


A magyar nyelven írt szakirodalmat áttekintve Romsics Ignác kimondta: e háborúról átfogó, korszerű, enciklopédikus összefoglalás mindeddig nem született. Ezt a hiányt igyekezett Hajdu Tibor és Pollmann Ferenc betölteni: könyvük szakkönyv, de egyben tankönyv is: hat fejezeten át, kronologikus sorrendben veszi végig a háborús történéseket: nemcsak a fronteseményeket, de a hátországi reflexiókat, a korhangulatot is. Romsics Ignác a művel szemben (jó kritikusként) támasztott néhány kifogást is: hiányolta az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének bemutatását, a korabeli, új fegyvernemek ismertetését, mely talán még érdekesebbé tette volna a könyvet az olvasóknak. Dicsérte azonban, hogy az elmondottakat a szerzők több mint két tucat térképvázlattal, több fotóval egészítették ki.


Pollmann Ferenc egyetértett Romsics Ignác kritikai megjegyzéseivel is. Azt mondta, szerzőtársával könnyedén meg tudnának tölteni a témáról akár ezer oldalakat is: most igyekeztek annyit átfogni, amennyit lehetett. Mint elmondta, a világháború állapot, a társadalom háborús állapota. Az első világháború egyben korszakhatár is: utána semmi sem történik már úgy, ahogy addig. „A háború hosszú árnyéka” pedig még tovább, a jelenen túl is nyúlik. Ahogy azt Hajdu Tibor is mondta: ez a nagy témához képest egy aránylag kis terjedelmű könyv, de igyekszik a korszakot minél teljesebben bemutatni. Az ennél részletesebb összefoglaló megírásának feladata a jövő kutatóira vár.


Szindbad

2018.07.16

Őszinteség, árnyalt lélek- és korrajz, új magyarságkép, a szovjet mintájú kádárista hatalom kemény kritikája – így jellemezhetjük a magyar filmtörténet azon korszakát, melyet magyar új hullámnak nevezünk. De kik alkottak ebben a korszakban? Milyen filmek készültek ekkor? Filmek térből és időből cikksorozatunk keretében most ezzel foglalkozunk!

adam_almai

2018.07.16

A bohózattól a tragikomédiáig összesen tizennyolc szórakoztató színházi előadással várja a közönséget augusztus 24. és szeptember 1. között a Vidor Fesztivál Nyíregyházán. A színházi versenyprogram napi két előadását idén is a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán és a Krúdy Kamarában tekinthetik meg a színházkedvelők.

Topart_EFOTT

2018.07.16
Látogatócsúcs született az idei, 43. EFOTT-on: 115 117 ember fesztiválozott Velencén. Minden eddiginél erősebb felhozatalt, több mint száz fellépőt hozott az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója, amelyet július 10. és 16. között rendeztek Velence–Sukorón.

Fiatal zenészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra az idei Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon. A felkészülésben segítséget is nyújtanak nekik, hogy a rutinba jobban bele tudjanak illeszkedni. Bálint Gábor szervező arról is beszélt, hogy bár 28 éve klasszikus zenei fesztiválként indultak, a közönségigényeknek megfelelően ma már más zenei stílusok is megjelennek a programban, fellép például a Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar is. A koncerteket július 2-től augusztus 2-ig, hétfői és csütörtöki napokon tartják, a részletes program megtalálható a www.vajdahunyad.hu oldalon.

Kápolnává alakítják annak a zágoni tölgyfának a kiszáradt törzsét, amelyet a hagyomány szerint Mikes Kelemen édesapja ültetett a család portáján. Az egyszerre két ember befogadására alkalmas kápolna kialakítása folyamatban van, erre Mónus Béla magyarországi fafaragóművész kapott megbízást a székelyföldi Zágon polgármesterétől. A művész szeptemberre tervezi a munka átadását. Olyan teret akar kialakítani Mikes Kelemen kiszáradt zágoni tölgyfájának a belsejében, amely a béke és a hűség gondolatát sugallja – mondta az alkotó.

Ismeretterjesztő előadással, középkori viselet- és harci bemutatóval, táncházzal, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences kolostorban és a rendház szomszédságában, a Mátyás téren a hétvégén, július 20. és 22. között. A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján, 2006-ban a szegedi ferences rendház alsóvárosi kultúrházának munkatársai azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János törökök fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy nemzeti gyásznapjaink mellett világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.

A hely szelleme is hozzátesz a II. András életét felelevenítő Koronázási Szertartásjáték című produkcióhoz – emelte ki Szikora János rendező az M1 aktuális csatorna július 15-ei, délelőtti műsorában. A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen augusztus 18-án és 19-én tartják meg a hatodik Koronázási Szertartásjátékot. A darabot a Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezi. Az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodójának életútját három fontos motívum – az általa kiadott Aranybulla, lánya, Szent Erzsébet élete és felesége, Gertrúd meggyilkolása – mentén igyekszik bemutatni.

India színei, hangulata, művészete, kultúrája, valamint tudáskincse áll az idei Krisna-völgyi búcsú középpontjában, amelyet július 20. és 22. között rendeznek Somogyvámos határában. A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő, évente 30 ezer turistát fogadó Krisna-völgyben ezúttal két különleges eseménnyel, lakóház-látogatással és holival, azaz a színek ünnepével bővül Magyarország legnagyobb füstmentes, egészséges családbarát fesztiválja. A Krisna-völgyi búcsúról bővebb információk a https://bucsu.krisnavolgy.hu oldalon olvashatók.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

mank-kiallitas

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma