2017. május 25.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.02.17

„Végre egy boldog asszony! S még hozzá irónő, ami kétszeres csoda. Mert az irói világban még ritkább a boldogság, mint egyebütt” – írta Beniczkyné Bajza Lenkéről Mikszáth Kálmán. A hölgy a 19. században az első népszerű és keresett magyar írónő lett, de főmunkatársa volt a Nők Lapja előfutárának: a Nővilágnak is. Történetei parfümillatú estélyeken szövődő szerelmekről szóltak.
Szép, göröngyök nélküli, mindvégig felfelé ívelő, ragyogó élete volt az írónőnek Mikszáth Kálmán elmondása szerint. A közönség, kifejezetten a női olvasók falták Lenke regényeit, aki sokat írt, és a 19. században a legtermékenyebb női alkotó volt. Az 1960-as, ’70-es évek szépirodalmi lapjai rendszeresen lehozták novelláit és regényeit, a ’80-as években pedig már évi két-három könyve is napvilágot látott. Szorgalma azonban pongyolasággal is társult. Ilyen gyors tempó mellett nem tudott kimagaslót alkotni.

image_original
Mikszáth Kálmántól azt is megtudjuk, hogy Lenke a történeteit mindig a főrangú világból vette, amelyben arisztokrataként maga is élt. Viszont regényei szövéséhez mégsem a tapasztalataiból merített, hanem a francia szerelmes könyvek ihlették. Hősei és hősnői a síkos parketten, puha szőnyeges budoárokban, parfümös levegőben szerettek, csaltak, diadalmaskodtak és elbuktak – írja róla Mikszáth, felróva a szerzőnek, hogy nem adott valódi magyar ízt, karaktert a szereplőinek. Azt mégis elismeri: az írónő novellái és regényei a jó ízlést szolgálták, érezni belőlük egy bizonyos asszonyi bájt, amely az olvasót kellemes hangulatba ringatta. Talán ezért rajongtak szövegeiért az ifjú hölgyek és asszonyok. A kritika azonban már nem volt vele ilyen elnéző. Késői regényeinél már a jellemekre és pszichológiára ügyelve sikerült a bírálóit is kiengesztelnie. Az írói körök mégis elismerték: ő volt az első írónő, akit a férfiak bevettek céhükbe, beválasztotta tagjai közé a Petőfi-társaság. Gyakran fogadta szalonjában is az alkotókat, és kiváló összeköttetései voltak. „Noha társadalmi állásánál fogva az arisztokrata társaságokhoz tartozik s azoknak egyik kedvelt nemes alakja, nem a főrangu műkedvelők mennyezetes magaslatáról nézi az igazi irókat, hanem egész lélekkel közéjük számítja magát, látogatja a Petőfi-társaság üléseit, folytonos érintkezésben van szerkesztőkkel, kiadókkal, irókkal, részt vesz apró-cseprő bajaikban, kisszerű intrikáikban és pártoskodásaikban, sőt a Parnassusra való csörtetéseikben is, mint bármely vérbeli bohém” – olvashatjuk Mikszáth Kálmán szavait.

De ki is volt ez az asszony, és hogyan tett szert kiváló kapcsolatokra? A kis Lenke 1840-ben született Pesten egy olyan közegbe, ahol az irodalom is családtag volt. Édesapja: Bajza József maga is elismert, tisztelt költő volt, édesanyja pedig Csajághy Júlia, Vörösmarty Mihály feleségének testvére volt. Szüleihez szoros szálak fűzték, mely saját visszaemlékezéséből is látszik. Emlékezés Apámról címmel így írt erről 1901-ben:

pen-1035081_960_720
Fotó: pixabay

„A forradalmat megelőző időre nem is emlékszem, csak arra, hogy nagyon jó, elnéző és szeretetteljes volt irántunk. Olykor komoly arczczal lépett be hozzánk, de szeme azonnal földerült, a mint megpillantott bennünket, gyermekeit. Kikérdezett tanulmányainkról, mulatságainkról, s midőn megtudta, hogy mindketten, én és fivérem, nagyban űzzük az irodalom minden faját, nevetett. Azt nem jó szemmel nézte, hogy abban a korban, mikor a helyesírásról még fogalmunk sem volt, fivéremmel együtt már drámaregény írásához próbáltunk fogni, de serkentett arra, hogy igyekezzünk tökéletesen elsajátítani a nyelvünket, s mindenek előtt tanuljunk meg helyesen írni. Mindezt azonban a legnagyobb gyengédséggel, szeretettel közölte velünk. Egyáltalán nem emlékszem, hogy valaha szigorú szavakkal vagy korholással intett volna. Talán átengedte ezt anyánknak, kit rajongó szerelemmel szeretett, s ki többet lehetett velünk, és szigorúbb is volt irántunk.”

Mikszáth Kálmán is apja lányának írja Lenkét: „Olyan volt ő, mintha nem is az anyja szülte volna, hanem Bajza gondolta volna ki. A híres császárfürdői bálokon, a platánok alatt, a legkáprázatosabb jelenség, a legjobb csárdás tánczosné, kit országszerte emlegetnek. Már korán megmozdul benne az irodalmi hajlam, nem csak kotillion-emlékeket őriz a titkos fiókjában, de kéziratokat is, melyek lázasan szaporodnak, és – mi lehetne nagyobb szerencse egy kezdő iróra – hamarosan férjhez megy egy módos kiadóhoz, Heckenast Gusztávhoz, kit nemsokára 1857-ben megajándékoz egy – könyvvel.”

A nála 23 évvel idősebb férfival kötött házasság azonban nem elégítette ki a fiatal asszonyt, akit körülrajongtak a gavallérok. Rövid idő múlva fel is bontotta házasságát, és újra férjhez ment Beniczky Ferenczhez, későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Lenke, aki 17 éves kora óta publikált: először tárcákat, beszélyeket, majd regényeket is, második férje oldalán sem pihent. Továbbra is ontotta magából a történeteket. Talán ezért is lett ez a házassága boldog és zavartalan egészen haláláig. A vagyonos asszonynak lehetősége volt írószobájában elmerülni a képzelet világában, és férje is karrierjére koncentrálhatott. Utazásra azért jutott idő, fürdővárosokban pihentek, és ellátogattak Németországba, Dél-Francziaországba, Belgiumba, Hollandiába, Olaszországba.

18
Lenke sírja
Fotó: fszek.hu

Az írónő publikált a Nők Lapja előfutárának is tekinthető Nővilágba is, melynek egyik főmunkatársa volt. A lap már akkor olyan témákat járt körbe, melyek máig megtalálhatóak a női magazinok hasábjain: tudósított többek között a külföldi divatújdonságokról, követte a híres színésznők és énekesnők fellépéseit, bemutatott idegen tájakat, írt a történelem izgalmas nőalakjairól, de segített az asszonyoknak a lakberendezéssel, háztartással, kertműveléssel, utazással és főzéssel kapcsolatos ötletekkel, cikkekkel is, és természetesen több irodalmi művet is közölt. Mikszáth Kálmán úgy emlékezik Lenke életére, amelyet kék, napfényes ég kísért felhők nélkül. Hogy valóban mindig boldog volt-e az első magyar írónő, azt csak ő mondhatná el nekünk. Ha pedig valaki kedvet kapott ahhoz, hogy olvasson tőle egy regényt, itt elérheti a Végzetes tévedést.


Wéber Anikó
Forrás: mek.oszk.hu / huszadikszazad.hu: Emlékezés Apámról / Wikipédia

szentpeteri_aron_600x428

2017.05.24

Szentpéteri Áron Láthatatlanul című rendezését meghívta a 70. cannes-i filmfesztivál a Cinéfondation programjába, mely a filmes egyetemek legjobbjait vonultatja fel. A 32 perces vizsgafilmet május 24-én mutatják be a fesztivál közönségének. A Kultúra.hu Szentpéteri Áronnal, a film alkotójával beszélgetett a történetről, a forgatásról, valamint arról, milyen Cannes-ban lenni.

20170512_Kepenyes_Pal_kiallitas_megnyito-8

2017.05.24

Mennyire mélyen él az emberben az alkotás vágya, ösztöne, ha még a börtönben, csontsoványan, lelkileg és fizikailag megtörve is szobrot készít a kenyérből? Majd megeszi, mert az éhség győz. De csak pillanatnyilag. A szobrász és ötvös ugyanis megmutatta, hogy a legmélyebb pontról is fel lehet emelkedni. Kepenyes Pál világhírű művésszé vált, akit gyakran emlegetnek a szobrászat Picassójaként. Most találkozhatunk műveivel.

default-facebook-share

2017.05.24

A fából faragott királyfi című táncmű százéves évfordulója alkalmából három egyfelvonásost mutat be május 28-án a Magyar Nemzeti Balett az Operaházban. A centenáriumi alkotást Frenák Pál a kortárs tánc nyelvére ültette át, a Táncszvitből Juhász Zsolt készített a balett és a néptánc elemeit ötvöző interpretációt, és felújításban lesz látható Seregi László A csodálatos mandarin világot bejárt, nagy sikerű koreográfiája.

Gozsdu Talent címmel utcazene fesztivált rendez a népszerű fővárosi szórakozóhely, a Gozsdu Udvar. A projekt keretében rock-, elektronikus, hiphop, klasszikus, etno és kísérleti zenei műfajból is várják a jelentkezőket. Az Utca! Zenélj! szlogennel futó ingyenes fesztivált május 30. és június 20. között keddenként és csütörtökönként rendezik meg.

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet május 26-án este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A csaknem 230 tételt felvonultató aukciós anyagban a legmagasabb a kikiáltási ára Gulácsy Lajos Cogito ergo sum (A falu bolondja) című jelmezes önarcképének van. A mű kikiáltási ára 44 millió forint.

Konferenciával, néptánc bemutatóval, hangversennyel és kiállítással emlékezik a 125 évvel ezelőtt született Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerzőre, népzenekutatóra és zenetanárra a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozata május 24-én Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az alkalomra a Pesti Vigadó negyedik emeleti folyosóján Lajtha László életéről és munkásságáról szóló, 100 dokumentumot felvonultató tablókiállítást mutatnak be.

Az Érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából országos műveltségi vetélkedőt indított a megyei jogú városok általános és középiskolái, valamint alapfokú művészetoktatási intézményei számára. Az országos döntőt a Müpában rendezik meg június 11-én 10 órától.

Az eddigi legnépesebb résztvevői körrel nyílik meg május 28-án a Nagykanizsához közeli Kisrécsén a Ludvig Nemzetközi Művésztelep, amely sorrendben a 25. alkalom lesz. A 25. művésztelepről egy jubileumi kiadvánnyal is megemlékeznek a szervezők. A mintegy ezer fotót tartalmazó albumban csaknem 120 képzőművészt mutatnak be portréval, életrajzzal és alkotásaikkal, megmutatva mindazt, ami Kendlimajorban történt 1999 óta.

Már második alkalommal választotta be 2015 után az EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a legrangosabb európai fesztiválok sorába a Művészetek Völgyét. A nemzetközi zsűri szavazata alapján 39 országból 715 fesztivál kapta meg a „figyelemreméltó fesztivál” címet a május 4-én Wiesbadenben tartott EFFE MeetUp keretében.

65_n_masolata

Az Opera egyik népszerű, új keletű hagyományaként az anyák napját megelőző szombaton, május 6-án ismét a kismamákat várja ezúttal Massenet zenedrámája, a Werther előadására. A kismamák a várandóskönyv mellé két-két darab, jelképes összegű, 300 forintos jegyet válthatnak a délelőtt 11 órakor kezdődő előadásra.

Hazahoztuk Nagy-Britanniából az utolsó, az egykori mátyásföldi üzemben tervezett és épített Ikarus autóbuszt. Az Ikarus 489-es Polaris-típusú busz akkoriban Európa egyik leginnovatívabb városi autóbusza volt és egyben az Ikarus utolsó sikeres exportterméke.

Folytatódik április 21-én a nagysikerű, kulturális gasztroélményt nyújtó Astoria CoolTúra sorozat: ezúttal Udvaros Dorottyával Veiszer Alinda beszélget. A Hotel Astoria patinás falai közt természetesen felcsendülnek a kiváló színművésznő kedvenc dalai is és az estet egy, a témára hangolt kétfogásos gourmet vacsora teszi teljessé.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma