2017. október 19.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.02.17

„Végre egy boldog asszony! S még hozzá irónő, ami kétszeres csoda. Mert az irói világban még ritkább a boldogság, mint egyebütt” – írta Beniczkyné Bajza Lenkéről Mikszáth Kálmán. A hölgy a 19. században az első népszerű és keresett magyar írónő lett, de főmunkatársa volt a Nők Lapja előfutárának: a Nővilágnak is. Történetei parfümillatú estélyeken szövődő szerelmekről szóltak.
Szép, göröngyök nélküli, mindvégig felfelé ívelő, ragyogó élete volt az írónőnek Mikszáth Kálmán elmondása szerint. A közönség, kifejezetten a női olvasók falták Lenke regényeit, aki sokat írt, és a 19. században a legtermékenyebb női alkotó volt. Az 1960-as, ’70-es évek szépirodalmi lapjai rendszeresen lehozták novelláit és regényeit, a ’80-as években pedig már évi két-három könyve is napvilágot látott. Szorgalma azonban pongyolasággal is társult. Ilyen gyors tempó mellett nem tudott kimagaslót alkotni.

image_original
Mikszáth Kálmántól azt is megtudjuk, hogy Lenke a történeteit mindig a főrangú világból vette, amelyben arisztokrataként maga is élt. Viszont regényei szövéséhez mégsem a tapasztalataiból merített, hanem a francia szerelmes könyvek ihlették. Hősei és hősnői a síkos parketten, puha szőnyeges budoárokban, parfümös levegőben szerettek, csaltak, diadalmaskodtak és elbuktak – írja róla Mikszáth, felróva a szerzőnek, hogy nem adott valódi magyar ízt, karaktert a szereplőinek. Azt mégis elismeri: az írónő novellái és regényei a jó ízlést szolgálták, érezni belőlük egy bizonyos asszonyi bájt, amely az olvasót kellemes hangulatba ringatta. Talán ezért rajongtak szövegeiért az ifjú hölgyek és asszonyok. A kritika azonban már nem volt vele ilyen elnéző. Késői regényeinél már a jellemekre és pszichológiára ügyelve sikerült a bírálóit is kiengesztelnie. Az írói körök mégis elismerték: ő volt az első írónő, akit a férfiak bevettek céhükbe, beválasztotta tagjai közé a Petőfi-társaság. Gyakran fogadta szalonjában is az alkotókat, és kiváló összeköttetései voltak. „Noha társadalmi állásánál fogva az arisztokrata társaságokhoz tartozik s azoknak egyik kedvelt nemes alakja, nem a főrangu műkedvelők mennyezetes magaslatáról nézi az igazi irókat, hanem egész lélekkel közéjük számítja magát, látogatja a Petőfi-társaság üléseit, folytonos érintkezésben van szerkesztőkkel, kiadókkal, irókkal, részt vesz apró-cseprő bajaikban, kisszerű intrikáikban és pártoskodásaikban, sőt a Parnassusra való csörtetéseikben is, mint bármely vérbeli bohém” – olvashatjuk Mikszáth Kálmán szavait.

De ki is volt ez az asszony, és hogyan tett szert kiváló kapcsolatokra? A kis Lenke 1840-ben született Pesten egy olyan közegbe, ahol az irodalom is családtag volt. Édesapja: Bajza József maga is elismert, tisztelt költő volt, édesanyja pedig Csajághy Júlia, Vörösmarty Mihály feleségének testvére volt. Szüleihez szoros szálak fűzték, mely saját visszaemlékezéséből is látszik. Emlékezés Apámról címmel így írt erről 1901-ben:

pen-1035081_960_720
Fotó: pixabay

„A forradalmat megelőző időre nem is emlékszem, csak arra, hogy nagyon jó, elnéző és szeretetteljes volt irántunk. Olykor komoly arczczal lépett be hozzánk, de szeme azonnal földerült, a mint megpillantott bennünket, gyermekeit. Kikérdezett tanulmányainkról, mulatságainkról, s midőn megtudta, hogy mindketten, én és fivérem, nagyban űzzük az irodalom minden faját, nevetett. Azt nem jó szemmel nézte, hogy abban a korban, mikor a helyesírásról még fogalmunk sem volt, fivéremmel együtt már drámaregény írásához próbáltunk fogni, de serkentett arra, hogy igyekezzünk tökéletesen elsajátítani a nyelvünket, s mindenek előtt tanuljunk meg helyesen írni. Mindezt azonban a legnagyobb gyengédséggel, szeretettel közölte velünk. Egyáltalán nem emlékszem, hogy valaha szigorú szavakkal vagy korholással intett volna. Talán átengedte ezt anyánknak, kit rajongó szerelemmel szeretett, s ki többet lehetett velünk, és szigorúbb is volt irántunk.”

Mikszáth Kálmán is apja lányának írja Lenkét: „Olyan volt ő, mintha nem is az anyja szülte volna, hanem Bajza gondolta volna ki. A híres császárfürdői bálokon, a platánok alatt, a legkáprázatosabb jelenség, a legjobb csárdás tánczosné, kit országszerte emlegetnek. Már korán megmozdul benne az irodalmi hajlam, nem csak kotillion-emlékeket őriz a titkos fiókjában, de kéziratokat is, melyek lázasan szaporodnak, és – mi lehetne nagyobb szerencse egy kezdő iróra – hamarosan férjhez megy egy módos kiadóhoz, Heckenast Gusztávhoz, kit nemsokára 1857-ben megajándékoz egy – könyvvel.”

A nála 23 évvel idősebb férfival kötött házasság azonban nem elégítette ki a fiatal asszonyt, akit körülrajongtak a gavallérok. Rövid idő múlva fel is bontotta házasságát, és újra férjhez ment Beniczky Ferenczhez, későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Lenke, aki 17 éves kora óta publikált: először tárcákat, beszélyeket, majd regényeket is, második férje oldalán sem pihent. Továbbra is ontotta magából a történeteket. Talán ezért is lett ez a házassága boldog és zavartalan egészen haláláig. A vagyonos asszonynak lehetősége volt írószobájában elmerülni a képzelet világában, és férje is karrierjére koncentrálhatott. Utazásra azért jutott idő, fürdővárosokban pihentek, és ellátogattak Németországba, Dél-Francziaországba, Belgiumba, Hollandiába, Olaszországba.

18
Lenke sírja
Fotó: fszek.hu

Az írónő publikált a Nők Lapja előfutárának is tekinthető Nővilágba is, melynek egyik főmunkatársa volt. A lap már akkor olyan témákat járt körbe, melyek máig megtalálhatóak a női magazinok hasábjain: tudósított többek között a külföldi divatújdonságokról, követte a híres színésznők és énekesnők fellépéseit, bemutatott idegen tájakat, írt a történelem izgalmas nőalakjairól, de segített az asszonyoknak a lakberendezéssel, háztartással, kertműveléssel, utazással és főzéssel kapcsolatos ötletekkel, cikkekkel is, és természetesen több irodalmi művet is közölt. Mikszáth Kálmán úgy emlékezik Lenke életére, amelyet kék, napfényes ég kísért felhők nélkül. Hogy valóban mindig boldog volt-e az első magyar írónő, azt csak ő mondhatná el nekünk. Ha pedig valaki kedvet kapott ahhoz, hogy olvasson tőle egy regényt, itt elérheti a Végzetes tévedést.


Wéber Anikó
Forrás: mek.oszk.hu / huszadikszazad.hu: Emlékezés Apámról / Wikipédia

Diszterem

2017.10.18

Ismerjük Liszt Ferencet, mint embert, mint saját korának sztárját? Tudjuk, milyen kapcsolat fűzte őt a királyi családhoz? A Gödöllői Királyi Kastélyban október 20. és 22. között a zeneszerző életével és műveivel találkozhatunk a XVI. Liszt Fesztivál keretében, de érkeznek a Virtuózok felfedezettjei és híres külföldi fellépők is. A részletekről dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója mesélt.

kosa1

2017.10.18

Az orvosok és festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a napja október 18-a, mely dátum 2002 óta egyet jelent a Magyar Festészet Napjával. De vajon milyen is a kortárs magyar festészet? Miért van szakadék a képzőművészet és a közönség között? A Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökével, Verebes György festőművésszel beszélgettünk a rendezvénysorozat programjairól.

Copy_of_golddigger_still_masolata

2017.10.18

Idén sem maradunk Skandináv Filmfesztivál nélkül: a mustra október 24. és 29. között az Art+ Cinema moziban minden eddiginél gazdagabb kínálatot vonultat fel. A fesztivál hat napja alatt öt kategóriába osztva 30 alkotást láthatnak a skandináv filmek szerelmesei. A sokszínű válogatásban találunk dán drámát, finn dokumentumfilmet, izlandi thrillert, norvég vígjátékot és svéd kosztümös filmet is.

Az egyeztetések eredményeként az NKA vezetése és a programot működtető kollégium tagjai a program nevének változtatása mellett döntöttek, a jövőben Hangfoglaló Programként viszik tovább azokat a projekteket, amelyek eddig a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódtak. Az október 6. előtt született döntések nyomán megvalósuló pályázatok és programok továbbra is a régi néven futnak. Az új pályázatokat már a Hangfoglaló Program keretében hirdetik meg, amelynek első hivatalos eseményét október 26-án tartják az A38 hajón, ahol kihirdetik az Induló Előadói Alprogram és a Klubtámogató Alprogram nyerteseit. A hvg.hu a múlt héten arról írt, hogy a Cseh család a névhasználati jogra kötött megállapodás lejártával nem hosszabbítja meg az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött szerződést.

A hentes, a k*rva és a félszemű című Hegedűs D. Géza, Gryllus Dorka és Nagy Zsolt főszereplésével készült „kegyetlen mese” európai premierje a 44. Genti Filmfesztiválon lesz Szász János részvételével. Szász János (Woyzeck, Witman fiúk, A nagy füzet) új alkotásával húsz év után tér vissza a nagyszabású nemzetközi filmfesztiválra az Észak Firenzéjeként emlegetett belgiumi Gentbe. A film 2018 elején lesz látható a magyar mozikban a Big Bang Média forgalmazásában.

A két ifjú művész október 20-án egyesíti művészi erőit a Budapest Kongresszusi Központban. Baráti Kristóf hegedűművész ezúttal hegedű helyett karmesteri pálcát vesz kézbe, mellyel a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekart vezényli. Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című művének boszorkányos dallamai után Várdai István gordonkaművész mutatja be virtuóz hangszerjátékát Sosztakovics I. gordonkaversenyében. A koncert második felében Dvořák méltán népszerű Újvilág szimfóniáját hallhatja a közönség.

Visszatérő címmel különleges ifjúsági előadással készül az idei évadban 25 éves jubileumát ünneplő Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház: az évfordulóhoz kapcsolódó darabot október 24-én, kedden mutatják be. Czukor Balázs legújabb rendezése a színház alapító tagjainak személyes élettörténeteiből meríti anyagát. Az életesemények generációkon átívelve szólnak a máról, gyerekkorunkról, kamasz éveinkről, szüleinkkel kialakított kapcsolatunkról, valamint saját szülői hivatásunkról.

Sohasem használt római kori színházra bukkantak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában. A Wilson-ív alatti épületet, melynek maradványaira kerek színpaddal, ülőhelyekkel és lépcsőkkel találtak rá, egykor kétszáz néző befogadására tervezték. A fedett és zárt terű, tehát zenés előadásokra is alkalmas, általában egykor odeonnak nevezett épület jóval kisebb az Izraelben másfelé, Bét Guvrinban vagy Cezareában megtalált szabadtéri színházaknál. A régészek különösen jelentősnek tartják a színházépület megtalálását, mert a korabeli írásos források – köztük Josephus Flavius könyvei – is megemlítik a Jeruzsálemben lévő, római kori színházakat, de mindeddig nem bukkantak ilyen épületek nyomaira.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma