Ferenczy-banner

2017. március 29.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2017.02.17

„Végre egy boldog asszony! S még hozzá irónő, ami kétszeres csoda. Mert az irói világban még ritkább a boldogság, mint egyebütt” – írta Beniczkyné Bajza Lenkéről Mikszáth Kálmán. A hölgy a 19. században az első népszerű és keresett magyar írónő lett, de főmunkatársa volt a Nők Lapja előfutárának: a Nővilágnak is. Történetei parfümillatú estélyeken szövődő szerelmekről szóltak.
Szép, göröngyök nélküli, mindvégig felfelé ívelő, ragyogó élete volt az írónőnek Mikszáth Kálmán elmondása szerint. A közönség, kifejezetten a női olvasók falták Lenke regényeit, aki sokat írt, és a 19. században a legtermékenyebb női alkotó volt. Az 1960-as, ’70-es évek szépirodalmi lapjai rendszeresen lehozták novelláit és regényeit, a ’80-as években pedig már évi két-három könyve is napvilágot látott. Szorgalma azonban pongyolasággal is társult. Ilyen gyors tempó mellett nem tudott kimagaslót alkotni.

image_original
Mikszáth Kálmántól azt is megtudjuk, hogy Lenke a történeteit mindig a főrangú világból vette, amelyben arisztokrataként maga is élt. Viszont regényei szövéséhez mégsem a tapasztalataiból merített, hanem a francia szerelmes könyvek ihlették. Hősei és hősnői a síkos parketten, puha szőnyeges budoárokban, parfümös levegőben szerettek, csaltak, diadalmaskodtak és elbuktak – írja róla Mikszáth, felróva a szerzőnek, hogy nem adott valódi magyar ízt, karaktert a szereplőinek. Azt mégis elismeri: az írónő novellái és regényei a jó ízlést szolgálták, érezni belőlük egy bizonyos asszonyi bájt, amely az olvasót kellemes hangulatba ringatta. Talán ezért rajongtak szövegeiért az ifjú hölgyek és asszonyok. A kritika azonban már nem volt vele ilyen elnéző. Késői regényeinél már a jellemekre és pszichológiára ügyelve sikerült a bírálóit is kiengesztelnie. Az írói körök mégis elismerték: ő volt az első írónő, akit a férfiak bevettek céhükbe, beválasztotta tagjai közé a Petőfi-társaság. Gyakran fogadta szalonjában is az alkotókat, és kiváló összeköttetései voltak. „Noha társadalmi állásánál fogva az arisztokrata társaságokhoz tartozik s azoknak egyik kedvelt nemes alakja, nem a főrangu műkedvelők mennyezetes magaslatáról nézi az igazi irókat, hanem egész lélekkel közéjük számítja magát, látogatja a Petőfi-társaság üléseit, folytonos érintkezésben van szerkesztőkkel, kiadókkal, irókkal, részt vesz apró-cseprő bajaikban, kisszerű intrikáikban és pártoskodásaikban, sőt a Parnassusra való csörtetéseikben is, mint bármely vérbeli bohém” – olvashatjuk Mikszáth Kálmán szavait.

De ki is volt ez az asszony, és hogyan tett szert kiváló kapcsolatokra? A kis Lenke 1840-ben született Pesten egy olyan közegbe, ahol az irodalom is családtag volt. Édesapja: Bajza József maga is elismert, tisztelt költő volt, édesanyja pedig Csajághy Júlia, Vörösmarty Mihály feleségének testvére volt. Szüleihez szoros szálak fűzték, mely saját visszaemlékezéséből is látszik. Emlékezés Apámról címmel így írt erről 1901-ben:

pen-1035081_960_720
Fotó: pixabay

„A forradalmat megelőző időre nem is emlékszem, csak arra, hogy nagyon jó, elnéző és szeretetteljes volt irántunk. Olykor komoly arczczal lépett be hozzánk, de szeme azonnal földerült, a mint megpillantott bennünket, gyermekeit. Kikérdezett tanulmányainkról, mulatságainkról, s midőn megtudta, hogy mindketten, én és fivérem, nagyban űzzük az irodalom minden faját, nevetett. Azt nem jó szemmel nézte, hogy abban a korban, mikor a helyesírásról még fogalmunk sem volt, fivéremmel együtt már drámaregény írásához próbáltunk fogni, de serkentett arra, hogy igyekezzünk tökéletesen elsajátítani a nyelvünket, s mindenek előtt tanuljunk meg helyesen írni. Mindezt azonban a legnagyobb gyengédséggel, szeretettel közölte velünk. Egyáltalán nem emlékszem, hogy valaha szigorú szavakkal vagy korholással intett volna. Talán átengedte ezt anyánknak, kit rajongó szerelemmel szeretett, s ki többet lehetett velünk, és szigorúbb is volt irántunk.”

Mikszáth Kálmán is apja lányának írja Lenkét: „Olyan volt ő, mintha nem is az anyja szülte volna, hanem Bajza gondolta volna ki. A híres császárfürdői bálokon, a platánok alatt, a legkáprázatosabb jelenség, a legjobb csárdás tánczosné, kit országszerte emlegetnek. Már korán megmozdul benne az irodalmi hajlam, nem csak kotillion-emlékeket őriz a titkos fiókjában, de kéziratokat is, melyek lázasan szaporodnak, és – mi lehetne nagyobb szerencse egy kezdő iróra – hamarosan férjhez megy egy módos kiadóhoz, Heckenast Gusztávhoz, kit nemsokára 1857-ben megajándékoz egy – könyvvel.”

A nála 23 évvel idősebb férfival kötött házasság azonban nem elégítette ki a fiatal asszonyt, akit körülrajongtak a gavallérok. Rövid idő múlva fel is bontotta házasságát, és újra férjhez ment Beniczky Ferenczhez, későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Lenke, aki 17 éves kora óta publikált: először tárcákat, beszélyeket, majd regényeket is, második férje oldalán sem pihent. Továbbra is ontotta magából a történeteket. Talán ezért is lett ez a házassága boldog és zavartalan egészen haláláig. A vagyonos asszonynak lehetősége volt írószobájában elmerülni a képzelet világában, és férje is karrierjére koncentrálhatott. Utazásra azért jutott idő, fürdővárosokban pihentek, és ellátogattak Németországba, Dél-Francziaországba, Belgiumba, Hollandiába, Olaszországba.

18
Lenke sírja
Fotó: fszek.hu

Az írónő publikált a Nők Lapja előfutárának is tekinthető Nővilágba is, melynek egyik főmunkatársa volt. A lap már akkor olyan témákat járt körbe, melyek máig megtalálhatóak a női magazinok hasábjain: tudósított többek között a külföldi divatújdonságokról, követte a híres színésznők és énekesnők fellépéseit, bemutatott idegen tájakat, írt a történelem izgalmas nőalakjairól, de segített az asszonyoknak a lakberendezéssel, háztartással, kertműveléssel, utazással és főzéssel kapcsolatos ötletekkel, cikkekkel is, és természetesen több irodalmi művet is közölt. Mikszáth Kálmán úgy emlékezik Lenke életére, amelyet kék, napfényes ég kísért felhők nélkül. Hogy valóban mindig boldog volt-e az első magyar írónő, azt csak ő mondhatná el nekünk. Ha pedig valaki kedvet kapott ahhoz, hogy olvasson tőle egy regényt, itt elérheti a Végzetes tévedést.


Wéber Anikó
Forrás: mek.oszk.hu / huszadikszazad.hu: Emlékezés Apámról / Wikipédia
Hammerstein_Judit
2017.03.28

Idén 100 éves az intézményesült kulturális diplomácia. De vajon melyik volt az első kulturális intézetünk külföldön? Többek között erről, a nemzetközi könyvvásárokon való szereplésről és az Amerikában turnézó Moholy-Nagy-kiállításról is beszélgettünk a Balassi Intézetet irányító Hammerstein Judit külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárral. INTERJÚ

_D0A4308_Copy

2017.03.28

A Filharmónia Magyarország, felelevenítve a nagy sikerű, egy egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát, többfordulós karmesterversenyt rendez. Eddig több mint száz jelentkezőt regisztráltak a világ 26 különböző országából, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés – jelentették be március 28-án az Erkel Színházban rendezett sajtótájékoztatón.

F__CI195609220136

2017.03.28

A magyar puszták népéhez hozzáférni nehezebb vállalkozás, mint egy közép-afrikai törzs tanulmányozása. Honnan tudhatjuk akkor, hogyan éltek a gyakran több száz főből álló, cselédotthonokban lakó pusztaiak? Úgy, hogy egyik kiváló írónk, Illyés Gyula mesél róluk: visszaemlékezve saját gyerekkorára. Induljunk útra vele, olvassuk együtt a Puszták népét.

Megjelent Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester és zeneszerző A Tribute című kétlemezes kiadványa a Hungaroton gondozásában. Az első lemezen Kocsis Zoltán többek között Kodály Zoltán Székely keserves, Liszt Ferenc Csárdás obstiné, Szergej Rahmanyinov E-dúr prelűd és Frédéric Chopin g-moll ballada című művét adja elő.

Kilenc ország – köztük India, Indonézia és Kína – társulatainak és bábművészeinek részvételével nemzetközi árnyjáték fesztivált rendeznek április 21. és 25. között Pécsett – hangzott el az eseményt beharangozó március 27-ei sajtótájékoztatón a baranyai megyeszékhelyen. Az eseményen összesen nyolc árnyjáték-előadást láthat majd a közönség.

Silver Hugo-díjat ítélt oda a nemzetközi zsűri a Bartók Világversenyt és Fesztivált ajánló kisfilm alkotóinak az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál televíziós versenyében a Reklámfilm/Individual Commercials főkategóriában. A film írója és kreatív producere a Bartók Világverseny kialakítását is jegyző Szabó Stein Imre, rendezője Géczy Dávid.

Kincses Kecskemét címmel egyedülálló, az elmúlt tíz évben feltárt régészeti és történeti műtárgyakból válogatott kiállítás nyílt március 24-én a Cifrapalotában. A tárlaton bemutatott tárgyak többségét a nagyközönség most láthatja először. A kiállítás jelentős időszakot ölel fel: a Krisztus előtti 6. évezredtől az 1940-50-es évek helytörténeti jellegű gyűjtéséig számos történelmi korszakot átível.

Megjelent a Gyula anno. könyvsorozat harmadik kötete, a Gyulai Évszázadok Alapítvány Kóhn Dávid 1937-es könyvét adta ki „újragondolt” formában. A Gyula város utcái és terei című kötet olvasmányos formában, 144 oldalon szól a kor és a századelő gyulai polgárairól, vendéglőiről, szállodáiról, történeteket mesél el a városrészekről és az ott élő emberekről.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

16998717_804784429670478_6826525929856118752_n_masolata

A Jazzműhely sorozat következő főszereplője Kézdy Luca, a magyar jazz középnemzedékének első számú hegedűse, aki a műfajok helyett inkább a sokszínűség mellett kötelezte el magát. Koncertje – melyre március 29-én kerül sor – is a műfaji nyitottság elve mentén épül majd fel. Az est során pedig kiváló magyar és nemzetközi vendégzenészek lesznek segítségére.

Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.

A Mozaik Múzeumtúra keretében iskolai edukációs múzeumpedagógiai programsorozat indul március 21-én a XV. kerületi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. „A Mozaik Múzeumtúra program keretében a diákok számára helybe visszük a múzeumi élményeket” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a programot összefogó Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma