2017. február 21.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2017.02.17

„Végre egy boldog asszony! S még hozzá irónő, ami kétszeres csoda. Mert az irói világban még ritkább a boldogság, mint egyebütt” – írta Beniczkyné Bajza Lenkéről Mikszáth Kálmán. A hölgy a 19. században az első népszerű és keresett magyar írónő lett, de főmunkatársa volt a Nők Lapja előfutárának: a Nővilágnak is. Történetei parfümillatú estélyeken szövődő szerelmekről szóltak.
Szép, göröngyök nélküli, mindvégig felfelé ívelő, ragyogó élete volt az írónőnek Mikszáth Kálmán elmondása szerint. A közönség, kifejezetten a női olvasók falták Lenke regényeit, aki sokat írt, és a 19. században a legtermékenyebb női alkotó volt. Az 1960-as, ’70-es évek szépirodalmi lapjai rendszeresen lehozták novelláit és regényeit, a ’80-as években pedig már évi két-három könyve is napvilágot látott. Szorgalma azonban pongyolasággal is társult. Ilyen gyors tempó mellett nem tudott kimagaslót alkotni.

image_original
Mikszáth Kálmántól azt is megtudjuk, hogy Lenke a történeteit mindig a főrangú világból vette, amelyben arisztokrataként maga is élt. Viszont regényei szövéséhez mégsem a tapasztalataiból merített, hanem a francia szerelmes könyvek ihlették. Hősei és hősnői a síkos parketten, puha szőnyeges budoárokban, parfümös levegőben szerettek, csaltak, diadalmaskodtak és elbuktak – írja róla Mikszáth, felróva a szerzőnek, hogy nem adott valódi magyar ízt, karaktert a szereplőinek. Azt mégis elismeri: az írónő novellái és regényei a jó ízlést szolgálták, érezni belőlük egy bizonyos asszonyi bájt, amely az olvasót kellemes hangulatba ringatta. Talán ezért rajongtak szövegeiért az ifjú hölgyek és asszonyok. A kritika azonban már nem volt vele ilyen elnéző. Késői regényeinél már a jellemekre és pszichológiára ügyelve sikerült a bírálóit is kiengesztelnie. Az írói körök mégis elismerték: ő volt az első írónő, akit a férfiak bevettek céhükbe, beválasztotta tagjai közé a Petőfi-társaság. Gyakran fogadta szalonjában is az alkotókat, és kiváló összeköttetései voltak. „Noha társadalmi állásánál fogva az arisztokrata társaságokhoz tartozik s azoknak egyik kedvelt nemes alakja, nem a főrangu műkedvelők mennyezetes magaslatáról nézi az igazi irókat, hanem egész lélekkel közéjük számítja magát, látogatja a Petőfi-társaság üléseit, folytonos érintkezésben van szerkesztőkkel, kiadókkal, irókkal, részt vesz apró-cseprő bajaikban, kisszerű intrikáikban és pártoskodásaikban, sőt a Parnassusra való csörtetéseikben is, mint bármely vérbeli bohém” – olvashatjuk Mikszáth Kálmán szavait.

De ki is volt ez az asszony, és hogyan tett szert kiváló kapcsolatokra? A kis Lenke 1840-ben született Pesten egy olyan közegbe, ahol az irodalom is családtag volt. Édesapja: Bajza József maga is elismert, tisztelt költő volt, édesanyja pedig Csajághy Júlia, Vörösmarty Mihály feleségének testvére volt. Szüleihez szoros szálak fűzték, mely saját visszaemlékezéséből is látszik. Emlékezés Apámról címmel így írt erről 1901-ben:

pen-1035081_960_720
Fotó: pixabay

„A forradalmat megelőző időre nem is emlékszem, csak arra, hogy nagyon jó, elnéző és szeretetteljes volt irántunk. Olykor komoly arczczal lépett be hozzánk, de szeme azonnal földerült, a mint megpillantott bennünket, gyermekeit. Kikérdezett tanulmányainkról, mulatságainkról, s midőn megtudta, hogy mindketten, én és fivérem, nagyban űzzük az irodalom minden faját, nevetett. Azt nem jó szemmel nézte, hogy abban a korban, mikor a helyesírásról még fogalmunk sem volt, fivéremmel együtt már drámaregény írásához próbáltunk fogni, de serkentett arra, hogy igyekezzünk tökéletesen elsajátítani a nyelvünket, s mindenek előtt tanuljunk meg helyesen írni. Mindezt azonban a legnagyobb gyengédséggel, szeretettel közölte velünk. Egyáltalán nem emlékszem, hogy valaha szigorú szavakkal vagy korholással intett volna. Talán átengedte ezt anyánknak, kit rajongó szerelemmel szeretett, s ki többet lehetett velünk, és szigorúbb is volt irántunk.”

Mikszáth Kálmán is apja lányának írja Lenkét: „Olyan volt ő, mintha nem is az anyja szülte volna, hanem Bajza gondolta volna ki. A híres császárfürdői bálokon, a platánok alatt, a legkáprázatosabb jelenség, a legjobb csárdás tánczosné, kit országszerte emlegetnek. Már korán megmozdul benne az irodalmi hajlam, nem csak kotillion-emlékeket őriz a titkos fiókjában, de kéziratokat is, melyek lázasan szaporodnak, és – mi lehetne nagyobb szerencse egy kezdő iróra – hamarosan férjhez megy egy módos kiadóhoz, Heckenast Gusztávhoz, kit nemsokára 1857-ben megajándékoz egy – könyvvel.”

A nála 23 évvel idősebb férfival kötött házasság azonban nem elégítette ki a fiatal asszonyt, akit körülrajongtak a gavallérok. Rövid idő múlva fel is bontotta házasságát, és újra férjhez ment Beniczky Ferenczhez, későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Lenke, aki 17 éves kora óta publikált: először tárcákat, beszélyeket, majd regényeket is, második férje oldalán sem pihent. Továbbra is ontotta magából a történeteket. Talán ezért is lett ez a házassága boldog és zavartalan egészen haláláig. A vagyonos asszonynak lehetősége volt írószobájában elmerülni a képzelet világában, és férje is karrierjére koncentrálhatott. Utazásra azért jutott idő, fürdővárosokban pihentek, és ellátogattak Németországba, Dél-Francziaországba, Belgiumba, Hollandiába, Olaszországba.

18
Lenke sírja
Fotó: fszek.hu

Az írónő publikált a Nők Lapja előfutárának is tekinthető Nővilágba is, melynek egyik főmunkatársa volt. A lap már akkor olyan témákat járt körbe, melyek máig megtalálhatóak a női magazinok hasábjain: tudósított többek között a külföldi divatújdonságokról, követte a híres színésznők és énekesnők fellépéseit, bemutatott idegen tájakat, írt a történelem izgalmas nőalakjairól, de segített az asszonyoknak a lakberendezéssel, háztartással, kertműveléssel, utazással és főzéssel kapcsolatos ötletekkel, cikkekkel is, és természetesen több irodalmi művet is közölt. Mikszáth Kálmán úgy emlékezik Lenke életére, amelyet kék, napfényes ég kísért felhők nélkül. Hogy valóban mindig boldog volt-e az első magyar írónő, azt csak ő mondhatná el nekünk. Ha pedig valaki kedvet kapott ahhoz, hogy olvasson tőle egy regényt, itt elérheti a Végzetes tévedést.


Wéber Anikó
Forrás: mek.oszk.hu / huszadikszazad.hu: Emlékezés Apámról / Wikipédia

_D0A2474_Copy

2017.02.20

„Úgy vélem, jól fogjuk dinamizálni ezt a területet, és megkönnyítjük a fiatal generáció szakmába való integrálódását” – fogalmazta meg az Imre Zoltán Program kapcsán Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, akivel többek között a program kidolgozásáról és jövőjéről beszélgettünk. Arról, mit is kapnak a programtól a táncművészek.

dsc_3401__copy__600x450

2017.02.20

„Egy nemzet a történelem sodrában nem maradhat fenn, ha nincs összetartás” – fogalmazta meg Érsek-Obádovics Mercédesz színművész az Egy akaraton 1956 – 2016 című kiállítás hat új filmjének bemutatója előtti beszélgetésen. A Terror Háza Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a különleges tárlattal, mely nemcsak emléket állít, hanem el is visz minket oda, ahol a hősök hőssé váltak.

16105898_1319872371392512_2457893491682921931_n

2017.02.20

Egy hónapon át várják az érdeklődőket a francia nyelvhez kapcsolódó programok március 1. és április 1. között több mint 20 helyszínen a fővárosban és országszerte tizenegy nagyvárosban. Itt lesznek hét ország legfrissebb filmjei, koncertek a reneszánsztól a sanzonon át az experimentális zenéig, történelmi és társadalomtudományi előadások, felolvasóestek és gyermekfoglalkozások is.

Elhunyt Ertunç Baykal, a Magyar-Török Baráti Társaság tiszteletbeli tagja. Neve összefonódik Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékének ápolásával Kocaeliben (Izmit) és Karatepén, ahol az egykori „Virágok mezeje” található. Alapítója és első elnöke, később pedig tiszteletbeli elnöke volt az izmiti Thököly Imre – Zrínyi Ilona Magyar-Török Baráti Társaságnak. A magyar köztársasági elnöktől 2011-ben vehette át Ankarában a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) állami kitüntetést.

Meghaladta a százezret a Műcsarnok látogatóinak száma 2016-ban – mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója az M1 aktuális csatornán szombaton. Az igazgató úgy fogalmazott, ez a szám a muzeológiában egy „bűvös küszöb”, és azt jelzi, hogy a kiállítások széles közönség ízlését találták el.

A Carnegie Hallban lép színpadra március 1-jén Kökény Tamás nagybőgős, a Virtuózok második évadának fődíjasa, akinek a New York-i fellépési lehetőséget az Armel Opera Festival ajánlotta fel. A koncerten a klasszikus darabok közül Giovanni Bottesini Tarantella, Liszt Ferenc Szerelmi álmok, Niccolo Paganini Mózes fantázia és Astor Piazzolla Libertango című műveit is előadja Ennio Morricone Cinema Paradiso és John Williams Schindler listája című filmzenéi mellett.

Személyes hangvételű darabbal tér vissza Budapestre márciusban az újcirkusz egyik legnagyobb úttörője, Daniele Finzi Pasca és társulata. A svájci előadók negyedszerre érkeznek Magyarországra, most a Neked (Per te) című darabbal, amely március 16. és 19. között öt alkalommal lesz látható a Müpában.

Robin Ticciati vezényletével ad koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) február 24-én, 25-én és 27-én a Müpában, valamint február 27-én a Várkert Bazárban. A Müpában Richard Wagner Lohengrinjének előjátéka, Anton Bruckner VI. (A-dúr) szimfóniája és Richard Strauss II. (Esz-dúr) kürtversenye hangzik el Radovan Vlatkovic kürtszólista közreműködésével.

Bűvészet, mágia, varázslat, illúziók. Amióta világ a világ, mindenki szeret néhány percre hinni a csodákban, elképedve nézni olyan dolgokat, amelyek minden bizonnyal lehetetlenek, és mégis vannak olyan előadók, akik képesek véghez vinni ezeket. Ezt a csodavilágot idézi meg a Campona február közepétől március elejéig hétvégi rendezvényein.

campona_varazslat_masolata

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a Group'n'Swing zenekar. A tavalyi évben ünnepelt tizedik évforduló, a rengeteg koncert, a közönség erőt és lendületet adó lelkesedése egyaránt komoly helyet követel magának a zenekar tagjainak emlékei között. Ezt a szüntelenül áradó szeretetet köszöni meg a zenekar a nemzetközi nőnap másnapján megrendezendő koncertjével.

Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért.

Képvetítéssel egybekötött felolvasásra, irodalmi estre és filmvetítésre is várják az érdeklődőket a Műcsarnokba. A programok a kiállításokhoz kapcsolódnak. A vendégek találkozhatnak Nagy András író-forgatókönyvíróval, Patak Márta író-műfordítóval és felidézhetik a képek és a versek kapcsán a 12 hónapot.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma