PFZ728x90

2016. június 27.
Célzó

DSC_8689_Copy

Nem a falakban van a vár ereje, hanem a várvédők lelkesedésében – ezt érezheti, aki ellátogat Szigetvárra. A hősi csatáról Zrínyi Miklós hadvezér dédunokája olyan eposzt írt, amely kitörölhetetlenné tette a magyar emlékezetből az 1566-os eseményeket. Az ország figyelme idén ismét Szigetvárra terelődik: a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév kapcsán sok-sok programmal idézik meg a múltat.

2015.12.23

Déryné Széppataki Róza alakja a magyar vándorszínészet jelképe. A vándorszínészet sokoldalú primadonnája volt, aki drámai énekelte. Több száz szerep volt repertoárján. Sikerei révén jelentős része volt a magyar színészet elismertetésében és társadalmi pártolásának megszervezésében.

Édesanyja Riedl Nina volt, aki annak testvérével, Riedl Ferdinanddal együtt a Grassalkovich herceg háziorvosának, Riedl doktornak voltak gyermekei, Hatvan városában. Édesanyja szigorú énekleckékkel "nehezítette" életét, amelyet akkor a gyermek Róza eléggé elutasítóan fogadott, ám később ezeknek az erőltetett énekleckéknek köszönhetően maga az éneklés lett megélhetésének fő forrása. A kis Rózát, amikor tizenhat esztendős lett, Pestre küldte tanulni a család régi barátjához, Rothkrepfékhez.


deryne_szeppataki_roza


Többször is zárt kapukra talált, majd egy nap a pesti magyar társulattól levél érkezett, amelyben kérték, hogy amennyiben a kislány továbbra is színész szeretne lenni, most kaphatna lehetőséget, amennyiben a szülői belegyezés is megérkezik a gyerekkel. Hosszas tárgyalások kezdődtek, amely során az édesanyja belegyezésével egy éves szerződést írhatott alá Róza a Pest városában működő Nemzeti Játszó Társasággal.


Nem volt könnyű dolga, segédszínészként első találkozása a színpaddal keserű csalódást hozott. Udvari dámaként lépett színre, Shakespeare: Hamlet-jében, de ez a színpadra lépés inkább színfalak mögötti ácsorgássá vált. Az idősebb kolléganője, Murányiné vette pártfogásába a gyereklányt. 1810. április 8-án került sor első igazi szerepére. Pajkos kis szobalányt alakított Spiess: Egyiptomi út, vagy így fogják az egeret - című vígjátékban.


Róza jól tudta szövegét, de a fényre nem számított, amely a színpadon várta. A nagy világosság hatására a közönségnek hátat fordítva elhadarta szerepét, úgy, hogy senki mást nem engedett szóhoz jutni. Amikor elérkezett az utolsó mondathoz, súgva kérte a kollégákat, hogy kezdjék a jelenetet előröl. Róza ekkor megfordult a közönség felé, és a lehető legtermészetesebb hangon, jól tagoltan, és hangsúlyozva, a párbeszédek szövegeire, figyelve eljátszotta ezúttal jól a szerepét. A közönség többször is megtapsolta Rózát, aki ezt követően több mint harminc éven keresztül szerepelt estéről estére nagy sikereket aratva színpadokon.


A kisszámú pesti közönséget mindig újabbnál újabb darabok bemutatásával lehetett megtartani, és csekély mértékben gyarapítani, amely állandó és megfeszített munkát rótt a tagokra nézve. Róza szorgalmas igyekvése, hamarosan meghozta gyümölcsét, egyre másra sikert aratott. Tudását folyamatosan csiszolták kollégái, partnerei.


1812-ben a Rondella épületét a magyar színészek vették birtokba, azonban 1815-ben lebontották, ezért a társulat tagjai szétszéledtek. Déryné Pestről való távozásával lezárult pályájának első korszaka, a társulat feloszlása után Egerben és Miskolcon játszott. 1819 őszén Kilényi Dávid vándor színtársulatához szerződött, fellépett Székesfehérváron, Szombathelyen, majd Komáromban. Már ebben az időszakban is közkedvelt volt.


1813-ban férjhez ment Déry Istvánhoz, de mivel férje gyakran bántalmazta, nem váltak el törvényesen, de külön éltek. 1823 decemberében elfogadta a kolozsvári meghívást, és érkezése utáni napon, az előadás első szünetében, a Magyarhűség című kompozícióból áriát adott elő. Amikor megjelent a színpadon, senki nem tapsolt. A tapsot a helyi szokás késleltette, mivel csak a gubernátorné kezdhette el.

Déryné így emlékszik vissza az eseményre: „A gubernátorné kihajolt a páholyából, leeresztette két kezét a publikum fölé s úgy kezdett erősen tapsolni! Ekkor mintegy jelszóra valamennyi páholy, zártszék, galéria... szóval borzasztó tapsvihar következett. A muzsika természetesen megszűnt, mert a háromszoros taps sokáig tartott. A zene újra kezdődött és én elkezdettem, énekeltem. Azt kellett volna aztán hallani, midőn felszabadult mindenkinek tetszése szerint érzését vagy helyeslését nyilváníthatni! Minden szóra, mely által érdekelve volt a haza, hősiesség, hűség mind megannyi gátat tört vihar hangzott a taps mindenfelől. Ének után többször kihívtak. Ez itt ritkaság volt.”


A művésznőnek sok rajongója volt, készültek róla portrék, versek, ráadásul a jobb alkotásokat megvásárolták.


1837-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, de a kritika játékát elavultnak bélyegezte, ezért elhagyta a várost októberben, és Kassába ment, majd Nagyváradon is fellépett. Később visszatért Nagyváradra. 1840 márciusában a társulat újra Kolozsváron játszik, májusban tizenháromszor lépett fel Déryné. December 10-én átvette a belkormányt, de nem sikerült jelentős művészeket szerződtetnie. 1841 májusában otthagyta Kolozsvárt.


Újra Pestre ment, a játékát elfogadhatónak minősítették, viszont nem találtak hozzá az úgynevezett „fájdalmas, elkeseredett” szerepek. Később megjelent több csipkelődő cikk, egyik azt írta, hogy Déryné azért játszotta egyik szerepet, mert dicsérték benne.


1847-ben búcsúzott a színpadtól, visszatért férjéhez. Déry István 1862 januárjában hunyt el, akkor Róza húgához költözött. Utoljára 1868-ban lépett fel, Egressy Ákos jutalomjátékán, ölben vitték fel a színpadra.

Déryné 1872. szeptember 29-én, 78 éves korában hunyt el miskolci otthonában.


Forrás: wikipedia

 

 

nagymihaly

2016.06.27

Mintegy száz tehetséges, hátrányos helyzetű fiatal zenész tanulhat a Snétberger Zenei Tehetségközpont nyár végéig tartó kurzusán, amely a tanévnyitó ünnepséggel június 27-én vette kezdetét. Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kiemelte: a központban tanuló fiatalok sikerét mutatja, hogy évente több mint száz fellépésük van országszerte és a határainkon túl.

12512460_1674452732835100_5212448965362793798_n

2016.06.27

A nőt állítja középpontjába idén a Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál, amelyet július 9. és 16. között rendeznek meg Szombathelyen. A komolyzenei fesztivál minden évben kitekintést ad más művészeti ágakra is, bemutatják Vörösmarty Színház Hekabé című táncjátékát, kirándulnak a dzsessz világában, és a Weöres Sándor Színház aulájában nyílik meg a NŐ másKÉP(P) című tárlat.

Uj_kep_5
2016.06.27

A Magyar Írószövetség az 1956-os Emlékévben Szavakban lobog címmel képzőművészeti, novella-, valamint zeneszerzői pályázatot hirdetett, azzal a céllal, hogy a szabadságharc hőseire emlékeztesse a diákokat, egyetemistákat, a magyar lakosságot. Itt a lehetőség, hogy amatőrök és profik beleássák magukat az 1956-os eseményekbe, és bizonyítsák: a művészetben továbbélhet a múlt.

Japán-magyar barátságkoncertet ad a MÁV Szimfonikus Zenekar Hiramicu Tamocu vezényletével június 29-én a Müpában. A hangversenyen Otto Nicolai Shakespeare A windsori víg nők című vígjátéka nyomán komponált operájának nyitánya hallható Eri Ohmura (szoprán), Kazuko Ban (mezzoszoprán), Fekete Attila (tenor) és Palerdi András (basszus) előadásában.

Megkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum régi, rossz állapotú épületének bontása. A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum kívül-belül megújul. Az eddiginél kétszer nagyobb kiállítótéren a 21. századi követelményeknek megfelelő, interaktív, digitális technológiákkal a közlekedés múltját és jövőjét bemutató új Közlekedési Múzeum jöhet létre.

Eötvös Péter Senza Sangue és Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című műveivel kezdődik június 27-én az Armel Operafesztivál a budapesti Nemzeti Színházban. Eötvös Péter operájának magyarországi bemutatója a fesztivál egyik kiemelt eseménye, az Alföldi Róbert rendezte alkotásnak Avignonban volt a premierje. Közreműködnek a Pannon Filharmonikusok.

Idén is megrendezik a György Ádám Kastélyakadémiát Pomázon. A nemzetközi zongora-mesterkurzusra többek között Kínából és Indonéziából érkeznek növendékek. A már nyolcadik alkalommal megrendezett akadémia nyilvános nyitókoncertjét György Ádám adja július 4-én a Teleki-Wattay-kastélyban.

Elképzelhető, hogy magángyűjteményekből válogat és vásárol majd 1956-os tematikájú műveket a Magyar Nemzeti Múzeum – közölte Gál Vilmos, a Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete című új kiállítás kurátora az M1 aktuális csatorna június 26-ai műsorában. Elmondta, hogy a tárlat elsősorban kronológiai sorrendet követ. Első alkotásai 1956. október 23-án születtek, míg az utolsók 2006-os plakáttervek.

A Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg június 26-án a Drogellenes Világnapi koncertet, amelyen a hazai zenei élet olyan kiváló előadói lépnek fel, mint Snétberger Ferenc, Szirtes Edina Mókus, Jammal, Szőke Nikoletta, Boggie, az InFusion Trio, a WindSingers és a Kállay-Saunders Band. A jelképes árú jeggyel látogatható koncertet idén is egész napos családi program előzi meg.

drogellenes_fekvo

A korábbi évekhez hasonlóan idén is csatlakozott a Múzeumok Éjszakájához a Zwack Unicum Múzeum és Látogatóközpont, ahol ismét rendhagyó programokkal várják az érdeklődőket. Az állandó kiállítás mellett a helyszínen megtekinthető a Puskás-kiállítás, italszakértők kurzusain tanulhatnak az érdeklődők, a szórakozásról pedig a Momentán Társulat, Zséda és a Belau zenekar gondoskodik majd.

Volt egyszer egy szemétdomb a Vajdaságban, Kishegyesen, egy löszfal tövében… és volt vízió, akarat, hogy a szemétdomb helyén művészeti fesztivál szülessen. Rengeteg munkával, civil összefogással, 16 évvel ezelőtt életre hívták a Dombos Festet, amely azóta is a térség legjelentősebb és legkedveltebb művészeti fesztiválja.

Új fejezetet nyit a „balatoni nyár” fogalomtárában Siófok új/megújult helyszíne, a PLÁZS. Az ország legnagyobb fehérhomokos strandja napközben a napfürdőző édes semmittevés vagy az aktív kikapcsolódás színtere, a programnapokon pedig „V.I.P. centrummá” válik, holdfényes partikkal és vízparti koncertekkel, a Balaton fővárosának emblematikus nyári szórakozóhelye.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma