782x90_karacsony_banner_2_ok
2015.12.23

Déryné Széppataki Róza alakja a magyar vándorszínészet jelképe. A vándorszínészet sokoldalú primadonnája volt, aki drámai énekelte. Több száz szerep volt repertoárján. Sikerei révén jelentős része volt a magyar színészet elismertetésében és társadalmi pártolásának megszervezésében.

Édesanyja Riedl Nina volt, aki annak testvérével, Riedl Ferdinanddal együtt a Grassalkovich herceg háziorvosának, Riedl doktornak voltak gyermekei, Hatvan városában. Édesanyja szigorú énekleckékkel "nehezítette" életét, amelyet akkor a gyermek Róza eléggé elutasítóan fogadott, ám később ezeknek az erőltetett énekleckéknek köszönhetően maga az éneklés lett megélhetésének fő forrása. A kis Rózát, amikor tizenhat esztendős lett, Pestre küldte tanulni a család régi barátjához, Rothkrepfékhez.


deryne_szeppataki_roza


Többször is zárt kapukra talált, majd egy nap a pesti magyar társulattól levél érkezett, amelyben kérték, hogy amennyiben a kislány továbbra is színész szeretne lenni, most kaphatna lehetőséget, amennyiben a szülői belegyezés is megérkezik a gyerekkel. Hosszas tárgyalások kezdődtek, amely során az édesanyja belegyezésével egy éves szerződést írhatott alá Róza a Pest városában működő Nemzeti Játszó Társasággal.


Nem volt könnyű dolga, segédszínészként első találkozása a színpaddal keserű csalódást hozott. Udvari dámaként lépett színre, Shakespeare: Hamlet-jében, de ez a színpadra lépés inkább színfalak mögötti ácsorgássá vált. Az idősebb kolléganője, Murányiné vette pártfogásába a gyereklányt. 1810. április 8-án került sor első igazi szerepére. Pajkos kis szobalányt alakított Spiess: Egyiptomi út, vagy így fogják az egeret - című vígjátékban.


Róza jól tudta szövegét, de a fényre nem számított, amely a színpadon várta. A nagy világosság hatására a közönségnek hátat fordítva elhadarta szerepét, úgy, hogy senki mást nem engedett szóhoz jutni. Amikor elérkezett az utolsó mondathoz, súgva kérte a kollégákat, hogy kezdjék a jelenetet előröl. Róza ekkor megfordult a közönség felé, és a lehető legtermészetesebb hangon, jól tagoltan, és hangsúlyozva, a párbeszédek szövegeire, figyelve eljátszotta ezúttal jól a szerepét. A közönség többször is megtapsolta Rózát, aki ezt követően több mint harminc éven keresztül szerepelt estéről estére nagy sikereket aratva színpadokon.


A kisszámú pesti közönséget mindig újabbnál újabb darabok bemutatásával lehetett megtartani, és csekély mértékben gyarapítani, amely állandó és megfeszített munkát rótt a tagokra nézve. Róza szorgalmas igyekvése, hamarosan meghozta gyümölcsét, egyre másra sikert aratott. Tudását folyamatosan csiszolták kollégái, partnerei.


1812-ben a Rondella épületét a magyar színészek vették birtokba, azonban 1815-ben lebontották, ezért a társulat tagjai szétszéledtek. Déryné Pestről való távozásával lezárult pályájának első korszaka, a társulat feloszlása után Egerben és Miskolcon játszott. 1819 őszén Kilényi Dávid vándor színtársulatához szerződött, fellépett Székesfehérváron, Szombathelyen, majd Komáromban. Már ebben az időszakban is közkedvelt volt.


1813-ban férjhez ment Déry Istvánhoz, de mivel férje gyakran bántalmazta, nem váltak el törvényesen, de külön éltek. 1823 decemberében elfogadta a kolozsvári meghívást, és érkezése utáni napon, az előadás első szünetében, a Magyarhűség című kompozícióból áriát adott elő. Amikor megjelent a színpadon, senki nem tapsolt. A tapsot a helyi szokás késleltette, mivel csak a gubernátorné kezdhette el.

Déryné így emlékszik vissza az eseményre: „A gubernátorné kihajolt a páholyából, leeresztette két kezét a publikum fölé s úgy kezdett erősen tapsolni! Ekkor mintegy jelszóra valamennyi páholy, zártszék, galéria... szóval borzasztó tapsvihar következett. A muzsika természetesen megszűnt, mert a háromszoros taps sokáig tartott. A zene újra kezdődött és én elkezdettem, énekeltem. Azt kellett volna aztán hallani, midőn felszabadult mindenkinek tetszése szerint érzését vagy helyeslését nyilváníthatni! Minden szóra, mely által érdekelve volt a haza, hősiesség, hűség mind megannyi gátat tört vihar hangzott a taps mindenfelől. Ének után többször kihívtak. Ez itt ritkaság volt.”


A művésznőnek sok rajongója volt, készültek róla portrék, versek, ráadásul a jobb alkotásokat megvásárolták.


1837-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, de a kritika játékát elavultnak bélyegezte, ezért elhagyta a várost októberben, és Kassába ment, majd Nagyváradon is fellépett. Később visszatért Nagyváradra. 1840 márciusában a társulat újra Kolozsváron játszik, májusban tizenháromszor lépett fel Déryné. December 10-én átvette a belkormányt, de nem sikerült jelentős művészeket szerződtetnie. 1841 májusában otthagyta Kolozsvárt.


Újra Pestre ment, a játékát elfogadhatónak minősítették, viszont nem találtak hozzá az úgynevezett „fájdalmas, elkeseredett” szerepek. Később megjelent több csipkelődő cikk, egyik azt írta, hogy Déryné azért játszotta egyik szerepet, mert dicsérték benne.


1847-ben búcsúzott a színpadtól, visszatért férjéhez. Déry István 1862 januárjában hunyt el, akkor Róza húgához költözött. Utoljára 1868-ban lépett fel, Egressy Ákos jutalomjátékán, ölben vitték fel a színpadra.

Déryné 1872. szeptember 29-én, 78 éves korában hunyt el miskolci otthonában.


Forrás: wikipedia

 

 

AViszkis_jelenetfoto_11_masolata

2017.11.23

„Nemcsak bemutat egy emberi történetet, hanem figyelmeztet is minket arra, hogy legyünk nyitottak” – mondta el A Viszkis című filmről Móga Piroska színésznő, aki a női főszereplőt, Ambrus Attila szerelmét alakítja Antal Nimród mozijában. A fiatal tehetséggel a szerepről, A Viszkis jelentőségéről, valamint arról beszélgettünk, mit tesz annak érdekében, hogy legyőzze izgalmát.

DMARC20171123017_kis
2017.11.23

A 250 éves európai cirkuszművészet előtt tiszteleg az a több mint 600 négyzetméter alapterületű falfestmény, amelyet a budapesti Almássy tér egyik tűzfalára festettek fel és adtak át november 23-án. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere elmondta: Erzsébetváros 2013 óta eddig 21 elhanyagolt falfelületet hozott rendbe és festett ki a TűzfalRehab elnevezésű program keretében.

quimby4

2017.11.23

Mindenki életében vannak nagy pillanatok – írtam egy korábbi cikkemben. Akkor éppen a kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval készült interjú kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Most azonban megint felötlött bennem, hiszen egy újabb nagy pillanatot élhettem át. Hogy mi volt ez? Az alábbi beszámolóból kiderül.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma