2017.01.09
Wéber Anikó

Nagy mesemondónk, Benedek Elek is abból a gyerekkönyvből tanult meg olvasni, amelyet még az 1800-as évek elején írt egy édesanya lányának. Ki volt ez az anyuka? Hogyan született meg műve: a Flóri könyve egy olyan korban, amikor nő kezében szívesebben láttak fakanalat, mint pennát? Cikkünkben nemcsak Bezerédj Amáliáról, de a magyar gyerekirodalom kezdetéről is mesélünk.

„Napraforgó így tanít: Keresd a mi világít, Mint az, nap után fordúlj, A hol lehet jót tanúlj” – figyelmezteti gyermekét mondókájában Bezerédj Amália. A Flóri könyvének alkotója családjából hozhatta azt az értékrendet, amelyre kislányát és könyvének többi olvasóját tanította. Amália előkelő nemesi környezetben látta meg a napvilágot, Szegedi Antónia és Bezerédj György, Vas és Veszprém megye országgyűlési követének gyermekeként 1804-ben. Édesapja nemcsak a kor politikai életében töltött be aktív szerepet, de nagyon szerette a zenét, és maga is jól forgatta a tollat. Latin nyelvű életrajzát maga írta meg, és nyomtatásban megjelent Batthyány Lajoshoz intézett beszéde is. Ő vásárolta meg 1828-ban 54 ezer forintért a Sennyey család kastélyát is, amely ma Zsennyei Alkotóházként működik. Az épületet a következő években Tudor stílusban átépíttette, és kialakította köré a tájképi kertet, amelybe ritka növényeket, fákat hozatott.

 

flori_konyve


Amália rokonságba került a reformkor nagy költőivel is, hiszen édesanyja, Antónia annak a Szegedy Rózának volt a testvére, aki Kisfaludy Sándor költő múzsája és felesége lett. Míg az idősebb Kisfaludy verseivel és színműveivel vált híressé, öccse, Kisfaludy Károly a magyar irodalmi romantika egyik képviselője lett költőként és festőként. A Kisfaludy család révén így a zene mellett a költészet, a színjátszás, az irodalom és a festészet szeretete is beépült a Bezerédj család életébe.

 

Antónia elsőszülött lánya: Amália a korszak nemesi lányaihoz méltó nevelésben részesült. Kitűnően beszélt németül, franciául, angolul, zongorázott, hárfázott, komponált, megpróbálkozott a festészettel és versek írásával is. Szívesen olvasta Kisfaludy Sándor és Károly műveit, amelyek nagy hatással voltak rá. Már ekkor kipróbálhatta magát anyaszerepben is, mivel édesanyja sokat betegeskedett, így rá maradt kisebb testvéreinek segítése, nevelése.

 

A szerelem úgy kopogtatott be életébe, mintha csak egy szerelmes regény lapjain született volna meg. Távoli rokona, Bezerédj István éppen édesapjánál patvarizált, és festeni tanította az akkor 13 éves lányt. Mély szellemi és lelki kapcsolat alakult ki közöttük, és 17 évesen Amália hozzáment a Tolna megyei földbirtokoshoz és reformkori politikushoz. Bár az asszony igen fiatal volt, műveltségének köszönhetően társává válhatott férjének. Olvasmányaikhoz tartozott Horatius, Diderot, Pestalozzi is, otthonuk pedig a társas élet színterévé, sőt: a magyar biedermeier egyik leghíresebb szellemi központjává vált, ahol megfordult többek között Deák Ferenc, Batthyány Lajos és Wesselényi Miklós is.

 

Bezeredj-Amalia-es-Flori-1838


A politizálás mellett jutott idő a szórakozásra is. A vendégek és a házigazdák kocsikáztak, lovagoltak, whisteztek, utazásaikról csevegtek vagy felolvastak egymásnak. A társas összejövetelekről természetesen nem hiányozhatott a zene sem. Gyakran adtak koncerteket, és szerették a magyar népdalokat is. Amália zenét is szerzett, és álnév alatt megpróbálkozott egyik zenedarabjának kiadásával is, valamint elbeszéléseket írt német és magyar nyelven.

 

Ebbe az idilli családi és társasági életbe csöppent bele kettejük gyermekeként 1834-ben Flórika, Bezerédj Amália gyermekkönyvének elsőszámú megszólítottja. A gyermekkönyvnek azonban Flórikán kívül volt még egy olvasócsoportja: az óvodás gyermekek. Édesanyját kétségkívül az a szándék is vezérelte, hogy alkalmas tankönyvet írjon a kisdedóvók számára. Férjével ugyanis mindkettejük életében fontos szerepet kapott a nevelés ügye. Bezerédj István mint politikus sokat tett a reformkori nevelésügyért, és segítette megyéjükben az első kisgyermek-nevelési intézmények alapítását. Így nyitották meg 1836-ban Tolna megyei birtokukon, Hidján is az óvoda-iskolát. Ez volt hazánkban az első intézmény, amelyet a falusi szegénység számára hoztak létre. Flórit szintén ide járatták az egyszerű parasztgyerekek közé.

 

300945


A Flóri könyvének mondókáit az itt tanuló gyermekek tanulhatták meg elsőként. A kottás, rajzos verseskönyvet méltán nevezhetjük a magyar gyermekirodalom kezdetének. A mondókák fő célja az erkölcsi nevelés és az olvasás megszerettetése volt. Illemre, helyes viselkedésre tanítottak, miközben ismeretanyagot is átadtak játékosan, szerethetően, vidám, rímes versek segítségével. Nyomtatott formában azonban csak Amália korai halálát követően jelent meg a könyv, melyet férje adott ki 1840-ben.

 

A kötet nem csupán nagy sikert aratott, hanem csaknem száz éven át a gyermekek első olvasmányélményévé vált, köztük Benedek Eleknek is, aki így vallott róla: „Az én első könyvem nem az ABC volt, hanem az első igazi magyar gyermekkönyv, a Flóri könyve… Ennek a könyvecskének lelkéből sarjadzott ki az én gyermek-ifjúsági könyveimnek terebélyes fája.”



Wéber Anikó

_d0a2419__copy__400x579_masolata

2018.04.20

„Szinte folyamatosan fényképeztem, így hamar kiderült számomra, hogy másként is rá lehet nézni a dolgokra, mint ahogy addig tettem. Talán ez volt a legfontosabb, amit a főiskolán megtanultam” – mesélte Sára Sándor filmrendező, operatőr, aki munkássága elismeréseként idén átvehette a Kossuth Nagydíjat. Az alkotóval pályája legfontosabb pillanatairól és filmjeiről beszélgettünk, de az is szóba került, mit tanácsol a fiataloknak.

20180420_092944_2

2018.04.20

Egy művészeti alkotás akkor jó, ha gondolatokat ébreszt. Nincs ez másként a Budapest Art Week saját kiállításán sem, mely a Szuszpenziók címet viseli és a Tesla Budapestben kapott helyet. Tükrös szivárvány, emberekkel teli léghajó, modern csendélet egy rendetlen szobáról, Tatabánya elefántja, űrből érkezett szuvenír – többek között ezek fogadják a látogatókat a Tesla kiállítóterében.

Volpone2

2018.04.20
Hat város színházának előadása lesz látható június 15. és július 3. között a Városmajori Színházi Szemlén: idén a kecskeméti, a kaposvári, a miskolci, a győri, a nyíregyházi és a szombathelyi teátrum produkciói alkotják a versenyprogramot. A szemlén az elmúlt év hat legjobb vidéki, szórakoztató, magas művészi igénnyel színre vitt előadása vetélkedik egymással.

Nemzetközi pályázatot hirdetett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 35 év alatti rendezők számára, akik legfeljebb nyolcszereplős előadással pályázhatnak, jutalomként pedig megvalósíthatják elképzelésüket a társulattal. A pályázatok beküldési határideje augusztus 5., eredményt öt nappal később, augusztus 10-én hirdetnek.

Mások mellett Ferenczi György és a Rackajam, a Dzsinnkaladzsi, erdélyi és moldvai muzsikusok, andalúz flamencotáncosok és zenészek lépnek fel az idei, már 28. Tartóshullám Mediawave Együttléten április 27. és május 1. között a komáromi Monostori Erődben. A nyitónapon, április 27-én 1968-ra emlékeznek a szervezők.

A herendi porcelánmanufaktúra magángyűjteményekben lévő alkotásaiból nyílt kiállítás április 18-án a herendi porcelánmúzeumban. A tárlatot, amely a kezdetektől mutatja be az üzemben gyártott darabokat, Áder János köztársasági elnök nyitotta meg. Áder János azt mondta: a manufaktúra története jól példázza, hogy a gazdasági felemelkedés a nemzeti felemelkedés záloga is.

Színházi programokkal és túrával is emlékeznek a 2006-ban elhunyt Zenthe Ferencre április 22-én Salgótarjánban. Az emléknapon megkoszorúzzák az ország első Zenthe-szobrát, amelyet tíz éve állítottak a színművész, Salgótarján és Nógrád megye díszpolgára tiszteletére.

Színpadi produkciók és koncertek is várják a közönséget április 21-én Óbudán, a Szent György-napi sokadalom és kézműves vásár forgatagában, az Óbudai Waldorf Iskola művészeti fesztiválján. Az egész napos vásári forgatagban színpadi produkciók, koncertek, zsonglőrök, mutatványosok, vásári komédiások szórakoztatják a közönséget, amely csaknem 70 iparművész, népművész portékái között válogathat.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma