2017. június 22.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.02.10
Wéber Anikó

Szeretett és szenvedett – ezzel a két szóval lehetne összefoglalni Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly unokahúgának életét, aki maga is megpróbálkozott a verseléssel. Kisfalud Atala, a 19. századi költőnő írt anyai érzéseiről gyermekeinek. Költészetét nemcsak elfogadták, de még utca is őrzi nevét. Ki volt ő, aki a gyermekeinek, a költészetnek s a tudománynak élt?

Korábban már bemutattuk Bezerédj Amália életét, aki az első magyar gyerekkönyv: a Flóri Könyve szerzője volt, és bepillanthattunk a tragikus sorsú Majthényi Flóra életébe is. Most újabb 19. századi költőnő: Kisfaludy Atala életének és munkásságának jártunk utána.

 

mother-589730_960_720


Kisfaludy Atala jómódú, nemesi család lányának született: Kisfaludy Mihály földbirtokos és Honovszky Amália gyermekeként 1836-ban Somogyban, Kötcsén. Gondos nevelésben részesült, több nyelven beszélt és olvasott. Neve nem véletlenül cseng össze a reformkor két nagy alkotójával: rokonai között megtalálható az irodalmi életben tevékenykedő Kisfaludy Sándor és Károly, akik a nagybátyjai voltak, valamint Ányos Pál. Sőt: nagynénikéje volt Endrődi Sándor költőnek, aki később írt is róla: költészetéről, kettejük levelezéséről, életéről. Részletes életrajznak semmiképp sem mondható, inkább egy-két vonallal próbálja megfesteni nagynénje alakját. Leírja egy látogatását, részletezi szépségét és különlegességét, idéz levelezésükből azzal a megjegyzéssel, hogy szellemi kapcsolatuk révén mindketten hatottak egymásra.

 

A Kisfaludy Sándor unokahúgaként említett Atalának két szóban jellemzi életét: szeretett és szenvedett: „Életének valóban alig vannak külső eseményei – egész biográfiáját bele lehetne ebbe a néhány szóba foglalni: szeretett, szenvedett. Magányra utalva; gyermekeinek, a költészetnek s a tudománynak élt.”

 

Fiatalon férjhez ment: 1852-ben házasságot kötött Szalay Károly ügyvéddel, akivel pár év után Kaposvárra költözött. Három lányuk született, melyek közül a középső, Fruzsina, neves költőnő lett. Édesanyja irodalomszeretete hathatott rá, hiszen Atala maga nevelte és oktatta gyermekeit.

 

Betegség után kezdett írni

Az édesanya azonban nem gyermekként vagy fiatal lányként, hanem már férjes asszonyként fordult az írás felé: 1858-ban kezdett alkotni, amikor súlyos betegségéből lábadozott. Nem hírnévre tört, amit jelez, hogy verseit és első kötetét csupán keresztnevén: Atala néven publikálta (Atala költeményei. 1861.), később pedig lánykori vezetéknevét is használta, de férjes nevét soha. Nem is megélhetést remélt műveivel, csupán feltűnni akart.

 

pen-1035081_960_720


Verseiben megjelennek az almanach líra természeti képei, a dalforma iránti előszeretet és a borongós, melankólikus hangulat. Majthényi Flórához hasonlóan ő is ír anyaszerepben verseket, de témái változatosak, megismerjük őt műkedvelőként, politikai-társadalmi megújulásért szót emelő honleányként, aggódó anyaként és feleségként is. Valamint több versében is foglalkozik a költészettel, a költői sorssal magát is elhelyezve benne. Ide sorolható a női művész-szerep sorsközösségét kereső és vállaló Flórához című verse is, melyet Majthényi Flórához írt, valamint A költő sorsa című költemény, melynek első versszakában megfogalmazza a költői sors problémáját, miszerint a költő mindent megért, sokkal többet, mint mások, viszont őt nem érti senki.

 

Atala nem csak költészetében foglalkozott az írói sorssal és technikákkal. Endrődi Sándor idéz Atalával folytatott levelezéséből. Kiderül, mennyit foglalkoztatta a fiatal asszonyt az írás folyamata, mibenléte. Az ihletet állapotot csillagok közötti, veszélyes, kiszámíthatatlan útnak írta le, egyfajta betegségnek. A művek szerinte egy csodás, látnoki állapotban születnek, de ez az állapot nem egészséges, inkább olyan, mint a láz, és nem is kívánná gyermekeinek – írja, amikor még nem sejtheti, hogy egyszer majd lánya is költőnő lesz, örökölve tehetségét.

 

„Azt hiszem, hogy a költészet egy neme a clairvoyance-nak, s nem tartom egészséges lelkiállapotnak. Itt a betegség termi a gyönyört. Láz ez, mely éppen úgy fokozza a vér hevét, a szív verését, az érzékek fogékonyságát, mint a szellem működését. Ez mielőttünk, darwinisták, moleschottisták előtt kétségtelen... Csodás, látnoki, delejes állapot, de épp ezért nem természetes, s ha tőlem függne, nem kívánnám gyermekemnek (tehát neked sem) e kórállapotot, bármily tüneményesen szépek is szimptómái, s nyugodtabb volnék, ha az, ki szívemhez közel áll, a középszerűség lapályos, de örvénytelen, virág és tövis nélküli ösvényén haladna, mintha fenn, a csillagok közt, kiszámíthatatlan, vészteljes pálya jut neki osztályrészül” – olvasható leveléből.

 

Migrénből született művek

Kisfaludy Atala prózát is írt, szintén egy levelében számol be Endrődinek, hogy alkotott egy migraine-t. Így nevezi, mert szerinte ez illik a szöveg stílusára, hangnemére: „...én is írtam egy – mit is? egy „migraine” –t, nem lehet azt másnak nevezni, az nem rajz, nem novella, csupán egy idegroham, egy görcs, a kedély egy delejes zivatara, mely az égen feltünő vészfelhővel keletkezik, növekszik, kitör s elvonul. Sajátságos, különc munka, bár története nem egyéb, mint Ádám és Éva örök regénye.” – idézi Atala leveléből Endrődi, majd ő maga is véleményt alkot a műről: „minden sorában ott volt a költészet, minden hasonlatából, kifakadásából, ötletéből egy saját utjain haladó genius fénye tört elő,(...) Az érzelmeknek és gondolatoknak e merész, büszke röpte, - a szingazdag nyelv, a kifejezések e tékozló, pazar pompája(...) ez maga a valóságos migraine, szavakká, kifejezésekké töredezve, heves, nagyfoku(...)”

 

Később meg is jelentek elbeszélései Rajzok (1879.) címmel. Endrődi mindegyikről nagyon jó véleménnyel volt. Kisfaludy Atalát az első színvonalas költőnőként határozta meg, aki a „nagyvilágban”, Párizsban is megállná a helyét. Verseiben az érzelmi hézagosságot hozta fel hibaként, de a Rajzokat kifejezetten dicsérte. Azok tárják fel leginkább egyéniségének pompáját, nincs bennük semmi fogyatékosság, semmi töredék, minden világos és egész: „...De a „Rajzok” czimű kötete, mely becsületére válnék bármely előkelő nemzet irodalmának is, melynél értékesebb kötettel eddig egy irónőnk sem ajándékozta meg az irodalmat, s melyben ész, szellem, kedély, műveltség phantasia, széles látkör, gazdagon változó hangulat, elegans, szinektől ragyogó irások egyesülnek szép egésszé.”

 

A Rajzok darabjait ma nem lehet akárhol beszerezni. Be kell ülni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár legfölső emeleti termébe, ahol kikérhető az eredeti, első kiadás. Átlapozva és elolvasva pedig mi is rádöbbenhetünk: az unokaöccsének igaza volt, valóban nem hagyományos novellák ezek. Monológszerű, sodrodó, asszociatív, élénk szövegek. Sok bennük a költői kép, az érzések kibontása, közel áll a lírához, asszociatív technikája meglepő. A szövegek sokkal személyesebbek, intenzívebbek, különleges képekkel árnyalt érzésekben gazdagok. A mondatok szóképekkel telítettek, ennek ellenére szerkezetük sem esik szét. A fentebb már említett Migraine pl. megszólítva az olvasót bevezeti őt egy városba, azon belül végig az utcán egy házba. Közben figyelmét megragadják személyek, akik bemutatásán elidőzik néhány mondat erejéig. Erős, humoros, asszociatív jellemfestések ezek, ahol az elbeszélő az idős bácsi alvó arcáról következtet álmaira, és azokból életére. A házba lépve két főszereplője lesz a szövegnek. Az ágyán fekvő nő migraine-ről panaszkodik orvos rokonának, és a monológikus, asszociatív szóáradatból csak sejtetve derül ki részleteiben a múlt, hogy a két személy szerette egymást, de a férfi hosszú tanulmányútra ment, a nő pedig ezalatt férjhez, és éveken át nem látták egymást, miközben a nőnek már meghalt férje és anyja is.

 

paper-623167_960_720


A szóáradat intenzív, képekkel teli, érzékelteti a migraine fájdalmát. Ez a bravúros, különleges elbeszélésmód és monológ, mely háttérbe is szorítja az egy mondatban összefoglalható történetet, az érzelmekre viszi a hangsúlyt, a gondolatok áradásába és intenzitásába.

 

Anyaszerep Kisfaludy Atala költészetében

Atala költészetében is megjelenik az anyaszerep: a líra én beszél lányáról, és saját, anyai érzéseit mutatja be. Egy kislányát mindennél jobban szerető, gondoskodó anya jelenik meg, aki imádja és csodálja, végletekig dicséri gyermekét, legfőbb félelmeként pedig az elválás jelenik meg. Az anya ragaszkodása és fájdalma, hogy lányát egyszer el kell engednie. A versek hangneme könnyed, képeit a természetből veszi.

 

Egyik ilyen verse a Kis leányomhoz, melyben a lírai én ragaszkodó anyaként jelenik meg, aki azt szereti, ha gyermeke vele van, és fél, hogyha elengedi, elveszítheti. Hűen tükrözi az anyai érzéseket, de férjéhez is írt verseket. Ezekben szintén a szeretet, elválás miatti aggódás, ragaszkodás jelenik meg. Ilyen a Férjemhez című vers, melyben arra a kérdésre válaszol, miért nem ír róla gyakran verseket. Az ok férje iránt táplált érzéseinek különlegessége, melyet nem lehet szavakba önteni. Párját is, mint korábban lányát, a természet tökéletességéhez hasonlítja, melyet ő felül is múl. Ezzel mutatja a lírai én, a feleség férje iránti csodálatát, szeretetét.

 

Bár a Rajzok elbeszéléseket tartalmaz, mégis érdemes kitérni belőlük egyre, mely a versekben kifejezni próbált anyai érzéseket sokkal teljesebben és sikeresebben mutatja be. Kisfaludy Atala költészetének sok hiányossága és sablonja van, de a prózája újszerű és különleges. A történet folyása és a párbeszédek helyett gyakoribb a leíró, elbeszélő rész, melyben képeket fest elénk, és a főhős érzéseinek bemutatása válik középponttá. Ilyen az A mit a szomorufüz beszélt című történet, melyet gazdag, színes, túlbőséges képi eszközök tarkítanak. Egy nő érzéseit mutatja be, előtérbe állítva anyaságát, de szóba kerül férje iránti szerelme, féltékenysége és nagymamasága is. Az anyaság dicsőítése, és egyben ambivalens érzéseinek, a szeretet és fájdalom keverékének bemutatása a történet. Az anyai gondoskodás és lemondás nagyon erős szeretetet tükröz. A szerelemből férjhez menő asszony még bálba sem tud elmenni párjával, mert gyermekei pont akkor betegszenek meg, és félelme és aggodalma teljesen lefoglalja.

 

Kisfaludy Atala volt az első költőnő, akit a Petőfi társaság tagjának választott, valamint két évig Szabó Richárddal együtt szerzője és tulajdnonsa volt a Gyermekbarát című lapnak is. Versei megjelentek a Hölgyfutárban, Divatcsarnokban, a Családi Körben, az Alföldiek Segély-Albumában, a Fővárosi Lapokban, a Petőfi Társaság Lapjában, a Vasárnapi Ujságban, a Képes Családi Lapokban, a Koszorúban. Lánya, Szalay Fruzina már 14 évesen írt verseket. Anyja révén korán megismerkedhetett a kor magyar íróival. A költőnő édesanyának és tehetséges lányának síremléke Kaposváron a Keleti temetőben fel is kereshető.

 

Atala munkái:

1. Atala költeményei. Pest, 1861.

2. Rajzok. Bpest, 1879.

2. Kisfaludy Atala összes költeményei. Kaposvár, 1880.



Wéber Anikó

Fotó: pixabay.com

_D0A0662_Copy

2017.06.22

Az önállósodott Pécsi Balett nem tétlenkedett az elmúlt fél évben: nyáron Izraelbe és Mexikóba mennek, újra látható előadásuk az ország számos pontján, és Plácido Domingóval is egy színpadra állnak. Ez történik akkor, ha a balett-táncos valóban táncol. Egy önállósodás történetét olvashatjuk el Vincze Balázs balettigazgató tolmácsolásában.

_D0A4754_Copy

2017.06.22

A Fővárosi Állat- és Növénykertben zajló fejlesztések eredményeként június 22-én átadták az intézmény új kiszolgáló zónáját, amelyben állatorvosi állomás és a központi takarmánykonyha is helyet kapott. Az eseményen dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár elmondta: a további fejlesztések eredményeképp olyan állatkertünk lesz, amilyen senki másnak a világon.

_D0A4031_Copy

2017.06.22

Tánczene, rockerek, punkok, hippik, skinheadek. Hogyan élt és érzett a huszadik század második felének magyar fiatalsága? Hogyan sikerült kifejeznie ezt a korabeli zenéknek és filmeknek? Milyen küzdelmeken mentek át a feltörekvő művészek? Kiderült az A38 hajón tartott konferencián június 21-én, ahol több, rövid lélegzetvételű előadás keretében az érdeklődők átfogó képet kaphattak a múlt század hazai művészéletéről.

Concrete and Gold (Beton és arany) címmel szeptember 15-én jelenik meg a Foo Fighters új, sorrendben a kilencedik stúdió albuma. Az amerikai rockzenekar június 26-án, húsz év után tér vissza a magyar fővárosba, ahol a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet. A Concrete and Gold három évvel követi a legutóbbi anyagot, a Sonic Highwayst. A lemezről június elején kislemezen megjelentetett Run című dal is jelezi, hogy a Concrete and Gold albumra a csapathoz mérten is szokatlanul súlyos gitártémák kerültek, de nem hiányoznak a fülbemászó harmóniák sem.

A Magyarországtól elszakított felvidéki magyar polgárság közös sorsélményéről szól Jezsó Ákos második könyve, a Megyek túlra, melyet június 22-én, csütörtökön este mutatnak be a Magyar Napló Könyvesboltban. A regény megírását két körülmény inspirálta a szerző elmondása szerint, egyrészt 2017-ben van a felvidéki kitelepítések 70. évfordulója, másrészt felesége erősen bátorította arra, hogy gyűjtse össze a családi legendáriumban megőrzött történeteket, bár a mű jóval több egyszerű családregénynél.

Magyar alkotókat bemutató, kortárs képzőművészeti kiállítások nyílnak Ausztriában. A bécsi Collegium Hungaricumban az Esterházy Művészeti Díjban részesült alkotók mutatkoznak be Real Hungary című kiállításon. Míg Grazban, a Künstlerhaus képzőművészeti kiállítóteremben a magyar kortárs absztrakt művészetről látható tárlat, Abstract Hungary címmel. A Qualysoft informatikai tanácsadócég bécsi székhelyén pedig a digitális művészet mutatkozik be.

Fényfestészettel, vajdasági gasztrokínálattal, népzenei és világzenei koncertekkel is várja az érdeklődőket június 29-e és július 2-a között a délvidéki magyarság Dombos Fest elnevezésű kulturális fesztiválja Kishegyesen. A Dombos Fest vendége lesz többek között Lajkó Félix hegedűművész és az Óperentzia duó, Dresch Mihály és a Dresch Quartet, a Pátkai Rozina Trió, Brasnyó Antal és a Budapest Ska Nu-jazz Orchestra. Továbbá fellép a Boban Markovic Orkestar, Ripoff Raskolnikov és zenekara, valamint Szabó Balázs Bandája is.

Az infrastruktúra-fejlesztésé lesz a főszerep a kulturális területen, az egész ágazatra a következő évben 127 milliárdot fordítanak a központi költségvetésből – mondta el dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna június 22-ei, csütörtök reggeli műsorában. Az államtitkár látványos példaként többek közt a Budai Vigadó, az Eiffel-csarnok megújítását, a Liget projekt részeként felépülő új múzeumokat, valamint az Iparművészeti Múzeum 25 milliárd forintos fejlesztését említette.

Prince hajdani zenekara, a The New Power Generation (The NPG) lép fel a fesztivál zárónapján, július 15-én a Veszprém Arénában a „Celebrating Prince” turné keretében. Ezzel a bejelentéssel teljessé vált a prémium zenei fesztivál idei fellépőinek névsora a nagyszínpadon.

NPG_final_logo_with_Purple_background

Másfél év Föld körüli keringés után visszatér Budapestre a világ legnagyobb utazó „űr-gyűjteménye”, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space kiállítás. Az emberiség legnagyobb kalandját végig kísérő expó július 1-jétől szeptember 11-éig látogatható a Millenárison, ezúttal azonban nagyobb interaktív teret és több játékot kínálva a látogatóknak.

Egyebek mellett Ábrahám Pál-, Eisemann Mihály-, Fényes Szabolcs-, Seress Rezső-dallamok és Békeffy István-, G.Dénes György-, Kellér Dezső-, illetve Nóti Károly-szövegek kerülnek terítékre az Astoria CoolTúra sorozat következő rendezvényén. Mindez június 15-én a Danubius Hotel Astoria éttermében, amely ezúttal egy múltszázad eleji kaszinó miliőjét idézi, ahol a történet két szereplője a kor nagy filmslágerein keresztül bonyolítja reménytelen, kusza, ábrándos szívügyeit.

Megjelent a 25. Telekom VOLT Fesztivál CD-je exkluzív dalokkal és számos, örök érvényű slágerrel, amelyek az elmúlt éveket idézik fel. Kizárólag ezen az albumon hallható a VOLT Allstars + Zävodi Jelszó: LOVE című dala, amelyet Demjén Ferenc tiszteletére hazai sztárok adnak elő, és a fesztivál himnusza, amelyet a Punnany Massif jegyez.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma