2017.02.10
Wéber Anikó

Szeretett és szenvedett – ezzel a két szóval lehetne összefoglalni Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly unokahúgának életét, aki maga is megpróbálkozott a verseléssel. Kisfalud Atala, a 19. századi költőnő írt anyai érzéseiről gyermekeinek. Költészetét nemcsak elfogadták, de még utca is őrzi nevét. Ki volt ő, aki a gyermekeinek, a költészetnek s a tudománynak élt?

Korábban már bemutattuk Bezerédj Amália életét, aki az első magyar gyerekkönyv: a Flóri Könyve szerzője volt, és bepillanthattunk a tragikus sorsú Majthényi Flóra életébe is. Most újabb 19. századi költőnő: Kisfaludy Atala életének és munkásságának jártunk utána.

 

mother-589730_960_720


Kisfaludy Atala jómódú, nemesi család lányának született: Kisfaludy Mihály földbirtokos és Honovszky Amália gyermekeként 1836-ban Somogyban, Kötcsén. Gondos nevelésben részesült, több nyelven beszélt és olvasott. Neve nem véletlenül cseng össze a reformkor két nagy alkotójával: rokonai között megtalálható az irodalmi életben tevékenykedő Kisfaludy Sándor és Károly, akik a nagybátyjai voltak, valamint Ányos Pál. Sőt: nagynénikéje volt Endrődi Sándor költőnek, aki később írt is róla: költészetéről, kettejük levelezéséről, életéről. Részletes életrajznak semmiképp sem mondható, inkább egy-két vonallal próbálja megfesteni nagynénje alakját. Leírja egy látogatását, részletezi szépségét és különlegességét, idéz levelezésükből azzal a megjegyzéssel, hogy szellemi kapcsolatuk révén mindketten hatottak egymásra.

 

A Kisfaludy Sándor unokahúgaként említett Atalának két szóban jellemzi életét: szeretett és szenvedett: „Életének valóban alig vannak külső eseményei – egész biográfiáját bele lehetne ebbe a néhány szóba foglalni: szeretett, szenvedett. Magányra utalva; gyermekeinek, a költészetnek s a tudománynak élt.”

 

Fiatalon férjhez ment: 1852-ben házasságot kötött Szalay Károly ügyvéddel, akivel pár év után Kaposvárra költözött. Három lányuk született, melyek közül a középső, Fruzsina, neves költőnő lett. Édesanyja irodalomszeretete hathatott rá, hiszen Atala maga nevelte és oktatta gyermekeit.

 

Betegség után kezdett írni

Az édesanya azonban nem gyermekként vagy fiatal lányként, hanem már férjes asszonyként fordult az írás felé: 1858-ban kezdett alkotni, amikor súlyos betegségéből lábadozott. Nem hírnévre tört, amit jelez, hogy verseit és első kötetét csupán keresztnevén: Atala néven publikálta (Atala költeményei. 1861.), később pedig lánykori vezetéknevét is használta, de férjes nevét soha. Nem is megélhetést remélt műveivel, csupán feltűnni akart.

 

pen-1035081_960_720


Verseiben megjelennek az almanach líra természeti képei, a dalforma iránti előszeretet és a borongós, melankólikus hangulat. Majthényi Flórához hasonlóan ő is ír anyaszerepben verseket, de témái változatosak, megismerjük őt műkedvelőként, politikai-társadalmi megújulásért szót emelő honleányként, aggódó anyaként és feleségként is. Valamint több versében is foglalkozik a költészettel, a költői sorssal magát is elhelyezve benne. Ide sorolható a női művész-szerep sorsközösségét kereső és vállaló Flórához című verse is, melyet Majthényi Flórához írt, valamint A költő sorsa című költemény, melynek első versszakában megfogalmazza a költői sors problémáját, miszerint a költő mindent megért, sokkal többet, mint mások, viszont őt nem érti senki.

 

Atala nem csak költészetében foglalkozott az írói sorssal és technikákkal. Endrődi Sándor idéz Atalával folytatott levelezéséből. Kiderül, mennyit foglalkoztatta a fiatal asszonyt az írás folyamata, mibenléte. Az ihletet állapotot csillagok közötti, veszélyes, kiszámíthatatlan útnak írta le, egyfajta betegségnek. A művek szerinte egy csodás, látnoki állapotban születnek, de ez az állapot nem egészséges, inkább olyan, mint a láz, és nem is kívánná gyermekeinek – írja, amikor még nem sejtheti, hogy egyszer majd lánya is költőnő lesz, örökölve tehetségét.

 

„Azt hiszem, hogy a költészet egy neme a clairvoyance-nak, s nem tartom egészséges lelkiállapotnak. Itt a betegség termi a gyönyört. Láz ez, mely éppen úgy fokozza a vér hevét, a szív verését, az érzékek fogékonyságát, mint a szellem működését. Ez mielőttünk, darwinisták, moleschottisták előtt kétségtelen... Csodás, látnoki, delejes állapot, de épp ezért nem természetes, s ha tőlem függne, nem kívánnám gyermekemnek (tehát neked sem) e kórállapotot, bármily tüneményesen szépek is szimptómái, s nyugodtabb volnék, ha az, ki szívemhez közel áll, a középszerűség lapályos, de örvénytelen, virág és tövis nélküli ösvényén haladna, mintha fenn, a csillagok közt, kiszámíthatatlan, vészteljes pálya jut neki osztályrészül” – olvasható leveléből.

 

Migrénből született művek

Kisfaludy Atala prózát is írt, szintén egy levelében számol be Endrődinek, hogy alkotott egy migraine-t. Így nevezi, mert szerinte ez illik a szöveg stílusára, hangnemére: „...én is írtam egy – mit is? egy „migraine” –t, nem lehet azt másnak nevezni, az nem rajz, nem novella, csupán egy idegroham, egy görcs, a kedély egy delejes zivatara, mely az égen feltünő vészfelhővel keletkezik, növekszik, kitör s elvonul. Sajátságos, különc munka, bár története nem egyéb, mint Ádám és Éva örök regénye.” – idézi Atala leveléből Endrődi, majd ő maga is véleményt alkot a műről: „minden sorában ott volt a költészet, minden hasonlatából, kifakadásából, ötletéből egy saját utjain haladó genius fénye tört elő,(...) Az érzelmeknek és gondolatoknak e merész, büszke röpte, - a szingazdag nyelv, a kifejezések e tékozló, pazar pompája(...) ez maga a valóságos migraine, szavakká, kifejezésekké töredezve, heves, nagyfoku(...)”

 

Később meg is jelentek elbeszélései Rajzok (1879.) címmel. Endrődi mindegyikről nagyon jó véleménnyel volt. Kisfaludy Atalát az első színvonalas költőnőként határozta meg, aki a „nagyvilágban”, Párizsban is megállná a helyét. Verseiben az érzelmi hézagosságot hozta fel hibaként, de a Rajzokat kifejezetten dicsérte. Azok tárják fel leginkább egyéniségének pompáját, nincs bennük semmi fogyatékosság, semmi töredék, minden világos és egész: „...De a „Rajzok” czimű kötete, mely becsületére válnék bármely előkelő nemzet irodalmának is, melynél értékesebb kötettel eddig egy irónőnk sem ajándékozta meg az irodalmat, s melyben ész, szellem, kedély, műveltség phantasia, széles látkör, gazdagon változó hangulat, elegans, szinektől ragyogó irások egyesülnek szép egésszé.”

 

A Rajzok darabjait ma nem lehet akárhol beszerezni. Be kell ülni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár legfölső emeleti termébe, ahol kikérhető az eredeti, első kiadás. Átlapozva és elolvasva pedig mi is rádöbbenhetünk: az unokaöccsének igaza volt, valóban nem hagyományos novellák ezek. Monológszerű, sodrodó, asszociatív, élénk szövegek. Sok bennük a költői kép, az érzések kibontása, közel áll a lírához, asszociatív technikája meglepő. A szövegek sokkal személyesebbek, intenzívebbek, különleges képekkel árnyalt érzésekben gazdagok. A mondatok szóképekkel telítettek, ennek ellenére szerkezetük sem esik szét. A fentebb már említett Migraine pl. megszólítva az olvasót bevezeti őt egy városba, azon belül végig az utcán egy házba. Közben figyelmét megragadják személyek, akik bemutatásán elidőzik néhány mondat erejéig. Erős, humoros, asszociatív jellemfestések ezek, ahol az elbeszélő az idős bácsi alvó arcáról következtet álmaira, és azokból életére. A házba lépve két főszereplője lesz a szövegnek. Az ágyán fekvő nő migraine-ről panaszkodik orvos rokonának, és a monológikus, asszociatív szóáradatból csak sejtetve derül ki részleteiben a múlt, hogy a két személy szerette egymást, de a férfi hosszú tanulmányútra ment, a nő pedig ezalatt férjhez, és éveken át nem látták egymást, miközben a nőnek már meghalt férje és anyja is.

 

paper-623167_960_720


A szóáradat intenzív, képekkel teli, érzékelteti a migraine fájdalmát. Ez a bravúros, különleges elbeszélésmód és monológ, mely háttérbe is szorítja az egy mondatban összefoglalható történetet, az érzelmekre viszi a hangsúlyt, a gondolatok áradásába és intenzitásába.

 

Anyaszerep Kisfaludy Atala költészetében

Atala költészetében is megjelenik az anyaszerep: a líra én beszél lányáról, és saját, anyai érzéseit mutatja be. Egy kislányát mindennél jobban szerető, gondoskodó anya jelenik meg, aki imádja és csodálja, végletekig dicséri gyermekét, legfőbb félelmeként pedig az elválás jelenik meg. Az anya ragaszkodása és fájdalma, hogy lányát egyszer el kell engednie. A versek hangneme könnyed, képeit a természetből veszi.

 

Egyik ilyen verse a Kis leányomhoz, melyben a lírai én ragaszkodó anyaként jelenik meg, aki azt szereti, ha gyermeke vele van, és fél, hogyha elengedi, elveszítheti. Hűen tükrözi az anyai érzéseket, de férjéhez is írt verseket. Ezekben szintén a szeretet, elválás miatti aggódás, ragaszkodás jelenik meg. Ilyen a Férjemhez című vers, melyben arra a kérdésre válaszol, miért nem ír róla gyakran verseket. Az ok férje iránt táplált érzéseinek különlegessége, melyet nem lehet szavakba önteni. Párját is, mint korábban lányát, a természet tökéletességéhez hasonlítja, melyet ő felül is múl. Ezzel mutatja a lírai én, a feleség férje iránti csodálatát, szeretetét.

 

Bár a Rajzok elbeszéléseket tartalmaz, mégis érdemes kitérni belőlük egyre, mely a versekben kifejezni próbált anyai érzéseket sokkal teljesebben és sikeresebben mutatja be. Kisfaludy Atala költészetének sok hiányossága és sablonja van, de a prózája újszerű és különleges. A történet folyása és a párbeszédek helyett gyakoribb a leíró, elbeszélő rész, melyben képeket fest elénk, és a főhős érzéseinek bemutatása válik középponttá. Ilyen az A mit a szomorufüz beszélt című történet, melyet gazdag, színes, túlbőséges képi eszközök tarkítanak. Egy nő érzéseit mutatja be, előtérbe állítva anyaságát, de szóba kerül férje iránti szerelme, féltékenysége és nagymamasága is. Az anyaság dicsőítése, és egyben ambivalens érzéseinek, a szeretet és fájdalom keverékének bemutatása a történet. Az anyai gondoskodás és lemondás nagyon erős szeretetet tükröz. A szerelemből férjhez menő asszony még bálba sem tud elmenni párjával, mert gyermekei pont akkor betegszenek meg, és félelme és aggodalma teljesen lefoglalja.

 

Kisfaludy Atala volt az első költőnő, akit a Petőfi társaság tagjának választott, valamint két évig Szabó Richárddal együtt szerzője és tulajdnonsa volt a Gyermekbarát című lapnak is. Versei megjelentek a Hölgyfutárban, Divatcsarnokban, a Családi Körben, az Alföldiek Segély-Albumában, a Fővárosi Lapokban, a Petőfi Társaság Lapjában, a Vasárnapi Ujságban, a Képes Családi Lapokban, a Koszorúban. Lánya, Szalay Fruzina már 14 évesen írt verseket. Anyja révén korán megismerkedhetett a kor magyar íróival. A költőnő édesanyának és tehetséges lányának síremléke Kaposváron a Keleti temetőben fel is kereshető.

 

Atala munkái:

1. Atala költeményei. Pest, 1861.

2. Rajzok. Bpest, 1879.

2. Kisfaludy Atala összes költeményei. Kaposvár, 1880.



Wéber Anikó

Fotó: pixabay.com

CC_banner

madachimre

2018.01.20

„Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” Idézetek, melyeket mind ismerünk, és álmunkból felébredve is tudjuk: Az ember tragédiájából valók. Madách Imre műve világhírű lett, de vajon tudjuk-e, hogy fogságban írta meg az első verzióját? Ismerjük-e a regényeket, melyek róla és feleségéről szólnak? Cikkünkben érdekességeket gyűjtöttünk össze annak apropóján, hogy éppen 195 éve született Madách Imre.

Cseh_Tamas-20060826-04

2018.01.20

Cseh Tamás énekes, zeneszerző, előadóművész 1943. január 22-én, 75 éve született, éppen a magyar kultúra napján. Az évforduló alkalmából több különleges programon is találkozhatunk Cseh Tamás művészetével, így a Cseh Tamás Archívumban Víg Mihály és a Balaton zenekar ad koncertet, míg a Kolibri Színházban Másik János, Novák János, Márta István, Kecskeméti Gábor, vagyis az Ad Libitum együttes lép fel.

Edgar_Allan_Poe_2
2018.01.19

„A zsenit egy hajszál választja el az őrülttől” – tartja a mondás. Edgar Allan Poe pedig valóban ilyen ember volt. Egy zseni, aki „feltalálta” a detektívregényeket. Úttörő volt az amerikai irodalomban, azonban misztikus, hátborzongató történeteivel gyanút keltett az emberekben, és többen őrültnek gondolták. A 209 éve született íróra emlékezünk.

A gyulai Almásy-kastély 150 ezredik látogatóját köszöntötték január 18-án. A felújított műemléket kevesebb mint két év alatt látogatták meg ennyien. Egy Füzesgyarmaton üdülő, Budapesten élő pár és kisfia volt a szerencsés 150 ezredik látogató, akiket Dombi Ildikó ügyvezető igazgató gyulai kolbászt, pálinkát és lekvárt is tartalmazó ajándékcsomaggal köszöntött.

Jövőre kezdhetik el felépíteni Berlinben a 20. századi műalkotásokat bemutató új állami múzeumot, amelytől azt remélik a német fővárosban, hogy a modern képzőművészet területén is felzárkóznak a világvárosok élvonalába, London, Párizs és New York mellé. A beruházás várhatóan 200 millió euróba (62 milliárd forint) kerül, a kivitelezés 2019 végén kezdődhet, és a Der Tagesspiegel című berlini lap becslése szerint nagyjából öt évig tarthat. A pontos menetrendről még nem határozott a tartományi rangú főváros kormánya.

Szekszárdon a Csak tiszta forrásból című komoly- és népzenei gálaműsorával várják az érdeklődőket: az esten Bartók Béla és Kodály Zoltán ének- és zenekari művei, népdalfeldolgozásai az eredeti népzenei forrásokkal kiegészülve hangzanak el klasszikus zenészek és népdalénekesek tolmácsolásában. Dombóváron a magyar kultúra napján nyílik meg a nagyközönség előtt a Helytörténeti Gyűjtemény, Bonyhádon pedig A tolna hadosztály a Don-kanyarban című kötetet mutatják be.
Életműdíjat kap Monica Bellucci olasz-francia színésznő és Jean-Paul Belmondo a Lumières-díjátadó február 5-ei, párizsi ceremóniáján – adta hírül a The Hollywood Reporter. Tavaly Marion Cotillard kapta a Lumières-életműdíjat. A Lumières Akadémia a Franciaországban dolgozó külföldi újságírókat képviseli, és évente adja át díjait az előző év legjobb francia filmjeinek.
Fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel ünneplik a magyar kultúra napját Fejér megyében. Bicskén Bicskétől a csillagokig címmel asztrofotókból nyílik kiállítás, Székesfehérváron Földes László Hobo Látja Isten, hogy állok a napon címmel tart zenés irodalmi estet, Móron pedig Tóth Auguszta Hoztam valamit a hegyekből – Mezei Mária című önálló estjét láthatják az érdeklődők.

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

EDV_4041

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma