2017. szeptember 22.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.02.10
Wéber Anikó

Szeretett és szenvedett – ezzel a két szóval lehetne összefoglalni Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly unokahúgának életét, aki maga is megpróbálkozott a verseléssel. Kisfalud Atala, a 19. századi költőnő írt anyai érzéseiről gyermekeinek. Költészetét nemcsak elfogadták, de még utca is őrzi nevét. Ki volt ő, aki a gyermekeinek, a költészetnek s a tudománynak élt?

Korábban már bemutattuk Bezerédj Amália életét, aki az első magyar gyerekkönyv: a Flóri Könyve szerzője volt, és bepillanthattunk a tragikus sorsú Majthényi Flóra életébe is. Most újabb 19. századi költőnő: Kisfaludy Atala életének és munkásságának jártunk utána.

 

mother-589730_960_720


Kisfaludy Atala jómódú, nemesi család lányának született: Kisfaludy Mihály földbirtokos és Honovszky Amália gyermekeként 1836-ban Somogyban, Kötcsén. Gondos nevelésben részesült, több nyelven beszélt és olvasott. Neve nem véletlenül cseng össze a reformkor két nagy alkotójával: rokonai között megtalálható az irodalmi életben tevékenykedő Kisfaludy Sándor és Károly, akik a nagybátyjai voltak, valamint Ányos Pál. Sőt: nagynénikéje volt Endrődi Sándor költőnek, aki később írt is róla: költészetéről, kettejük levelezéséről, életéről. Részletes életrajznak semmiképp sem mondható, inkább egy-két vonallal próbálja megfesteni nagynénje alakját. Leírja egy látogatását, részletezi szépségét és különlegességét, idéz levelezésükből azzal a megjegyzéssel, hogy szellemi kapcsolatuk révén mindketten hatottak egymásra.

 

A Kisfaludy Sándor unokahúgaként említett Atalának két szóban jellemzi életét: szeretett és szenvedett: „Életének valóban alig vannak külső eseményei – egész biográfiáját bele lehetne ebbe a néhány szóba foglalni: szeretett, szenvedett. Magányra utalva; gyermekeinek, a költészetnek s a tudománynak élt.”

 

Fiatalon férjhez ment: 1852-ben házasságot kötött Szalay Károly ügyvéddel, akivel pár év után Kaposvárra költözött. Három lányuk született, melyek közül a középső, Fruzsina, neves költőnő lett. Édesanyja irodalomszeretete hathatott rá, hiszen Atala maga nevelte és oktatta gyermekeit.

 

Betegség után kezdett írni

Az édesanya azonban nem gyermekként vagy fiatal lányként, hanem már férjes asszonyként fordult az írás felé: 1858-ban kezdett alkotni, amikor súlyos betegségéből lábadozott. Nem hírnévre tört, amit jelez, hogy verseit és első kötetét csupán keresztnevén: Atala néven publikálta (Atala költeményei. 1861.), később pedig lánykori vezetéknevét is használta, de férjes nevét soha. Nem is megélhetést remélt műveivel, csupán feltűnni akart.

 

pen-1035081_960_720


Verseiben megjelennek az almanach líra természeti képei, a dalforma iránti előszeretet és a borongós, melankólikus hangulat. Majthényi Flórához hasonlóan ő is ír anyaszerepben verseket, de témái változatosak, megismerjük őt műkedvelőként, politikai-társadalmi megújulásért szót emelő honleányként, aggódó anyaként és feleségként is. Valamint több versében is foglalkozik a költészettel, a költői sorssal magát is elhelyezve benne. Ide sorolható a női művész-szerep sorsközösségét kereső és vállaló Flórához című verse is, melyet Majthényi Flórához írt, valamint A költő sorsa című költemény, melynek első versszakában megfogalmazza a költői sors problémáját, miszerint a költő mindent megért, sokkal többet, mint mások, viszont őt nem érti senki.

 

Atala nem csak költészetében foglalkozott az írói sorssal és technikákkal. Endrődi Sándor idéz Atalával folytatott levelezéséből. Kiderül, mennyit foglalkoztatta a fiatal asszonyt az írás folyamata, mibenléte. Az ihletet állapotot csillagok közötti, veszélyes, kiszámíthatatlan útnak írta le, egyfajta betegségnek. A művek szerinte egy csodás, látnoki állapotban születnek, de ez az állapot nem egészséges, inkább olyan, mint a láz, és nem is kívánná gyermekeinek – írja, amikor még nem sejtheti, hogy egyszer majd lánya is költőnő lesz, örökölve tehetségét.

 

„Azt hiszem, hogy a költészet egy neme a clairvoyance-nak, s nem tartom egészséges lelkiállapotnak. Itt a betegség termi a gyönyört. Láz ez, mely éppen úgy fokozza a vér hevét, a szív verését, az érzékek fogékonyságát, mint a szellem működését. Ez mielőttünk, darwinisták, moleschottisták előtt kétségtelen... Csodás, látnoki, delejes állapot, de épp ezért nem természetes, s ha tőlem függne, nem kívánnám gyermekemnek (tehát neked sem) e kórállapotot, bármily tüneményesen szépek is szimptómái, s nyugodtabb volnék, ha az, ki szívemhez közel áll, a középszerűség lapályos, de örvénytelen, virág és tövis nélküli ösvényén haladna, mintha fenn, a csillagok közt, kiszámíthatatlan, vészteljes pálya jut neki osztályrészül” – olvasható leveléből.

 

Migrénből született művek

Kisfaludy Atala prózát is írt, szintén egy levelében számol be Endrődinek, hogy alkotott egy migraine-t. Így nevezi, mert szerinte ez illik a szöveg stílusára, hangnemére: „...én is írtam egy – mit is? egy „migraine” –t, nem lehet azt másnak nevezni, az nem rajz, nem novella, csupán egy idegroham, egy görcs, a kedély egy delejes zivatara, mely az égen feltünő vészfelhővel keletkezik, növekszik, kitör s elvonul. Sajátságos, különc munka, bár története nem egyéb, mint Ádám és Éva örök regénye.” – idézi Atala leveléből Endrődi, majd ő maga is véleményt alkot a műről: „minden sorában ott volt a költészet, minden hasonlatából, kifakadásából, ötletéből egy saját utjain haladó genius fénye tört elő,(...) Az érzelmeknek és gondolatoknak e merész, büszke röpte, - a szingazdag nyelv, a kifejezések e tékozló, pazar pompája(...) ez maga a valóságos migraine, szavakká, kifejezésekké töredezve, heves, nagyfoku(...)”

 

Később meg is jelentek elbeszélései Rajzok (1879.) címmel. Endrődi mindegyikről nagyon jó véleménnyel volt. Kisfaludy Atalát az első színvonalas költőnőként határozta meg, aki a „nagyvilágban”, Párizsban is megállná a helyét. Verseiben az érzelmi hézagosságot hozta fel hibaként, de a Rajzokat kifejezetten dicsérte. Azok tárják fel leginkább egyéniségének pompáját, nincs bennük semmi fogyatékosság, semmi töredék, minden világos és egész: „...De a „Rajzok” czimű kötete, mely becsületére válnék bármely előkelő nemzet irodalmának is, melynél értékesebb kötettel eddig egy irónőnk sem ajándékozta meg az irodalmat, s melyben ész, szellem, kedély, műveltség phantasia, széles látkör, gazdagon változó hangulat, elegans, szinektől ragyogó irások egyesülnek szép egésszé.”

 

A Rajzok darabjait ma nem lehet akárhol beszerezni. Be kell ülni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár legfölső emeleti termébe, ahol kikérhető az eredeti, első kiadás. Átlapozva és elolvasva pedig mi is rádöbbenhetünk: az unokaöccsének igaza volt, valóban nem hagyományos novellák ezek. Monológszerű, sodrodó, asszociatív, élénk szövegek. Sok bennük a költői kép, az érzések kibontása, közel áll a lírához, asszociatív technikája meglepő. A szövegek sokkal személyesebbek, intenzívebbek, különleges képekkel árnyalt érzésekben gazdagok. A mondatok szóképekkel telítettek, ennek ellenére szerkezetük sem esik szét. A fentebb már említett Migraine pl. megszólítva az olvasót bevezeti őt egy városba, azon belül végig az utcán egy házba. Közben figyelmét megragadják személyek, akik bemutatásán elidőzik néhány mondat erejéig. Erős, humoros, asszociatív jellemfestések ezek, ahol az elbeszélő az idős bácsi alvó arcáról következtet álmaira, és azokból életére. A házba lépve két főszereplője lesz a szövegnek. Az ágyán fekvő nő migraine-ről panaszkodik orvos rokonának, és a monológikus, asszociatív szóáradatból csak sejtetve derül ki részleteiben a múlt, hogy a két személy szerette egymást, de a férfi hosszú tanulmányútra ment, a nő pedig ezalatt férjhez, és éveken át nem látták egymást, miközben a nőnek már meghalt férje és anyja is.

 

paper-623167_960_720


A szóáradat intenzív, képekkel teli, érzékelteti a migraine fájdalmát. Ez a bravúros, különleges elbeszélésmód és monológ, mely háttérbe is szorítja az egy mondatban összefoglalható történetet, az érzelmekre viszi a hangsúlyt, a gondolatok áradásába és intenzitásába.

 

Anyaszerep Kisfaludy Atala költészetében

Atala költészetében is megjelenik az anyaszerep: a líra én beszél lányáról, és saját, anyai érzéseit mutatja be. Egy kislányát mindennél jobban szerető, gondoskodó anya jelenik meg, aki imádja és csodálja, végletekig dicséri gyermekét, legfőbb félelmeként pedig az elválás jelenik meg. Az anya ragaszkodása és fájdalma, hogy lányát egyszer el kell engednie. A versek hangneme könnyed, képeit a természetből veszi.

 

Egyik ilyen verse a Kis leányomhoz, melyben a lírai én ragaszkodó anyaként jelenik meg, aki azt szereti, ha gyermeke vele van, és fél, hogyha elengedi, elveszítheti. Hűen tükrözi az anyai érzéseket, de férjéhez is írt verseket. Ezekben szintén a szeretet, elválás miatti aggódás, ragaszkodás jelenik meg. Ilyen a Férjemhez című vers, melyben arra a kérdésre válaszol, miért nem ír róla gyakran verseket. Az ok férje iránt táplált érzéseinek különlegessége, melyet nem lehet szavakba önteni. Párját is, mint korábban lányát, a természet tökéletességéhez hasonlítja, melyet ő felül is múl. Ezzel mutatja a lírai én, a feleség férje iránti csodálatát, szeretetét.

 

Bár a Rajzok elbeszéléseket tartalmaz, mégis érdemes kitérni belőlük egyre, mely a versekben kifejezni próbált anyai érzéseket sokkal teljesebben és sikeresebben mutatja be. Kisfaludy Atala költészetének sok hiányossága és sablonja van, de a prózája újszerű és különleges. A történet folyása és a párbeszédek helyett gyakoribb a leíró, elbeszélő rész, melyben képeket fest elénk, és a főhős érzéseinek bemutatása válik középponttá. Ilyen az A mit a szomorufüz beszélt című történet, melyet gazdag, színes, túlbőséges képi eszközök tarkítanak. Egy nő érzéseit mutatja be, előtérbe állítva anyaságát, de szóba kerül férje iránti szerelme, féltékenysége és nagymamasága is. Az anyaság dicsőítése, és egyben ambivalens érzéseinek, a szeretet és fájdalom keverékének bemutatása a történet. Az anyai gondoskodás és lemondás nagyon erős szeretetet tükröz. A szerelemből férjhez menő asszony még bálba sem tud elmenni párjával, mert gyermekei pont akkor betegszenek meg, és félelme és aggodalma teljesen lefoglalja.

 

Kisfaludy Atala volt az első költőnő, akit a Petőfi társaság tagjának választott, valamint két évig Szabó Richárddal együtt szerzője és tulajdnonsa volt a Gyermekbarát című lapnak is. Versei megjelentek a Hölgyfutárban, Divatcsarnokban, a Családi Körben, az Alföldiek Segély-Albumában, a Fővárosi Lapokban, a Petőfi Társaság Lapjában, a Vasárnapi Ujságban, a Képes Családi Lapokban, a Koszorúban. Lánya, Szalay Fruzina már 14 évesen írt verseket. Anyja révén korán megismerkedhetett a kor magyar íróival. A költőnő édesanyának és tehetséges lányának síremléke Kaposváron a Keleti temetőben fel is kereshető.

 

Atala munkái:

1. Atala költeményei. Pest, 1861.

2. Rajzok. Bpest, 1879.

2. Kisfaludy Atala összes költeményei. Kaposvár, 1880.



Wéber Anikó

Fotó: pixabay.com

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

Andor1

2017.09.21

Kovács Nemes Andor 2008 óta tagja a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának, 2015 tavaszán pedig új „szerepet” vállalt meglévői mellé. Szabadka és Budapest, színpadok és zenekari próbatermek között ingázik, mióta színházi munkája mellett az ír folk-punk-rockot játszó Firkin zenekar frontembere lett. Kovács Nemes Andorral beszélgettünk.

Filharmonia_SoltiGyorgy

2017.09.21

Ha mondanod kellene egy híres karmestert, kinek a nevét emelnéd ki? Kesselyák Gergely, Kobayashi Ken-Ichiro – csak néhány kiváló karmester azok közül, akiket 1974-ben a Nemzetközi Karmesterverseny indított el a pályájukon. Idén újabb fiatal karmesterek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra! Szárnyalásuknak pedig mi is szem- és fültanúi lehetünk, hiszen a televízió is közvetíti a versenyt.

_D0A9491_Copy

2017.09.21

Több mint 90 településen országszerte mintegy 1700 programmal várja a nagyközönséget a 2017-es Múzeumok Őszi Fesztiválja hét héten keresztül szeptember 25. és november 12. között – mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szeptember 21-én a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A fesztivál teljes programkínálata elérhető az www.oszifesztival.hu internetes oldalon.

Modernizmus Magyarországon 1900–1930 címmel, a Varsói Királyi Vár Múzeumában Rippl-Rónaitól a Nyolcakon át Kassákig és Moholy-Nagyig több mint száz alkotást bemutató kiállítás zárja a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad másfél éves programsorozatát. A január 7-ig látogatható kiállítást Trócsányi László, a magyar kormány igazságügyi minisztere és Piotr Gliński, a lengyel kormány miniszterelnök-helyettese, kulturális minisztere nyitja meg szeptember 22-én.

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából MagdaFeszt címmel rendez fesztivált a debreceni Csokonai Színház október 2. és 10. között; a fesztiválon a debreceni író műveiből készült vagy általuk inspirált produkciókat láthat a közönség. A fesztivállal Szabó Magda munkásságának ünneplése mellett hagyományt is szeretnének teremteni: a jövőben olyan női alkotókat állítanak majd a középpontba, akik hasonlóképpen egyedülálló, ám kevésbé hallható hangjai a jelen vagy a múlt színházművészetének.

Konferenciával emlékezik a 140 éve született Medgyaszay István építészre a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szeptember 20-án a Pesti Vigadóban. Az eseményen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: Medgyaszay István életműve fontos kapocs a jelen és a múlt között a magyar építészettörténetben.

Deák Júlia Azonosítás című alkotása nyerte el a Svájci Nemzetközi Film Fesztivál legjobb rövidfilm díját. A szeptember 15. és 18. között először megrendezett független „online fesztiválra” hat kategóriában lehetett nevezni. Az Azonosítás című kisfilm a 17 éves Meggie-ről szól, aki egy 1944-es halálmenet helyszínét próbálja megtalálni Budapesten.

Épp a mai napon, szeptember 21-én van a magyar dráma napja, ebből az alkalomból a színházak országszerte és a határon túl is magyar szerzők műveivel, nyílt próbával, díjátadóval és rendhagyó programokkal várják a közönséget. A budapesti Nemzeti Színházban Katona József Bánk bán című darabját mutatják be. Másnap, 22-én a teátrum nyílt nappal várja a látogatókat, gyermek- és ifjúsági programokat szerveznek, nyílt próbákat tartanak, kiállítással, kulisszajárással és ingyenes előadásokkal várják az érdeklődőket.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma