2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2016.01.13

Az Opera Shakespeare-évadának egyik súlypontja lesz január 30-án a Lear magyarországi bemutatója. A német Aribert Reimann darabját a müncheni ősbemutatót rendező legendás alkotó, Jean-Pierre Ponnelle munkája nyomán Anger Ferenc viszi színre. A mű Reimanni adaptációja először látható Magyarországon.

Magyarországra érkezik a legsikeresebb német kortárs opera, amelyet a Bajor Állami Operaház rendelt meg Aribert Reimanntól. Az 1978-as ősbemutató óriási sikert aratott, s ami a kortárs művek között igen ritkán fordul elő: a pozitív szakmai visszhang mellett a közönség tetszését is azonnal elnyerte a vállaltan nem könnyen élvezhető mű. A kritikusok úgy fogalmaztak, hogy a bonyolult zenei anyag minden nehézsége ellenére sikerrel alkalmazkodik az operaértő közönség ízléséhez is.

 

Az elmúlt harmincöt évben a német nyelvterület tucatnyi nagyobb és kisebb operaháza mellett San Franciscóban és Tokióban is bemutatták a darabot, az idei évadban pedig Budapest mellett Párizsban is műsorra tűzik.

 

Tomas_Tomasson__Javorszky_Gyorgy-tolmacs__Stefan_Soltesz__Okovacs_Szilveszter__Anger_Ferenc__Zoldy_Z_Gergely__foto_Csibi_Szilvia_2
Fotó: Csibi Szilvia


A hazai operajátszásban nem gyakori a rendezői adaptáció. Aribert Reimann Shakespeare-operájának bemutatója több szempontból is jelentős kulturális esemény: a Magyarországon első alkalommal színre kerülő előadás Jean-Pierre Ponnelle művészete előtt is tiszteleg. A francia rendező Németországban kezdte pályáját, amely később a világ legjelentősebb operaházaiban teljesedett ki – dolgozott persze Bayreuthban, és sok egyéb helyszín mellett a Metropolitanben és a Covent Gardenben is. A Lear ősbemutatójára így emlékezett: „Az elején valamelyest bizalmatlan voltam az anyaggal. Az volt a gondom, hogy a Shakespeare-mű önmagában annyi operai tulajdonsággal bír, hogy egy megkomponált Lear könnyen túlzásnak hathat. De attól a perctől kezdve, hogy megkaptam az első fénymásolt partitúraoldalakat, és rendszeresen találkoztunk, világos lett számomra, hogy ez a Lear lenyűgöző mű lesz.”

Ponnelle nyílt, üres színpada a természetet idézi – az alkotó tiszta, technikai állapotot említ, melyben a színpaddeszkák filmes pontossággal kialakított megformálása jelenti a kontrasztot, mint egy mocsárvidék. Ebben olyan színházi formát keresett, amelyben a történet minden anekdotikus historizálástól mentesen elmesélhető. A színészvezetés némileg az ázsiai színházat idézi a kabuki és a bunraku-marionett színház elemeivel. Ponnelle munkája alapján a magyarországi bemutatót Anger Ferenc instruálja rendezőként, a színpadi világot pedig a sikeres, fiatal látványtervező, Zöldy Z Gergely adaptálja.

 

Stefan_Soltesz_karmester_hatterben_Okovacs_Szilveszter_foigazgato_foto_Csibi_Szilvia
Fotó: Csibi Szilvia


A birodalmát lányai között felosztó Lear történetével az elmúlt évszázadokban több zeneszerző – Berlioz és Debussy is – foglalkozott, Verdi is tervbe vette a téma feldolgozását, másfél évtizede pedig egy finn szerző operáját mutatták be Helsinkiben. A megvaló­sult feldolgozások közül egyértelműen kiemelkedik Aribert Reimann műve. Ahhoz, hogy megértsük a Lear éjfekete világának sajátosságait, érdemes felidézni a szerző életének mozzanatait. Aribert Reimann a második világégés idején, családi tragédiák árnyékában töltötte gyerekkorát egy neves orgonaművész és énekes-tanár házaspár fiaként. Tízéves korában már zongorára írt darabot, húszas éveiben keresett zon­goristaként és korrepetitorként tűnik fel. Három évtizeden át tanít kortárs ének szakon, emellett zenekari és vokális műveket egyaránt szerez. Minden minőségében – tanárként, dalszerzőként, operakomponistaként is foglalkoztat­ja az emberi hang és annak határai, a szakirodalom az énekesek komponistájaként emlegeti. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy egyszerű helyzet elé állítaná énekeseit, sőt: mivel pontosan ismeri az énekhang lehetőségeit, gyakran a megva­lósíthatóság végső határaiig megy el. Az Operaház Lear-premierje kivételes kihívás elé állítja az énekeseket. A bemutatón Tómas Tómasson lép színpadra a címszerepben. A nemzetközi hírű énekes hősbariton címszerepekkel (A bolygó hollandi, Wozzeck) kezdte pályáját. Az izlandi művész világszerte a legjelentékenyebb koncerttermek és operaházak vendége, fellépett többek között a Covent Gardenben, a milánói Scalában, a brüsszeli La Monnaie-ben, a tengerentúlon a Los Angeles-i és a San Franciscó-i Opera is vendégei között köszönthette. Dolgozott mások mellett Riccardo Mutival, Dariel Barenboimmal, Lorin Maazellel. A budapesti Lear-bemutatón a Magyar származású Stefan Soltész áll a dirigensi dobogón, értő irányításával szólal meg Reimann sötét, bonyolult és meditatív zenéje, amely egy zenetörténész szerint szinte fizikailag hat hallgatójára-nézőjére: a kizökkent világot a sikolyok, a recsegések-ropogások, a fogcsikorgatásra emlékeztető erős hanghatások húsbavágó erővel érzékeltetik. A Lear zavarba ejtő, szuverén, monumentális alkotás, amit a zenetudósok korunk legszélsőségesebb, legféktelenebb zenéi között tartanak számon. A különleges hangzásvilágot a Magyar Állami Operaház kiváló szólistái interpretálják – a főbb szerepekben Bátori Éva, Kovácsházi István, Palerdi András, Rálik Szilvia és Sümegi Eszter lép színpadra. Az előadás a január 30-i bemutató után még öt alkalommal látható az Andrássy úti dalszínházban.


Tomas_Tomasson__Javorszky_Gyorgy-tolmacs__Stefan_Soltesz__Okovacs_Szilveszter__Anger_Ferenc__Zoldy_Z_Gergely__foto_Csibi_Szilvia
Fotó: Csibi Szilvia


Aribert Reimann: Lear

opera két részben németül, magyar és angol felirattal

Magyarországi bemutató: Magyar Állami Operaház, 2016. január 30.

 

Szövegíró: Claus H. Henneberg
Eredeti díszlet: Jean-Pierre Ponnelle
Eredeti jelmez: Pet Halmen
Eredeti rendezés: Jean-Pierre Ponnelle
Díszlet- és jelmezrekonstrukció: Zöldy Z Gergely
Színpadra állítja: Anger Ferenc
Magyar felirat: Orbán Eszter

Angol felirat: Arthur Roger Crane
Zenei asszisztensek: Szennai Kálmán


Karmester: Stefan Soltész


Lear király: Tómas Tómasson
Franciaország királya: Kovács István
Albany hercege: Haja Zsolt
Cornwall hercege: Ujvári Gergely
Kent grófja: Kovácsházi István
Gloster grófja: Palerdi András
Edgar: Matthew Shaw
Edmund: Frank van Aken
Goneril: Bátori Éva
Regan: Rálik Szilvia
Cordelia: Sümegi Eszter
Bolond: Káldi Kiss András
Szolga: Hajdu András
Lovag: Frech Zoltán


Közreműködik a Honvéd Férfikar

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma