IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.02.17

Jacques Offenbach első operája, A rajnai sellők február 24-étől látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és a profán világ ellentétei közepette bontakozik ki. A produkcióban többek között olyan kiváló művészek lépnek fel, mint László Boldizsár és Boncsér Gergely.

A Rajna-menti történet egy háború kellős közepén játszódik: az erőszak, a téboly, a küzdelem, a rombolás éppúgy megjelenik benne, mint a szerelem, a segíteni vágyás és az újrakezdés. A cselekmény fókuszában a zsoldosnak szegődött ifjú Franz és Armgard szerelme áll, valamint a lány édesanyja, Hedwig, a tanyasi gazdasszony és Conrad, a katonák agresszív parancsnokának régmúltba nyúló konfliktusa. A címszereplő rajnai sellők, pontosabban tündérek révén a transzcendens világ is felsejlik, és összeütközésbe kerül a profán földi lét és a háborúskodás borzalmaival.

 

a_rajnai_sello


A leginkább operettjeiről, daljátékairól ismert francia szerző tizenhat évvel a főművének tartott Hoffmann meséi című opera előtt komponálta meg A rajnai sellőket, amelyből több olyan melódiát is átemelt későbbi alkotásába, mint amilyen a Barcarola és a Bordal. A helyenként páratlan szépségű hangulatfestő elemek és érdekes hangszerelési megoldások mellett több „slágergyanús” rész – a szerelmes Franz mindkét áriája, a Hedwig-Conrad duett – található a zenei szövetben. A bemutatót a bécsi Hofoperben tartották 1864-ben, Wagner Trisztán és Izolda című operája helyett, amelyet a próbák során játszhatatlannak ítéltek. Bár a cseredarab nagy sikert aratott, és Offenbachot nyolcszor hívták meghajlásra a premieren, a „wagneriánus” sajtó ezt az eredményt erősen tompította. A zenedráma pár előadás után lekerült a műsorról, majd később szinte teljesen feledésbe merült, amelyben a mű pacifista jellege és a „német harcos” lehető legrosszabb megítélés szerinti ábrázolása is szerepet játszhatott az igencsak militáns korban. Csaknem másfél évszázad után a 2000-es évek elején fedezték fel újra, és jelent meg ismét az operaházak repertoárján előbb koncertszerű, majd színpadi változatban.

 

Az opera feltűnését a Magyar Állami Operaház jelenleg is futó, A Ring gyűrűi címet viselő tematikus évadában a Trisztán és Izolda kapcsán létrejött összeköttetés és A Rajna kincsével való párhuzam tette indokolttá. „Ez egy rettentően izgalmas, egész estés, romantikus nagyopera, végigkomponált zenei anyaggal. Azt gondolom, remekmű. Rendkívül érdekfeszítő és szofisztikált a szüzséje: ez egy mélyen átgondolt történet, intenzíven átitatva egyetemes értelemben vett politikával” – mondta az Opera művészeti igazgatója, a darab rendezője.

 

A műben fellelhető ellentétpárok Szendrényi Éva díszleteiben és Zöldy Z Gergely jelmezeiben is megjelennek. A színpadkép központi eleme egy semmiben lebegő híd, amelyről nem sejthető, hogy összeköt vagy szétválaszt, illetve épül vagy lerombolva áll-e. A híd szerkezetének masszivitását meseszerű vizuális elemek ellenpontozzák, a se térhez, se időhöz nem köthető jelmezek pedig konkrét asszociációkat kelthetnek.


a_rajnai_sellok

 

A kettős szereposztással készülő produkcióban olyan kiváló művészek lépnek fel, mint László Boldizsár és Boncsér Gergely, Keszei Bori és Rácz Rita, Ulbrich Andrea és Németh Judit, valamint Szegedi Csaba és Haja Zsolt. Az Opera Zenekarát és Énekkarát az intézmény első karmestere, Kesselyák Gergely vezényli, megbízott karigazgató: Csiki Gábor. A rajnai sellőket a február 24-ei premier követően 25-én, március 1-jén és 2-án láthatja az idei évadban az Erkel Színház közönsége.

 

A február 24-ei bemutató délutánján 15 órától az Opera Zenekarának művészei már hagyományosan a premierhez kapcsolódóan adnak kamarazenekari hangversenyt. A Zsoldos Bálint zongoraművész által szerkesztett, Wagner Nyomában II. című koncert műsorán szerepel Bruckner F-dúr vonósötösének adagio tétele, válogatás Schönberg-dalokból Fodor Beatrix tolmácsolásában, illetve ugyancsak Schönberg Kamaraszimfóniája, amelyet Somodari Péter, a Bécsi Filharmonikus Zenekar szóló csellistája dirigál.

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma