IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.06.13

Zajlik a kőtár, az Árpád-ház kutatóintézet és ideiglenes látogatóközpont kiállítási és kiviteli terveinek elkészítése. Az épület a tervek szerint 2020-ban nyitja meg kapuit – jelentette be Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere az Árpád-ház program kormánybiztosával közös június 13-ai sajtótájékoztatóján.

Cser-Palkovics András emlékeztetett arra, hogy a kormány a programra eddig 2,7 milliárdot meghaladó forrást biztosított a városnak, majd tavaly a fehérvári múzeum rekonstrukciójára újabb 425 millió forintot. A városvezető elmondta, hogy év végéig minden terv készen lesz a kőtár és látogatóközpont esetében, így a közbeszerzést is kiírhatják az idén. Vargha Tamás kormánybiztos szerint a program fontosságát jelzi, hogy a jövőben miniszteri biztos helyett kormánybiztosként segítheti a program előrehaladását. Eddigi legnagyobb eredményének azt tartja, hogy az eredetileg a Magyar Nemzeti Múzeumba tervezett Árpád-kiállítást végül Székesfehérváron mutatják be. A kormánybiztos szerint továbbra is minden lehetőségük meglesz a fejlesztések folytatására. Megjegyezte, hogy újabb forrásokra is szükség lesz, hiszen az Aranybulla 2022-es évfordulóján átívelő, Szent István halálának centenáriumáig, 2038-ig tartó nagyívű programról van szó.


arpadhaz06

 

Cser-Palkovics András közölte, hogy a Nemzeti Emlékhely és a látogatóközpont közötti sétaút szakaszosan valósul meg, az első szakasz 2020-ig megépül. Az Aranybulla emlékmű és környéke 2022-ig megszépül, a Nemzeti Emlékhely végleges kialakításának legvégső dátuma 2038. A polgármester jelezte, hogy folyik a munka a Rendházban is, ahol az Árpád-kiállítást mutatják majd be 2020-ban. A felmérések, a műszaki tartalom meghatározása, az építéstörténeti dokumentáció, illetve az örökségvédelmi értékleltár elkészült, a tervezés 2019 első negyedévében zárul. A tervek szerint az épületrekonstrukció 2020 harmadik negyedévében fejeződik be. Az önkormányzat új, kétezer négyzetméteres raktárépületet vásárol az Alba Ipari Zónában, ahol az átmeneti időszakban a kövek, a múzeum műtárgyai, raktárakban lévő értékei ideiglenesen elhelyezhetők.

 

Forrás: MTI

Fotó: 2013.szekesfehervar.hu

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

mamor_zelleiboglarka1

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma