2018.04.24
Szíjjártó Anita

Bár Molnár Ferenc világhírű regénye több mint 110 éve jelent meg, máig megunhatatlan. Generációk olvasmánya, színdarabok, filmek születtek a hős kisdiákok történetéből. Sőt: 2016-ban a Vígszínház musicalt is készített belőle Dés László zenéjével és Geszti Péter szövegével. Az előadások telt házzal futnak, a zene pedig platinalemezes lett! Éljen hát a grund! BESZÁMOLÓ

palutcaifiuk1
Nemecsek Ernő, vagyis Vecsei H. Miklós (középen)


Éljen a grund! Éljen a grund! Éljen, éljen, éljen a grund! – hangzik a Pál utcai fiúk indulója, a tizenéves kisdiákoké, akiknek pár négyzetméter föld és néhány farakás a világot jelentette. Néhány nappal ezelőtt, április 18-án azonban nem csak ők éreztek így: a Vígszínház közönsége is részese volt a Pál utcai fiúk életének, már 150. alkalommal. Akkor volt ugyanis a 150. előadása a 2016. november 5-e óta töretlen sikerrel futó A Pál utcai fiúk című darabnak. Ám az a nap nem pusztán amiatt volt különleges, mert a Vígszínház színművészei Pál utcai fiúkként és Vörösingesekként 150-edszerre szórakoztatták és varázsolták el a teátrum felnőtt és – nagy örömömre – gyereknézőit. Hanem azért is, mert


az előadás végén bejelentették, hogy platinalemezes lett a Tom-Tom Records gondozásában megjelent A Pál utcai fiúk című lemez,


az előadás zenéje, mely elsősorban Dés László és Geszti Péter érdeme: a zeneszerzőé és a szövegíróé. Itt muszáj kicsit szakmáznom. Tudni kell, hogy egy album akkor lesz platinalemez, ha elérte a 4000 darab értékesítést – ez egyébként a zeneletöltés és az online zenehallgatás korában nem is olyan rossz szám. Méltán lehetnek tehát büszkék az alkotók, az előbbiek mellett azért is, mert nem szokványos zenei anyagról van szó: musical CD ez, melynek dalait színművészek – tehát nem énekesek – adják elő.


Mivel írásom elsősorban annak apropójából született, hogy platinalemezes lett a hanganyag, természetesen foglalkozom az albummal (is). Ám színdarab zenéjéről lévén szó, az előadásról és a lemezről együttesen kell „ítéletet hoznom”.


palutcaifiuk_lemez
A Pál utcai fiúk című lemez


Az egyértelműen elmondható a lemezről, hogy egységben van az erő, ugyanis az ének tekintetében azok a legjobb dalok, amelyeket a színművészek együtt adnak elő. Ezek a számok lendületesek, fiatalosak, magukkal ragadják a hallgatóságot, nem tudjuk megtenni, hogy nem énekelünk velük. Természetesen vannak „szólók is”: külön dalt kapott Boka János (Nemecsek Ernővel és Gerébbel felváltva), Nemecsek, a Pásztor fivérek, és Áts Feri is egyedül vezeti fel a Vörösingesek indulóját. Bár zeneileg és szövegileg hibátlanok a dalok, azt gondolom: úgy válnak igazán erőssé, ha közben látom magam előtt a szegény kis Nemecseket, akit épp megfürösztöttek a Vörösingesek és ázottan, fázva énekli az Igen, jó volt! című számot, vagy Bokát, amikor egyrészt az áruló Gerébnek igyekszik megmagyarázni Az ember eltéved című dalban, hogy óriási bűnt követett el, másrészt a lázas, majd a haldokló Nemecsekkel énekel „duettet”.


Fülbemászó dallamok, tény, de előadás közben szólnak igazán nagyot.


Így csalnak könnyeket a nézők szemébe Boka és Nemecsek dalai vagy a legmeghatóbb szám, a Mi vagyunk a grund!, melynek zenei részét Dés László csodálatos érzékkel alkotta meg, olyannyira, hogy a dal alatt kicsit mindenki magáénak érzi a grundot, átéli a fiúk összetartozását, bajtársiasságát, az egymás iránti tiszteletüket és szeretetüket…


palutcaifiuk3
Áts Feri, vagyis Józan László (középen)


Sosem gondoltam volna, hogy a 150. előadáson is így lesz. Sőt: arra is csak kevés darab képes, hogy ennyi idő után is teltházas legyen. A Pál utcai fiúknak – A padlás és A dzsungel könyve méltó utódjaként – azonban ez (is) sikerült. Végeláthatatlan gyereksereg – iskoláscsoportok és szülők kíséretében érkező lurkók töltötték meg az évfordulón a nézőteret, ahol a pótszékeken kívül pót-pótszékeket is el kellett helyezni, annyian szerették volna látni az előadást, amely végén állva tapsolt a közönség. Nem tudom, hogy ez a 150. előadásnak vagy a platinalemeznek szólt-e, mindenesetre csodálatos érzés volt látni a szép lassan fölém magasodó embertömeget: kicsiket és nagyokat egyaránt.


Ez az az előadás, amelynél az sem zavart, hogy felnőtt férfiak alakítottak gyerekeket. Ezeknek a fiatal tehetségeknek ugyanis sikerült elhitetniük velem, hogy kisdiákokként épp most járnak elemibe és minden vágyuk, hogy gittet rágjanak, illetve harcoljanak a grundért. Talán Áts Feri, vagyis az őt alakító Józan László volt férfiasabb a kelleténél, de szerepéhez illő határozottsága, vezetői ereje és a darab végéhez közeledve a szemében felsejlő kedvessége tökéletesen feledtette velem, hány éves is valójában.


palutcaifiuk4
Boka János, vagyis Wunderlich József


Noha nem tisztem a színészi játékot értékelni, nem mehetek el Boka, vagyis Wunderlich József alakítása mellett. Ő tűnt a leghitelesebbnek a számomra: szívét-lelkét beleadta a szerepbe – az ő éneklése volt a legközelebb a tökéleteshez –, fellépése, kiállása méltóvá tette arra, hogy a Pál utcaiak vezére legyen, de ami a legfontosabb: igazi túlélő. Hogy miért? Sokat gondolkoztam azon, írjak-e a darab során történt szerencsétlen esetről. Újságíróként az a feladatom, hogy mindenről hírt adjak, emberileg azonban úgy éreztem, van, amiről nem kellene. Ám mivel a Vígszínház kiadott egy közleményt, a tapintatlanabb szülők pedig már nem sokkal az előadás után posztolták a történéseket a Facebookon – melyekből egyes oldalak cikket is írtak –, nyugodtan leírhatom: Wunderlich József a darab első felében sérülést szenvedett, leesett az egyik farakás-díszletről körülbelül két métert zuhanva. Mindenki nagyon megijedt, nem tudtuk, mi lesz vele. Ő azonban kisvártatva kijött a díszlet mögül – némi segítséggel –, és folytatta az előadást, mintha mi sem történt volna.


Be kell vallanom: számomra aznap ő lett a hős, nem a kis Nemecsek…


Később volt szerencsém részt venni a zártkörű koccintáson, ahol a platinalemezt ünnepelték a színészek, Eszenyi Enikő igazgató, Dés László és Geszti Péter Grecsó Krisztiánnal, aki szintén közreműködött a szövegírásban, valamint a darab munkatársai. Ott már láttam, hogy azért van baj: a színész tényleg megsérült, ami másnap be is bizonyosodott, hiszen az április 23-ai előadás el is maradt. Ennek ismeretében újra és újra megemelem a kalapom előtte, hiszen két órát játszott végig így…


A koccintásra visszatérve – hogy egy kis kulisszatitkot is eláruljak –: nem csak a színpadon volt nagy az összhang ám! A színészek – és minden munkatárs – ugyanolyan barátsággal, szeretettel fordult egymás felé és örült a sikernek, mint ahogy a Pál utcai fiúk a darabban. Mindenki átvette platinalemezét vagy emléklapját, majd összeálltak egy nagy közös fotóra. Íme, az eredmény:


palutcai_platina
Mindenki a platinalemezt ünnepelte


A végén pedig jöjjön egy részlet a Mi vagyunk a grund! című dalból, mely örökérvényű, főleg a zárómondat.

 

Álljunk bele, ha kell,

Bármi jöjjön is el,

Legyen szabad a grund!

Véssük ide ma fel,

Hogy megmarad ez a hely,

Vagy egyszer belehalunk!


Mért félnénk, mért élnénk, ha nem egy álomért!


 


Szíjjártó Anita

Fotó: Szkárossy Zsuzsa/Vígszínház

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma