NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2018.04.24
Szíjjártó Anita

Bár Molnár Ferenc világhírű regénye több mint 110 éve jelent meg, máig megunhatatlan. Generációk olvasmánya, színdarabok, filmek születtek a hős kisdiákok történetéből. Sőt: 2016-ban a Vígszínház musicalt is készített belőle Dés László zenéjével és Geszti Péter szövegével. Az előadások telt házzal futnak, a zene pedig platinalemezes lett! Éljen hát a grund! BESZÁMOLÓ

palutcaifiuk1
Nemecsek Ernő, vagyis Vecsei H. Miklós (középen)


Éljen a grund! Éljen a grund! Éljen, éljen, éljen a grund! – hangzik a Pál utcai fiúk indulója, a tizenéves kisdiákoké, akiknek pár négyzetméter föld és néhány farakás a világot jelentette. Néhány nappal ezelőtt, április 18-án azonban nem csak ők éreztek így: a Vígszínház közönsége is részese volt a Pál utcai fiúk életének, már 150. alkalommal. Akkor volt ugyanis a 150. előadása a 2016. november 5-e óta töretlen sikerrel futó A Pál utcai fiúk című darabnak. Ám az a nap nem pusztán amiatt volt különleges, mert a Vígszínház színművészei Pál utcai fiúkként és Vörösingesekként 150-edszerre szórakoztatták és varázsolták el a teátrum felnőtt és – nagy örömömre – gyereknézőit. Hanem azért is, mert


az előadás végén bejelentették, hogy platinalemezes lett a Tom-Tom Records gondozásában megjelent A Pál utcai fiúk című lemez,


az előadás zenéje, mely elsősorban Dés László és Geszti Péter érdeme: a zeneszerzőé és a szövegíróé. Itt muszáj kicsit szakmáznom. Tudni kell, hogy egy album akkor lesz platinalemez, ha elérte a 4000 darab értékesítést – ez egyébként a zeneletöltés és az online zenehallgatás korában nem is olyan rossz szám. Méltán lehetnek tehát büszkék az alkotók, az előbbiek mellett azért is, mert nem szokványos zenei anyagról van szó: musical CD ez, melynek dalait színművészek – tehát nem énekesek – adják elő.


Mivel írásom elsősorban annak apropójából született, hogy platinalemezes lett a hanganyag, természetesen foglalkozom az albummal (is). Ám színdarab zenéjéről lévén szó, az előadásról és a lemezről együttesen kell „ítéletet hoznom”.


palutcaifiuk_lemez
A Pál utcai fiúk című lemez


Az egyértelműen elmondható a lemezről, hogy egységben van az erő, ugyanis az ének tekintetében azok a legjobb dalok, amelyeket a színművészek együtt adnak elő. Ezek a számok lendületesek, fiatalosak, magukkal ragadják a hallgatóságot, nem tudjuk megtenni, hogy nem énekelünk velük. Természetesen vannak „szólók is”: külön dalt kapott Boka János (Nemecsek Ernővel és Gerébbel felváltva), Nemecsek, a Pásztor fivérek, és Áts Feri is egyedül vezeti fel a Vörösingesek indulóját. Bár zeneileg és szövegileg hibátlanok a dalok, azt gondolom: úgy válnak igazán erőssé, ha közben látom magam előtt a szegény kis Nemecseket, akit épp megfürösztöttek a Vörösingesek és ázottan, fázva énekli az Igen, jó volt! című számot, vagy Bokát, amikor egyrészt az áruló Gerébnek igyekszik megmagyarázni Az ember eltéved című dalban, hogy óriási bűnt követett el, másrészt a lázas, majd a haldokló Nemecsekkel énekel „duettet”.


Fülbemászó dallamok, tény, de előadás közben szólnak igazán nagyot.


Így csalnak könnyeket a nézők szemébe Boka és Nemecsek dalai vagy a legmeghatóbb szám, a Mi vagyunk a grund!, melynek zenei részét Dés László csodálatos érzékkel alkotta meg, olyannyira, hogy a dal alatt kicsit mindenki magáénak érzi a grundot, átéli a fiúk összetartozását, bajtársiasságát, az egymás iránti tiszteletüket és szeretetüket…


palutcaifiuk3
Áts Feri, vagyis Józan László (középen)


Sosem gondoltam volna, hogy a 150. előadáson is így lesz. Sőt: arra is csak kevés darab képes, hogy ennyi idő után is teltházas legyen. A Pál utcai fiúknak – A padlás és A dzsungel könyve méltó utódjaként – azonban ez (is) sikerült. Végeláthatatlan gyereksereg – iskoláscsoportok és szülők kíséretében érkező lurkók töltötték meg az évfordulón a nézőteret, ahol a pótszékeken kívül pót-pótszékeket is el kellett helyezni, annyian szerették volna látni az előadást, amely végén állva tapsolt a közönség. Nem tudom, hogy ez a 150. előadásnak vagy a platinalemeznek szólt-e, mindenesetre csodálatos érzés volt látni a szép lassan fölém magasodó embertömeget: kicsiket és nagyokat egyaránt.


Ez az az előadás, amelynél az sem zavart, hogy felnőtt férfiak alakítottak gyerekeket. Ezeknek a fiatal tehetségeknek ugyanis sikerült elhitetniük velem, hogy kisdiákokként épp most járnak elemibe és minden vágyuk, hogy gittet rágjanak, illetve harcoljanak a grundért. Talán Áts Feri, vagyis az őt alakító Józan László volt férfiasabb a kelleténél, de szerepéhez illő határozottsága, vezetői ereje és a darab végéhez közeledve a szemében felsejlő kedvessége tökéletesen feledtette velem, hány éves is valójában.


palutcaifiuk4
Boka János, vagyis Wunderlich József


Noha nem tisztem a színészi játékot értékelni, nem mehetek el Boka, vagyis Wunderlich József alakítása mellett. Ő tűnt a leghitelesebbnek a számomra: szívét-lelkét beleadta a szerepbe – az ő éneklése volt a legközelebb a tökéleteshez –, fellépése, kiállása méltóvá tette arra, hogy a Pál utcaiak vezére legyen, de ami a legfontosabb: igazi túlélő. Hogy miért? Sokat gondolkoztam azon, írjak-e a darab során történt szerencsétlen esetről. Újságíróként az a feladatom, hogy mindenről hírt adjak, emberileg azonban úgy éreztem, van, amiről nem kellene. Ám mivel a Vígszínház kiadott egy közleményt, a tapintatlanabb szülők pedig már nem sokkal az előadás után posztolták a történéseket a Facebookon – melyekből egyes oldalak cikket is írtak –, nyugodtan leírhatom: Wunderlich József a darab első felében sérülést szenvedett, leesett az egyik farakás-díszletről körülbelül két métert zuhanva. Mindenki nagyon megijedt, nem tudtuk, mi lesz vele. Ő azonban kisvártatva kijött a díszlet mögül – némi segítséggel –, és folytatta az előadást, mintha mi sem történt volna.


Be kell vallanom: számomra aznap ő lett a hős, nem a kis Nemecsek…


Később volt szerencsém részt venni a zártkörű koccintáson, ahol a platinalemezt ünnepelték a színészek, Eszenyi Enikő igazgató, Dés László és Geszti Péter Grecsó Krisztiánnal, aki szintén közreműködött a szövegírásban, valamint a darab munkatársai. Ott már láttam, hogy azért van baj: a színész tényleg megsérült, ami másnap be is bizonyosodott, hiszen az április 23-ai előadás el is maradt. Ennek ismeretében újra és újra megemelem a kalapom előtte, hiszen két órát játszott végig így…


A koccintásra visszatérve – hogy egy kis kulisszatitkot is eláruljak –: nem csak a színpadon volt nagy az összhang ám! A színészek – és minden munkatárs – ugyanolyan barátsággal, szeretettel fordult egymás felé és örült a sikernek, mint ahogy a Pál utcai fiúk a darabban. Mindenki átvette platinalemezét vagy emléklapját, majd összeálltak egy nagy közös fotóra. Íme, az eredmény:


palutcai_platina
Mindenki a platinalemezt ünnepelte


A végén pedig jöjjön egy részlet a Mi vagyunk a grund! című dalból, mely örökérvényű, főleg a zárómondat.

 

Álljunk bele, ha kell,

Bármi jöjjön is el,

Legyen szabad a grund!

Véssük ide ma fel,

Hogy megmarad ez a hely,

Vagy egyszer belehalunk!


Mért félnénk, mért élnénk, ha nem egy álomért!


 


Szíjjártó Anita

Fotó: Szkárossy Zsuzsa/Vígszínház

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma