Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.04.24
Szíjjártó Anita

Bár Molnár Ferenc világhírű regénye több mint 110 éve jelent meg, máig megunhatatlan. Generációk olvasmánya, színdarabok, filmek születtek a hős kisdiákok történetéből. Sőt: 2016-ban a Vígszínház musicalt is készített belőle Dés László zenéjével és Geszti Péter szövegével. Az előadások telt házzal futnak, a zene pedig platinalemezes lett! Éljen hát a grund! BESZÁMOLÓ

palutcaifiuk1
Nemecsek Ernő, vagyis Vecsei H. Miklós (középen)


Éljen a grund! Éljen a grund! Éljen, éljen, éljen a grund! – hangzik a Pál utcai fiúk indulója, a tizenéves kisdiákoké, akiknek pár négyzetméter föld és néhány farakás a világot jelentette. Néhány nappal ezelőtt, április 18-án azonban nem csak ők éreztek így: a Vígszínház közönsége is részese volt a Pál utcai fiúk életének, már 150. alkalommal. Akkor volt ugyanis a 150. előadása a 2016. november 5-e óta töretlen sikerrel futó A Pál utcai fiúk című darabnak. Ám az a nap nem pusztán amiatt volt különleges, mert a Vígszínház színművészei Pál utcai fiúkként és Vörösingesekként 150-edszerre szórakoztatták és varázsolták el a teátrum felnőtt és – nagy örömömre – gyereknézőit. Hanem azért is, mert


az előadás végén bejelentették, hogy platinalemezes lett a Tom-Tom Records gondozásában megjelent A Pál utcai fiúk című lemez,


az előadás zenéje, mely elsősorban Dés László és Geszti Péter érdeme: a zeneszerzőé és a szövegíróé. Itt muszáj kicsit szakmáznom. Tudni kell, hogy egy album akkor lesz platinalemez, ha elérte a 4000 darab értékesítést – ez egyébként a zeneletöltés és az online zenehallgatás korában nem is olyan rossz szám. Méltán lehetnek tehát büszkék az alkotók, az előbbiek mellett azért is, mert nem szokványos zenei anyagról van szó: musical CD ez, melynek dalait színművészek – tehát nem énekesek – adják elő.


Mivel írásom elsősorban annak apropójából született, hogy platinalemezes lett a hanganyag, természetesen foglalkozom az albummal (is). Ám színdarab zenéjéről lévén szó, az előadásról és a lemezről együttesen kell „ítéletet hoznom”.


palutcaifiuk_lemez
A Pál utcai fiúk című lemez


Az egyértelműen elmondható a lemezről, hogy egységben van az erő, ugyanis az ének tekintetében azok a legjobb dalok, amelyeket a színművészek együtt adnak elő. Ezek a számok lendületesek, fiatalosak, magukkal ragadják a hallgatóságot, nem tudjuk megtenni, hogy nem énekelünk velük. Természetesen vannak „szólók is”: külön dalt kapott Boka János (Nemecsek Ernővel és Gerébbel felváltva), Nemecsek, a Pásztor fivérek, és Áts Feri is egyedül vezeti fel a Vörösingesek indulóját. Bár zeneileg és szövegileg hibátlanok a dalok, azt gondolom: úgy válnak igazán erőssé, ha közben látom magam előtt a szegény kis Nemecseket, akit épp megfürösztöttek a Vörösingesek és ázottan, fázva énekli az Igen, jó volt! című számot, vagy Bokát, amikor egyrészt az áruló Gerébnek igyekszik megmagyarázni Az ember eltéved című dalban, hogy óriási bűnt követett el, másrészt a lázas, majd a haldokló Nemecsekkel énekel „duettet”.


Fülbemászó dallamok, tény, de előadás közben szólnak igazán nagyot.


Így csalnak könnyeket a nézők szemébe Boka és Nemecsek dalai vagy a legmeghatóbb szám, a Mi vagyunk a grund!, melynek zenei részét Dés László csodálatos érzékkel alkotta meg, olyannyira, hogy a dal alatt kicsit mindenki magáénak érzi a grundot, átéli a fiúk összetartozását, bajtársiasságát, az egymás iránti tiszteletüket és szeretetüket…


palutcaifiuk3
Áts Feri, vagyis Józan László (középen)


Sosem gondoltam volna, hogy a 150. előadáson is így lesz. Sőt: arra is csak kevés darab képes, hogy ennyi idő után is teltházas legyen. A Pál utcai fiúknak – A padlás és A dzsungel könyve méltó utódjaként – azonban ez (is) sikerült. Végeláthatatlan gyereksereg – iskoláscsoportok és szülők kíséretében érkező lurkók töltötték meg az évfordulón a nézőteret, ahol a pótszékeken kívül pót-pótszékeket is el kellett helyezni, annyian szerették volna látni az előadást, amely végén állva tapsolt a közönség. Nem tudom, hogy ez a 150. előadásnak vagy a platinalemeznek szólt-e, mindenesetre csodálatos érzés volt látni a szép lassan fölém magasodó embertömeget: kicsiket és nagyokat egyaránt.


Ez az az előadás, amelynél az sem zavart, hogy felnőtt férfiak alakítottak gyerekeket. Ezeknek a fiatal tehetségeknek ugyanis sikerült elhitetniük velem, hogy kisdiákokként épp most járnak elemibe és minden vágyuk, hogy gittet rágjanak, illetve harcoljanak a grundért. Talán Áts Feri, vagyis az őt alakító Józan László volt férfiasabb a kelleténél, de szerepéhez illő határozottsága, vezetői ereje és a darab végéhez közeledve a szemében felsejlő kedvessége tökéletesen feledtette velem, hány éves is valójában.


palutcaifiuk4
Boka János, vagyis Wunderlich József


Noha nem tisztem a színészi játékot értékelni, nem mehetek el Boka, vagyis Wunderlich József alakítása mellett. Ő tűnt a leghitelesebbnek a számomra: szívét-lelkét beleadta a szerepbe – az ő éneklése volt a legközelebb a tökéleteshez –, fellépése, kiállása méltóvá tette arra, hogy a Pál utcaiak vezére legyen, de ami a legfontosabb: igazi túlélő. Hogy miért? Sokat gondolkoztam azon, írjak-e a darab során történt szerencsétlen esetről. Újságíróként az a feladatom, hogy mindenről hírt adjak, emberileg azonban úgy éreztem, van, amiről nem kellene. Ám mivel a Vígszínház kiadott egy közleményt, a tapintatlanabb szülők pedig már nem sokkal az előadás után posztolták a történéseket a Facebookon – melyekből egyes oldalak cikket is írtak –, nyugodtan leírhatom: Wunderlich József a darab első felében sérülést szenvedett, leesett az egyik farakás-díszletről körülbelül két métert zuhanva. Mindenki nagyon megijedt, nem tudtuk, mi lesz vele. Ő azonban kisvártatva kijött a díszlet mögül – némi segítséggel –, és folytatta az előadást, mintha mi sem történt volna.


Be kell vallanom: számomra aznap ő lett a hős, nem a kis Nemecsek…


Később volt szerencsém részt venni a zártkörű koccintáson, ahol a platinalemezt ünnepelték a színészek, Eszenyi Enikő igazgató, Dés László és Geszti Péter Grecsó Krisztiánnal, aki szintén közreműködött a szövegírásban, valamint a darab munkatársai. Ott már láttam, hogy azért van baj: a színész tényleg megsérült, ami másnap be is bizonyosodott, hiszen az április 23-ai előadás el is maradt. Ennek ismeretében újra és újra megemelem a kalapom előtte, hiszen két órát játszott végig így…


A koccintásra visszatérve – hogy egy kis kulisszatitkot is eláruljak –: nem csak a színpadon volt nagy az összhang ám! A színészek – és minden munkatárs – ugyanolyan barátsággal, szeretettel fordult egymás felé és örült a sikernek, mint ahogy a Pál utcai fiúk a darabban. Mindenki átvette platinalemezét vagy emléklapját, majd összeálltak egy nagy közös fotóra. Íme, az eredmény:


palutcai_platina
Mindenki a platinalemezt ünnepelte


A végén pedig jöjjön egy részlet a Mi vagyunk a grund! című dalból, mely örökérvényű, főleg a zárómondat.

 

Álljunk bele, ha kell,

Bármi jöjjön is el,

Legyen szabad a grund!

Véssük ide ma fel,

Hogy megmarad ez a hely,

Vagy egyszer belehalunk!


Mért félnénk, mért élnénk, ha nem egy álomért!


 


Szíjjártó Anita

Fotó: Szkárossy Zsuzsa/Vígszínház

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma