2018.11.13

Az idei évben a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ kapta meg a Könyvtári Minőségi Díjat, melyet november 13-án adtak át Budapesten. Az eseményen kihirdették azt is, mely tizenöt intézmény nyerte el a Minősített Könyvtár címet. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az ünnepélyes átadón elmondta: a könyvtárosi hivatás különösen fontos az internet és az okostelefonok, a könnyen elérhető és fogyasztható tartalmak korában.

Fekete Péter ünnepi beszédében hangsúlyozta: bár sokan azt mondják, hogy az olvasás és a könyvek felett eljárt az idő, ő nem ért egyet ezzel. A könyvek és a könyvtárak a múltban szentélyként léteztek és kínálták mindazt, amit az ember az idők során megalkotott. „Menedék volt a könyvtár, ahol el lehetett rejtőzni, de ahol kinyílt a világ” – fogalmazta meg, kiemelve: a könyvtár azonban ma is újra meg újra képes megtalálni a saját helyét és szerepét a műveltség továbbadásában, illetve a szellemi közösségek építésében. Egy amerikai írónő szavait idézve Fekete Péter megjegyezte: a könyvtár olyan, mint egy labirintus, egy különleges labirintus, amelyben nagyobb élvezet eltévedni, mint meglelni belőle a kiutat. „Ebben a kellemes eltévedésben vannak segítségünkre a könyvtárosok, akiknek hálával tartozunk” – emelte ki.

 _URB8407


A kultúráért felelős államtitkár ismertette: a könyvtárakban a minőség fejlesztése és a minőségbiztosítás ösztönzése érdekében az emberi erőforrások minisztere a könyvtárak minősítésére pályázati eljárást, a minősített könyvtárak tevékenységének elismerésére Könyvtári Minőségi Díjat vezetett be 2011-től. Ehhez egy rendelet is kapcsolódik, amely egyrészt meghatározza a Minősített Könyvtár és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának feltételeit, másrészt a meghatározott minősítési eljárás keretében lehetőséget ad a szakértőknek, annak vizsgálatára, hogy az adott könyvtár a szemléletében, a tevékenységeiben, a módszereiben és a technikáiban alkalmas-e a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek magas szintű kiszolgálására.

 

A pályázati kiírás szerint a Minősített Könyvtár cím adományozásáról a kultúráért felelős miniszter dönt, a nyertes könyvtár díszoklevelet kap és pénzjutalomban részesül. A nyertes intézmények a címet öt évig birtokolhatják, ezt követően új pályázatot nyújthatnak be. A 2011-ben alapított Könyvtári Minőségi Díjat az a modellértékű szolgáltatásokat alkalmazó Minősített Könyvtár kaphatja meg, amely kiemelkedő, töretlen színvonalon valósít meg innovatív szolgáltatásokat. A Könyvtári Minőségi Díjat elnyert könyvtár a miniszter által adományozott díszoklevelet kap, továbbá 2 millió forint pénzjutalomban részesül.


_URB8680

 

A Minősített Könyvtár címmel ebben az évben a Békés Megyei Könyvtárat, a Békés Városi Püski Sándor Könyvtárat, a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtárat, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárat, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Teret, az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálatot, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, a Határ Győző Városi Könyvtárat, a Jászkerület Kulturális és Művészeti Nonprofit Kft. Városi Könyvtárat, az Országos Idegennyelvű Könyvtárat, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtárát, Szentes Város Könyvtárát, a Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtárát és Levéltárát, valamint a Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom Városi Könyvtárat jutalmazták.

 

A Könyvtári Minőségi Díjat idén a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ kapta. Az intézmény igazgatója, Liskáné Fóthy Zsuzsanna a Kultúra.hu-nak így nyilatkozott: „véleményem szerint a Gödöllői Városi Könyvtár mindig is nagyon innovatív volt, lépésről lépésre haladt előre, de azt gondolom, ez a díj most a szakmai munkánk elismerésének a csúcspontja. Úgy érzem, most jutottunk el oda, hogy minden területen el tudtuk érni azt, amit szerettünk volna. Persze, mindig van tovább.” Az igazgató elárulta: eljátszottak a gondolattal, milyen lenne, ha ők nyernék meg a díjat, és nagy öröm számukra, hogy az álmuk valóra vált. A pénzjutalom felhasználása kapcsán megfogalmazta: „olyasmikre fogjuk költeni, amelyek a csapatot építik tovább, illetve a szakmai együttléteket tudják jobbá tenni”.


konyvtar
Fekete Péter átadja a Könyvtári Minőségi Díjat Liskáné Fóthy Zsuzsannának
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Kultúra.hu kérdésére Fekete Péter elmondta: „a 21. században megújulás előtt áll az egész könyvtári hálózati rendszer. Keressük a helyét és a választ arra a kérdésre, hogy a digitalizálás világában, amikor már az interneten keresztül könnyedén hozzájuthatunk az információkhoz, mi szükségünk van arra, hogy egy közösségi térben könyveket lapozgassunk. Ez a tizenöt kitüntetett könyvtár pedig élen jár abban, hogy az új utakat megkeresse és megmutassa. Én hiszem, hogy szükség van tudásközpontként, közösségi térként a könyvtárakra, de úgy vélem, lehet, hogy a funkcióiknak át kell alakulniuk. Kiemelném a november 12-én Békéscsabán átadott Kollabor – Ember és Környezete Természettudományos Élményközpontot, ahol nemcsak elméleti tudást kaphatunk, hanem gyakorlati élményekben is részünk lehet. Ez egy fontos újítás, amelyhez hasonló újdonságokkal, megújuló struktúrákkal állnak elő azok a könyvtárak, amelyek most megkapták az elismerést.”


A díjazottokról készült fotók a GALÉRIÁBAN tekinthetők meg.


 

Kultúra.hu

Ertl_Peter_index

2019.01.16

Ertl Péter 50 éves, és élete legnagyobb dobására készül. Vezetésével 30 napon belül megnyílik Magyarország vadonatúj Nemzeti Táncszínháza a műfaj legnevesebb hazai eseménye, a Budapest Táncfesztivál kíséretében. Építkezésről, színháznyitásról, az új helyszín első előadásáról és a fesztiválról is kérdeztük.

b_szalvetaagy

2019.01.16

A felvidéki Dobóruszkán van a világ legnagyobb, több mint 100 000 darabot számláló szalvétagyűjteménye. Tulajdonosa Kozák Antónia, vagy ahogy a helyiek szólítják, Szalvétás Tonka, aki kincseivel először 2006-ban lett Guinness-rekorder, és azóta még kétszer döntötte meg saját rekordját. Gyűjteményének értéke nagyjából egy családi ház értékével ér fel.

aso-kapa2

2019.01.16

Vargáék lánya férjhez megy. A család óriási készülődésben van. Első nap tésztát gyúrnak a leveshez, második és harmadik nap sós és édes süteményeket sütnek, a negyedik nap hajnalban a nők levágják a baromfikat, a férfiak a disznót... A zalaegerszegi Göcseji Múzeum Ásó, kapa, nagyharang című múzeumpedagógiai foglalkozásán a gyerekek az előkészületeket és a lakodalom menetét játsszák el.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma