GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.13

Az idei évben a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ kapta meg a Könyvtári Minőségi Díjat, melyet november 13-án adtak át Budapesten. Az eseményen kihirdették azt is, mely tizenöt intézmény nyerte el a Minősített Könyvtár címet. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az ünnepélyes átadón elmondta: a könyvtárosi hivatás különösen fontos az internet és az okostelefonok, a könnyen elérhető és fogyasztható tartalmak korában.

Fekete Péter ünnepi beszédében hangsúlyozta: bár sokan azt mondják, hogy az olvasás és a könyvek felett eljárt az idő, ő nem ért egyet ezzel. A könyvek és a könyvtárak a múltban szentélyként léteztek és kínálták mindazt, amit az ember az idők során megalkotott. „Menedék volt a könyvtár, ahol el lehetett rejtőzni, de ahol kinyílt a világ” – fogalmazta meg, kiemelve: a könyvtár azonban ma is újra meg újra képes megtalálni a saját helyét és szerepét a műveltség továbbadásában, illetve a szellemi közösségek építésében. Egy amerikai írónő szavait idézve Fekete Péter megjegyezte: a könyvtár olyan, mint egy labirintus, egy különleges labirintus, amelyben nagyobb élvezet eltévedni, mint meglelni belőle a kiutat. „Ebben a kellemes eltévedésben vannak segítségünkre a könyvtárosok, akiknek hálával tartozunk” – emelte ki.

 _URB8407


A kultúráért felelős államtitkár ismertette: a könyvtárakban a minőség fejlesztése és a minőségbiztosítás ösztönzése érdekében az emberi erőforrások minisztere a könyvtárak minősítésére pályázati eljárást, a minősített könyvtárak tevékenységének elismerésére Könyvtári Minőségi Díjat vezetett be 2011-től. Ehhez egy rendelet is kapcsolódik, amely egyrészt meghatározza a Minősített Könyvtár és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának feltételeit, másrészt a meghatározott minősítési eljárás keretében lehetőséget ad a szakértőknek, annak vizsgálatára, hogy az adott könyvtár a szemléletében, a tevékenységeiben, a módszereiben és a technikáiban alkalmas-e a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek magas szintű kiszolgálására.

 

A pályázati kiírás szerint a Minősített Könyvtár cím adományozásáról a kultúráért felelős miniszter dönt, a nyertes könyvtár díszoklevelet kap és pénzjutalomban részesül. A nyertes intézmények a címet öt évig birtokolhatják, ezt követően új pályázatot nyújthatnak be. A 2011-ben alapított Könyvtári Minőségi Díjat az a modellértékű szolgáltatásokat alkalmazó Minősített Könyvtár kaphatja meg, amely kiemelkedő, töretlen színvonalon valósít meg innovatív szolgáltatásokat. A Könyvtári Minőségi Díjat elnyert könyvtár a miniszter által adományozott díszoklevelet kap, továbbá 2 millió forint pénzjutalomban részesül.


_URB8680

 

A Minősített Könyvtár címmel ebben az évben a Békés Megyei Könyvtárat, a Békés Városi Püski Sándor Könyvtárat, a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtárat, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárat, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Teret, az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálatot, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, a Határ Győző Városi Könyvtárat, a Jászkerület Kulturális és Művészeti Nonprofit Kft. Városi Könyvtárat, az Országos Idegennyelvű Könyvtárat, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtárát, Szentes Város Könyvtárát, a Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtárát és Levéltárát, valamint a Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom Városi Könyvtárat jutalmazták.

 

A Könyvtári Minőségi Díjat idén a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ kapta. Az intézmény igazgatója, Liskáné Fóthy Zsuzsanna a Kultúra.hu-nak így nyilatkozott: „véleményem szerint a Gödöllői Városi Könyvtár mindig is nagyon innovatív volt, lépésről lépésre haladt előre, de azt gondolom, ez a díj most a szakmai munkánk elismerésének a csúcspontja. Úgy érzem, most jutottunk el oda, hogy minden területen el tudtuk érni azt, amit szerettünk volna. Persze, mindig van tovább.” Az igazgató elárulta: eljátszottak a gondolattal, milyen lenne, ha ők nyernék meg a díjat, és nagy öröm számukra, hogy az álmuk valóra vált. A pénzjutalom felhasználása kapcsán megfogalmazta: „olyasmikre fogjuk költeni, amelyek a csapatot építik tovább, illetve a szakmai együttléteket tudják jobbá tenni”.


konyvtar
Fekete Péter átadja a Könyvtári Minőségi Díjat Liskáné Fóthy Zsuzsannának
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Kultúra.hu kérdésére Fekete Péter elmondta: „a 21. században megújulás előtt áll az egész könyvtári hálózati rendszer. Keressük a helyét és a választ arra a kérdésre, hogy a digitalizálás világában, amikor már az interneten keresztül könnyedén hozzájuthatunk az információkhoz, mi szükségünk van arra, hogy egy közösségi térben könyveket lapozgassunk. Ez a tizenöt kitüntetett könyvtár pedig élen jár abban, hogy az új utakat megkeresse és megmutassa. Én hiszem, hogy szükség van tudásközpontként, közösségi térként a könyvtárakra, de úgy vélem, lehet, hogy a funkcióiknak át kell alakulniuk. Kiemelném a november 12-én Békéscsabán átadott Kollabor – Ember és Környezete Természettudományos Élményközpontot, ahol nemcsak elméleti tudást kaphatunk, hanem gyakorlati élményekben is részünk lehet. Ez egy fontos újítás, amelyhez hasonló újdonságokkal, megújuló struktúrákkal állnak elő azok a könyvtárak, amelyek most megkapták az elismerést.”


A díjazottokról készült fotók a GALÉRIÁBAN tekinthetők meg.


 

Kultúra.hu

plakat003

Kapuk_kiallitas-megnyito

2019.03.23

Korábbi úszóolimpikon, Máté Hunor festőművész kiállítása nyílt meg Kapuk címmel a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen március 22-én. A festményekből és bronzszobrokból álló tárlat alkotásai között megjelenik az átjárást szimbolizáló kapu tematikája, és visszaköszönnek a művész sportélményei is.

kolonits_klara_foto_eder_vera

2019.03.23

Áradó romantika, slágerszerű dallamok – Kolonits Klára operaénekes szerint ezek a Liszt-dalok legfőbb ismérvei. Liszt Ferenc több mint hetven dalt írt, átirataival zongoraművészként is részt vett a vokális darabok népszerűsítésében, ezek mégis háttérbe szorulnak az életműben. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon Kolonits Klára Zsoldos Bálint zongoraművésszel április 7-én a Budapest Music Centerben mutatja meg, miért figyelemreméltóak ezek az alkotások.

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

A Honismereti Szövetség 2007 óta rendszeresen megünnepeli a honismeret napját minden évben március 24-én. Az országos rendezvénynek idén a budapesti Duna Palota ad otthont. Az ünnepi konferencia témája a Honismeret és a Z generáció, az előadók a témához kapcsolódó munkafüzeteket, köteteket, illetve applikációkat mutatják be. A szervezet célja, hogy minél több olyan kiadvány szolgálja a köznevelést és a lokálpatriotizmus kialakítását a fiatalokban, amely az élményalapú pedagógia eszközeivel adja át a magyar hagyománykincset és a helyi értékeket.

Mintegy 143 ezer darab történelmi emléket tártak fel kínai régészek egy Szung-dinasztia korából, a 960 és 1279 közötti időből származó teherszállító hajó roncsai között. A 22,1 méter hosszú és 9,35 méter széles hajóroncsot 2007-ben találták meg a Dél-kínai-tengerben, majd a Kuangtung tartománybeli Jencsiang város Tengeri Selyemút Múzeumába vitték, ahol azóta is az eredeti állapotában, homokra fektetve, és tengervízbe merítve őrzik. A roncsok feltárása most ér az utolsó fázisához. Becslések szerint a roncsok között található relikviák száma a 160 ezret is meghaladhatja. Az eddig feltárt leletek között porcelánból, aranyból, ezüstből, rézből és vasból készült tárgyak, bambuszból és fából készült holmi, illetve növényi és állati maradványok vannak.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Ingyenesen látogatható programokkal: koncertekkel, mesejátékkal, vetélkedővel ünnepli szombaton a Bartók rádió névadója, Bartók Béla születésnapját. Lesz filmzene, bemutatkoznak fiatal és világjáró művészeik és jazzkoncertet is hallgathat a közönség.

Bartok_Radio_napja

Orosz és lengyel szerzők darabjaiból játszik Vida Mónika Ruth zongoraművész szombaton este a budai Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma