NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.25

Kilencvenhat éves korában július 25-ére virradóra elhunyt Szepesi György legendás rádiós sportriporter. A hírt – amelyről a család tájékoztatására hivatkozva elsőként a nemzetisport.hu számolt be – Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke megerősítette az MTI-nek. Szepesi Györgyöt a Fővárosi Önkormányzat, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a Magyar Sportújságírók Szövetsége is saját halottjának tekinti.

Szepesi György 1922. február 5-én született Budapesten.


D__FO20070205009
A felvétel 2007. február 5-én készült a 85 éves Szepesi György köszöntésén,
a Magyar Rádió Márványtermében


A labdarúgással az angyalföldi grundokon, gyermekként ismerkedett meg. Jóllehet tizenkét éves korától igazolt játékos volt alsóbb osztályokban, hamar belátta, hogy nem olyan tehetséges, mint az akkor világhírű magyar focisták. Úgy érezte, hogy a pálya széléről többet tud nyújtani a sportnak. Ez utóbbit szó szerint kell érteni, mert 1945-ben rádiós lett, s az oldalvonal mellett állva közvetítette a meccseket. Ezek közül alighanem a leghíresebb az 1953-as londoni 6:3, az „évszázad mérkőzése”, amelyet milliók hallgattak idehaza,


Szepesire pedig ráragadt az elismerő minősítés: ő az Aranycsapat 12. játékosa.


Szepesi György egykori reakcióját az elismerésről az MLSZ saját honlapján idézte: „Annak köszönhető, hogy végigkísértem a zsenik útját. Mert ha már tizenkettedik játékos, akkor a szövetségi kapitány Sebes Gusztávot inkább megilleti a titulus, meg mindenkit, aki valóban tett a sikerekért. Magyarán túlzásnak tartom a címet, de ha már adták – nem vagyok álszerény –, tisztelettel köszönöm.”


Szervezője volt a Magyar Rádió Körkapcsolás című műsorának, amely rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert, és 1963-tól 2009-ig kíváncsi rádióhallgatók millióihoz juttatta el a magyar stadionok hangulatát. Ő honosította meg azt a sportközvetítési stílust, amelyben a riporter lelkesen, magas hőfokon együtt él a játékkal, a csapattal, a versenyzővel, azonosul a történésekkel, együtt örül a sikernek, a győzelemnek, s kesereg balsiker, vereség esetén.


Az olimpiáról először 1948-ban tudósított, és sorozatban tizenöt ötkarikás nyári játékról közvetített egyedi stílusban. Egy híján ötven magyar olimpiai aranyérem megszületésénél lehetett ott, az 1964-ben Tokióban győztes magyar vízilabda-válogatott döntő mérkőzésén például egy ország kiáltotta vele: „Lőj, Dömötör!” Emellett tizennégy labdarúgó-világbajnokságnak is a kommentátora volt, és bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.


Ő ugyanis a világ leghosszabb időn át tevékenykedő sportriportere,


a 2005-ös Magyarország–Argentína barátságos futballmérkőzésnek csaknem napra pontosan hatvan évvel azután lehetett a rádiós szakkommentátora, hogy az 1945-ös magyar-osztrákon bemutatkozott sportriporterként.


A sport mellett a politikai újságírásba is beletanult: 1975 és 1978 között a rádió bonni tudósítója volt, 1981-től 1992-es nyugdíjba vonulásáig a Magyar Rádió Szórakoztató és Sportfőosztályának vezetőjeként dolgozott.

Társadalmi megbízatásokat is vállalt szeretett sportágában: 1979 és 1986 között volt a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, elnöksége idején szerepelt utoljára a magyar labdarúgó-válogatott világbajnokságon, a balsikerű 1986-os mexikói tornán. A legendás riportert 1982-ben beválasztották a FIFA végrehajtó bizottságába, és tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak is.


Szepesi György munkásságát számos elismerés övezi: első magyar sportújságíróként kapta meg a Gerevich-díjat, birtokosa az Orth György-díjnak, az Aranytollnak, 2007 januárjában Kodály Zoltán közművelődési díjat vehetett át a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány kuratóriumától, amely 1993 óta az oktatás, a kultúra és a tudomány területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségeket tünteti ki. A Prima Primissima-díj kitüntetettje 2004-ben lett, és ugyanebben az évben a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíjjal jutalmazta. Birtokosa a NOB Olimpiai Érdemrend Ezüst Fokozatának, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének is. Szepesi Györgyöt 1995-ben szűkebb pátriája, Budapest XIII. kerülete, majd 2005-ben a főváros is díszpolgárává avatta. A sportriporter 2012-ben FIFA-érdemrendet kapott, majd ugyanebben az évben az újonnan alapított Magyar Sportsajtó Halhatatlanja díjat és a Magyar Olimpiai Bizottság sajtóbizottságának Média különdíját is átvehette, 2016-ban pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Életműdíját kapta meg. A róla elnevezett Szepesi-díjat, amellyel a hazai újságírás és sportújságírás egyik meghatározó alakját díjazzák, először 2015-ben adták át.


Szepesi Györgyöt a Fővárosi Önkormányzat, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) is saját halottjának tekinti. Tarlós István főpolgármester közleményében azt írta: fájdalommal értesült Szepesi György, a legendás sportriporter, az Aranycsapat „12. játékosa” halálhíréről.


Forrás: MTI
Fotó: Földi Imre/MTI

Gadrenia1

2018.12.15

A bukaresti Odeon Színház, a világ egyik legjelentősebb színháza idén állította színpadra Elzbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerzőnő Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Ezt mutatják be ma Tunézia fővárosában, a 20. tuniszi színházi napokon, az afrikai-arab régió egyik legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválján.

Adveti_kalendarium
2018.12.15

Ebben az évben remek téli és karácsonyi kötetekkel készültek a kiadók az óvodás korosztálynak. A megajándékozni kívánt gyermek személyiségétől függően választhatunk a vicces, könnyed történetek vagy meghitt, összebújós mesék közül is. Hat kötetet ajánlunk.

BIDF_R

2018.12.15

Meztelen valóság a filmvásznon a szlogenje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között ötödik alkalommal rendeznek meg a Cinema City Aréna moziban. A kreatív dokumentumfilmek a 21. század embereiről szólnak, sokrétűek, és sokszor tabutémákat is érintenek.

1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt egy Marcel Proust-mű első kiadása Pierre Bergé francia üzletember legendás könyvtárának árverésén pénteken Párizsban. Ez a legnagyobb összeg a világon, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. Marcel Proust (1871-1922) Az eltűnt idő nyomában című, hétkötetes regényfolyamának első könyve, a Swann eredeti, japán papírra nyomott kiadásának ez az egyes számot viselő példánya, melyet az író barátjának, Lucien Daudet-nek ajándékozott 1913 végén.

A Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi tehetségkutató verseny mintegy ezer résztvevője közül kiválasztott 40 énekes július 21. és 26. között a prágai Nemzeti Színház történelmi épületének színpadán méri össze tudását. A zenei kíséretet az opera zenekara biztosítja Plácido Domingo vezényletével. A negyven résztvevő először három selejtező körben mérkőzik meg egymással, közülük tízen jutnak be a döntőbe, ahol öt kategóriában fogják értékelni az énekeseket. Az Operaliát korábban mások mellett London, Los Angeles, Párizs, Verona, Mexikóváros és Peking látta vendégül.

Az egri minaret világviszonylatban egyedülálló értéket képvisel: ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Állami támogatásból nemcsak a torony újult meg, hanem annak közvetlen környezetét is helyreállították. A beruházás több ütemben valósult meg. A torony ideiglenes megtámasztását, a régészeti feltárásokat és a falkutatást követően először az alapozás megerősítési munkálatai és az alsó burkolókövek cseréje, rekonstrukciója történt meg, majd a felső rész burkolatának javítása, a csúcsdísz és az erkély felújítása következett.

A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templomban ad adventi koncertet a Makám együttes december 22-én szombaton Ó, gyönyőrű éj címmel. Az est során Sík Sándor verseire készült dalok is elhangoznak. A zenekarban Krulik Zoltán mellett ezúttal Bede Sári és Magyar Bori (ének), Boros Attila (basszusgitár), Varga Bori (szaxofon), Szabó Árpád (hegedű), Gyulai Csaba (cajon és gadulka) szerepel. Közreműködik az örmény fúvós hangszert, a dudukot megszólaltató Juhász Endre, valamint Bálint Péter, aki az ausztrál őslakosok kürtjén, a didgeridoo-n játszik. A koncertről filmfelvétel készül.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma