IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.11.19
Végh Nóra

Az idén Prima Primissima Díjra jelölt, 20 éves Fonó Budai Zeneház megtántoríthatatlan lendülettel és új ötletekkel folytatja tovább munkáját. A frissen publikált és nagy népszerűségnek örvendő Budapest Folkfőváros című kisfilm történetéről, a WOMEX tapasztalatairól, lemezkiadásról és a Héttorony Fesztivál szervezéséről Horváth László igazgatót kérdeztük, aki arról is megnyugtatott bennünket, hogy felnőttkorban sem késő táncra perdülni.

A frissen publikált Budapest Folkfőváros című kisfilmetek hamar körbejárta az internetes világot, számos médium hírt adott róla, jó páran a közösségi felületeiken is büszke magyarként osztották meg. Jelenleg közel 120 ezren nézték meg. Mi a kezdeményezés háttere?

Sokat köszönhetünk Berecz István kollégánknak, művészeti vezetőnknek, ugyanis az ő fejében született meg a látomás és állt össze a forgatás menete. A filmet több lépcsőfokban raktuk egybe, a jó helyszínek, a koreográfia és a szereplők megválasztása is komoly feladat volt. Értelemszerűen a teljes szakmát nem lehet megszólítani, így elsősorban a Fonóhoz közel álló művészeket kértük fel, közülük is azokat, akik éppen ráértek akkor, Pesten tartózkodtak és hajlandóak voltak szerepelni (nevet). A filmet Mezei Áron forgatta, akivel már öt éve dolgozunk együtt. Egy fiatalos csapat lelkes munkája van a háttérben, és azt gondolom, olyan jól sikerült, hogy akár egy kulturális imázsfilmként is elkélne, ami megmutatja, hogy milyen energikus és szép a magyar tánc, a magyar zene. A kezdeményezést a Magyar Turizmus Zrt. is örömmel fogadta, sőt, jelezték felénk, hogy több város is átvenné. Így vélhetően még jó pár ezren láthatják. Sokan arra biztatnak bennünket, hogy más népművészeti eseményeket is próbáljunk meg flashmob szerűen közvetíteni. Mivel az internet világába is kitelepült a művészet, ezért fontos, hogy hitelesen és kreatívan mutassuk be tevékenységünket. Már az is szóba került, hogy az oktatásról és ikonikus előadók mindennapjairól is készítenénk majd hasonló filmet.


 


Sűrű hetek, hónapok állnak mögöttetek. Többek között a világ egyik legjelentősebb világzenei eseményének, a WOMEX kiemelt helyszínei és házigazdái között szerepeltetek.

A házigazda a Hangvető volt, mi pedig a népzenei kínálatot szolgáltattuk hozzá. Az volt az egyezség, hogy minél több magyar zenekart mutassunk be a nagyérdeműnek és a zsűrinek. Azt a 10 előadót, akik a 0. napon bemutatkozhattak, előselejtezés útján választottuk ki. Jó érzés volt hallani azokat a visszacsatolásokat, hogy remekül érezték magukat nálunk a külföldiek. A világzenei műfaj krémje, menedzserek, rádiós szakemberek, klubvezetők is érdeklődéssel figyeltek bennünket. Sikerült jó kapcsolatokat építenünk, a megkeresések, egyeztetések már zajlanak. Elég csak a kolleganőm asztalára néznem, ami tele van jobbnál jobb CD-kel. Egy bécsi fúvós zenekart például már biztosan szeretnénk meghívni. Úgy gondolom, friss és dinamikus volt nálunk a WOMEX, és Budapest méltóan tudta megvalósítani.


DPP_001k
Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója


Milyen visszajelzések érkeztek a külföldiek részéről?

Volt, aki mikor meglátta a Fonó standot, már messziről intett, hogy ő már 30-40 éve ismer minket (nevet). Mi most vagyunk 20 évesek, de ez valószínűleg azt jelentheti, hogy a tudatában már szinte örökidők óta létező magyar brandként élünk. Etnomuzikológusok is ellátogattak hozzánk, az említett személy például a török behatásokat vizsgálja.


BorbelyMihalyaFonoelott.fotoRomanPeter.k
Borbély Mihály a Fonó előtt, Fotó: Román Péter


A lemezkiadásban is élen jártok.

Ebben az évben 15 lemez jött ki, nem zsákbamacskát árulunk, pontosan kiszűrt, minőségi anyagokról van szó. Csak néhány példával élve Dresch Mihálynak, Lajkó Félixnek, vagy Herczku Áginak a Fonó nem mondhat nemet (nevet). Szerencsére nem a raktárra gyártunk, az albumokat csak úgy nyeli be a piac. Épp most jött meg a digitális elszámolásunk, már az előző negyedévünkhöz képest is 10 százalékos növekedést könyvelhetünk el. Ők biztosan még sokáig meghatározó részei lesznek a magyar kultúrának.


Lukacs_Jozsef_a_Fono_alapitoja
Lukács József, a Fonó alapítója


Milyen programokra járnak a legtöbben a Fonóba?

A szerdai táncházunk nagyon sikeres, több mint 200 fő látogatja folyamatosan, de ha csak az utóbbi időszakra gondolok vissza, nagyon népszerűek voltak a Berka táncházak, de a Makám lemezbemutató, Ferenczi Gyuri, illetve a Muzsikás/Budafolk koncert is teltházas volt. Ez számunkra is biztatás, hogy érdemes tovább folytatni hagyományainkat, sorozatainkat. Bátran állíthatom, hogy nincs szégyellnivalónk a látogatószámokat illetően, pláne, hogy minimális marketing költséggel dolgozunk.


Az évadnyitó sajtótájékoztatótokon kiemelten hangsúlyoztátok azt, hogy szeretnétek több fiatalt bevonzani. Ezzel kapcsolatban milyen terveitek vannak?

A fiatalok elsősorban az internetről tájékozódnak, ha programot keresnek, így ott is igyekszünk aktívan, izgalmasan jelen lenni. A táncházakban egyre több fiatalt látni. Nem az érdeklődés hiányáról van szó. Azonban arra is gondolni kell, hogy a pénztárca nagy úr, a legtöbben inkább ételre és italra költenek, valamint az olcsó szórakozási módokat keresik. Emellett az is közrejátszik, hogy nem vagyunk benne a belváros vérkeringésében. Ez nem úgy működik, hogy csak beugrunk fél órára, megnézzük, mi van, aztán tovább megyünk. Aki eljön ide, az legalább 2-3 órát itt tölt, de inkább többet, úgy van értelme. De nemcsak mi, más intézmények is gondban vannak ezzel, hogy mire vesznek a diákok jegyet, és ha szinte ingyen adjuk, még akkor sem biztos, hogy eljönnek. Vannak persze visszatérő látogatónk is, akik abszolút képben vannak a népzenével és a Fonó működésével. Ám mégis az a tendencia, hogy csak kisebb csoportokat sikerül bevonzani, a fiatalok pedig nagyobb masszákba olvadva mozdulnak meg. Attól függetlenül, hogy kiesünk a perifériából, nagy szónak tartom, hogy ennyien időt és energiát szakítanak arra, hogy ellátogassanak hozzánk. Ha a belvárosban lennénk, sokkal hatványozottabban tudnánk teljesíteni a küldetésünket.


tanchaz2.fotoTorokFerenc.k
Táncház a Fonóban, Fotó: Török Ferenc


Vannak már konkrét ötletek is a terjeszkedésre?

Igen, nem csak Pesten, hanem az egész országban, határontúli régiókban is elkelne egy-egy Fonó. Mindenhol a magyar értékekre fókuszálhatnánk, a népzene, az etnojazz, az igényes világzene, a gazdag bor és gasztro kínálat teheti majd teljessé ezen helyszíneket. Viszont „csupán” több pénzre lenne szükségünk a megvalósításhoz. Különböző pályázatok segíthetik majd a működést, de az elindításhoz a hazai legnagyobb mecénásra, az államra van szükség…


Ezek szerint népszerűek nálatok a táncos programok. Mit tanácsolnál az olyan felnőtteknek, akik még nem próbáltak néptáncolni, de szeretnének, csak félénkek?

Ez olyan, mint a sakk-tanfolyam, itt is megvan a kombinatorika, a kezdő, majd a haladó lépések. Valahol el kell kezdeni, de nálunk nem kell félni, mert nincsenek tabuk. A balra kettő, jobbra kettő után a közösségi érzés hamar tovább viszi az embereket. A tánc nincs zene nélkül. A magnó hallatán megtanult lépések pedig akkor nyernek csak igazán értelmet, ha megérkezik fél 9-kor a zenekar, és élőben indul be a buli (nevet). Hasonló elven működik, mint amikor megkel a tészta, gyúrni kell hozzá folyamatosan, de a végeredmény a fontos. A néptánc márpedig identitást adó életérzés. Mindenkinek, még a kétballábasoknak is van remény. Neves népzenészeink közül például jó néhányan autodidakta módon tanultak meg énekelni. Azt mondják, szorgalmas tanulás után bárkiből ki lehet facsarni valamilyen tiszta énekhangot.


tanchaz.fotoTorokFerenc.k
Táncház a Fonóban, Fotó: Török Ferenc


Mi a véleményed a mindennapi éneklésről?

Én úgy gondolom, hogy mindegy, mit, csak kezdjünk el valamit énekelni. Ha a magyar popdalokat szeretik a fiatalok, akkor azt, utána úgyis bele lehet csempészni egy-egy népdalt. Ha a rádiók több ilyet játszanának, biztosan népszerűbben lennének. Mi még úgy nőttünk fel, hogy kórusban énekeltünk és a mindennapi éneklés az életünk része volt. Szerintem ezáltal is csak a személyiségünket tudjuk fejleszteni.


CsikJanos.fotoRomanPeter.k
Csík János fellépés közben, Fotó: Román Péter


Nem mellesleg idén ünneplitek a 20. születésnapotokat és a Héttorony fesztivál aktív szervezői is vagytok.

Az idei évad sokszínűségét jól példázza, ha a Parno Graszt, a Tükrös, a Százcsávási banda vagy a tuvai Huun Huur Tu világhírű torokénekes november végi fellépésére gondolunk, amely a pásztori kultúra több száz éves hagyományát ápolja. Az eddigi koncertek is bizonyítják, hogy a folk nagyon erős színpadi képpel bíró produkció. A Héttorony fesztivállal pedig Makovecz Imre szellemiségét kívánjuk felidézni és kulturális tartalommal megtölteni, aki idén lenne 80 éves. Itt nem egy tömeges fesztiválról van szó, hanem inkább a gondolkodni vágyók egybegyűléséről. Aki belép ezekbe a csodálatos terekbe, abban biztosan kérdések merülnek majd fel. Ez nem a felületes, legurítom a sört és ennyitől jól érzem magamat kategória (nevet). A mozgalom nemcsak Budapesten érhető tetten, beutazzuk az egész Kárpát-medencét, miközben különleges tájszólásokat és gazdag kultúrákat ismerhetünk meg. Makovecz Pál, az építész fia, és Csernus Lőrinc, egykori munkatársa sokat segítenek a munkában. Kiváló az együttműködésünk, mivel ugyanazt az értékelvűséget képviseljük az építészetben, a zenében, a marketingben és a térlátásban is. Ha már fesztiválról beszélgetünk, nem titkolt szándékunk a Sziget Fesztivállal való kooperálás sem, amely által még közelebb tudnánk vinni a népzenei kultúrát a magyar és külföldi fiatalok számára egyaránt.


DPP_05
Horváth László a Fonó előtt


Hogyan fogadtátok a hírt, hogy jelöltek benneteket a Prima Primissima Díj népművészet és közművelődés kategóriájában?

A jelölés is azt bizonyítja, hogy országos brand vagyunk. Váratlanul ért minket a hír, de nagyon megtisztelőnek találjuk. Aki Prima jelölt, már az is nyertes. Az pedig külön büszkeség, hogy Csoóri Sándor mellett állhatunk, aki sok erőt adott az intézmény működésének. Mint mindenki, természetesen mi is igyekszünk kampányolni, ám úgyis a szavazók döntik el, mennyire szeretnek minket.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma