Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2015.11.19
Végh Nóra

Az idén Prima Primissima Díjra jelölt, 20 éves Fonó Budai Zeneház megtántoríthatatlan lendülettel és új ötletekkel folytatja tovább munkáját. A frissen publikált és nagy népszerűségnek örvendő Budapest Folkfőváros című kisfilm történetéről, a WOMEX tapasztalatairól, lemezkiadásról és a Héttorony Fesztivál szervezéséről Horváth László igazgatót kérdeztük, aki arról is megnyugtatott bennünket, hogy felnőttkorban sem késő táncra perdülni.

A frissen publikált Budapest Folkfőváros című kisfilmetek hamar körbejárta az internetes világot, számos médium hírt adott róla, jó páran a közösségi felületeiken is büszke magyarként osztották meg. Jelenleg közel 120 ezren nézték meg. Mi a kezdeményezés háttere?

Sokat köszönhetünk Berecz István kollégánknak, művészeti vezetőnknek, ugyanis az ő fejében született meg a látomás és állt össze a forgatás menete. A filmet több lépcsőfokban raktuk egybe, a jó helyszínek, a koreográfia és a szereplők megválasztása is komoly feladat volt. Értelemszerűen a teljes szakmát nem lehet megszólítani, így elsősorban a Fonóhoz közel álló művészeket kértük fel, közülük is azokat, akik éppen ráértek akkor, Pesten tartózkodtak és hajlandóak voltak szerepelni (nevet). A filmet Mezei Áron forgatta, akivel már öt éve dolgozunk együtt. Egy fiatalos csapat lelkes munkája van a háttérben, és azt gondolom, olyan jól sikerült, hogy akár egy kulturális imázsfilmként is elkélne, ami megmutatja, hogy milyen energikus és szép a magyar tánc, a magyar zene. A kezdeményezést a Magyar Turizmus Zrt. is örömmel fogadta, sőt, jelezték felénk, hogy több város is átvenné. Így vélhetően még jó pár ezren láthatják. Sokan arra biztatnak bennünket, hogy más népművészeti eseményeket is próbáljunk meg flashmob szerűen közvetíteni. Mivel az internet világába is kitelepült a művészet, ezért fontos, hogy hitelesen és kreatívan mutassuk be tevékenységünket. Már az is szóba került, hogy az oktatásról és ikonikus előadók mindennapjairól is készítenénk majd hasonló filmet.


 


Sűrű hetek, hónapok állnak mögöttetek. Többek között a világ egyik legjelentősebb világzenei eseményének, a WOMEX kiemelt helyszínei és házigazdái között szerepeltetek.

A házigazda a Hangvető volt, mi pedig a népzenei kínálatot szolgáltattuk hozzá. Az volt az egyezség, hogy minél több magyar zenekart mutassunk be a nagyérdeműnek és a zsűrinek. Azt a 10 előadót, akik a 0. napon bemutatkozhattak, előselejtezés útján választottuk ki. Jó érzés volt hallani azokat a visszacsatolásokat, hogy remekül érezték magukat nálunk a külföldiek. A világzenei műfaj krémje, menedzserek, rádiós szakemberek, klubvezetők is érdeklődéssel figyeltek bennünket. Sikerült jó kapcsolatokat építenünk, a megkeresések, egyeztetések már zajlanak. Elég csak a kolleganőm asztalára néznem, ami tele van jobbnál jobb CD-kel. Egy bécsi fúvós zenekart például már biztosan szeretnénk meghívni. Úgy gondolom, friss és dinamikus volt nálunk a WOMEX, és Budapest méltóan tudta megvalósítani.


DPP_001k
Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója


Milyen visszajelzések érkeztek a külföldiek részéről?

Volt, aki mikor meglátta a Fonó standot, már messziről intett, hogy ő már 30-40 éve ismer minket (nevet). Mi most vagyunk 20 évesek, de ez valószínűleg azt jelentheti, hogy a tudatában már szinte örökidők óta létező magyar brandként élünk. Etnomuzikológusok is ellátogattak hozzánk, az említett személy például a török behatásokat vizsgálja.


BorbelyMihalyaFonoelott.fotoRomanPeter.k
Borbély Mihály a Fonó előtt, Fotó: Román Péter


A lemezkiadásban is élen jártok.

Ebben az évben 15 lemez jött ki, nem zsákbamacskát árulunk, pontosan kiszűrt, minőségi anyagokról van szó. Csak néhány példával élve Dresch Mihálynak, Lajkó Félixnek, vagy Herczku Áginak a Fonó nem mondhat nemet (nevet). Szerencsére nem a raktárra gyártunk, az albumokat csak úgy nyeli be a piac. Épp most jött meg a digitális elszámolásunk, már az előző negyedévünkhöz képest is 10 százalékos növekedést könyvelhetünk el. Ők biztosan még sokáig meghatározó részei lesznek a magyar kultúrának.


Lukacs_Jozsef_a_Fono_alapitoja
Lukács József, a Fonó alapítója


Milyen programokra járnak a legtöbben a Fonóba?

A szerdai táncházunk nagyon sikeres, több mint 200 fő látogatja folyamatosan, de ha csak az utóbbi időszakra gondolok vissza, nagyon népszerűek voltak a Berka táncházak, de a Makám lemezbemutató, Ferenczi Gyuri, illetve a Muzsikás/Budafolk koncert is teltházas volt. Ez számunkra is biztatás, hogy érdemes tovább folytatni hagyományainkat, sorozatainkat. Bátran állíthatom, hogy nincs szégyellnivalónk a látogatószámokat illetően, pláne, hogy minimális marketing költséggel dolgozunk.


Az évadnyitó sajtótájékoztatótokon kiemelten hangsúlyoztátok azt, hogy szeretnétek több fiatalt bevonzani. Ezzel kapcsolatban milyen terveitek vannak?

A fiatalok elsősorban az internetről tájékozódnak, ha programot keresnek, így ott is igyekszünk aktívan, izgalmasan jelen lenni. A táncházakban egyre több fiatalt látni. Nem az érdeklődés hiányáról van szó. Azonban arra is gondolni kell, hogy a pénztárca nagy úr, a legtöbben inkább ételre és italra költenek, valamint az olcsó szórakozási módokat keresik. Emellett az is közrejátszik, hogy nem vagyunk benne a belváros vérkeringésében. Ez nem úgy működik, hogy csak beugrunk fél órára, megnézzük, mi van, aztán tovább megyünk. Aki eljön ide, az legalább 2-3 órát itt tölt, de inkább többet, úgy van értelme. De nemcsak mi, más intézmények is gondban vannak ezzel, hogy mire vesznek a diákok jegyet, és ha szinte ingyen adjuk, még akkor sem biztos, hogy eljönnek. Vannak persze visszatérő látogatónk is, akik abszolút képben vannak a népzenével és a Fonó működésével. Ám mégis az a tendencia, hogy csak kisebb csoportokat sikerül bevonzani, a fiatalok pedig nagyobb masszákba olvadva mozdulnak meg. Attól függetlenül, hogy kiesünk a perifériából, nagy szónak tartom, hogy ennyien időt és energiát szakítanak arra, hogy ellátogassanak hozzánk. Ha a belvárosban lennénk, sokkal hatványozottabban tudnánk teljesíteni a küldetésünket.


tanchaz2.fotoTorokFerenc.k
Táncház a Fonóban, Fotó: Török Ferenc


Vannak már konkrét ötletek is a terjeszkedésre?

Igen, nem csak Pesten, hanem az egész országban, határontúli régiókban is elkelne egy-egy Fonó. Mindenhol a magyar értékekre fókuszálhatnánk, a népzene, az etnojazz, az igényes világzene, a gazdag bor és gasztro kínálat teheti majd teljessé ezen helyszíneket. Viszont „csupán” több pénzre lenne szükségünk a megvalósításhoz. Különböző pályázatok segíthetik majd a működést, de az elindításhoz a hazai legnagyobb mecénásra, az államra van szükség…


Ezek szerint népszerűek nálatok a táncos programok. Mit tanácsolnál az olyan felnőtteknek, akik még nem próbáltak néptáncolni, de szeretnének, csak félénkek?

Ez olyan, mint a sakk-tanfolyam, itt is megvan a kombinatorika, a kezdő, majd a haladó lépések. Valahol el kell kezdeni, de nálunk nem kell félni, mert nincsenek tabuk. A balra kettő, jobbra kettő után a közösségi érzés hamar tovább viszi az embereket. A tánc nincs zene nélkül. A magnó hallatán megtanult lépések pedig akkor nyernek csak igazán értelmet, ha megérkezik fél 9-kor a zenekar, és élőben indul be a buli (nevet). Hasonló elven működik, mint amikor megkel a tészta, gyúrni kell hozzá folyamatosan, de a végeredmény a fontos. A néptánc márpedig identitást adó életérzés. Mindenkinek, még a kétballábasoknak is van remény. Neves népzenészeink közül például jó néhányan autodidakta módon tanultak meg énekelni. Azt mondják, szorgalmas tanulás után bárkiből ki lehet facsarni valamilyen tiszta énekhangot.


tanchaz.fotoTorokFerenc.k
Táncház a Fonóban, Fotó: Török Ferenc


Mi a véleményed a mindennapi éneklésről?

Én úgy gondolom, hogy mindegy, mit, csak kezdjünk el valamit énekelni. Ha a magyar popdalokat szeretik a fiatalok, akkor azt, utána úgyis bele lehet csempészni egy-egy népdalt. Ha a rádiók több ilyet játszanának, biztosan népszerűbben lennének. Mi még úgy nőttünk fel, hogy kórusban énekeltünk és a mindennapi éneklés az életünk része volt. Szerintem ezáltal is csak a személyiségünket tudjuk fejleszteni.


CsikJanos.fotoRomanPeter.k
Csík János fellépés közben, Fotó: Román Péter


Nem mellesleg idén ünneplitek a 20. születésnapotokat és a Héttorony fesztivál aktív szervezői is vagytok.

Az idei évad sokszínűségét jól példázza, ha a Parno Graszt, a Tükrös, a Százcsávási banda vagy a tuvai Huun Huur Tu világhírű torokénekes november végi fellépésére gondolunk, amely a pásztori kultúra több száz éves hagyományát ápolja. Az eddigi koncertek is bizonyítják, hogy a folk nagyon erős színpadi képpel bíró produkció. A Héttorony fesztivállal pedig Makovecz Imre szellemiségét kívánjuk felidézni és kulturális tartalommal megtölteni, aki idén lenne 80 éves. Itt nem egy tömeges fesztiválról van szó, hanem inkább a gondolkodni vágyók egybegyűléséről. Aki belép ezekbe a csodálatos terekbe, abban biztosan kérdések merülnek majd fel. Ez nem a felületes, legurítom a sört és ennyitől jól érzem magamat kategória (nevet). A mozgalom nemcsak Budapesten érhető tetten, beutazzuk az egész Kárpát-medencét, miközben különleges tájszólásokat és gazdag kultúrákat ismerhetünk meg. Makovecz Pál, az építész fia, és Csernus Lőrinc, egykori munkatársa sokat segítenek a munkában. Kiváló az együttműködésünk, mivel ugyanazt az értékelvűséget képviseljük az építészetben, a zenében, a marketingben és a térlátásban is. Ha már fesztiválról beszélgetünk, nem titkolt szándékunk a Sziget Fesztivállal való kooperálás sem, amely által még közelebb tudnánk vinni a népzenei kultúrát a magyar és külföldi fiatalok számára egyaránt.


DPP_05
Horváth László a Fonó előtt


Hogyan fogadtátok a hírt, hogy jelöltek benneteket a Prima Primissima Díj népművészet és közművelődés kategóriájában?

A jelölés is azt bizonyítja, hogy országos brand vagyunk. Váratlanul ért minket a hír, de nagyon megtisztelőnek találjuk. Aki Prima jelölt, már az is nyertes. Az pedig külön büszkeség, hogy Csoóri Sándor mellett állhatunk, aki sok erőt adott az intézmény működésének. Mint mindenki, természetesen mi is igyekszünk kampányolni, ám úgyis a szavazók döntik el, mennyire szeretnek minket.

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma