2015.11.19
Végh Nóra

Az idén Prima Primissima Díjra jelölt, 20 éves Fonó Budai Zeneház megtántoríthatatlan lendülettel és új ötletekkel folytatja tovább munkáját. A frissen publikált és nagy népszerűségnek örvendő Budapest Folkfőváros című kisfilm történetéről, a WOMEX tapasztalatairól, lemezkiadásról és a Héttorony Fesztivál szervezéséről Horváth László igazgatót kérdeztük, aki arról is megnyugtatott bennünket, hogy felnőttkorban sem késő táncra perdülni.

A frissen publikált Budapest Folkfőváros című kisfilmetek hamar körbejárta az internetes világot, számos médium hírt adott róla, jó páran a közösségi felületeiken is büszke magyarként osztották meg. Jelenleg közel 120 ezren nézték meg. Mi a kezdeményezés háttere?

Sokat köszönhetünk Berecz István kollégánknak, művészeti vezetőnknek, ugyanis az ő fejében született meg a látomás és állt össze a forgatás menete. A filmet több lépcsőfokban raktuk egybe, a jó helyszínek, a koreográfia és a szereplők megválasztása is komoly feladat volt. Értelemszerűen a teljes szakmát nem lehet megszólítani, így elsősorban a Fonóhoz közel álló művészeket kértük fel, közülük is azokat, akik éppen ráértek akkor, Pesten tartózkodtak és hajlandóak voltak szerepelni (nevet). A filmet Mezei Áron forgatta, akivel már öt éve dolgozunk együtt. Egy fiatalos csapat lelkes munkája van a háttérben, és azt gondolom, olyan jól sikerült, hogy akár egy kulturális imázsfilmként is elkélne, ami megmutatja, hogy milyen energikus és szép a magyar tánc, a magyar zene. A kezdeményezést a Magyar Turizmus Zrt. is örömmel fogadta, sőt, jelezték felénk, hogy több város is átvenné. Így vélhetően még jó pár ezren láthatják. Sokan arra biztatnak bennünket, hogy más népművészeti eseményeket is próbáljunk meg flashmob szerűen közvetíteni. Mivel az internet világába is kitelepült a művészet, ezért fontos, hogy hitelesen és kreatívan mutassuk be tevékenységünket. Már az is szóba került, hogy az oktatásról és ikonikus előadók mindennapjairól is készítenénk majd hasonló filmet.


 


Sűrű hetek, hónapok állnak mögöttetek. Többek között a világ egyik legjelentősebb világzenei eseményének, a WOMEX kiemelt helyszínei és házigazdái között szerepeltetek.

A házigazda a Hangvető volt, mi pedig a népzenei kínálatot szolgáltattuk hozzá. Az volt az egyezség, hogy minél több magyar zenekart mutassunk be a nagyérdeműnek és a zsűrinek. Azt a 10 előadót, akik a 0. napon bemutatkozhattak, előselejtezés útján választottuk ki. Jó érzés volt hallani azokat a visszacsatolásokat, hogy remekül érezték magukat nálunk a külföldiek. A világzenei műfaj krémje, menedzserek, rádiós szakemberek, klubvezetők is érdeklődéssel figyeltek bennünket. Sikerült jó kapcsolatokat építenünk, a megkeresések, egyeztetések már zajlanak. Elég csak a kolleganőm asztalára néznem, ami tele van jobbnál jobb CD-kel. Egy bécsi fúvós zenekart például már biztosan szeretnénk meghívni. Úgy gondolom, friss és dinamikus volt nálunk a WOMEX, és Budapest méltóan tudta megvalósítani.


DPP_001k
Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója


Milyen visszajelzések érkeztek a külföldiek részéről?

Volt, aki mikor meglátta a Fonó standot, már messziről intett, hogy ő már 30-40 éve ismer minket (nevet). Mi most vagyunk 20 évesek, de ez valószínűleg azt jelentheti, hogy a tudatában már szinte örökidők óta létező magyar brandként élünk. Etnomuzikológusok is ellátogattak hozzánk, az említett személy például a török behatásokat vizsgálja.


BorbelyMihalyaFonoelott.fotoRomanPeter.k
Borbély Mihály a Fonó előtt, Fotó: Román Péter


A lemezkiadásban is élen jártok.

Ebben az évben 15 lemez jött ki, nem zsákbamacskát árulunk, pontosan kiszűrt, minőségi anyagokról van szó. Csak néhány példával élve Dresch Mihálynak, Lajkó Félixnek, vagy Herczku Áginak a Fonó nem mondhat nemet (nevet). Szerencsére nem a raktárra gyártunk, az albumokat csak úgy nyeli be a piac. Épp most jött meg a digitális elszámolásunk, már az előző negyedévünkhöz képest is 10 százalékos növekedést könyvelhetünk el. Ők biztosan még sokáig meghatározó részei lesznek a magyar kultúrának.


Lukacs_Jozsef_a_Fono_alapitoja
Lukács József, a Fonó alapítója


Milyen programokra járnak a legtöbben a Fonóba?

A szerdai táncházunk nagyon sikeres, több mint 200 fő látogatja folyamatosan, de ha csak az utóbbi időszakra gondolok vissza, nagyon népszerűek voltak a Berka táncházak, de a Makám lemezbemutató, Ferenczi Gyuri, illetve a Muzsikás/Budafolk koncert is teltházas volt. Ez számunkra is biztatás, hogy érdemes tovább folytatni hagyományainkat, sorozatainkat. Bátran állíthatom, hogy nincs szégyellnivalónk a látogatószámokat illetően, pláne, hogy minimális marketing költséggel dolgozunk.


Az évadnyitó sajtótájékoztatótokon kiemelten hangsúlyoztátok azt, hogy szeretnétek több fiatalt bevonzani. Ezzel kapcsolatban milyen terveitek vannak?

A fiatalok elsősorban az internetről tájékozódnak, ha programot keresnek, így ott is igyekszünk aktívan, izgalmasan jelen lenni. A táncházakban egyre több fiatalt látni. Nem az érdeklődés hiányáról van szó. Azonban arra is gondolni kell, hogy a pénztárca nagy úr, a legtöbben inkább ételre és italra költenek, valamint az olcsó szórakozási módokat keresik. Emellett az is közrejátszik, hogy nem vagyunk benne a belváros vérkeringésében. Ez nem úgy működik, hogy csak beugrunk fél órára, megnézzük, mi van, aztán tovább megyünk. Aki eljön ide, az legalább 2-3 órát itt tölt, de inkább többet, úgy van értelme. De nemcsak mi, más intézmények is gondban vannak ezzel, hogy mire vesznek a diákok jegyet, és ha szinte ingyen adjuk, még akkor sem biztos, hogy eljönnek. Vannak persze visszatérő látogatónk is, akik abszolút képben vannak a népzenével és a Fonó működésével. Ám mégis az a tendencia, hogy csak kisebb csoportokat sikerül bevonzani, a fiatalok pedig nagyobb masszákba olvadva mozdulnak meg. Attól függetlenül, hogy kiesünk a perifériából, nagy szónak tartom, hogy ennyien időt és energiát szakítanak arra, hogy ellátogassanak hozzánk. Ha a belvárosban lennénk, sokkal hatványozottabban tudnánk teljesíteni a küldetésünket.


tanchaz2.fotoTorokFerenc.k
Táncház a Fonóban, Fotó: Török Ferenc


Vannak már konkrét ötletek is a terjeszkedésre?

Igen, nem csak Pesten, hanem az egész országban, határontúli régiókban is elkelne egy-egy Fonó. Mindenhol a magyar értékekre fókuszálhatnánk, a népzene, az etnojazz, az igényes világzene, a gazdag bor és gasztro kínálat teheti majd teljessé ezen helyszíneket. Viszont „csupán” több pénzre lenne szükségünk a megvalósításhoz. Különböző pályázatok segíthetik majd a működést, de az elindításhoz a hazai legnagyobb mecénásra, az államra van szükség…


Ezek szerint népszerűek nálatok a táncos programok. Mit tanácsolnál az olyan felnőtteknek, akik még nem próbáltak néptáncolni, de szeretnének, csak félénkek?

Ez olyan, mint a sakk-tanfolyam, itt is megvan a kombinatorika, a kezdő, majd a haladó lépések. Valahol el kell kezdeni, de nálunk nem kell félni, mert nincsenek tabuk. A balra kettő, jobbra kettő után a közösségi érzés hamar tovább viszi az embereket. A tánc nincs zene nélkül. A magnó hallatán megtanult lépések pedig akkor nyernek csak igazán értelmet, ha megérkezik fél 9-kor a zenekar, és élőben indul be a buli (nevet). Hasonló elven működik, mint amikor megkel a tészta, gyúrni kell hozzá folyamatosan, de a végeredmény a fontos. A néptánc márpedig identitást adó életérzés. Mindenkinek, még a kétballábasoknak is van remény. Neves népzenészeink közül például jó néhányan autodidakta módon tanultak meg énekelni. Azt mondják, szorgalmas tanulás után bárkiből ki lehet facsarni valamilyen tiszta énekhangot.


tanchaz.fotoTorokFerenc.k
Táncház a Fonóban, Fotó: Török Ferenc


Mi a véleményed a mindennapi éneklésről?

Én úgy gondolom, hogy mindegy, mit, csak kezdjünk el valamit énekelni. Ha a magyar popdalokat szeretik a fiatalok, akkor azt, utána úgyis bele lehet csempészni egy-egy népdalt. Ha a rádiók több ilyet játszanának, biztosan népszerűbben lennének. Mi még úgy nőttünk fel, hogy kórusban énekeltünk és a mindennapi éneklés az életünk része volt. Szerintem ezáltal is csak a személyiségünket tudjuk fejleszteni.


CsikJanos.fotoRomanPeter.k
Csík János fellépés közben, Fotó: Román Péter


Nem mellesleg idén ünneplitek a 20. születésnapotokat és a Héttorony fesztivál aktív szervezői is vagytok.

Az idei évad sokszínűségét jól példázza, ha a Parno Graszt, a Tükrös, a Százcsávási banda vagy a tuvai Huun Huur Tu világhírű torokénekes november végi fellépésére gondolunk, amely a pásztori kultúra több száz éves hagyományát ápolja. Az eddigi koncertek is bizonyítják, hogy a folk nagyon erős színpadi képpel bíró produkció. A Héttorony fesztivállal pedig Makovecz Imre szellemiségét kívánjuk felidézni és kulturális tartalommal megtölteni, aki idén lenne 80 éves. Itt nem egy tömeges fesztiválról van szó, hanem inkább a gondolkodni vágyók egybegyűléséről. Aki belép ezekbe a csodálatos terekbe, abban biztosan kérdések merülnek majd fel. Ez nem a felületes, legurítom a sört és ennyitől jól érzem magamat kategória (nevet). A mozgalom nemcsak Budapesten érhető tetten, beutazzuk az egész Kárpát-medencét, miközben különleges tájszólásokat és gazdag kultúrákat ismerhetünk meg. Makovecz Pál, az építész fia, és Csernus Lőrinc, egykori munkatársa sokat segítenek a munkában. Kiváló az együttműködésünk, mivel ugyanazt az értékelvűséget képviseljük az építészetben, a zenében, a marketingben és a térlátásban is. Ha már fesztiválról beszélgetünk, nem titkolt szándékunk a Sziget Fesztivállal való kooperálás sem, amely által még közelebb tudnánk vinni a népzenei kultúrát a magyar és külföldi fiatalok számára egyaránt.


DPP_05
Horváth László a Fonó előtt


Hogyan fogadtátok a hírt, hogy jelöltek benneteket a Prima Primissima Díj népművészet és közművelődés kategóriájában?

A jelölés is azt bizonyítja, hogy országos brand vagyunk. Váratlanul ért minket a hír, de nagyon megtisztelőnek találjuk. Aki Prima jelölt, már az is nyertes. Az pedig külön büszkeség, hogy Csoóri Sándor mellett állhatunk, aki sok erőt adott az intézmény működésének. Mint mindenki, természetesen mi is igyekszünk kampányolni, ám úgyis a szavazók döntik el, mennyire szeretnek minket.

Pecs1_masolata

2018.09.26

Pécs lesz a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából október 7-én országszerte megrendezendő Fesztiválok fesztiválja elnevezésű programsorozat központi helyszíne. A baranyai megyeszékhelyen az alkalomból családi fesztivált és gálát rendeznek, de koncertet ad többek között az Apacuka zenekar és Szalóki Ági is.

42202491_1852967491425827_1752762946473164800_n

2018.09.25

Fennállásának huszadik évét ünnepli a Falk Miksa utcában található Virág Judit Galéria, amely első aukcióját 1998. október 5-én tartotta a Budapest Kongresszusi Központban. Az évforduló alkalmából idén szintén október 5-én tartják meg a jubileumi aukciójukat, amelyen 212 tétel, köztük számos hazai nagymester remekműve szerepel.

margo_2018_3nap_valuska-30504_nyomdai_

2018.09.25

Negyven kiadó mutatja be legfrissebb köteteit a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron október 18. és 21. között a Várkert Bazárban, ahol számos népszerű külföldi író is bemutatkozik. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként szervezett esemény négy helyszínén egymást követik az irodalmi programok.

A pszichiátriai betegekkel szembeni előítéletek leküzdéséért festenek együtt mentálisan beteg és egészséges emberek szeptember 28-án és 29-én a Moravcsik Alapítvány és a Budapest Art Brut Galéria által közösen megrendezett PsychArt24 Művészeti Maratonon a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ aulájában. A művészeti maratont követően egy szakmai zsűri válogatja ki azokat a képeket, amelyeket december elejétől lehet megnézni a Budapest Art Brut Galériában, majd a tárlat később több vidéki nagyvárosban is bemutatkozik.

A Debreceni Egyetem (DE) az idén már 12. alkalommal csatlakozik a Kutatók éjszakájához. Ezúttal három városban – Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény –, 15 helyszínen, mintegy 120 programmal várják az érdeklődőket. A programokba az egyetem szinte valamennyi egysége bekapcsolódik, az idén centenáriumát ünneplő általános orvostudományi kar pedig kiemelkedő programokkal készül a szeptember 28-ai eseményre.

A 27 éves Darja Parhomenko győzött a bukaresti George Enescu klasszikus zenei nemzetközi verseny zongora kategóriájában! A fiatal orosz zongoraművész szoros küzdelmet vívott a második helyezettel, Daumants Liepinssel. A szeptember 1. és 23. között lezajlott George Enescu Versenyen 39 országból 270 fiatal művész vett részt, akiket mintegy 400 jelentkező közül választottak ki.

Johann Sebastian Bach orgonaművei szólalnak meg a Hold utcai református templom új orgonáján a Violin Travel sorozat őszi-téli szezonjában október 12-től újabb hét koncerten Budapesten. A közismert művek mellett az itthon ritkábban hallható darabok is megszólalnak Fassang László, Christoph Bossert (Németország), Benjamin Steens (Belgium), Vincent Thévenaz (Svájc), Szatmáry Zsigmond, Szabó Balázs és Mészáros Máté Zsolt tolmácsolásában.

Négy bemutatót tervez az új évadban a Kolozsvári Magyar Opera, amely továbbra is a ritkán játszott művekre összpontosít. Az évad első bemutatója november 15-én lesz: Giuseppe Verdi Otello című operáját Albu István állítja színpadra. Karácsony után, december 27-én Maurice Ravel két egyfelvonásosát, a Pásztorórát, valamint A gyermek és a varázslatok című operát mutatja be a társulat Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében. Országos bemutató lesz Giacomo Puccini A fecske című operájának áprilisi premierje Anger Ferenc rendezésében. Az évadot Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának premierjével zárja a társulat, amelyet Szabó Emese rendez.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma