NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2015.11.19
Végh Nóra

Az idén Prima Primissima Díjra jelölt, 20 éves Fonó Budai Zeneház megtántoríthatatlan lendülettel és új ötletekkel folytatja tovább munkáját. A frissen publikált és nagy népszerűségnek örvendő Budapest Folkfőváros című kisfilm történetéről, a WOMEX tapasztalatairól, lemezkiadásról és a Héttorony Fesztivál szervezéséről Horváth László igazgatót kérdeztük, aki arról is megnyugtatott bennünket, hogy felnőttkorban sem késő táncra perdülni.

A frissen publikált Budapest Folkfőváros című kisfilmetek hamar körbejárta az internetes világot, számos médium hírt adott róla, jó páran a közösségi felületeiken is büszke magyarként osztották meg. Jelenleg közel 120 ezren nézték meg. Mi a kezdeményezés háttere?

Sokat köszönhetünk Berecz István kollégánknak, művészeti vezetőnknek, ugyanis az ő fejében született meg a látomás és állt össze a forgatás menete. A filmet több lépcsőfokban raktuk egybe, a jó helyszínek, a koreográfia és a szereplők megválasztása is komoly feladat volt. Értelemszerűen a teljes szakmát nem lehet megszólítani, így elsősorban a Fonóhoz közel álló művészeket kértük fel, közülük is azokat, akik éppen ráértek akkor, Pesten tartózkodtak és hajlandóak voltak szerepelni (nevet). A filmet Mezei Áron forgatta, akivel már öt éve dolgozunk együtt. Egy fiatalos csapat lelkes munkája van a háttérben, és azt gondolom, olyan jól sikerült, hogy akár egy kulturális imázsfilmként is elkélne, ami megmutatja, hogy milyen energikus és szép a magyar tánc, a magyar zene. A kezdeményezést a Magyar Turizmus Zrt. is örömmel fogadta, sőt, jelezték felénk, hogy több város is átvenné. Így vélhetően még jó pár ezren láthatják. Sokan arra biztatnak bennünket, hogy más népművészeti eseményeket is próbáljunk meg flashmob szerűen közvetíteni. Mivel az internet világába is kitelepült a művészet, ezért fontos, hogy hitelesen és kreatívan mutassuk be tevékenységünket. Már az is szóba került, hogy az oktatásról és ikonikus előadók mindennapjairól is készítenénk majd hasonló filmet.


 


Sűrű hetek, hónapok állnak mögöttetek. Többek között a világ egyik legjelentősebb világzenei eseményének, a WOMEX kiemelt helyszínei és házigazdái között szerepeltetek.

A házigazda a Hangvető volt, mi pedig a népzenei kínálatot szolgáltattuk hozzá. Az volt az egyezség, hogy minél több magyar zenekart mutassunk be a nagyérdeműnek és a zsűrinek. Azt a 10 előadót, akik a 0. napon bemutatkozhattak, előselejtezés útján választottuk ki. Jó érzés volt hallani azokat a visszacsatolásokat, hogy remekül érezték magukat nálunk a külföldiek. A világzenei műfaj krémje, menedzserek, rádiós szakemberek, klubvezetők is érdeklődéssel figyeltek bennünket. Sikerült jó kapcsolatokat építenünk, a megkeresések, egyeztetések már zajlanak. Elég csak a kolleganőm asztalára néznem, ami tele van jobbnál jobb CD-kel. Egy bécsi fúvós zenekart például már biztosan szeretnénk meghívni. Úgy gondolom, friss és dinamikus volt nálunk a WOMEX, és Budapest méltóan tudta megvalósítani.


DPP_001k
Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója


Milyen visszajelzések érkeztek a külföldiek részéről?

Volt, aki mikor meglátta a Fonó standot, már messziről intett, hogy ő már 30-40 éve ismer minket (nevet). Mi most vagyunk 20 évesek, de ez valószínűleg azt jelentheti, hogy a tudatában már szinte örökidők óta létező magyar brandként élünk. Etnomuzikológusok is ellátogattak hozzánk, az említett személy például a török behatásokat vizsgálja.


BorbelyMihalyaFonoelott.fotoRomanPeter.k
Borbély Mihály a Fonó előtt, Fotó: Román Péter


A lemezkiadásban is élen jártok.

Ebben az évben 15 lemez jött ki, nem zsákbamacskát árulunk, pontosan kiszűrt, minőségi anyagokról van szó. Csak néhány példával élve Dresch Mihálynak, Lajkó Félixnek, vagy Herczku Áginak a Fonó nem mondhat nemet (nevet). Szerencsére nem a raktárra gyártunk, az albumokat csak úgy nyeli be a piac. Épp most jött meg a digitális elszámolásunk, már az előző negyedévünkhöz képest is 10 százalékos növekedést könyvelhetünk el. Ők biztosan még sokáig meghatározó részei lesznek a magyar kultúrának.


Lukacs_Jozsef_a_Fono_alapitoja
Lukács József, a Fonó alapítója


Milyen programokra járnak a legtöbben a Fonóba?

A szerdai táncházunk nagyon sikeres, több mint 200 fő látogatja folyamatosan, de ha csak az utóbbi időszakra gondolok vissza, nagyon népszerűek voltak a Berka táncházak, de a Makám lemezbemutató, Ferenczi Gyuri, illetve a Muzsikás/Budafolk koncert is teltházas volt. Ez számunkra is biztatás, hogy érdemes tovább folytatni hagyományainkat, sorozatainkat. Bátran állíthatom, hogy nincs szégyellnivalónk a látogatószámokat illetően, pláne, hogy minimális marketing költséggel dolgozunk.


Az évadnyitó sajtótájékoztatótokon kiemelten hangsúlyoztátok azt, hogy szeretnétek több fiatalt bevonzani. Ezzel kapcsolatban milyen terveitek vannak?

A fiatalok elsősorban az internetről tájékozódnak, ha programot keresnek, így ott is igyekszünk aktívan, izgalmasan jelen lenni. A táncházakban egyre több fiatalt látni. Nem az érdeklődés hiányáról van szó. Azonban arra is gondolni kell, hogy a pénztárca nagy úr, a legtöbben inkább ételre és italra költenek, valamint az olcsó szórakozási módokat keresik. Emellett az is közrejátszik, hogy nem vagyunk benne a belváros vérkeringésében. Ez nem úgy működik, hogy csak beugrunk fél órára, megnézzük, mi van, aztán tovább megyünk. Aki eljön ide, az legalább 2-3 órát itt tölt, de inkább többet, úgy van értelme. De nemcsak mi, más intézmények is gondban vannak ezzel, hogy mire vesznek a diákok jegyet, és ha szinte ingyen adjuk, még akkor sem biztos, hogy eljönnek. Vannak persze visszatérő látogatónk is, akik abszolút képben vannak a népzenével és a Fonó működésével. Ám mégis az a tendencia, hogy csak kisebb csoportokat sikerül bevonzani, a fiatalok pedig nagyobb masszákba olvadva mozdulnak meg. Attól függetlenül, hogy kiesünk a perifériából, nagy szónak tartom, hogy ennyien időt és energiát szakítanak arra, hogy ellátogassanak hozzánk. Ha a belvárosban lennénk, sokkal hatványozottabban tudnánk teljesíteni a küldetésünket.


tanchaz2.fotoTorokFerenc.k
Táncház a Fonóban, Fotó: Török Ferenc


Vannak már konkrét ötletek is a terjeszkedésre?

Igen, nem csak Pesten, hanem az egész országban, határontúli régiókban is elkelne egy-egy Fonó. Mindenhol a magyar értékekre fókuszálhatnánk, a népzene, az etnojazz, az igényes világzene, a gazdag bor és gasztro kínálat teheti majd teljessé ezen helyszíneket. Viszont „csupán” több pénzre lenne szükségünk a megvalósításhoz. Különböző pályázatok segíthetik majd a működést, de az elindításhoz a hazai legnagyobb mecénásra, az államra van szükség…


Ezek szerint népszerűek nálatok a táncos programok. Mit tanácsolnál az olyan felnőtteknek, akik még nem próbáltak néptáncolni, de szeretnének, csak félénkek?

Ez olyan, mint a sakk-tanfolyam, itt is megvan a kombinatorika, a kezdő, majd a haladó lépések. Valahol el kell kezdeni, de nálunk nem kell félni, mert nincsenek tabuk. A balra kettő, jobbra kettő után a közösségi érzés hamar tovább viszi az embereket. A tánc nincs zene nélkül. A magnó hallatán megtanult lépések pedig akkor nyernek csak igazán értelmet, ha megérkezik fél 9-kor a zenekar, és élőben indul be a buli (nevet). Hasonló elven működik, mint amikor megkel a tészta, gyúrni kell hozzá folyamatosan, de a végeredmény a fontos. A néptánc márpedig identitást adó életérzés. Mindenkinek, még a kétballábasoknak is van remény. Neves népzenészeink közül például jó néhányan autodidakta módon tanultak meg énekelni. Azt mondják, szorgalmas tanulás után bárkiből ki lehet facsarni valamilyen tiszta énekhangot.


tanchaz.fotoTorokFerenc.k
Táncház a Fonóban, Fotó: Török Ferenc


Mi a véleményed a mindennapi éneklésről?

Én úgy gondolom, hogy mindegy, mit, csak kezdjünk el valamit énekelni. Ha a magyar popdalokat szeretik a fiatalok, akkor azt, utána úgyis bele lehet csempészni egy-egy népdalt. Ha a rádiók több ilyet játszanának, biztosan népszerűbben lennének. Mi még úgy nőttünk fel, hogy kórusban énekeltünk és a mindennapi éneklés az életünk része volt. Szerintem ezáltal is csak a személyiségünket tudjuk fejleszteni.


CsikJanos.fotoRomanPeter.k
Csík János fellépés közben, Fotó: Román Péter


Nem mellesleg idén ünneplitek a 20. születésnapotokat és a Héttorony fesztivál aktív szervezői is vagytok.

Az idei évad sokszínűségét jól példázza, ha a Parno Graszt, a Tükrös, a Százcsávási banda vagy a tuvai Huun Huur Tu világhírű torokénekes november végi fellépésére gondolunk, amely a pásztori kultúra több száz éves hagyományát ápolja. Az eddigi koncertek is bizonyítják, hogy a folk nagyon erős színpadi képpel bíró produkció. A Héttorony fesztivállal pedig Makovecz Imre szellemiségét kívánjuk felidézni és kulturális tartalommal megtölteni, aki idén lenne 80 éves. Itt nem egy tömeges fesztiválról van szó, hanem inkább a gondolkodni vágyók egybegyűléséről. Aki belép ezekbe a csodálatos terekbe, abban biztosan kérdések merülnek majd fel. Ez nem a felületes, legurítom a sört és ennyitől jól érzem magamat kategória (nevet). A mozgalom nemcsak Budapesten érhető tetten, beutazzuk az egész Kárpát-medencét, miközben különleges tájszólásokat és gazdag kultúrákat ismerhetünk meg. Makovecz Pál, az építész fia, és Csernus Lőrinc, egykori munkatársa sokat segítenek a munkában. Kiváló az együttműködésünk, mivel ugyanazt az értékelvűséget képviseljük az építészetben, a zenében, a marketingben és a térlátásban is. Ha már fesztiválról beszélgetünk, nem titkolt szándékunk a Sziget Fesztivállal való kooperálás sem, amely által még közelebb tudnánk vinni a népzenei kultúrát a magyar és külföldi fiatalok számára egyaránt.


DPP_05
Horváth László a Fonó előtt


Hogyan fogadtátok a hírt, hogy jelöltek benneteket a Prima Primissima Díj népművészet és közművelődés kategóriájában?

A jelölés is azt bizonyítja, hogy országos brand vagyunk. Váratlanul ért minket a hír, de nagyon megtisztelőnek találjuk. Aki Prima jelölt, már az is nyertes. Az pedig külön büszkeség, hogy Csoóri Sándor mellett állhatunk, aki sok erőt adott az intézmény működésének. Mint mindenki, természetesen mi is igyekszünk kampányolni, ám úgyis a szavazók döntik el, mennyire szeretnek minket.

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma