2015.11.19
Végh Nóra

Az idén Prima Primissima Díjra jelölt, 20 éves Fonó Budai Zeneház megtántoríthatatlan lendülettel és új ötletekkel folytatja tovább munkáját. A frissen publikált és nagy népszerűségnek örvendő Budapest Folkfőváros című kisfilm történetéről, a WOMEX tapasztalatairól, lemezkiadásról és a Héttorony Fesztivál szervezéséről Horváth László igazgatót kérdeztük, aki arról is megnyugtatott bennünket, hogy felnőttkorban sem késő táncra perdülni.

A frissen publikált Budapest Folkfőváros című kisfilmetek hamar körbejárta az internetes világot, számos médium hírt adott róla, jó páran a közösségi felületeiken is büszke magyarként osztották meg. Jelenleg közel 120 ezren nézték meg. Mi a kezdeményezés háttere?

Sokat köszönhetünk Berecz István kollégánknak, művészeti vezetőnknek, ugyanis az ő fejében született meg a látomás és állt össze a forgatás menete. A filmet több lépcsőfokban raktuk egybe, a jó helyszínek, a koreográfia és a szereplők megválasztása is komoly feladat volt. Értelemszerűen a teljes szakmát nem lehet megszólítani, így elsősorban a Fonóhoz közel álló művészeket kértük fel, közülük is azokat, akik éppen ráértek akkor, Pesten tartózkodtak és hajlandóak voltak szerepelni (nevet). A filmet Mezei Áron forgatta, akivel már öt éve dolgozunk együtt. Egy fiatalos csapat lelkes munkája van a háttérben, és azt gondolom, olyan jól sikerült, hogy akár egy kulturális imázsfilmként is elkélne, ami megmutatja, hogy milyen energikus és szép a magyar tánc, a magyar zene. A kezdeményezést a Magyar Turizmus Zrt. is örömmel fogadta, sőt, jelezték felénk, hogy több város is átvenné. Így vélhetően még jó pár ezren láthatják. Sokan arra biztatnak bennünket, hogy más népművészeti eseményeket is próbáljunk meg flashmob szerűen közvetíteni. Mivel az internet világába is kitelepült a művészet, ezért fontos, hogy hitelesen és kreatívan mutassuk be tevékenységünket. Már az is szóba került, hogy az oktatásról és ikonikus előadók mindennapjairól is készítenénk majd hasonló filmet.


 


Sűrű hetek, hónapok állnak mögöttetek. Többek között a világ egyik legjelentősebb világzenei eseményének, a WOMEX kiemelt helyszínei és házigazdái között szerepeltetek.

A házigazda a Hangvető volt, mi pedig a népzenei kínálatot szolgáltattuk hozzá. Az volt az egyezség, hogy minél több magyar zenekart mutassunk be a nagyérdeműnek és a zsűrinek. Azt a 10 előadót, akik a 0. napon bemutatkozhattak, előselejtezés útján választottuk ki. Jó érzés volt hallani azokat a visszacsatolásokat, hogy remekül érezték magukat nálunk a külföldiek. A világzenei műfaj krémje, menedzserek, rádiós szakemberek, klubvezetők is érdeklődéssel figyeltek bennünket. Sikerült jó kapcsolatokat építenünk, a megkeresések, egyeztetések már zajlanak. Elég csak a kolleganőm asztalára néznem, ami tele van jobbnál jobb CD-kel. Egy bécsi fúvós zenekart például már biztosan szeretnénk meghívni. Úgy gondolom, friss és dinamikus volt nálunk a WOMEX, és Budapest méltóan tudta megvalósítani.


DPP_001k
Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója


Milyen visszajelzések érkeztek a külföldiek részéről?

Volt, aki mikor meglátta a Fonó standot, már messziről intett, hogy ő már 30-40 éve ismer minket (nevet). Mi most vagyunk 20 évesek, de ez valószínűleg azt jelentheti, hogy a tudatában már szinte örökidők óta létező magyar brandként élünk. Etnomuzikológusok is ellátogattak hozzánk, az említett személy például a török behatásokat vizsgálja.


BorbelyMihalyaFonoelott.fotoRomanPeter.k
Borbély Mihály a Fonó előtt, Fotó: Román Péter


A lemezkiadásban is élen jártok.

Ebben az évben 15 lemez jött ki, nem zsákbamacskát árulunk, pontosan kiszűrt, minőségi anyagokról van szó. Csak néhány példával élve Dresch Mihálynak, Lajkó Félixnek, vagy Herczku Áginak a Fonó nem mondhat nemet (nevet). Szerencsére nem a raktárra gyártunk, az albumokat csak úgy nyeli be a piac. Épp most jött meg a digitális elszámolásunk, már az előző negyedévünkhöz képest is 10 százalékos növekedést könyvelhetünk el. Ők biztosan még sokáig meghatározó részei lesznek a magyar kultúrának.


Lukacs_Jozsef_a_Fono_alapitoja
Lukács József, a Fonó alapítója


Milyen programokra járnak a legtöbben a Fonóba?

A szerdai táncházunk nagyon sikeres, több mint 200 fő látogatja folyamatosan, de ha csak az utóbbi időszakra gondolok vissza, nagyon népszerűek voltak a Berka táncházak, de a Makám lemezbemutató, Ferenczi Gyuri, illetve a Muzsikás/Budafolk koncert is teltházas volt. Ez számunkra is biztatás, hogy érdemes tovább folytatni hagyományainkat, sorozatainkat. Bátran állíthatom, hogy nincs szégyellnivalónk a látogatószámokat illetően, pláne, hogy minimális marketing költséggel dolgozunk.


Az évadnyitó sajtótájékoztatótokon kiemelten hangsúlyoztátok azt, hogy szeretnétek több fiatalt bevonzani. Ezzel kapcsolatban milyen terveitek vannak?

A fiatalok elsősorban az internetről tájékozódnak, ha programot keresnek, így ott is igyekszünk aktívan, izgalmasan jelen lenni. A táncházakban egyre több fiatalt látni. Nem az érdeklődés hiányáról van szó. Azonban arra is gondolni kell, hogy a pénztárca nagy úr, a legtöbben inkább ételre és italra költenek, valamint az olcsó szórakozási módokat keresik. Emellett az is közrejátszik, hogy nem vagyunk benne a belváros vérkeringésében. Ez nem úgy működik, hogy csak beugrunk fél órára, megnézzük, mi van, aztán tovább megyünk. Aki eljön ide, az legalább 2-3 órát itt tölt, de inkább többet, úgy van értelme. De nemcsak mi, más intézmények is gondban vannak ezzel, hogy mire vesznek a diákok jegyet, és ha szinte ingyen adjuk, még akkor sem biztos, hogy eljönnek. Vannak persze visszatérő látogatónk is, akik abszolút képben vannak a népzenével és a Fonó működésével. Ám mégis az a tendencia, hogy csak kisebb csoportokat sikerül bevonzani, a fiatalok pedig nagyobb masszákba olvadva mozdulnak meg. Attól függetlenül, hogy kiesünk a perifériából, nagy szónak tartom, hogy ennyien időt és energiát szakítanak arra, hogy ellátogassanak hozzánk. Ha a belvárosban lennénk, sokkal hatványozottabban tudnánk teljesíteni a küldetésünket.


tanchaz2.fotoTorokFerenc.k
Táncház a Fonóban, Fotó: Török Ferenc


Vannak már konkrét ötletek is a terjeszkedésre?

Igen, nem csak Pesten, hanem az egész országban, határontúli régiókban is elkelne egy-egy Fonó. Mindenhol a magyar értékekre fókuszálhatnánk, a népzene, az etnojazz, az igényes világzene, a gazdag bor és gasztro kínálat teheti majd teljessé ezen helyszíneket. Viszont „csupán” több pénzre lenne szükségünk a megvalósításhoz. Különböző pályázatok segíthetik majd a működést, de az elindításhoz a hazai legnagyobb mecénásra, az államra van szükség…


Ezek szerint népszerűek nálatok a táncos programok. Mit tanácsolnál az olyan felnőtteknek, akik még nem próbáltak néptáncolni, de szeretnének, csak félénkek?

Ez olyan, mint a sakk-tanfolyam, itt is megvan a kombinatorika, a kezdő, majd a haladó lépések. Valahol el kell kezdeni, de nálunk nem kell félni, mert nincsenek tabuk. A balra kettő, jobbra kettő után a közösségi érzés hamar tovább viszi az embereket. A tánc nincs zene nélkül. A magnó hallatán megtanult lépések pedig akkor nyernek csak igazán értelmet, ha megérkezik fél 9-kor a zenekar, és élőben indul be a buli (nevet). Hasonló elven működik, mint amikor megkel a tészta, gyúrni kell hozzá folyamatosan, de a végeredmény a fontos. A néptánc márpedig identitást adó életérzés. Mindenkinek, még a kétballábasoknak is van remény. Neves népzenészeink közül például jó néhányan autodidakta módon tanultak meg énekelni. Azt mondják, szorgalmas tanulás után bárkiből ki lehet facsarni valamilyen tiszta énekhangot.


tanchaz.fotoTorokFerenc.k
Táncház a Fonóban, Fotó: Török Ferenc


Mi a véleményed a mindennapi éneklésről?

Én úgy gondolom, hogy mindegy, mit, csak kezdjünk el valamit énekelni. Ha a magyar popdalokat szeretik a fiatalok, akkor azt, utána úgyis bele lehet csempészni egy-egy népdalt. Ha a rádiók több ilyet játszanának, biztosan népszerűbben lennének. Mi még úgy nőttünk fel, hogy kórusban énekeltünk és a mindennapi éneklés az életünk része volt. Szerintem ezáltal is csak a személyiségünket tudjuk fejleszteni.


CsikJanos.fotoRomanPeter.k
Csík János fellépés közben, Fotó: Román Péter


Nem mellesleg idén ünneplitek a 20. születésnapotokat és a Héttorony fesztivál aktív szervezői is vagytok.

Az idei évad sokszínűségét jól példázza, ha a Parno Graszt, a Tükrös, a Százcsávási banda vagy a tuvai Huun Huur Tu világhírű torokénekes november végi fellépésére gondolunk, amely a pásztori kultúra több száz éves hagyományát ápolja. Az eddigi koncertek is bizonyítják, hogy a folk nagyon erős színpadi képpel bíró produkció. A Héttorony fesztivállal pedig Makovecz Imre szellemiségét kívánjuk felidézni és kulturális tartalommal megtölteni, aki idén lenne 80 éves. Itt nem egy tömeges fesztiválról van szó, hanem inkább a gondolkodni vágyók egybegyűléséről. Aki belép ezekbe a csodálatos terekbe, abban biztosan kérdések merülnek majd fel. Ez nem a felületes, legurítom a sört és ennyitől jól érzem magamat kategória (nevet). A mozgalom nemcsak Budapesten érhető tetten, beutazzuk az egész Kárpát-medencét, miközben különleges tájszólásokat és gazdag kultúrákat ismerhetünk meg. Makovecz Pál, az építész fia, és Csernus Lőrinc, egykori munkatársa sokat segítenek a munkában. Kiváló az együttműködésünk, mivel ugyanazt az értékelvűséget képviseljük az építészetben, a zenében, a marketingben és a térlátásban is. Ha már fesztiválról beszélgetünk, nem titkolt szándékunk a Sziget Fesztivállal való kooperálás sem, amely által még közelebb tudnánk vinni a népzenei kultúrát a magyar és külföldi fiatalok számára egyaránt.


DPP_05
Horváth László a Fonó előtt


Hogyan fogadtátok a hírt, hogy jelöltek benneteket a Prima Primissima Díj népművészet és közművelődés kategóriájában?

A jelölés is azt bizonyítja, hogy országos brand vagyunk. Váratlanul ért minket a hír, de nagyon megtisztelőnek találjuk. Aki Prima jelölt, már az is nyertes. Az pedig külön büszkeség, hogy Csoóri Sándor mellett állhatunk, aki sok erőt adott az intézmény működésének. Mint mindenki, természetesen mi is igyekszünk kampányolni, ám úgyis a szavazók döntik el, mennyire szeretnek minket.

CC_banner

cactus-1063094_960_720

2018.01.17

Érkeznek Csinszka eddig ismeretlen írásai, Finy Petra új regénye és a Téli rege a gyermekek nyelvére lefordítva. Cikkünkben 10 olyan könyvet ajánlunk, melyek 2018-ban jelennek meg. Van köztük vers, rövidpróza, regény, de a magyar népművészetről és építészetről szóló albumok is. Tarts velünk, és válassz magadnak olvasmányokat az új évre!

20171202_szatyor_gyozo_webre_10.JPG

2018.01.17

Szatyor Győző faszobrász, festő és grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás a Vigadó Galériában. A 70 éves, ormánsági születésű ipar- és képzőművésztől többek közt faszobrokat, grafikai illusztrációkat, valamint az alföldi tanyavilágról készült festménysorozatot láthatunk. A január 22-éig nyitva tartó tárlatról a művészt, Szatyor Győzőt kérdeztük.

Hammerstein_Judit

2018.01.17

Tokiótól New Yorkig számos kulturális, tudományos és oktatási programot kínálnak idén a Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet külföldi kulturális intézetei – derült ki a Balassi Intézet január 17-ei sajtótájékoztatóján, ahol Hammerstein Judit helyettes államtitkár, az intézmény vezetője összefoglalta a január elején lezárult lengyelországi magyar kulturális évad eredményeit is.

Török Richárd (1954–1993) szobrászművész emlékkiállítása nyílik január 19-én Budapesten, a Műcsarnokban. Török Richárd művészi pályája során magyar költőkről, írókról, a magyar és az egyetemes kultúrát, történelmet alakító és gazdagító személyiségekről mintázott szobrokat.

Aspektusok (Aspetti) címmel kortárs magyar grafikai és kisplasztikai kiállítás nyílik január 18-án a Római Magyar Akadémia galériájában. A magyar kultúra napja alkalmából nyíló kiállítás 22 magyar kortárs művész csaknem 80 munkáját tárja a római közönség elé a Falconieri-palotában. A február 18-áig megtekinthető tárlatot Simonffy Márta, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke nyitja meg.

A magyar tervezőgrafika elmúlt két év évben született legsikeresebb alkotásait mutatja be a 20. Országos Tervezőgrafikai Biennále budapesti tárlata, amely január 18-án nyílik a Klebelsberg Kultúrkúriában. A rangos seregszemle összegzi a magyarországi alkotók tervezőgrafikai munkáit különböző műfajokban. A február 8-áig látogatható tárlaton 187 kiállító műve tekinthető meg.

Freddie és zenekara melegíti be a közönséget a világhírű brit soul és R&B énekesnő, Emeli Sandé február 18-ai budapesti koncertje előtt a Papp László Budapest Sportarénában. Fehérvári Gábor Alfréd, vagyis Freddie 2016-ban megnyerte A Dal című versenyt, ezzel ő képviselte Magyarországot a stockholmi Eurovíziós Dalfesztiválon Pioneer című dalával.

Egy hétig újra láthatóak január 16-ától a cseh koronázási ékszerek. Az értékes történelmi tárgyakat a prágai Hradzsin legdíszesebb termében, az Ulászló teremben tekinthetik meg az érdeklődők. A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázási ékszereket legutóbb 2013-ban Milos Zeman köztársasági elnök megválasztása alkalmával állították ki, a belépés a hagyományoknak megfelelően ingyenes volt. Most Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulója alkalmából láthatók.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma