2018.01.04

„A film a nő személyes története, ahol bár fontos a férfihez fűződő viszonya, Irén életének középpontjában a lánya áll” – vallja szerepéről Gera Marina, az Örök tél című tévéfilm egyik főszereplője. A színművésznő a forgatási élményeiről és a felkészülésről is mesélt a Kultúra.hu-nak. Az interjú második része.

oroktel.zip
Fotó: Csákvári Zsigmond


A film középpontjában Irén áll, akin keresztül megismerhetjük az emberi akarat erejét. Mit lehet elárulni róla még a film bemutatója előtt?

Nagyon szépen megírt női karakter az övé, ami a könyvből is egyből kiderült. Örvendeztem is a kolléganőimnek, ők pedig egyből értették, mire gondolok.

 

Ritka ugyanis az olyan női szerep, amelyet annyira kidolgoznak, mint egy férfiét.

Szász Attila és Köbli Norbert forgatókönyvíró nagyon ért ehhez, elég csak a Félvilág című alkotásra gondolni.

 

Ez a film tehát a nő személyes története, ahol bár fontos a férfihez fűződő viszonya, Irén életének középpontjában a lánya áll. Illetve az, hogy ez a nő miként tudja túlélni a tábort, ha túl tudja élni, és milyen döntéseket hoz meg mindeközben a szerelemmel, valamint a többi nővel kapcsolatban, és hogyan változik meg mindez. A film fejlődéstörténet is, hiszen az, amilyen ő a munkatábor előtt volt, nem biztos, hogy működhet ezek között a zord körülmények között. Nem biztos, hogy mindenkinek segítenie kell akár az élete árán is, ha haza akar jutni vagy túl akarja élni a borzalmakat.

 

Hogyan lehetett felkészülni egy ilyen filmszerepre?

Természetesen olvastam történeteket a korból és a könyvet is forgattam, az olvasmányélményeken túl azonban volt ennek a felkészülésnek egy igen komoly fizikai része is. Mivel a munkatáborban éheznek az emberek, fogyni akartam én is, ami igen nehéz volt, hiszen január első napján derült ki, hogy kiválasztottak, februárban pedig már forgattunk is. Bár Attila mondta, hogy erre nincs szükség, meggyőztem róla, hogy a kamera szélesít. Ez adott aztán nekem egyfajta fegyelmet a forgatás idejére és segített a belső átalakulásban, hogy komolyan elhiggyem, hol vagyok. Azzal is foglalkoznom kellett, milyen, amikor egy anyától elszakítják a kislányát. Nekem ugyanis még nincs gyermekem, tudtam viszont, hogy az érzés átélése a karakter kulcsa lesz. Sokszor nyúltunk aztán vissza ehhez az érzéshez, Szász Attila is többször emlékeztetett a forgatáson, hogy „Tudod, Norina!” Tehát nem is a karakter, hanem a szerepet eljátszó lány volt az, akit felemlegetett. Segített az is, hogy az előbb említett Fehérvári Norinával a forgatás elején vettük fel a jeleneteket, és annyira csodálatosan játszott, hogy azt éreztem: elkezdtünk kötődni egymáshoz. Valahogy a gyászhoz hasonlítható ez az érzés, még akkor is, ha Irén saját lánya nem is halt meg. Már-már túl jól is sikerültek ezek a jelenetek, mert Norinát látva azóta is meghatódom.


Gera_Marina_2

 

Csányi Sándor a sajtó számára nyitott forgatási napon azt mondta Szász Attiláról: az, ahogyan összefogja az egész stábot és ösztönzi őket, a nagy filmes rendezőkhöz teszi hasonlóvá őt. Te mit gondolsz a munkájáról?

Nagyon szeretem a filmjeit, nagyon szerettem volna együtt dolgozni vele, bár nem tudtam, hogy éri el a színészekkel azt, amit viszontlátok a vásznon. Azonban már a próbákon is éreztem, hogy ő az a rendező, aki hagyja a színészeket dolgozni, hagyja, hogy meglepjem. Fontos, hogy egy rendező bízzon bennem, alkotótársnak tekintsen, és ha megkapom ezt a bizalmat, én is jobban tudok teljesíteni, szárnyalni, érzékenyebb tudok maradni.

 

Volt már néhány próbálkozásod a filmezéssel: a Tizennyolc éven felüliek című filmnek mindössze egyszer vetítette a televízió, azt is éjszaka, Mundruczó Kornél kivágott a Fehér Istenből, mert ügyetlenek voltak mögötted a statiszták. Majd kaptál Pálfi Györgytől egy sms-t, hogy szerepet kapsz a Szabadesés című szkeccsfilmben. Miként élted meg ezeket a történéseket?

Én magam nem nevezném próbálkozásoknak ezeket a filmeket, de értem, hogy mire gondolsz. Nagyon tudtam értékelni ezeket a lehetőségeket, hiszen sok pályatársam egyáltalán nem forgathat, pedig kiváló színészek vannak köztük. Köbli Norbert például a Szabadesés című filmben figyelt fel rám, és Attila is ott látott. Az Örök tél óriási lehetőség a számomra, hiszen ez a film Irén története. Megkaptam Szász Attilától azt a bizalmat, hogy ezt a főszerepet én játszhassam el. Amellett, hogy nagyon nagy élmény volt együtt dolgozni velük, bízom benne, hogy ez kinyithat további kapukat a színház és a film világában is.


Az interjú első része EZEN A LINKEN olvasható el.



Takács Erzsébet

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma