2018.01.03

Egy szovjet női munkatáborba hurcolt nőt alakít Gera Marina színművésznő a februárban bemutatandó Örök tél című tévéfilmben. „Nagyon hiányzik neki a kislánya, az élet mégis folytatódik a munkatáborban” – mondja az általa megformált főszereplőről. A Kultúra.hu-nak arról is mesélt, létezhet-e szerelem a legborzalmasabb körülmények között. Az interjú első része.

Láttad már a filmet?

Még tartanak az utómunkálatok, így csak néhány jelenetet láttam egyben az utószinkron miatt. Szerencsére azt még májusban vettük fel, hiszen megterhelő lett volna ezeket a sírós, zokogós jeleneteket (amikor a hó- és a szélvihar miatt nem hallatszott a hangunk) hónapokkal a forgatás után felvenni. Akkor, májusban viszont nagyon könnyen ment az utószinkron, mert még nagyon frissen élt bennem minden, ami történt Irénnel a filmben.


Gera_Marina_mint_Iren
Gera Marina mint Irén

 

Miként írnád le a saját karakteredet?

A film alaphelyzete, hogy egy nőt elhurcolnak a családjától, és bár ő azt hiszi, néhány hetes kukoricatörésre megy, kiderül, hogy meghatározatlan időre szovjet munkatáborba kerül, és azt sem tudja, viszontláthatja-e a férjét és a gyermekét.

 

A munkatáborban közel kerül egy férfihoz. Érdekes, hogy ezt a kapcsolatot az egyik forgatási napon Csányi Sándor – aki a filmben Rajmundot alakítja – nem szerelemnek nevezte, mert ebben az abszurd környezetben, ebben a kiszolgáltatott helyzetben, amelyben ezek a nők a munkatáborban élnek, nehéz szerelemről beszélni. Te mit gondolsz erről a helyzetről, kapcsolatról?

Úgy mondanám, különös, különleges kapcsolat az övék, és igen, van benne szerelem. Amikor ugyanis az ember elkezd ragaszkodni valakihez, és elindulnak az érzelmek két ember között, nem kell elemezni magát az érzelmet, hanem meg kell élni azt. Persze, lehet, hogy ez a kapcsolat nem jön létre, ha nem egy szovjet munkatáborban ismerkedik meg Irén és Rajmund, pontosabban esetükben biztosan szóba sem jöhetett volna, hiszen a főszereplő hisz abban, hogy otthon várja a férje és a gyermeke. Irénnek azonban akkor ez a természetes közege. A film arról szól, vagyis arról is szól, hogyan lehet túlélni, túl lehet-e élni egy ilyen világban. Ha éveken keresztül élsz ott, vagy nem tudod, meddig leszel a táborban, elkezdesz kötődni a körülötted élőkhöz, barátságokat kötsz, szerelembe esel. Ahogy Sanyi (Csányi Sándor – a szerk.) mondta: az élet utat tör magának, és lesz, akit kevésbé szeretsz, lesz, akit jobban, mást a gyerekedként kezdesz el kezelni.


oroktel.zip
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Igen, az első teaserben már láthattuk Irén kislányát is. A lidérces képek pedig nem ígérnek sok jót. Hogyan éli meg ezt az elszakadást a főhősnő?

Természetesen nagyon hiányzik neki a kislánya, az élet mégis folytatódik a munkatáborban. Ezért is vesz védelmébe egy lányt, aki megtestesíti számára a kislányát. Nem azért, mert hasonlít rá, hanem mert kisebb, gyengébb a többieknél, ezzel pedig vele éli meg a táborban az anyaságát.

 

„Irén nagyon vallásos nő, aki annak ellenére, hogy kislánya és férje van, a szívében megteremti a lehetőséget arra, hogy egy új család jöjjön létre. Nyilván nem tagadja meg az otthon maradt szeretteit, ám mégsem csak pótlék az, amit kialakít maga körül a táborban, hiába kényszer szülte azt. Mindannyian hús-vér emberek, akiket megismerhetünk, láthatjuk, mennyire nem fekete-fehér az élet.”

 

Ez mind nem tudatos, persze, Irén ösztönösen cselekszik, és nekem színészként is az ösztöneimből kellett megteremtenem Irént. A jelenben megélni mindazt, amit átélt, nem pedig elemezni az érzéseit annak ellenére, hogy a felkészülés során természetesen átbeszéltük a miérteket Szász Attila rendezővel.

 

Érdekes, hogy ilyen borzalmak közepette is át lehet élni a szerelmet és az anyaságot.

Attiláék az ottani áldozatok előtt tisztelegve nem csak a borzalmakról akartak beszélni, mert az távol is tarthat minket attól a rettenettől. Ezért ismerhetjük meg a filmben a munkatáborok világát egy személyes történeten keresztül.


oroktel.zip
Gera Marina és Csányi Sándor mint Rajmund
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Sokszor modern világunk mindennapjaival is nehéz megküzdeni: hogyan lehet ilyen borzalmak között túlélni?

A film alapjául szolgáló könyv állítja, úgy lehet túlélni, ha az ember elkezd élni. Ha valaki nem él ott, tehát nem köt barátságokat, nem szeret valakit, könnyebben betegszik meg, kevesebb az esélye a túlélésre. Nem elég tehát csak fizikailag nagyon erősnek lenni, hanem lelkileg is töltekezni kell. Ha belegondolunk, mindegy, hogy milyen borzalmas körülmények veszik körül az embert, sőt: minél reménytelenebb a helyzet, annál inkább vágyik arra, hogy kapcsolatokat teremtsen.

 

És hogy szeressen.

Azt gondolom, hogy a történet és a jelenetek egymásutánisága megadja majd a választ arra, mennyire szerelem ez közöttük. Látjuk, hogy Irén elkezd vonzódni Rajmundhoz, kapcsolatuk ugyanazokon a stációkon megy keresztül, mint egyébként kellene ilyenkor. Persze, teljesen más megélni úgy egy vonzalmat, hogy a találkozók helyszínei nem romantikus éttermek, hanem olyan terek, ahol az emberek eleve kiszolgáltatott helyzetben érzik magukat. A találkozások ezért abszurdak ugyan, a film erénye mégis abban rejlik, hogy ezekből is születnek kedves pillanatok. Ezeken a groteszk helyszíneken pedig ugyanúgy elfogja a másikat a bizsergés. Félreértés ne essék: ez nem egy romantikus történet, amely a gulágon játszódik. Csak azt mondom: a vágy mindenhol vágy, hogy miből és miért, az más kérdés…


Takács Erzsébet

CC_banner

2018_01_18_eden_stab

2018.01.19

A Friss levegő és a Pál Adrienn író-rendezőjének új filmje Éden címmel készül a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával. A forgatás a hét elején kezdődött, a főszerepekben Lana Barić horvát színésznő és Daan Stuyven belga rocksztár lesz látható. Az Éden a tervek szerint 2019 második felében kerül a mozikba.

img_5461_600x400

2018.01.18

Hogyan boldogulnak a pályakezdő művészek? Milyen sorssal kell szembenéznie annak, aki ezt a hivatást választja? Portrésorozatunkban fiatal művészeket kérdezünk eddigi sikereikről, kudarcaikról és céljaikról. Az első részben Tangl Edittel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egykori intermédia-művész szakos hallgatójával beszélgettünk, aki online szerepjátékkal és gamifikációval is foglalkozott tanulmányai során.

A._A._Milne_borito

2018.01.18

Az első világháború következtében súlyos poszttraumás stresszben szenvedett. A betegségéből végül az egyik leghíresebb meséje gyógyította ki. A történet azonban túlnőtt az íróján, aki sohasem tudott kilépni Micimackó árnyékából. Éppen 136 éve született Alan Alexander Milne, a Micimackó megalkotója. Ennek apropóján felidéztük, mi rejtőzik a Százholdas Pagonyon túl…

Változatos programokkal, kiállításokkal, irodalmi rendezvényekkel, koncertekkel, a Szeged kultúrájáért díjak, a Kölcsey-érmek és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díj átadásával ünneplik a magyar kultúra napját Csongrád megyében. Láthatóak lesznek Szeged legszebb színes ablaküvegei, Csongrádon fiatal képző-, iparművészek és építészek munkái, Makón pedig határon túli magyar művészek alkotásai.

Arany János balladáit hallhatja a közönség Veszprém megyei középiskolások tolmácsolásában, a Budapest Voices a megyeszékhely négy pontján koncertezik, valamint kiállítások, irodalmi előadások és bábelőadás várja az érdeklődőket a magyar kultúra napja alkalmából. Pesti felhőjáték címmel Déry Tibor emlékét idéző előadás és filmvetítés várja a közönséget a megyei könyvtárban, de selyemfestményekből is nyílik kiállítás a művelődési központban.

Komolyzenei koncertekkel, gálaestekkel, kiállítás-megnyitókkal és könyvbemutatóval ünneplik a magyar kultúra napját Zala megyében. Zalaegerszegen az egy héten át tartó rendezvénysorozatot kortárs képzőművészeti kiállítással nyitják meg január 19-én a Gönczi Galériában. A tematikus tájképfestészeti válogatást Völgyi Miklós és Skonda Mária gyűjteményéből állítják össze.

Gálával és irodalmi műsorral, kiállításokkal, szavalóversennyel teszik emlékezetessé a magyar kultúra napját Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közművelődési intézmények: január 17-étől 19-éig Szolnokon tartózkodik az Arany 200 busz, a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, a szolnoki Hild Viktor Könyvtár pedig Wass Albert szellemi hagyatéka címmel hirdet szavalóversenyt.

A Line-up of the year, azaz a tavalyi év legjobb zenei felhozatalának díját vehették át a Sziget képviselői az European Festival Awards, a fesztiválok legnagyobb megméretésének díjátadó gáláján január 17-én késő este a hollandiai Groningenben. Az idei gálán a zenei felhozatalért járó díjjal a magyar fesztivál olyan versenytársakat előzött meg, mint például a Glastonbury, a Roskilde vagy a Lollapalooza. A díj átadásakor hangsúlyozták, hogy a megméretésben nemcsak a headlinerek számítanak, hanem a teljes program.

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

EDV_4041

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma