2018.01.03

Egy szovjet női munkatáborba hurcolt nőt alakít Gera Marina színművésznő a februárban bemutatandó Örök tél című tévéfilmben. „Nagyon hiányzik neki a kislánya, az élet mégis folytatódik a munkatáborban” – mondja az általa megformált főszereplőről. A Kultúra.hu-nak arról is mesélt, létezhet-e szerelem a legborzalmasabb körülmények között. Az interjú első része.

Láttad már a filmet?

Még tartanak az utómunkálatok, így csak néhány jelenetet láttam egyben az utószinkron miatt. Szerencsére azt még májusban vettük fel, hiszen megterhelő lett volna ezeket a sírós, zokogós jeleneteket (amikor a hó- és a szélvihar miatt nem hallatszott a hangunk) hónapokkal a forgatás után felvenni. Akkor, májusban viszont nagyon könnyen ment az utószinkron, mert még nagyon frissen élt bennem minden, ami történt Irénnel a filmben.


Gera_Marina_mint_Iren
Gera Marina mint Irén

 

Miként írnád le a saját karakteredet?

A film alaphelyzete, hogy egy nőt elhurcolnak a családjától, és bár ő azt hiszi, néhány hetes kukoricatörésre megy, kiderül, hogy meghatározatlan időre szovjet munkatáborba kerül, és azt sem tudja, viszontláthatja-e a férjét és a gyermekét.

 

A munkatáborban közel kerül egy férfihoz. Érdekes, hogy ezt a kapcsolatot az egyik forgatási napon Csányi Sándor – aki a filmben Rajmundot alakítja – nem szerelemnek nevezte, mert ebben az abszurd környezetben, ebben a kiszolgáltatott helyzetben, amelyben ezek a nők a munkatáborban élnek, nehéz szerelemről beszélni. Te mit gondolsz erről a helyzetről, kapcsolatról?

Úgy mondanám, különös, különleges kapcsolat az övék, és igen, van benne szerelem. Amikor ugyanis az ember elkezd ragaszkodni valakihez, és elindulnak az érzelmek két ember között, nem kell elemezni magát az érzelmet, hanem meg kell élni azt. Persze, lehet, hogy ez a kapcsolat nem jön létre, ha nem egy szovjet munkatáborban ismerkedik meg Irén és Rajmund, pontosabban esetükben biztosan szóba sem jöhetett volna, hiszen a főszereplő hisz abban, hogy otthon várja a férje és a gyermeke. Irénnek azonban akkor ez a természetes közege. A film arról szól, vagyis arról is szól, hogyan lehet túlélni, túl lehet-e élni egy ilyen világban. Ha éveken keresztül élsz ott, vagy nem tudod, meddig leszel a táborban, elkezdesz kötődni a körülötted élőkhöz, barátságokat kötsz, szerelembe esel. Ahogy Sanyi (Csányi Sándor – a szerk.) mondta: az élet utat tör magának, és lesz, akit kevésbé szeretsz, lesz, akit jobban, mást a gyerekedként kezdesz el kezelni.


oroktel.zip
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Igen, az első teaserben már láthattuk Irén kislányát is. A lidérces képek pedig nem ígérnek sok jót. Hogyan éli meg ezt az elszakadást a főhősnő?

Természetesen nagyon hiányzik neki a kislánya, az élet mégis folytatódik a munkatáborban. Ezért is vesz védelmébe egy lányt, aki megtestesíti számára a kislányát. Nem azért, mert hasonlít rá, hanem mert kisebb, gyengébb a többieknél, ezzel pedig vele éli meg a táborban az anyaságát.

 

„Irén nagyon vallásos nő, aki annak ellenére, hogy kislánya és férje van, a szívében megteremti a lehetőséget arra, hogy egy új család jöjjön létre. Nyilván nem tagadja meg az otthon maradt szeretteit, ám mégsem csak pótlék az, amit kialakít maga körül a táborban, hiába kényszer szülte azt. Mindannyian hús-vér emberek, akiket megismerhetünk, láthatjuk, mennyire nem fekete-fehér az élet.”

 

Ez mind nem tudatos, persze, Irén ösztönösen cselekszik, és nekem színészként is az ösztöneimből kellett megteremtenem Irént. A jelenben megélni mindazt, amit átélt, nem pedig elemezni az érzéseit annak ellenére, hogy a felkészülés során természetesen átbeszéltük a miérteket Szász Attila rendezővel.

 

Érdekes, hogy ilyen borzalmak közepette is át lehet élni a szerelmet és az anyaságot.

Attiláék az ottani áldozatok előtt tisztelegve nem csak a borzalmakról akartak beszélni, mert az távol is tarthat minket attól a rettenettől. Ezért ismerhetjük meg a filmben a munkatáborok világát egy személyes történeten keresztül.


oroktel.zip
Gera Marina és Csányi Sándor mint Rajmund
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Sokszor modern világunk mindennapjaival is nehéz megküzdeni: hogyan lehet ilyen borzalmak között túlélni?

A film alapjául szolgáló könyv állítja, úgy lehet túlélni, ha az ember elkezd élni. Ha valaki nem él ott, tehát nem köt barátságokat, nem szeret valakit, könnyebben betegszik meg, kevesebb az esélye a túlélésre. Nem elég tehát csak fizikailag nagyon erősnek lenni, hanem lelkileg is töltekezni kell. Ha belegondolunk, mindegy, hogy milyen borzalmas körülmények veszik körül az embert, sőt: minél reménytelenebb a helyzet, annál inkább vágyik arra, hogy kapcsolatokat teremtsen.

 

És hogy szeressen.

Azt gondolom, hogy a történet és a jelenetek egymásutánisága megadja majd a választ arra, mennyire szerelem ez közöttük. Látjuk, hogy Irén elkezd vonzódni Rajmundhoz, kapcsolatuk ugyanazokon a stációkon megy keresztül, mint egyébként kellene ilyenkor. Persze, teljesen más megélni úgy egy vonzalmat, hogy a találkozók helyszínei nem romantikus éttermek, hanem olyan terek, ahol az emberek eleve kiszolgáltatott helyzetben érzik magukat. A találkozások ezért abszurdak ugyan, a film erénye mégis abban rejlik, hogy ezekből is születnek kedves pillanatok. Ezeken a groteszk helyszíneken pedig ugyanúgy elfogja a másikat a bizsergés. Félreértés ne essék: ez nem egy romantikus történet, amely a gulágon játszódik. Csak azt mondom: a vágy mindenhol vágy, hogy miből és miért, az más kérdés…


Takács Erzsébet

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma