2017. augusztus 19.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.06.07

El fogsz tűnni – ez a címe kolléganőnk második, a Könyvhétre megjelenő kötetének, melyben a felnőttekhez is szól, ugyanakkor pontosan mutatja be a gyerekek belső, olykor sötét világát. Wéber Anikó Az osztály vesztesével már bizonyította, milyen erővel képes megragadni az olvasók figyelmét, most pedig folytatja útját az irodalom világában. Vele beszélgettünk, többek között arról is, mi inspirálja alkotásra.

Wéber Anikó ifjúsági könyvei kemény témákat feszegetnek, iskolai környezetben: kiközösítés, basáskodás, osztályon belüli terror. Miért pécéznek ki egyeseket az osztályban? Mit tehet a szülő? Mit tehet a tanár? Wéber Anikó mesél és kérdéseket tesz fel, amelyekre nem könnyű választ adni. Olyan kérdéseket, amelyekre nincsenek egyértelmű válaszok. És közben azt adja, ami talán a legfontosabb: lehetőséget, hogy beszéljünk a problémákról otthon, a családban, a kamaszok egymás között, a tanárokkal az iskolában. Hogy egyről a kettőre jussunk, hogy senki ne legyen az osztály vesztese és hogy senki se tűnjön el. A 10 éven felülieknek és a szülőknek ismét egy fontos könyvvel készül a Pagony Kiadó: a hatalmas szakmai és közönségsikert elért Az osztály vesztese után végre itt van Wéber Anikó következő, még izgalmasabb könyve, az El fogsz tűnni!


elfogsztunni

 

Wéber Anikó prózája feszesen, pontosan tapogatja ki a gyerekek belső világát. A hihetetlen empátia ugyanakkor nem könnyíti meg az olvasó dolgát, gyorsan a mélyre ránt. Szövegei olyan kimondatlan fájdalmakat tematizálnak, amik minden magyar iskolás számára ismerősek. Épp ilyen az El fogsz tűnni című kötet is, melynek bemutatóját a Könyvhét keretében május 10-én 15:30-kor tartják a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében. Az eseményen Győri Hanna szerkesztő moderálásával Ferenczy Dávid pszichológus hallgató, Sulyok Blanka magyartanár, valamint Wéber Anikó író beszélgetnek a regényről és az osztályban kialakuló szerepekről, maszkokról, takarókról, skatulyákról mind pszichológusi, alkotói, tanári és szerkesztői szemmel.

 

Kolléganőnk nemcsak cikkeivel, hanem már második könyvével és további regényötleteivel lep meg minket. Folyamatosan kérdezzük kulisszatitkokról, várjuk, elmeséli-e, mi történik a főhőseivel, és persze egyik ámulatból a másikba esünk, mikor már a következő utáni regényötletét árulja el nekünk. Most, második könyve megjelenése kapcsán mindannyian (mindhárman) feltettünk neki egy kérdést, a válaszokat pedig nem tartjuk titokban.

 

Az osztály vesztese című első regényedben az iskolai agresszióval foglalkoztál. Miért döntöttél úgy, hogy nem váltasz, hanem ezt a témát dolgozod fel a következő könyvedben is?

Úgy éreztem, még sok mindenről nem meséltem a téma kapcsán. Az első regényemben a bántalmazottra és a bántalmazóra koncentráltam, van azonban harmadik szereplője is az iskolai agressziónak: a közönség. Vajon akkor is basáskodna a támadó, ha nem érezné, hogy a háttérből támogatják őt a „csatlósai”? Ha nem lenne, aki vele nevet és őt csodálja? És miért állnak ki a bántalmazó mellett az osztálytársak? Mit éreznek? Félnek? Élvezik? Tehetetlenek? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a második regényemben. Lehetőséget adok a „szemlélődő” gyerekeknek arra, hogy kilépjenek a háttérből, és változtassanak az osztály megszokott hierarchiáján.


konyv_masolata

 

Az előző regényedet nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtt olvasóknak – pedagógusoknak és szülőknek – is írtad. Jól érzem, hogy az El fogsz tűnni is őket szólítja meg?

A második regényem sokkal inkább a gyerekeknek szól, egy kalandregény megfejtésre váró titkokkal és árulóval, de mindeközben a szülőknek és pedagógusoknak is mesél az iskolai agresszióról, az osztályközösség mozdíthatatlan hierarchiájáról és klikkeiről. Van egy fejezet, amelyben egy édesanya szemszögéből láthatunk rá a bántalmazásra. A lányát kiközösítik, rendszeresen piszkálják, és ő bármennyire is szeretne, nem tud javítani a helyzeten. Olvasótalálkozókon nagyon sok hasonló esettel találkoztam, ezért mindenképpen szerettem volna ezt a szituációt is bemutatni. A történetben két szülőt is megismerhetünk, és míg az egyik a háttérben marad, a másik közbelép. Hogy jól döntöttek-e, azt az olvasókra bízom. Most is, mint az első regényemnél, abban bízom, hogy a fejezet kapcsán elindulhat egy beszélgetés az érintettek között, és megismerhetik egymás érzéseit a diákok, a szülők és a pedagógusok.

 

Kevesebb, mint egy év telt el az előző regényed óta, és arról is tudok, hogy már a következő könyvek terve is megfogalmazódott benned. Mi ad inspirációt ezekhez a művekhez?

Egyrészt az iskolában pedagógusként tapasztalt élmények, másrészt saját gyerekkori emlékeim inspirálnak. Nagyon pontosan emlékszem arra, amikor a négyéves öcsém bátran ki akart állni magáért a játszótéren, és a nagyobb fiúk kinevették. Előttem van az is, ahogy általános iskolában a csapatkapitányok választanak maguk mellé csapattagokat, és én utolsónak maradok, mert annyira ügyetlen vagyok a labdajátékokban. Ott állok a tornaterem sarkában, és borzasztóan szégyellem magam. Nagyon fáj, hogy ezt ma is át kell élniük a gyerekeknek. Remélem, hogy a regényeim segítenek ezeknek az élményeknek a feldolgozásában, esetleg további hasonló esetek megakadályozásában. Legközelebbi történeteimben azonban már más témákat, világokat szeretnék bemutatni – az inspirációt azonban ugyanúgy a saját élmények, érzések, benyomások adják majd.

 

A regény fülszövege:

„El fogsz tűnni. Mint Anna macskája. Elrabolnak vagy köddé válsz. Melyiknek örülnél jobban?”

Végre nem kell suliba járni, mert kirándulni megy az osztály! Ám a hatodikból páran egy ártatlannak tűnő tréfára készülnek: kiszöknek éjszaka az erdőbe, és lepedőbe öltözve, kísértetként huhogva megijesztik két osztálytársukat. Egy „igazi” kísértet közbelépésével azonban a kaland komolyra fordul, és három gyereknek valóban nyoma vész az egykori remeteségben...

 

A bemutató helyszíne, időpontja:

Petőfi Irodalmi Múzeum, Lotz-terem

2017. június 10. 15:30–16:00

kad2017

tokaj19x

2017.08.19

A szőlő tudja, hogy milyen fontos a termőhely és a pincészet. A szó termőhelye az agy, a szív, a múlt, pincészete a kiadók és az irodalmi műhelyek. Ez a négy nap a szó útját szerette volna segíteni. Hosszú ez az út, nincs kivilágítva, az útjelző táblái is homályosak. De rajta vagyunk – a Tokaji Írótábor utolsó napjáról Mirtse Zsuzsa írt a litera.hu oldalán.

jazz0820_police_big_band_600x380
2017.08.19

A Müpa idén is jazzmuzsikával indítja el új hangversenyévadát augusztus 20-án. Vajon milyen előadások, koncertek várnak minket ősztől? Az intézmény új kampánnyal, különleges videósorozattal vezeti fel új szezonját, amelyben elhangzanak a kendőzetlenül őszinte nézői vélemények a 2017/18-as évad programjáról és fellépőiről. Ha te is kíváncsi vagy rá, kattints, és nézd meg velünk!

IMG_20160828_161207

2017.08.18

Író, újságíró, pedagógus. Meggyőződése, hogy nincsenek rossz gyerekek, csak olyanok, akik bizonyos helyzetekben rosszul reagálnak a problémákra. Két könyvet írt az iskolai agresszió témájában, melyek már a megjelenésükkor hatalmas sikert arattak. Írói példaképe Virginia Woolf, alkotás közben pedig féltve őrzi kitalált világának buborékát. Wéber Anikóval beszélgettünk – minderről.

A kiterjesztett valóság technológiájával tíz védett állatfajt ismerhetnek meg a látogatók a mosonmagyaróvári Futura Interaktív Természettudományi Élményközpontban szeptember 17-ig. A kiállításhoz elengedhetetlen, hogy a látogatók okostelefonjaikat is magukkal vigyék. Ugyanis egy alkalmazás segítségével a barnamedvék, a teknősök, a jegesmedvék, a denevérek, a hódok, a tigrisek, a pandák, a szürkefarkasok és a hópárducok életével, természetével és élőhelyeikkel lehet megismerkedni. Az állatokat virtuálisan meg is simogathatják a látogatók és fényképezkedhetnek is velük.

Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Berettyó Nemzetközi Néptáncfesztivált augusztus 18. és 21. között. Az albán, cseh, észak-ciprusi, nigériai, mexikói és székelyföldi hagyományőrző és néptáncegyüttesek mellett 10 hazai néptánccsoport is fellépett az augusztus 18-ai gálaműsorban. A külföldi csoportok utcai felvonuláson vesznek részt és bemutatják táncaikat augusztus 19-én, szombaton. A menet 17 órára ér a Szent István térre, ahol színpadi produkciókat adnak elő. Vasárnap, augusztus 20-án a táncosok a Debreceni Virágkarneválon vesznek részt.

A fúziós dzsessz óriása, a Weather Report munkássága előtt tiszteleg a Heavy Weather elnevezésű nemzetközi supergroup. A csapatba, amely már két sikeres ausztriai koncerten van túl, egy magyar zenész is bekerült, az ütőhangszeres Mogyoró Kornél. A Heavy Weather első koncertje Mogyoró Kornéllal július 8-án volt az ausztriai Gmundenben, ezt követte augusztus 11-én egy fellépés kétezer ember előtt Grazban. A közönség mindkét alkalommal óriási lelkesedéssel fogadta a zenekart, amely a harmadik alkalommal, szeptember 6-án a Linz melletti Hagenbergben játszik.

Egy asszony küzdelméről szól a Szasisi deda (Szörnyűséges anya) című georgiai (korábban Grúzia) film, amelyet a Szarajevói Filmfesztivál legjobb alkotásának választottak. A díjat augusztus 17-én este adták át. A történet szerint egy középkorú nőnek választani kell családja és évekig elnyomott szenvedélye, az írás között. Végül az írás mellett dönt, amely lelkileg és testileg is hatalmas áldozatokat követel tőle. A Szasisi deda a 27 éves Ana Urusadze első nagyjátékfilmje. A Michel Franco mexikói rendező vezette nemzetközi zsűri az „elegáns rendezésért”, valamint a provokatív témaválasztásért díjazta az alkotást.

Az Erkel Színház ad otthont a Csodaszarvas című musical budapesti bemutatójának szeptember 4-én Varga Viktor rendezésében. A darab alkotói emberi sorsokon keresztül keresik a választ többek között arra: mit jelent eredetmondánk az új generációknak? Szó esik az anyaságról, a testvérharcról, a hagyományról és az újításról is. A darab rendezője szerint a közönség egy modern, provokatív és önironikus musicalt láthat, amelyet eddig csak szabadtéri, monumentális színpadokon adtak elő.

Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes augusztus 12-én a Zempléni Fesztivál keretében mutatja be a ’60-as évek felejthetetlen TV-sorozatából született ötlet alapján készült A Tenkes kapitánya című látványos táncjátékot Zsuráfszky Zoltán rendezésében.

A_Tenkes_kapitanya

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma