2018.02.17

Az éjszaka világát mutatják be Rafael Y. Herman képei, melyekből február 15-én nyílt kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az izraeli születésű fotóművész nem csak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra is, hogy bár az éjszakai táj a közelünkben van, annak valósága számunkra mégsem létezik.

rafael_herman_9251_preview


A Ludwig Múzeumban február 15-én megnyílt kiállításon Rafael Y. Herman az éjszaka sötétjét bemutató alkotásait tekintheti meg a közönség. A művész első magyarországi kiállításán erdei ösvényeket és irtásokat, virágos tisztásokat láthat a néző. Az eltérően megvilágított termekben nagy a kontraszt a sötét környezetben kiállított erdők képe és a ragyogóan megvilágított termekben látható virágos mezők és tágas tavaszi természeti képek között. Az erdőket rendszerint sötétnek és árnyasnak érzékeljük még napsütésben is, míg a tágas mezők mindig világosak és napfényesek.


A megfelelő környezet megteremtésével a néző szembesül saját érzékelése korlátaival. A nézőnek nem kell semmit tennie azért, hogy belépjen ebbe a „másik valóságba”, mindössze jelen kell lennie. Ebből látható, hogy Herman éjszakai képei nemcsak kioltják az éjszaka „félelmetességét” a nappalihoz hasonló atmoszférájukkal, de olyan alternatív valóságot teremtenek, melyet emberi szem még sosem látott.


rafael_y_herman_artificialis_revera_2010_180x270cm_chromogenic


A Herman által fotózott éjszakai táj tehát a szemünk számára nem létező valóság. A fényben megjelenő látványt furcsának látjuk, hiszen ebben a formájában csak a technológia segítségével érzékelhető. A képeken feltáruló éjszakai tájhoz a nappali fénynél megszokott élményhez hasonlóan próbál meg alkalmazkodni gondolkodásunk: a látogató érzékeli a furcsa árnyakat, a holdfény sajátosságait, a napfénytől eltérő színspektrumot, a finoman elmosódó részleteket.


Ezek a helyek az emberi szem számára soha nem léteztek, csak pillanatfelvételek, bepillantások egy másik valóságba. Az érzékelhetetlen, szinte képzeletbeli, időtlen valóság bemutatása a szürrealitás és a valóság határának vizsgálata, bizonyos értelemben a virtuális valóság kutatása.


Rafael Y. Herman 1974-ben született Izraelben. A prágai Photosphere Award-díjat 2015-ben nyerte el. Hatévesen kezdte meg klasszikus zenei tanulmányait, filharmonikus zenekarokban, együttesekben és rock zenekarokban játszott ütős hangszeren. Sokáig New Yorkban élt, majd a Tel Aviv-i Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanult. Diplomáját 2000-ben szerezte meg, majd Latin-Amerikába költözött, ahol hét országban folytatott kutatómunkát: Kubában zenészeket, a brazíliai Bahiában a karnevált, Mexikóban pedig a zapatistákat fotózta. Paraguayban együtt dolgozott az Amnesty Internationallel, majd Mexikóvárosban és Chilében folytatott festészeti tanulmányokat, ahol csatlakozott egy művészkolóniához. A vizuális tanonckodás ezen időszaka alatt az újfajta látásmód kiegészült a nagyvárosi tapasztalatokkal és az érintetlen természettel való találkozással.


rafaelyherman


Dél-amerikai tapasztalatszerzése után 2003-ban Milánóba költözött, ahol a Palazzo Realében bemutatta a Bereshit-Genesis című, saját módszerével létrehozott projektet: az elektronikus segédeszközök vagy digitális manipuláció nélküli éjszakai fotózást, amely azt ábrázolja, ami szabad szemmel nem látható. Ez a kiállítás indította el Hermant a nemzetközi művészeti életben.


Munkái megtalálhatóak neves köz- és magángyűjteményekben, többek között a Tel Aviv-i Művészeti Múzeumban, a dubaji Szalszali Magánmúzeumban és a római MAXXI Nemzeti Múzeumban. Komoly nemzetközi figyelmet keltett legutóbbi és eddigi legnagyobb egyéni kiállítása is, amely a római MACRO Testaccio Múzeum egy teljes pavilonját elfoglalta. Jelenleg Párizsban él és dolgozik a La Cité Internationale des Arts-ban.


Az izraeli fotóművész Nemes Attila által rendezett budapesti tárlata április 1-jéig tart nyitva.



Forrás: MTI/Kultúra.hu

Fotók: ludwigmuseum.hu

saxophone-918904_960_720

2018.09.25

A skandináv jazz iskolateremtő alakja, Arild Andersen és Nagy-Britannia egyik legmegbecsültebb jazz formációja, a Get the Blessing lesznek a Szegedi Jazz Napok sztárvendégei. A fesztivált november 9-én és 10-én rendezik a Tisza-parti városban – közölte Drienyovszky András, a rendezvényt tizenöt éve szervező Private Music vezetője.

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

_D0A0871_Copy

2018.09.24

A Hősök terén sétálva több mint három éve csak a felét élvezhettük az 1896-os milleneumi kiállításra készült látványnak: a Szépművészeti Múzeum 2015-ben bezárta kapuit, hogy az átfogó rekonstrukció után a legszebb fényében tündökölhessen. A pillanat elérkezett, a múzeum október 30-tól vár a modern tereivel és egy Leonardo da Vinci-tárlattal.

Átadták az Európai Polgár-díjakat szeptember 21-én Budapesten a magyar kitüntetetteknek: a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE), Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművésznek és Varga Erika divattervezőnek, a Romani Design alapítójának. Az Európai Parlament (EP) által 2008-ban alapított elismerést olyan kivételes teljesítményt nyújtó embereknek és szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki.

Csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán Jack Black, akinek A végzet órája című kalandfilmjét szeptember 21-étől játsszák az észak-amerikai mozik. A sztár az avatási ceremónián elmondta, hogy a csillagra egész életében vágyott, és átérzi a jelentőségét, mivel ilyen egyszer történik egy ember életében.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma