NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.02.17

Az éjszaka világát mutatják be Rafael Y. Herman képei, melyekből február 15-én nyílt kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az izraeli születésű fotóművész nem csak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra is, hogy bár az éjszakai táj a közelünkben van, annak valósága számunkra mégsem létezik.

rafael_herman_9251_preview


A Ludwig Múzeumban február 15-én megnyílt kiállításon Rafael Y. Herman az éjszaka sötétjét bemutató alkotásait tekintheti meg a közönség. A művész első magyarországi kiállításán erdei ösvényeket és irtásokat, virágos tisztásokat láthat a néző. Az eltérően megvilágított termekben nagy a kontraszt a sötét környezetben kiállított erdők képe és a ragyogóan megvilágított termekben látható virágos mezők és tágas tavaszi természeti képek között. Az erdőket rendszerint sötétnek és árnyasnak érzékeljük még napsütésben is, míg a tágas mezők mindig világosak és napfényesek.


A megfelelő környezet megteremtésével a néző szembesül saját érzékelése korlátaival. A nézőnek nem kell semmit tennie azért, hogy belépjen ebbe a „másik valóságba”, mindössze jelen kell lennie. Ebből látható, hogy Herman éjszakai képei nemcsak kioltják az éjszaka „félelmetességét” a nappalihoz hasonló atmoszférájukkal, de olyan alternatív valóságot teremtenek, melyet emberi szem még sosem látott.


rafael_y_herman_artificialis_revera_2010_180x270cm_chromogenic


A Herman által fotózott éjszakai táj tehát a szemünk számára nem létező valóság. A fényben megjelenő látványt furcsának látjuk, hiszen ebben a formájában csak a technológia segítségével érzékelhető. A képeken feltáruló éjszakai tájhoz a nappali fénynél megszokott élményhez hasonlóan próbál meg alkalmazkodni gondolkodásunk: a látogató érzékeli a furcsa árnyakat, a holdfény sajátosságait, a napfénytől eltérő színspektrumot, a finoman elmosódó részleteket.


Ezek a helyek az emberi szem számára soha nem léteztek, csak pillanatfelvételek, bepillantások egy másik valóságba. Az érzékelhetetlen, szinte képzeletbeli, időtlen valóság bemutatása a szürrealitás és a valóság határának vizsgálata, bizonyos értelemben a virtuális valóság kutatása.


Rafael Y. Herman 1974-ben született Izraelben. A prágai Photosphere Award-díjat 2015-ben nyerte el. Hatévesen kezdte meg klasszikus zenei tanulmányait, filharmonikus zenekarokban, együttesekben és rock zenekarokban játszott ütős hangszeren. Sokáig New Yorkban élt, majd a Tel Aviv-i Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanult. Diplomáját 2000-ben szerezte meg, majd Latin-Amerikába költözött, ahol hét országban folytatott kutatómunkát: Kubában zenészeket, a brazíliai Bahiában a karnevált, Mexikóban pedig a zapatistákat fotózta. Paraguayban együtt dolgozott az Amnesty Internationallel, majd Mexikóvárosban és Chilében folytatott festészeti tanulmányokat, ahol csatlakozott egy művészkolóniához. A vizuális tanonckodás ezen időszaka alatt az újfajta látásmód kiegészült a nagyvárosi tapasztalatokkal és az érintetlen természettel való találkozással.


rafaelyherman


Dél-amerikai tapasztalatszerzése után 2003-ban Milánóba költözött, ahol a Palazzo Realében bemutatta a Bereshit-Genesis című, saját módszerével létrehozott projektet: az elektronikus segédeszközök vagy digitális manipuláció nélküli éjszakai fotózást, amely azt ábrázolja, ami szabad szemmel nem látható. Ez a kiállítás indította el Hermant a nemzetközi művészeti életben.


Munkái megtalálhatóak neves köz- és magángyűjteményekben, többek között a Tel Aviv-i Művészeti Múzeumban, a dubaji Szalszali Magánmúzeumban és a római MAXXI Nemzeti Múzeumban. Komoly nemzetközi figyelmet keltett legutóbbi és eddigi legnagyobb egyéni kiállítása is, amely a római MACRO Testaccio Múzeum egy teljes pavilonját elfoglalta. Jelenleg Párizsban él és dolgozik a La Cité Internationale des Arts-ban.


Az izraeli fotóművész Nemes Attila által rendezett budapesti tárlata április 1-jéig tart nyitva.



Forrás: MTI/Kultúra.hu

Fotók: ludwigmuseum.hu

Acs_Janos
2018.12.12

Ács János karmester dirigálja a Nemzeti Énekkart december 15-én az Olasz Kultúrintézetben. Ács 1979-ben debütált Genovában, majd éveken keresztül „a három tenor” koncertjeinek volt ünnepelt dirigense. Az est középpontjában Rossini művei állnak, de Schubert Mirjam diadaléneke is felcsendül.

kormendi_portre

2018.12.11

Körmendi János Kossuth-díjas színművész neve a Magyar Televízió népszerű Három nővér-paródiájával fonódik össze, melyben az általa alakított Irinát névnapján mindenki egy-egy szamovárral lepi meg. (A paródiát maga Körmendi írta.) A sikert a Televízió ugyancsak egy szamovárral köszönte meg a művésznek, amely leánya adományaként mostantól az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézeté.

maya_operett_600

2018.12.11

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után újra láthatóa Budapesti Operettszínház egykori igazgatója, Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. A klasszikus operettekben megszokottaktól eltérően az előadásban a primadonna és a bonviván mellett két táncos komikus-szubrett páros is fellép, de nem ez a produkció egyetlen különlegessége.

A kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába beépülő jogdíj januártól 41 kategóriában csökken. A CD-knél például 15 százalékkal, a DVD-knél 18-25, a pendrive-oknál 15-31,5 százalékkal, a zenelejátszóknál 25 százalékkal lesznek alacsonyabbak az alapjogdíjak. A tabletek, külső háttértárolók és a szórakoztatóelektronikai eszközökbe integrált tárolóegységek jogdíja nem változik jövőre, ebben a körben két éve volt díjcsökkentés.

Pesti Emma vajdasági festőművész alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílik a budapesti Forrás Galériában. A képek visszatérő motívuma a táj, de nem szokványos értelemben: a művek látványalapúak, de erősen elvonatkoztatottak.

Bogdán Árpád Gettó Balboa című filmje nyerte a berlini Ake Dikhea? – Romani Filmek Fesztiválja fődíját. A rendező első egészestés dokumentumfilmje a józsefvárosi gyerekeket felkaroló, börtönviselt, később megtért edző, Misi és a világbajnoki címre törő, tehetséges, de nehéz szociális körülmények közül érkező fiatal bokszoló, Zoli életéről, kettejük kapcsolatáról szól. A film a budapesti VIII. kerületi roma közösség különleges erőfeszítése nyomán jöhetett létre.

Az aranyfáraó kincsei című kiállítás 2019 márciusában nyílik la francia fővárosban. A 150 kiállítási tárgy között több mint 50 először látható Egyiptomon kívül. Ezeket a gízai Nagy Egyiptomi Múzeum 2020-ra tervezett megnyitása előtt a világ 8 helyszínén mutatják be. Tutanhamon sírját 1922-ben fedezték fel a luxori Királyok völgyében. Az i.e. 1324-ben, 19 éves korában elhunyt fáraó sírkamráját a többi egyiptomi fáraó sírjával ellentétben nem fosztották ki, így a kutatók több mint 5000 tárgyat találtak benne.

A mézeskalács házak mellett a rátóti csikótojást, a vácrátóti népviseletet, a Szentföldet és Salamon király templománt is megformázzák süteményből, de megelevenedik a Hófehérke és a hét törpe története is. Az alkotóelemeket a helyiek 50 kilogramm lisztből, 15 kilogramm mézből 40 kilogramm cukorból és 250 tojásból készítették. A mesebeli falut a Mindenki karácsonya rendezvényen lehet megnézni december 15-20 között Vácrátóton. A figurákat jótékonysági céllal értékesítik majd, a bevételből a helyi óvodát támogatják.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

borbely_muhely

Lengyel esttel, benne Chopin műveivel és a virtuóz hegedűs Wieniawski polonézével indul az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Nemzetek zenéje című új kamarakoncert-sorozat december 13-án. A folytatásban lesz spanyol-argentin, francia, magyar és orosz zenés est is.

Jótékonysági koncertet szervez az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete és a Hagyományok Háza erdélyi hagyományőrző népzenészek megsegítésére. December 12-én az Üsztürü zenekar, Nyitrai Marianna, a Magos zenekar, valamint Mihó Attila és barátai lépnek fel a Budai Vigadóban.

„Virágos, gyümölcsös, fűszeres, orientális, szenvedélyes és nyugodt, pimasz és érzéki, karcos és finom, sportos, friss, puha és ölelnivaló illatok fogadják a betérő vevőket Hammerschmidt Miklós úr békebeli illatszertárában. Feszültség, félreértés, féltékenység, megcsalás, megértés, megbánás, érzelmi válság, vágy és vigasz, gyűlölet és szerelem: fanyar illatkavalkád. László Miklós vígjátékát Frigyesi András rendezésében mutatja be az egri Gárdony Géza Színház.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma